Utazzon a Magyar Szóval
hirdetés
2013. május 20., hétfő   Ma  Bernát, Felícia napja van
Bernát, Felícia, Johanna, Palóma

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1498
Vasco da Gama portugál hajós felfedezte a tengeri utat Indiába Afrika megkerülésével. Kalikutnál, India délnyugati részén kötött ki, ahol kereskedelmi telepet hozott létre.

1799
Megszületett Honoré de Balzac, francia író (Elveszett illúziók).

1946
Megszületett Cher (eredeti nevén: Cherilyn Sarkasian Lapier) amerikai popénekesnő, filmszínésznő. (I Got You Babe)

325
Nagy Konstantin római császár megnyitotta a keresztény püspökök első "egyetemes" (az egész birodalomra kiterjedő) zsinatát a kisázsiai Niceában (ma: Iznik). Elfogadták az ókeresztény ökumenikus hitvallást, a Nicaeumot.

1908
Megszületett Indianaban James Stewart amerikai színész. Ismertebb filmjei: Airport '77; Aki lelőtte Liberty Valance-t; A vadnyugat hőskora; Egy gyilkosság anatómiája; A férfi, aki túl sokat tudott; Az élet csodaszép; Éjjel-nappal jazz; Philadelphiai történet; Rose Marie (1936).

1937
Megszületett Budapesten Végvári Tamás magyar színész, ismert narrátor. Ismertebb filmjei: Némó nyomában - szinkron; Kilakoltatás; 6:3 avagy, játszd újra Tutti; Zuhanás közben; Szerencsés Dániel; Hatásvadászok; A transzport; Átmenő forgalom; Anna Frank naplója.

1944
Megszületett Joe Cocker énekes (You Can Leave Your Hat On, With A Little Help From My Friends).

1947
A németországi Messelhausenben meghalt Lénárd Fülöp, magyar származású, Nobel-díjas fizikus.

1956
Megszületett Veszprémben Peremartoni Krisztina magyar színésznő. Ismertebb filmjei: Csetepaté Chioggiában; Ágacska, Égigérö fü; Az ezernevű lány; Ingyenélők; A nagy ékszerész.

1960
Megszületett Los Angelesben Tony Goldwyn amerikai színész. Ismertebb filmjei: Az utolsó szamuráj; Amerikai rapszódia; Joshua; Szívörvény; Tarzan - szinkron; A gyűjtő; Addig üsd...; A Pelikán ügyirat; Ghost.

Jó reggelt
Jó reggelt

Szép a szemed. Szép a szád és a füled. Szép a kezed, a lábad ujja, a bokád, a hátad. Szép a hajad, csillogó. Szép a kezed és a tenyered, a feneked, a lábad.

Két ötévesforma gyerek ül a parton, pár méterre a víztől. Egy fiú és egy lány. A fiú barna bőrű, fekete szemű kis ördög. Nevet. A lány gesztenyebarna haja vizes fonatban fekszik a hátán. Kék a szeme. Szomorúan lefelé görbül a szája, már-már kicsordul a könnye, de még vissza tudja tartani.

A fiú folytatja az ostromot. Szép a hasad is, a nyakad és a fogaid. Kérlelőn néz az anyjára, aki ott ül mögötte, mit mondhatna még, hogy a lány végre beugorjon vele a vízbe, és dobálják egymást a labdával, ami most ott hever árván mellettük. De az anyja csak vonogatja a vállát. A lány pedig, mint egy kócos kis angyal, csak ül némán. Aztán lassan eltakarja az arcát a tenyerével és sírva fakad.

Kérdik tőle, miért sír, hiszen szépeket mond a fiú. Dicséri, hát ne keseregjen már, simogatják vigasztalóan.

– De azt nem mondta, hogy én szép vagyok – törölgette a szemét maszatos kis kezével.



Szerző: lya

További cikkek >>

Megemelték a Rushdie fejére kitűzött vérdíjat

2012. szeptember 17., 03:57 >> 2013. január 19., 06:30

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Egy alapítvány 3,3 millió dollárra emelte Iránban a Salman Rushdie indiai-brit íróra 1989-ben kitűzött vérdíjat. A lépés összefügg azzal az internetre feltöltött iszlámellenes amerikai filmmel, amely felháborodást keltett a muzulmán világban.

A Hordad 15 alapítvány félmillió dollárral toldotta meg a vérdíj összegét. Úgy érvelt, ha Rushdie-t már megölték volna a Sátáni versek című, a muszlimok szerint a vallásukat sértő könyvéért, akkor nem készült volna el a Mohamed prófétát gúnyoló amerikai film, ami miatt erőszakos tiltakozó megmozdulások voltak a napokban több muszlim országban. „Ez a legmegfelelőbb idő, hogy végrehajtsuk” – hangoztatta az alapítvány, Rushdie megölésére utalva.

A Sátáni versek című könyv miatt Khomeini imám, az iráni iszlám forradalmat irányító ajatollah 1989-ben Rushdie megölésére fölszólító fatvát (vallási rendeletet) adott ki. Az írónak emiatt tíz éven át bujkálnia kellett. Kedden huszonhét országban egyszerre jelenik meg életrajzi kötete. A könyv címe Joseph Anton, amely Rushdie kedvenc írói, Condrad és Csehov keresztnevére, valamint az írónak a bujkálás alatt használt nevére utal. Rushdie először ír arról, mit érzett azokban az időkben, amikor érvényben volt az ellene 1989-ben kiadott fatva.

Értékelem a cikket:

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


hirdetés
  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2013     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Development: CNT | Hosting: CNT

Firefox Internet Explorer Opera Safari Chrome
Avast antivirusna zaštita