IrisDekor - magyar nyelvű könyvek webáruháza Vajdaságban
hirdetés
2014. december 19., péntek   Ma  Viola napja van
Viola, Urbán, Orbán, Pelágiusz, Dárius, Anasztáz

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1895
A vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezte, hogy az egyetemek bölcsészettudományi és orvosi karát női hallgatók is látogathassák.

1945
Újra megalakult az Osztrák Köztársaság.

1562
Kezdetét vette a francia vallásháború, ami a nemesi és a polgári származású francia protestánsok, a hugenották és a katolikusok között tört ki.

1813
Megszületett Thomas Andrews ír kémikus, akinek először sikerült bebizonyítania, hogy az ózon a légköri oxigén egyik megjelenési formája, ami pajzsot képez a Föld körül.

1915
Megszületett Edith Piaf francia sanzonénekesnő.

1915
Meghalt Alois Alzheimer német ideggyógyász, aki elsőként írta le a róla elnevezett betegséget az Alzheimer-kórt.

1686
Defoe szerint Robinson Crusoe elhagyta azt a szigetet, amelyen 28 évig élt hajótöröttként.

1790
Megszületett Sir William Parry angol sarkkutató, több expedíción részt vett, amely az Északnyugati Átjáró megtalálásával foglalkozott, valamint a Északi-sark elérésére tett kísérletet, sikertelenül.

1820
Megszületett Mary Ashton Rice Livermore amerikai újságírónő, társadalom újító, előadó. 1869-ben a "The Agitator", 1870 és 1872 között a "Woman's Journal" szerkesztője volt, 25 éven keresztül tartott előadásokat a mértékletességről és a nők választójogáról.

1868
Megszületett Eleanor H. Porter amerikai regényírónő, akinek legismertebb regénye az 1912-ben megjelent "Az élet játéka - Polyanna".

Jó reggelt
Jó reggelt

Csak néhányszor jártam gyerekkoromban moziban. Akkor is az oktatási program részeként, szervezett iskolai látogatás kereteiben néztünk meg egy-egy filmet. Egyszer például az Istenek a fejükre estek címűt. Izegtünk-mozogtunk a kemény moziszékeken, sült gesztenyét majszoltunk, a talpunk alá szórtuk a lehántott gesztenyehéjat ‒ akkor még a felnőttek is műveltek ilyesmit, sőt, egyes tanárok dohányoztak is ‒, és sutyorogva nevetgéltünk a vicces jeleneteken.

Nagykamasz koromban „magamtól” tévedtem be párszor a moziba. Akkor már lepusztulóban volt az épület. Hullott a vakolat, be is ázott itt-ott, a vásznon sérülések látszottak, a terem áporodott levegője facsarta az orrom. Többször leállt a vetítőgép, olyankor „bozsezott” a gépész, a nézőtéren ülők pedig füttyögtek. Azokat a másfél órákat leginkább a külföldi filmek miatt ücsörögtem végig.

A cinemaplexek és művészmozik teljesítették ki számomra a moziélményt. Az óriási vetítővászonnak, a kiváló hanghatásnak és az igényes filmkínálatnak köszönhetően váltam végérvényesen mozifüggővé. Felnőttként. A huszonegyedik században. A szélesvásznú tévék korában.

Nem is szeretnék belőle kigyógyulni.



Szerző: nika

További cikkek >>

Toncs Gusztáv

UTCANEVEINK

2012. július 18., 04:00

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Toncs Gusztáv Szegváron született 1859-ben, irodalomtörténész, tanár. Az egyetem elvégzése után 1881-től 1910-ig a szabadkai gimnázium tanára. 1910-től a szabadkai kereskedelmi iskola igazgatója. 1922-től Budapesten élt. Több irodalomtörténeti és pedagógiai tanulmánya jelent meg. Bevezetéssel, jegyzetekkel kötetet adott ki a magyar epikusok (1903), Kisfaludy Sándor (1903), majd a magyar klasszikus iskolai költői alkotásaiból (1904) és Széchenyi munkáiból (1901). Kiadta a Szigeti veszedelmet (1906).

Dér Zoltán Toncs Gusztávról írt kiadványában a következőket írja: neve mellett a tanár nemcsak azért jelent többet, mint általában, mert irodalomtörténészként is értékeset alkotott, hanem azért is, mert tanári működése is rendkívül sokrétű. Kezdettől túllátott az iskolai órák keretein. Tekintete átfogta a tanügy egészét: az iskolák állapotát, a pedagógia elméleti és gyakorlati kérdéseit, eseményeit a mozgalmi ember figyelmével kísérte. A mozgalmi emberével, ami azt jelenti, hogy nemcsak tájékozódott, hanem kereste a cselekvés, a változtatás intézményes formáit. Ennek a törekvésnek a szolgálatára alapította — alig négyéves tanári működése után folyóiratát, a Tanügyi Lapokat is. Az egyetemről hozott friss tudás, ambíció és a négyéves tanári gyakorlat birtokában szükségképpen folyamodott ehhez a leghatékonyabb „mozgalmi” fórumhoz. A lap életre hívását megokoló cikkek egyértelműen arra hivatkoznak, hogy a vármegye tanügye a vidék gazdagságához, iskoláinak számához képest elmaradott. Ennek orvoslása végett véli Toncs szükségesnek olyan szemle működését, amely a föllendítéshez szükséges pedagógiai elvek és módszerek megismeréséhez a pedagógusokat hozzásegíti. A Tanügyi Lapok tehát nem kevesebbet ígér, mint azt, hogy a vidék egész oktatásügyének szemléje lesz: a gimnáziumoktól az ipariskolákon át az elemiig, sőt az óvodáig terjedő teljes skálát átfogja. A Szabad Líceum által is a társadalommal létesít Toncs kapcsolatot, de már nem az iskola áll a vállalkozás központjában, ez már jellegzetesen iskolán túli mozgalom, s mint ilyen sokban elődje a közművelődés mai intézményeinek. Működését 1898-ban kezdte el, s kisebb-nagyobb megszakításokkal 1918-ig folytatta. Nagyobb föllendülésről az 1905-ből, 1911-ből s az 1914–1917-ből való újságcikkek tudósítanak. Elnöke Milkó Izidor volt, másodelnöke Toncs Gusztáv, de a hírlapok tanúskodása szerint az egésznek Toncs volt a szervezője s leggyakoribb és legnépszerűbb előadója, vagyis a lelke.

Az összes működő tagok közt ő volt az, aki a legintenzívebb munkásságot fejtette ki, s a legtöbb előadást tartotta, s ezzel nagyban hozzájárult a város és vidékének kulturális fejlődéséhez s az irodalmi élet fellendítéséhez. Mint előadó nemcsak az egyesület székhelyén, Szabadkán, hanem Zomborban és Baján is tartott szabad előadásokat. Később valóságos szellemi tűzhellyé lett, vitafórummá, ahol az irodalom, művészet, politika, szociológia, lélektan s a gazdálkodás legfontosabb kérdései kerültek porondra. A Bácskai Hírlap a szabadkaiak Pilvaxának titulálja ezt a kávéházi kört. Nívós és lendületes vitákról tudósít: „Sok szó esik Szabadkáról is, annak jövő fejlődéséről, a vezetőiről, a társadalmi életéről, az emberek gondolkodásmódjáról, mindenről, ami a várost oly különösen érdekessé és jellegzetessé teszi.” Az utca a Majsai út és az Arsenije Čarnojević utcák között, a „pesti vasút” mellett található.

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


hirdetés
  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2014     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Development: CNT | Hosting: CNT

Firefox Internet Explorer Opera Safari Chrome
Avast antivirusna zaštita