Grgorszgi nyarals
IrisDekor - magyar nyelvű könyvek webáruháza Vajdaságban
hirdetés
2014. április 21., hétfő   Ma  Konrád napja van
Konrád, Zelma, Simeon, Anasztáz

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1782
Óvoda nap.

1799
Megszületett Táncsics Mihály író, politikus.

1814
Megszületett Egressy Béni színész, író, zeneszerző, szövegíró.

1910
75 éves korában meghalt Mark Twain (eredeti nevén: Samuel Langhorne Clemens) amerikai író (Tom Sawyer kalandjai).

1915
Megszületett Mexikóban Anthony Quinn amerikai Oscar-díjas filmszínész. Ismertebb filmjei: Zorba, a görög Oscar-díj jelölés(1965); A nap szerelmese Oscar-díj (1957); Az öreg halász és a tenger; Blöff; Arábiai Lawrence.

1926
Londonban megszületett Elizabeth Alexandra Mary Windsor, aki 1952-ben II. Erzsébet néven Nagy-Britannia uralkodója lett.

1961
Először lépett a nyilvánosság elé a Beatles-együttes a liverpooli Cavern Clubban.

1519
Hernán Cortés (Hernando Cortez) spanyol hódító (konkvisztador) partra szállt Mexikóban, hogy meghódítsa az Aranyországot, az aztékok birodalmát.

1850
Meghalt ifj. Wesselényi Miklós báró, író, az "árvízi hajós".

1924
A pennsylvaniai Pittsburgh-ben egy előadókörútján, 65 éves korában meghalt Eleonora Duse olasz színésznő, a híres drámai hősnő, aki Sarah Bernhardt mellett a századfroduló legünnepeltebb művésze volt.

Jó reggelt
Jó reggelt

Jó néhány évtized távlatából már tudom, hogy dédnagymamám nagyon szegény volt. De kisgyerekként ezt nem érzetük. Pedig nála a nyuszi alig hozott valamit. Emlékeim szerint csak narancsot meg tojáscukrot. De azt nem tette soha a fészekbe, és nem is kérte a nagymama, hogy csináljunk nyuszifészket, mint ahogyan otthon kellett, hanem a hatalmas bukszusok alatt elrejtve találtunk rá az ajándékokra.

Soha sem éreztük mi, dédunokát – hárman is voltunk –, hogy keveset adott volna. Meg sem fordult a fejünkben, hogy lehetne azért még valami. Én csak a nevetésre, a vidámságra meg a keresgélés izgalmára emlékszem. S jó visszagondolni ezekre a pillanatokra. Magam előtt látom édesanyám vidám arcát. Most már tudom, hogy boldogan nézte kislányait, és velünk örült, hogy jött a nyuszi. És azt is tudom, az legalább akkora boldogság volt neki, mint nekünk.

Az ünnep akkor teljes, ha együtt a család. Már csütörtökön megindult Nyugat- Európából az emberáradat hazafelé, hogy a szétszaggatott családok együtt ünnepeljenek. Hozzánk is érkeznek a külföldön tanuló gyermekeink. Felnőtt emberek, de nekik is jön a nyuszi, és nemcsak képletesen, úgy mellékesen, hanem ugyanúgy, mint kiskorukban. Fészket készítenek, és titokban valahogyan belekerülnek az apró ajándékok.
Volt idő, amikor annyira beleélték magukat a nyuszi várásába, hogy látni vélték a puttonyos tapsifülest kiszaladni az udvarból. Sőt, még össze is vesztek rajta, vajon szürke vagy barna bundája volt-e.

Tudom, ezt visszavarázsolni nem lehet, de a hangulatokat felidézni, meglepetést okozni sikerülni szokott. A varázslatot nem szabad csak úgy sutba vágni azért, mert elmúltak már 20 évesek. A nyuszifészek hozzátartozik a húsvéthoz, ahogyan a sonka, a hímes tojás, a barka meg a családi együttlét.

Különlegessé kell tenni ezeket a találkozásokat. Azért ünnep az ünnep, hogy másként teljen, mint egy közönséges vasárnap. Ahol kisgyerek van, a családi hangulatot az ő léte határozza meg. Kacagása, öröme, a csoda, amelyben hisz, beborítja az egész családot. Ahol felnőtt már a gyerek, ott meg szerintem tenni kell azért, hogy ez a pici játék, az ajándékot hozó nyuszi ne kerülje el a házat.



Szerző: K-k

További cikkek >>

Toncs Gusztáv

UTCANEVEINK

2012. július 18., 04:00

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Toncs Gusztáv Szegváron született 1859-ben, irodalomtörténész, tanár. Az egyetem elvégzése után 1881-től 1910-ig a szabadkai gimnázium tanára. 1910-től a szabadkai kereskedelmi iskola igazgatója. 1922-től Budapesten élt. Több irodalomtörténeti és pedagógiai tanulmánya jelent meg. Bevezetéssel, jegyzetekkel kötetet adott ki a magyar epikusok (1903), Kisfaludy Sándor (1903), majd a magyar klasszikus iskolai költői alkotásaiból (1904) és Széchenyi munkáiból (1901). Kiadta a Szigeti veszedelmet (1906).

Dér Zoltán Toncs Gusztávról írt kiadványában a következőket írja: neve mellett a tanár nemcsak azért jelent többet, mint általában, mert irodalomtörténészként is értékeset alkotott, hanem azért is, mert tanári működése is rendkívül sokrétű. Kezdettől túllátott az iskolai órák keretein. Tekintete átfogta a tanügy egészét: az iskolák állapotát, a pedagógia elméleti és gyakorlati kérdéseit, eseményeit a mozgalmi ember figyelmével kísérte. A mozgalmi emberével, ami azt jelenti, hogy nemcsak tájékozódott, hanem kereste a cselekvés, a változtatás intézményes formáit. Ennek a törekvésnek a szolgálatára alapította — alig négyéves tanári működése után folyóiratát, a Tanügyi Lapokat is. Az egyetemről hozott friss tudás, ambíció és a négyéves tanári gyakorlat birtokában szükségképpen folyamodott ehhez a leghatékonyabb „mozgalmi” fórumhoz. A lap életre hívását megokoló cikkek egyértelműen arra hivatkoznak, hogy a vármegye tanügye a vidék gazdagságához, iskoláinak számához képest elmaradott. Ennek orvoslása végett véli Toncs szükségesnek olyan szemle működését, amely a föllendítéshez szükséges pedagógiai elvek és módszerek megismeréséhez a pedagógusokat hozzásegíti. A Tanügyi Lapok tehát nem kevesebbet ígér, mint azt, hogy a vidék egész oktatásügyének szemléje lesz: a gimnáziumoktól az ipariskolákon át az elemiig, sőt az óvodáig terjedő teljes skálát átfogja. A Szabad Líceum által is a társadalommal létesít Toncs kapcsolatot, de már nem az iskola áll a vállalkozás központjában, ez már jellegzetesen iskolán túli mozgalom, s mint ilyen sokban elődje a közművelődés mai intézményeinek. Működését 1898-ban kezdte el, s kisebb-nagyobb megszakításokkal 1918-ig folytatta. Nagyobb föllendülésről az 1905-ből, 1911-ből s az 1914–1917-ből való újságcikkek tudósítanak. Elnöke Milkó Izidor volt, másodelnöke Toncs Gusztáv, de a hírlapok tanúskodása szerint az egésznek Toncs volt a szervezője s leggyakoribb és legnépszerűbb előadója, vagyis a lelke.

Az összes működő tagok közt ő volt az, aki a legintenzívebb munkásságot fejtette ki, s a legtöbb előadást tartotta, s ezzel nagyban hozzájárult a város és vidékének kulturális fejlődéséhez s az irodalmi élet fellendítéséhez. Mint előadó nemcsak az egyesület székhelyén, Szabadkán, hanem Zomborban és Baján is tartott szabad előadásokat. Később valóságos szellemi tűzhellyé lett, vitafórummá, ahol az irodalom, művészet, politika, szociológia, lélektan s a gazdálkodás legfontosabb kérdései kerültek porondra. A Bácskai Hírlap a szabadkaiak Pilvaxának titulálja ezt a kávéházi kört. Nívós és lendületes vitákról tudósít: „Sok szó esik Szabadkáról is, annak jövő fejlődéséről, a vezetőiről, a társadalmi életéről, az emberek gondolkodásmódjáról, mindenről, ami a várost oly különösen érdekessé és jellegzetessé teszi.” Az utca a Majsai út és az Arsenije Čarnojević utcák között, a „pesti vasút” mellett található.

Értékelem a cikket:

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


hirdetés
  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2014     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Development: CNT | Hosting: CNT

Firefox Internet Explorer Opera Safari Chrome
Avast antivirusna zaštita