Nincs flash telepitve.

IrisDekor - magyar nyelvű könyvek webáruháza Vajdaságban
hirdetés
2014. augusztus 22., péntek   Ma  Menyhért, Mirjam napja van
Mirjam, Menyhért, János, Timót, Mária, Boglárka

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1785
II. József aláírta a jobbágyrendeletet, amely a Magyarországon még érvényben lévő örökös jobbágyság megszüntetését szolgálta.

1888
Meghalt Trefort Ágoston művelődéspolitikus, publicista, miniszter, akadémikus, az MTA elnöke.

1895
Borostyánkőn (ma Bernstein, Ausztria) megszületett Almásy László Ede, autóversenyző, pilóta, Afrika-kutató, felfedező.

1929
Megtartották a Magyarok I. Világkongresszusát Budapesten, ahol mintegy 172 külföldi magyar egyesület képviseletében 365 fő jelent meg, de rajtuk kívül magánemberként még több mint százan érkeztek.

1931
Bethlen lemondása után gróf Károlyi Gyulát nevezték ki Magyarország miniszterelnökévé, aki 1932.10.01-jéig töltötte be tisztségét.

1837
A Grassalkovich Antal herceg által adományozott telken, a mai Rákóczi út és Múzeum körút sarkán megnyílt Pest első állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház, a későbbi Nemzeti Színház.

1902
Elsőként utazott Theodore Roosevelt, mint amerikai elnök automobilon.

1914
Megszületett Baróti Géza újságíró, a Szabó család egyik írója.

1915
Kanadában megszületett James Hillier, az elektronmikroszkóp feltalálója.

1932
Megkezdte adását a BBC (British Broadcasting Corporation), az első tv-csatorna Angliában.

Jó reggelt
Jó reggelt

Vannak reggelek, amikor mit sem ér az erős kávé, sem a tudat, hogy bizony, kelni kell, egyszerűen nem megy a dolog. Persze az ilyen reggelek törvényszerűen olyan reggelek, amikor szakadatlanul zuhog, amikor a monoton cseppek még a legelszántabb felkelési vágyat is feloldják, mintegy cseppfolyósítják, s marad a „csak még egy kicsit”, a „csak még öt percet”-féle önigazolás, miközben már a második kávé is lassan a végét járja, az öt percből tíz lesz, meg tizenöt, egy idő után harminc…

Még csak kedvetlennek sem mondhatóak az ilyen reggelek, elvégre az élet nagy kérdései fogalmazódnak meg, ha szerencsénk van, egy-egy válasz is adódik, persze nem a legnagyobb, legmeghatározóbb vívódásainkra, de amolyan kis, mindennapi dilemmákra hirtelen felsejlenek a megoldások. Mintegy igazolásképpen, hogy nem elvesztegetett az ágyban, párnák között töltött idő, hiszen most már tudjuk, mi legyen az ebéd, mikor és hogyan lehetne kitisztítani azt a makacs foltot a krémszínű kabátból, vagy hogyan kellene a szabadsághoz szokott agysejtjeinket ismét működésre fogni, visszapasszírozni a mindennapi rutin taposómalmába.

Így aztán nyugodtan hozom az újabb kávét…



Szerző: s-K

További cikkek >>

ZOMBOR

Újra forgat Bosnyák Ernő

Fekete J. József

2013. július 5., 07:15

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Cirkl Rudolf anekdotákat mesélt Bosnyák Ernőről

Cirkl Rudolf anekdotákat mesélt Bosnyák Ernőről

Igaz, csak képzeletben, de erre emlékezteti csütörtöktől a járókelőket a sétálóutcán fölállított egész alakos szobra. A zombori filmes, a térség kinematográfiájának úttörője ma ugyanarról a helyről tekint filmkamerája keresőjén át a városra, ahol vélhetően első filmkockáit forgatta a városról, a mai Čitaonička (egykoron Só utca) sarkán. Ebben az utcában működött ugyanis a filmszerelmes nyomdász műhelye.

Szobrát három helyi civil szervezet emelte, a Moj Sombor, a Bunjevačko kolo és a Magyar Polgári Kaszinó. A tegnapi szoboravatót megelőzően a Kaszinóban emlékeztek Bosnyák Ernőre (1876–1963), aki nyomdájában tizenegy lapot készített, közülük többet maga szerkesztett, köztük a Bácskai Mozi és Sport és Mozi címűeket. A mozi korántól kezdve érdekelte, így ma Lifka Sándor mellett a vajdasági filmművészet legfontosabb úttörőjeként tekint rá a filmtörténet. Már 1907-től filmeket és filmhíradókat mutatott be a városban, két évre rá Aréna néven 450 férőhelyes mozit épített a helyi villanytelep tulajdonosának segítségével. Eddigre már kamerát vásárolt, és rövid játékfilmeket forgatott. Korai munkáinak sajnos nyoma veszett, első fennmaradt alkotása II. Rákóczi Ferenc zombori szobrának 1912-es leleplezésén forgatott dokumentumfilmje. Ennek az alkotásának filmtörténeti jelentősége, hogy térségünkben Bosnyák használta elsőként a vízszintesen mozgatott kamerát, amit a filmnyelv svenknek nevez. Hosszasan dédelgette egy filmgyár létrehozásának tervét, amit 1923-ban sikerült megvalósítania. A BO-ER Filmgyárban több alkotást is forgatott, ám mire az egyik francia filmforgalmazó komolyabb érdeklődést kezdett mutatni a vállalkozás iránt, belebukott a filmezésbe, a továbbiakban pecsétmetszőként dolgozott, amíg művészete elismeréseként meg nem kapta a kiemelt állami nyugdíjat.

A Kaszinó-beli rendezvény után a szobornál Milan Vojnović helytörténész szerbül ismertette Bosnyák Ernő életútját és művészi pályáját, majd Cirkl Rudolf, Bosnyák utolsó élő segédje anekdotákat elevenített föl a nyomdászmesterről. A David Kecman Dako író vezette programban folklórcsoportok léptek föl, végül ünnepélyesen leleplezték a Duna menti Hollywood megálmodójának szobrát, Igor Šeter zombori művész alkotását.

Értékelem a cikket:

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


hirdetés
  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2014     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Development: CNT | Hosting: CNT

Firefox Internet Explorer Opera Safari Chrome
Avast antivirusna zaštita