2016. szeptember 24., szombat   Ma  Gellért, Mercédesz napja van
Gellért, Mercédesz, Gerda, Mária, Grizeldisz

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1046
Meghalt Szent Gellért itáliai származású szerzetes, az első magyar vértanú, aki Szent István király szolgálatában Imre herceg nevelője és a csanádi püspökség megszervezője volt.

768
Meghalt Kis Pippin a Frank Birodalom királya, aki a keresztény egyház fejének, Róma püspökének adományozta az itáliai fővárost és környékét, ezzel megalapozva a Pápai Állam, a Vatikán létrejöttét.

1541
Meghalt Paracelsus német természettudós, korának leghíresebb orvosa.

1824
Romhányban megszületett Bereczki Máté tudós, gyümölcsnemesítő.

1889
Párizsban értekezletet tartott a Nemzetközi Méterbizottság, s a méterrendszert bevezető államok - sorshúzással - megkapták az új platina-iridium méterrudakat, illetve a kilogrammetalonokat.

1904
Megszületett Rubollah Khomeini iráni főpap, politikus, ajatollah, Irán vallási vezetője.

1936
Megszületett Pásztor Erzsi színésznő. (Angi Vera)

1941
Megszületett Linda Eastman McCartney, Paul McCartney felesége (Wings).

1945
Meghalt Hans Wilhelm Geiger, a Geiger-féle sugárzásmérő kifejlesztője.

1951
Megszületett Pedro Almodovar spanyol rendező (Mindent anyámról, Eleven hús, Kika).

Jó reggelt
Jó reggelt

A tanévkezdésnek szinte mindig velejárója a több évtizedes kérdés: vajon szükség van-e a nyolcvanas évekig kötelező iskolaköpenyek újbóli bevezetésére vagy sem? A mellette érvelők szerint az uniformis eltakarja a szociális különbségeket, az ellenzői pedig azt állítják, az uniformistól nem lesz jobb a világ. Bizonyára így van, de attól sem lesz jobb – sőt meggyőződésem, hogy rosszabb lesz a világ –, ha meztelen derékkal, piercingjüket mutogató köldökkel ülnek be a fiatal lányok az iskolapadba. Nem a ruha teszi az embert, hangzik a szólás, de sokat elárul róla, tesszük hozzá sokan.

Az iskola nem a divatbemutató helye. Ahogy a bíróságra, az egészségügyi intézményekbe nem engednek be, ha nem megfelelően van az ember felöltözve, az iskolába se kellene beengedni a gyereket.

A napokban szemtanúja voltam, hogy halásznadrágban jelent meg egy férfi az állampolgársági eskütételre. A szabadkai főkonzulátus munkatársai közölték, hogy csak az alkalomhoz illő ruhában lehet megjelenni az eskütételen. A férfi nem értette a helyzetet, pedig volt vagy 50 éves.

Hát, ilyen lesz a világ, ha gyermekkorban nem tanítjuk meg, hol, milyen ruhában illik megjelenni. Ezért támogatom az iskolaköpeny újbóli bevezetését, még ha vannak is hátrányai.


(Fotó: Illusztráció/Rey Alvarado/ptleader.com)



Szerző: K-k

További cikkek >>

ZOMBOR

Újra forgat Bosnyák Ernő

Fekete J. József

2013. július 5., 07:15

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Cirkl Rudolf anekdotákat mesélt Bosnyák Ernőről

Cirkl Rudolf anekdotákat mesélt Bosnyák Ernőről

Igaz, csak képzeletben, de erre emlékezteti csütörtöktől a járókelőket a sétálóutcán fölállított egész alakos szobra. A zombori filmes, a térség kinematográfiájának úttörője ma ugyanarról a helyről tekint filmkamerája keresőjén át a városra, ahol vélhetően első filmkockáit forgatta a városról, a mai Čitaonička (egykoron Só utca) sarkán. Ebben az utcában működött ugyanis a filmszerelmes nyomdász műhelye.

Szobrát három helyi civil szervezet emelte, a Moj Sombor, a Bunjevačko kolo és a Magyar Polgári Kaszinó. A tegnapi szoboravatót megelőzően a Kaszinóban emlékeztek Bosnyák Ernőre (1876–1963), aki nyomdájában tizenegy lapot készített, közülük többet maga szerkesztett, köztük a Bácskai Mozi és Sport és Mozi címűeket. A mozi korántól kezdve érdekelte, így ma Lifka Sándor mellett a vajdasági filmművészet legfontosabb úttörőjeként tekint rá a filmtörténet. Már 1907-től filmeket és filmhíradókat mutatott be a városban, két évre rá Aréna néven 450 férőhelyes mozit épített a helyi villanytelep tulajdonosának segítségével. Eddigre már kamerát vásárolt, és rövid játékfilmeket forgatott. Korai munkáinak sajnos nyoma veszett, első fennmaradt alkotása II. Rákóczi Ferenc zombori szobrának 1912-es leleplezésén forgatott dokumentumfilmje. Ennek az alkotásának filmtörténeti jelentősége, hogy térségünkben Bosnyák használta elsőként a vízszintesen mozgatott kamerát, amit a filmnyelv svenknek nevez. Hosszasan dédelgette egy filmgyár létrehozásának tervét, amit 1923-ban sikerült megvalósítania. A BO-ER Filmgyárban több alkotást is forgatott, ám mire az egyik francia filmforgalmazó komolyabb érdeklődést kezdett mutatni a vállalkozás iránt, belebukott a filmezésbe, a továbbiakban pecsétmetszőként dolgozott, amíg művészete elismeréseként meg nem kapta a kiemelt állami nyugdíjat.

A Kaszinó-beli rendezvény után a szobornál Milan Vojnović helytörténész szerbül ismertette Bosnyák Ernő életútját és művészi pályáját, majd Cirkl Rudolf, Bosnyák utolsó élő segédje anekdotákat elevenített föl a nyomdászmesterről. A David Kecman Dako író vezette programban folklórcsoportok léptek föl, végül ünnepélyesen leleplezték a Duna menti Hollywood megálmodójának szobrát, Igor Šeter zombori művész alkotását.

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
loading...

Hírdetés

!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége