hirdetés
2015. április 18., szombat   Ma  Andrea, Ilma napja van
Andrea, Ilma, Aladár, Hermina

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1984
Műemlékvédelmi világnap.

1907
Megszületett Rózsa Miklós magyar származású Oscar-díjas filmzene-szerző. Ismertebb filmzenéi: Tű a szénakazalban; Ben Hur Oscar-díj (1960); Ivanhoe; Quo Vadis?; A dzsungel könyve; A bagdadi tolvaj.

1955
Meghalt Albert Einstein német Nobel-díjas fizikus.

1992
Meghalt Benny Hill eredeti nevén Alfred Hawthorn Hill humorista.

1779
Meghalt Fassola Henrik vasműves.

1816
Megszületett Füredi Mihály népdal énekes.

1828
Megszületett Zsolnay Vilmos keramikus.

1925
Megnyílt az első Budapesti Nemzetközi Vásár.

1947
Megszületett James Woods amerikai színész. Ismertebb filmjei: Final Fantasy-A harc szelleme; Az igazság napja; Kapcsolat; A specialista; Volt egyszer egy Amerika...

1956
Megszületett Eric Roberts filmszínész. Ismertebb filmjei: Dead End; Elsőszámú közellenség; A kábelbarát; Szökevényvonat

Jó reggelt
Jó reggelt

Akinek van vezetékes telefonja, már kifejlesztett valamilyen módszert a telefonos marketinggel szemben, hiszen a többségünket idegesíti az efféle reklám. Egyszer vendégként részt vettem egy „nyereményvacsorán”, ami meggyőzött – arról, hogy szóba sem kell állni velük. Az előadás után ugyanis megkérdeztem, kaphatnék-e telefonszámot vagy webcímet, hogy informálódhassak a termékeikről, és a meglepett hölgy azt válaszolta, erre nincs lehetőség, én nem léphetek kapcsolatba velük, kizárólag akkor vásárolhatok, ha legközelebb épp engem hívnak föl.

A marketinghívásoknál korábban udvarias voltam, és legalább végighallgattam a „kompánia” képviselőjének mondandóját, arra gondolva, ez az ő munkája, ne tegyem tönkre. Egyszer azonban a hívó több mint hat percig beszélt anélkül, hogy szóhoz juthattam volna, azóta nincs helye a jó modornak, az első néhány szó után közbevágok, hogy nem érdekel, majd megköszönöm, és leteszem a telefont. Könnyebb dolgom van, ha a hangom miatt gyereknek gondolnak, és megkérdezik, hogy a szüleim itthon vannak-e, mert a hazugság terhe nélkül válaszolhatom, hogy nincsenek. (Hiszen én itthon vagyok, ők meg otthon.)

Két alkalommal mégis sikerült átverniük: mert nem szerbül, hanem magyarul beszéltek. Először szívélyesen elcsevegtem a közvélemény-kutató nővel, mire rájöttem, hogy ablakot akar eladni, másodszor pedig végighallgattam a monológot, nem csaptam le a telefont az első szavak után. Ugyan nem vásároltam semmit, mégis úgy érzem, hogy átvertek: azzal, hogy az anyanyelvemen szóltak hozzám.

@sz = kmk



Szerző: kmk

További cikkek >>

ZOMBOR

Újra forgat Bosnyák Ernő

Fekete J. József

2013. július 5., 07:15

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Cirkl Rudolf anekdotákat mesélt Bosnyák Ernőről

Cirkl Rudolf anekdotákat mesélt Bosnyák Ernőről

Igaz, csak képzeletben, de erre emlékezteti csütörtöktől a járókelőket a sétálóutcán fölállított egész alakos szobra. A zombori filmes, a térség kinematográfiájának úttörője ma ugyanarról a helyről tekint filmkamerája keresőjén át a városra, ahol vélhetően első filmkockáit forgatta a városról, a mai Čitaonička (egykoron Só utca) sarkán. Ebben az utcában működött ugyanis a filmszerelmes nyomdász műhelye.

Szobrát három helyi civil szervezet emelte, a Moj Sombor, a Bunjevačko kolo és a Magyar Polgári Kaszinó. A tegnapi szoboravatót megelőzően a Kaszinóban emlékeztek Bosnyák Ernőre (1876–1963), aki nyomdájában tizenegy lapot készített, közülük többet maga szerkesztett, köztük a Bácskai Mozi és Sport és Mozi címűeket. A mozi korántól kezdve érdekelte, így ma Lifka Sándor mellett a vajdasági filmművészet legfontosabb úttörőjeként tekint rá a filmtörténet. Már 1907-től filmeket és filmhíradókat mutatott be a városban, két évre rá Aréna néven 450 férőhelyes mozit épített a helyi villanytelep tulajdonosának segítségével. Eddigre már kamerát vásárolt, és rövid játékfilmeket forgatott. Korai munkáinak sajnos nyoma veszett, első fennmaradt alkotása II. Rákóczi Ferenc zombori szobrának 1912-es leleplezésén forgatott dokumentumfilmje. Ennek az alkotásának filmtörténeti jelentősége, hogy térségünkben Bosnyák használta elsőként a vízszintesen mozgatott kamerát, amit a filmnyelv svenknek nevez. Hosszasan dédelgette egy filmgyár létrehozásának tervét, amit 1923-ban sikerült megvalósítania. A BO-ER Filmgyárban több alkotást is forgatott, ám mire az egyik francia filmforgalmazó komolyabb érdeklődést kezdett mutatni a vállalkozás iránt, belebukott a filmezésbe, a továbbiakban pecsétmetszőként dolgozott, amíg művészete elismeréseként meg nem kapta a kiemelt állami nyugdíjat.

A Kaszinó-beli rendezvény után a szobornál Milan Vojnović helytörténész szerbül ismertette Bosnyák Ernő életútját és művészi pályáját, majd Cirkl Rudolf, Bosnyák utolsó élő segédje anekdotákat elevenített föl a nyomdászmesterről. A David Kecman Dako író vezette programban folklórcsoportok léptek föl, végül ünnepélyesen leleplezték a Duna menti Hollywood megálmodójának szobrát, Igor Šeter zombori művész alkotását.

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2015     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Development: CNT | Hosting: CNT

Firefox Internet Explorer Opera Safari Chrome
Avast antivirusna zaštita