hirdetés
2015. május 27., szerda   Ma  Hella napja van
Hella, Gyula, Paszkál

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

2004
A tej világnapja.

1508
A horvátországi Zrinben megszületett Zrínyi Miklós horvát-dalmát és szlavón bán, a szigetvári hős, akinek helytállását dédunokája, gróf Zrínyi Miklós énekelte meg "Szigeti veszedelem" című művében.

1948
Megszületett Presser Gábor zenész, zeneszerző, az LGT tagja.

2002
Medgyessy Pétert az Országgyűlés megválasztotta a Magyar Köztársaság miniszterelnökévé.

1564
Meghalt Kálvin János (eredeti nevén: Jean Cauvin) francia-svájci reformátor.

1878
San Franciscóban megszületett Isadora Duncan amerikai táncosnő, aki a szabad tánc első képviselője, a modern tánc úttörője volt.

1910
Baden-Badenben 66 éves korában meghalt Robert Koch Nobel-díjas német bakteriológus, aki felfedezte a tuberkulózis-bacilust és a kolera kórokozóját.

1931
Elsőként emelkedtek Piccard és Knipfer a sztratoszférába léghajóval.

1937
Átadták a Golden Gate hidat San Fransiscoban. Hídépítésen itt alkalmaztak a világon először biztonsági hálót - hídfőtől-hídfőig -, ez 19 munkás életét mentette meg.

1963
Meghalt Kármán Tódor, a világ első helikopterének megalkotója.

Jó reggelt
Jó reggelt

Ma reggel olvasgattam a világ híreit, és nagyon komolyan elgondolkodtam. A NASA olyan fényképeket tett közé, amelyek bizonyítják, hogy a klímaváltozás nem egy lassan zajló, sokáig elhúzódó folyamat. A képekről kiderül, hogy tavak és gleccserek tűntek el szinte teljesen, valamint hatalmas zöld felületek váltak sivataggá mindössze néhány évtized leforgása alatt. A következő hír, hogy Indiában több százan haltak meg, mert a hőmérséklet elérte az 50 fok-Celsiust. Természetesen mindez az emberi környezetszennyezés klímára és természetre gyakorolt hatásának köszönhető. Ha a környezetszennyezés extrém következményeit magam akarom megtapasztalni, akkor elég végigsétálnom szülőfalum, Kishegyes utcáin. A falun végigkanyargó Krivaját a szomszédos Topolyán működő dögfeldolgozó és „társai” szennyvízlefolyónak használják. Az élővilág teljesen eltűnt a folyóból, a partján pedig elviselhetetlen a bűz.

Szóval globálisan és lokálisan is eszement környezetszennyezés folyik, ezért elgondolkodtam. Valóban csak a kielégíthetetlen profitvágy, az emberi ostobaság, nemtörődömség és mohóság következménye lenne mindez? Hosszas tűnődés után rájöttem, hogy nem. A bolygókon élő gazdagok sem lehetnek ennyire ostobák, itt egy tudatosan megvalósuló, stratégiai védelmi akcióról van szó. Az amerikaiak 1947-ben Roswellben elfogtak egy földönkívülit, akitől megtudták, hogy civilizációjuk invázióra készül a Föld ellen. Ekkor bolygónk politikusai és milliárdosai összefogtak, hogy a Földet az univerzum legmocskosabb lepratanyájává változtassák. Így talán az idegenek elállnak inváziós szándékuktól. Csak ez lehet a magyarázat, vagy nem?

 



Szerző: Janez

További cikkek >>

ZOMBOR

Újra forgat Bosnyák Ernő

Fekete J. József

2013. július 5., 07:15

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Cirkl Rudolf anekdotákat mesélt Bosnyák Ernőről

Cirkl Rudolf anekdotákat mesélt Bosnyák Ernőről

Igaz, csak képzeletben, de erre emlékezteti csütörtöktől a járókelőket a sétálóutcán fölállított egész alakos szobra. A zombori filmes, a térség kinematográfiájának úttörője ma ugyanarról a helyről tekint filmkamerája keresőjén át a városra, ahol vélhetően első filmkockáit forgatta a városról, a mai Čitaonička (egykoron Só utca) sarkán. Ebben az utcában működött ugyanis a filmszerelmes nyomdász műhelye.

Szobrát három helyi civil szervezet emelte, a Moj Sombor, a Bunjevačko kolo és a Magyar Polgári Kaszinó. A tegnapi szoboravatót megelőzően a Kaszinóban emlékeztek Bosnyák Ernőre (1876–1963), aki nyomdájában tizenegy lapot készített, közülük többet maga szerkesztett, köztük a Bácskai Mozi és Sport és Mozi címűeket. A mozi korántól kezdve érdekelte, így ma Lifka Sándor mellett a vajdasági filmművészet legfontosabb úttörőjeként tekint rá a filmtörténet. Már 1907-től filmeket és filmhíradókat mutatott be a városban, két évre rá Aréna néven 450 férőhelyes mozit épített a helyi villanytelep tulajdonosának segítségével. Eddigre már kamerát vásárolt, és rövid játékfilmeket forgatott. Korai munkáinak sajnos nyoma veszett, első fennmaradt alkotása II. Rákóczi Ferenc zombori szobrának 1912-es leleplezésén forgatott dokumentumfilmje. Ennek az alkotásának filmtörténeti jelentősége, hogy térségünkben Bosnyák használta elsőként a vízszintesen mozgatott kamerát, amit a filmnyelv svenknek nevez. Hosszasan dédelgette egy filmgyár létrehozásának tervét, amit 1923-ban sikerült megvalósítania. A BO-ER Filmgyárban több alkotást is forgatott, ám mire az egyik francia filmforgalmazó komolyabb érdeklődést kezdett mutatni a vállalkozás iránt, belebukott a filmezésbe, a továbbiakban pecsétmetszőként dolgozott, amíg művészete elismeréseként meg nem kapta a kiemelt állami nyugdíjat.

A Kaszinó-beli rendezvény után a szobornál Milan Vojnović helytörténész szerbül ismertette Bosnyák Ernő életútját és művészi pályáját, majd Cirkl Rudolf, Bosnyák utolsó élő segédje anekdotákat elevenített föl a nyomdászmesterről. A David Kecman Dako író vezette programban folklórcsoportok léptek föl, végül ünnepélyesen leleplezték a Duna menti Hollywood megálmodójának szobrát, Igor Šeter zombori művész alkotását.

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
loading...

Hírdetés

!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


HR Rent
  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2015     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Development: CNT | Hosting: CNT

Firefox Internet Explorer Opera Safari Chrome
Avast antivirusna zaštita