Petroland
hirdetés
2015. augusztus 31., hétfő   Ma  Erika, Bella napja van
Erika, Bella, Aldán, Ramóna, Rajmund

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

12
Megszületett Caius Iulius Caesar Germanicus Caligula római császár.

1870
Megszületett Maria Montessori olasz pedagógus, újító. Az ő nevéhez fűződik a Montessori-módszer, amelynek célja, hogy tevékeny, segítőkész és egymással toleráns gyermekeket neveljenek békés, nyugodt légkörben.

1878
Árvíz pusztított Miskolcon.

1917
Budapesten megszületett Aczél György politikus, akit 1949-ben koholt vádak alapján letartóztattak. 1954-es szabadulása után rehabilitálták.

1918
Megszületett Alan Jay Lerner amerikai író, musical- és dalszövegíró.

1945
Megszületett Van Morrison, aki az ír Them zenekarnak volt az énekese.

1949
Megszületett Richard Gere amerikai színész. (Egy tiszt és egy úriember, Micsoda nő).

1957
A Malájziai Államszövetség nemzeti ünnepe

1962
Trinidad és Tobago nemzeti ünnepe

1965
Megszületett Borkai Zsolt olimpiai bajnok tornász.

Jó reggelt
Jó reggelt

Isten éltessen Szabadka! Születésnapot ül a legnagyobb magyar város. Mégis a plakátokon a szerb nyelvű, latin betűs köszöntés után ez áll: „A VÁROS SzülétesNapja”.

Nyilván egy aprócska hibának is felfoghatjuk azt, hogy helytelen a magyar szöveg, de lévén, hogy plakátról, programról van szó, sokkal jobban oda kell figyelni arra, mi jelenik meg a nyilvánosság előtt, és különösen érzékeny dolog a többnyelvűség.

Ez nemcsak pénzbe kerül, hanem az önkormányzat számára sokkal inkább kötelezettség, mint más intézmények számára, amelyekre ugyancsak vonatkozik a nyelvhasználati törvény. Ám a városvezetőségtől elvárják a polgárok, hogy élen járjon a nyelvi jogok tiszteletben tartásában, legyen az a többség vagy a kisebbség nyelve. S nincs is ilyen téren nagy gond a szabadkai önkormányzatban, hibák persze vannak, mint ahogyan a mostani is annak minősíthető. Sajnálatos, hogy ezt éppen a város születésnapi meghívóján követte el valaki. S hagyta így kikerülni a nyilvánosság elé.



Szerző: K-k

További cikkek >>

Toncs Gusztáv

UTCANEVEINK

2012. július 18., 04:00

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Toncs Gusztáv Szegváron született 1859-ben, irodalomtörténész, tanár. Az egyetem elvégzése után 1881-től 1910-ig a szabadkai gimnázium tanára. 1910-től a szabadkai kereskedelmi iskola igazgatója. 1922-től Budapesten élt. Több irodalomtörténeti és pedagógiai tanulmánya jelent meg. Bevezetéssel, jegyzetekkel kötetet adott ki a magyar epikusok (1903), Kisfaludy Sándor (1903), majd a magyar klasszikus iskolai költői alkotásaiból (1904) és Széchenyi munkáiból (1901). Kiadta a Szigeti veszedelmet (1906).

Dér Zoltán Toncs Gusztávról írt kiadványában a következőket írja: neve mellett a tanár nemcsak azért jelent többet, mint általában, mert irodalomtörténészként is értékeset alkotott, hanem azért is, mert tanári működése is rendkívül sokrétű. Kezdettől túllátott az iskolai órák keretein. Tekintete átfogta a tanügy egészét: az iskolák állapotát, a pedagógia elméleti és gyakorlati kérdéseit, eseményeit a mozgalmi ember figyelmével kísérte. A mozgalmi emberével, ami azt jelenti, hogy nemcsak tájékozódott, hanem kereste a cselekvés, a változtatás intézményes formáit. Ennek a törekvésnek a szolgálatára alapította — alig négyéves tanári működése után folyóiratát, a Tanügyi Lapokat is. Az egyetemről hozott friss tudás, ambíció és a négyéves tanári gyakorlat birtokában szükségképpen folyamodott ehhez a leghatékonyabb „mozgalmi” fórumhoz. A lap életre hívását megokoló cikkek egyértelműen arra hivatkoznak, hogy a vármegye tanügye a vidék gazdagságához, iskoláinak számához képest elmaradott. Ennek orvoslása végett véli Toncs szükségesnek olyan szemle működését, amely a föllendítéshez szükséges pedagógiai elvek és módszerek megismeréséhez a pedagógusokat hozzásegíti. A Tanügyi Lapok tehát nem kevesebbet ígér, mint azt, hogy a vidék egész oktatásügyének szemléje lesz: a gimnáziumoktól az ipariskolákon át az elemiig, sőt az óvodáig terjedő teljes skálát átfogja. A Szabad Líceum által is a társadalommal létesít Toncs kapcsolatot, de már nem az iskola áll a vállalkozás központjában, ez már jellegzetesen iskolán túli mozgalom, s mint ilyen sokban elődje a közművelődés mai intézményeinek. Működését 1898-ban kezdte el, s kisebb-nagyobb megszakításokkal 1918-ig folytatta. Nagyobb föllendülésről az 1905-ből, 1911-ből s az 1914–1917-ből való újságcikkek tudósítanak. Elnöke Milkó Izidor volt, másodelnöke Toncs Gusztáv, de a hírlapok tanúskodása szerint az egésznek Toncs volt a szervezője s leggyakoribb és legnépszerűbb előadója, vagyis a lelke.

Az összes működő tagok közt ő volt az, aki a legintenzívebb munkásságot fejtette ki, s a legtöbb előadást tartotta, s ezzel nagyban hozzájárult a város és vidékének kulturális fejlődéséhez s az irodalmi élet fellendítéséhez. Mint előadó nemcsak az egyesület székhelyén, Szabadkán, hanem Zomborban és Baján is tartott szabad előadásokat. Később valóságos szellemi tűzhellyé lett, vitafórummá, ahol az irodalom, művészet, politika, szociológia, lélektan s a gazdálkodás legfontosabb kérdései kerültek porondra. A Bácskai Hírlap a szabadkaiak Pilvaxának titulálja ezt a kávéházi kört. Nívós és lendületes vitákról tudósít: „Sok szó esik Szabadkáról is, annak jövő fejlődéséről, a vezetőiről, a társadalmi életéről, az emberek gondolkodásmódjáról, mindenről, ami a várost oly különösen érdekessé és jellegzetessé teszi.” Az utca a Majsai út és az Arsenije Čarnojević utcák között, a „pesti vasút” mellett található.

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
loading...

Hírdetés

!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2015     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Development: CNT | Hosting: CNT

Firefox Internet Explorer Opera Safari Chrome
Avast antivirusna zaštita