Nincs flash telepitve.

IrisDekor - magyar nyelvű könyvek webáruháza Vajdaságban
hirdetés
2014. október 25., szombat   Ma  Blanka, Bianka napja van
Blanka, Bianka, Fodor, Margit, Mór, Krizanta

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1825
Megszületett ifj. Johann Strauss osztrák zeneszerző, a "valcerkirály".

1838
Megszületett George Bizet a romantika nagy francia zeneszerzője (Carmen).

1861
Kaposvárott megszületett Rippl-Rónai József festőművész és iparművész, magyar szecesszió kiemelkedő alakja. Ismertebb festményei: "Babits", "Karinthy Frigyes portréja", "A körtvélyesi kastély", "Apám és Piacsek bácsi vörös bor mellett", "Nő fehérpettyes ruhában".

1862
Párizsban meghalt Teleki Blanka grófnő, reformpedagógus, a női egyenjogúságért folytatott küzdelem élharcosa.

1864
Megszületett John Francis Dodge, az idősebbik autógyártó és milliomos Dodge-fívér.

1864
Provincia de Besangon-ban (Paris, Franciaország) megszületett Louis Jean Lumiere feltaláló, filmrendező, aki testvérével Auguste (Marie Louis)-al szabadalmaztatta a mozgófilm vetítésére alkalmas kinematográfot.

1944
Verpeléten megszületett Kovács Kati SZOT- és Liszt Ferenc-díjas énekesnő, színésznő, aki 1965-ben a "Ki mit tud?" győzteseként tűnt fel (Nem leszek a játékszered!).

1944
Megszületett Jon Anderson,a Yes zenekar varázslatos hangú énekese.

1948
Megszületett Glenn Tipton gitáros a Judas Priestből.

1956
Megszületett Matthias Jabs, a Scorpions gitárosa.

Jó reggelt
Jó reggelt

A napokban egy hosszúra nyúlt munkanap végén hazafelé baktatva az egyik ismerősöm mesélte, hogy kikapcsoltatta otthon az internetet, s most az egyik rég nem látott barátjával találkozik a városban.

– Tudod, szükségem van a kézfogásra, a vállveregetésre, a világhálón minden baráti kapcsolatom felszínes jelbeszéddé vált. Kíváncsi vagyok, hogy a következő egy-két hónapban kinek lesz ideje valóban rám, a szemembe nézni, megölelni, együtt meginni valamit, sétálni egyet, kimenni a tóra…

Elgondolkodtatott a próbálkozás, és csak remélni tudom, hogy pozitív tapasztalattal zárul a kísérlet.

Bár az okostelefonok és a közösségi oldalak korában egyszerű lenne kiterjedt kapcsolati hálót fenntartanunk, továbbra is csak a legszűkebb baráti körrel, a legközelebbi családtagokkal ápolunk aktív kapcsolatot. Társas életünk nem bővül, még ha barátaink köre, személye változik is: az új barátságok gyakran a régiek kárára köttetnek. – mutatnak rá a téma kutatói, akik azt is bizonyították, hogy képességünk véges a szorosabb érzelmi kötelék fenntartására, és ezen az új technológiák sem változtattak, inkább talán, mint a fenti példa is bizonyítja, rontottak.



Szerző: H. E.

További cikkek >>

Toncs Gusztáv

UTCANEVEINK

2012. július 18., 04:00

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Toncs Gusztáv Szegváron született 1859-ben, irodalomtörténész, tanár. Az egyetem elvégzése után 1881-től 1910-ig a szabadkai gimnázium tanára. 1910-től a szabadkai kereskedelmi iskola igazgatója. 1922-től Budapesten élt. Több irodalomtörténeti és pedagógiai tanulmánya jelent meg. Bevezetéssel, jegyzetekkel kötetet adott ki a magyar epikusok (1903), Kisfaludy Sándor (1903), majd a magyar klasszikus iskolai költői alkotásaiból (1904) és Széchenyi munkáiból (1901). Kiadta a Szigeti veszedelmet (1906).

Dér Zoltán Toncs Gusztávról írt kiadványában a következőket írja: neve mellett a tanár nemcsak azért jelent többet, mint általában, mert irodalomtörténészként is értékeset alkotott, hanem azért is, mert tanári működése is rendkívül sokrétű. Kezdettől túllátott az iskolai órák keretein. Tekintete átfogta a tanügy egészét: az iskolák állapotát, a pedagógia elméleti és gyakorlati kérdéseit, eseményeit a mozgalmi ember figyelmével kísérte. A mozgalmi emberével, ami azt jelenti, hogy nemcsak tájékozódott, hanem kereste a cselekvés, a változtatás intézményes formáit. Ennek a törekvésnek a szolgálatára alapította — alig négyéves tanári működése után folyóiratát, a Tanügyi Lapokat is. Az egyetemről hozott friss tudás, ambíció és a négyéves tanári gyakorlat birtokában szükségképpen folyamodott ehhez a leghatékonyabb „mozgalmi” fórumhoz. A lap életre hívását megokoló cikkek egyértelműen arra hivatkoznak, hogy a vármegye tanügye a vidék gazdagságához, iskoláinak számához képest elmaradott. Ennek orvoslása végett véli Toncs szükségesnek olyan szemle működését, amely a föllendítéshez szükséges pedagógiai elvek és módszerek megismeréséhez a pedagógusokat hozzásegíti. A Tanügyi Lapok tehát nem kevesebbet ígér, mint azt, hogy a vidék egész oktatásügyének szemléje lesz: a gimnáziumoktól az ipariskolákon át az elemiig, sőt az óvodáig terjedő teljes skálát átfogja. A Szabad Líceum által is a társadalommal létesít Toncs kapcsolatot, de már nem az iskola áll a vállalkozás központjában, ez már jellegzetesen iskolán túli mozgalom, s mint ilyen sokban elődje a közművelődés mai intézményeinek. Működését 1898-ban kezdte el, s kisebb-nagyobb megszakításokkal 1918-ig folytatta. Nagyobb föllendülésről az 1905-ből, 1911-ből s az 1914–1917-ből való újságcikkek tudósítanak. Elnöke Milkó Izidor volt, másodelnöke Toncs Gusztáv, de a hírlapok tanúskodása szerint az egésznek Toncs volt a szervezője s leggyakoribb és legnépszerűbb előadója, vagyis a lelke.

Az összes működő tagok közt ő volt az, aki a legintenzívebb munkásságot fejtette ki, s a legtöbb előadást tartotta, s ezzel nagyban hozzájárult a város és vidékének kulturális fejlődéséhez s az irodalmi élet fellendítéséhez. Mint előadó nemcsak az egyesület székhelyén, Szabadkán, hanem Zomborban és Baján is tartott szabad előadásokat. Később valóságos szellemi tűzhellyé lett, vitafórummá, ahol az irodalom, művészet, politika, szociológia, lélektan s a gazdálkodás legfontosabb kérdései kerültek porondra. A Bácskai Hírlap a szabadkaiak Pilvaxának titulálja ezt a kávéházi kört. Nívós és lendületes vitákról tudósít: „Sok szó esik Szabadkáról is, annak jövő fejlődéséről, a vezetőiről, a társadalmi életéről, az emberek gondolkodásmódjáról, mindenről, ami a várost oly különösen érdekessé és jellegzetessé teszi.” Az utca a Majsai út és az Arsenije Čarnojević utcák között, a „pesti vasút” mellett található.

Értékelem a cikket:

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


hirdetés
EuMedPersonal
  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2014     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Development: CNT | Hosting: CNT

Firefox Internet Explorer Opera Safari Chrome
Avast antivirusna zaštita