Nincs flash telepitve.

IrisDekor - magyar nyelvű könyvek webáruháza Vajdaságban
hirdetés
2014. október 23., csütörtök   Ma  Köztársaság kikiált., Gyöngyi napja van
Gyöngyi, Gyöngyvér, Ignác, Koppány, Stefánia

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1989
Magyarországon az 1956-os forradalom évfordulóján kikiáltották a köztársaságot.

1956
Népfelkelés tört ki Magyarországon, ahol a szovjet csapatok kivonását, szabad választásokat, többpártrendszert, a sztálinizmussal való szakítást, a cenzúra eltörlését, a politikai foglyok szabadon bocsátását és a mezőgazdaság megreformálását követelték.

1999
Budapesten 77 éves korában meghalt Hegedűs András, aki 1955-56-ban a minisztertanács elnöke volt.

1613
Bethlen Gábort választotta Erdély fejedelmévé a kolozsvári országgyűlés, aki a Habsburgok és a törökök között politizálva az önálló - esetleg a királyi Magyarországgal egyesített - Erdély létrehozására törekedett.

1641
A katolikus írek Ulsterben több ezer új angol és skót telepest gyilkoltak meg. Az "ír rebellió" előzménye Strafford grófjának lefejezése volt.

1943
Megszületett Bálint Ágnes, írónő (Szeleburdi család).

1954
Hatályba léptek a párizsi szerződések, amelyek értelmében a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország csatlakozott a brüsszeli egyezmény által létrehozott Nyugat-európai Unióhoz, az NSZK belépett a NATO-ba, valamint elismerték szuverenitását a nyugati hatalmak.

787
Befejeződött a második nicaeai zsinat (VII. ökumenikus zsinat), amelyet Iréné bizánci császárnő hívott össze, hogy véget vessen a képrombolásnak.

1929
Meghalt Heim Pál gyermekorvos, a gyermekápolónői iskola létrehozója.

1937
Szálasi Ferenc megalapította a szélsőjobboldali nemzetiszocialista pártok egyesítésével a Magyar Nemzetiszocialista Pártot, és hetilapot indított "Összetartás" címmel.

Jó reggelt
Jó reggelt

Caring for the Earth volt a címe annak a ’90-es évek elején indult világméretű kampánynak, amelynek hatására minden évben október 21-én ünnepeljük a Földünkért világnapot. Ebből az alkalomból idén a zentai óvodákban nagyszabású környezetvédelmi programsorozatot szerveztek, amelynek során a gyermekek szüleikkel közösen vehettek részt az izgalmasabbnál izgalmasabb játékos vetélkedőkben, valamint az óvodák udvarának és környékének szebbé tételét megcélzó munkaakciókban. A gyermekek zöme nagyon élvezte a közös munkát, egyikük, akit a nagymamája kísért el a rendezvényre, lelkesen ecsetelte, hogyan gyomláltak, illetve milyen módon ültettek virágokat, a másikuk, aki édesapjával érkezett, azt mesélte el, hogyan gyűjtötték az elszáradt gallyakat és faleveleket.

Az óvoda illetékeseinek azon törekvései, amelyek értelmében kiemelt figyelmet szentelnek annak, hogy a gyermekek már egészen kicsi korukban felismerjék a környezetre való fokozott odafigyelés fontosságát, példaértékűnek tekinthető, hiszen ha ezeket a kérdéseket megfelelőképpen tálalják a gyerekeknek, akkor azok beépülnek a mindennapjaikba, és minden bizonnyal a későbbiek során is fontos részét képezik majd azoknak. Az viszont, hogy mindennek mekkora jelentősége lehet a társadalom egésze szempontjából, akkor derül ki igazán, amikor a környezettudatos gyermek nemcsak az óvodában a társára, hanem otthon a szüleire, vagy a nagyszüleire is rászól, ha esetleg véletlenül megfeledkeznének a szelektív hulladékgyűjtés, vagy általában a környezetvédelem fontosságáról.  



Szerző: M. E.

További cikkek >>

Toncs Gusztáv

UTCANEVEINK

2012. július 18., 04:00

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Toncs Gusztáv Szegváron született 1859-ben, irodalomtörténész, tanár. Az egyetem elvégzése után 1881-től 1910-ig a szabadkai gimnázium tanára. 1910-től a szabadkai kereskedelmi iskola igazgatója. 1922-től Budapesten élt. Több irodalomtörténeti és pedagógiai tanulmánya jelent meg. Bevezetéssel, jegyzetekkel kötetet adott ki a magyar epikusok (1903), Kisfaludy Sándor (1903), majd a magyar klasszikus iskolai költői alkotásaiból (1904) és Széchenyi munkáiból (1901). Kiadta a Szigeti veszedelmet (1906).

Dér Zoltán Toncs Gusztávról írt kiadványában a következőket írja: neve mellett a tanár nemcsak azért jelent többet, mint általában, mert irodalomtörténészként is értékeset alkotott, hanem azért is, mert tanári működése is rendkívül sokrétű. Kezdettől túllátott az iskolai órák keretein. Tekintete átfogta a tanügy egészét: az iskolák állapotát, a pedagógia elméleti és gyakorlati kérdéseit, eseményeit a mozgalmi ember figyelmével kísérte. A mozgalmi emberével, ami azt jelenti, hogy nemcsak tájékozódott, hanem kereste a cselekvés, a változtatás intézményes formáit. Ennek a törekvésnek a szolgálatára alapította — alig négyéves tanári működése után folyóiratát, a Tanügyi Lapokat is. Az egyetemről hozott friss tudás, ambíció és a négyéves tanári gyakorlat birtokában szükségképpen folyamodott ehhez a leghatékonyabb „mozgalmi” fórumhoz. A lap életre hívását megokoló cikkek egyértelműen arra hivatkoznak, hogy a vármegye tanügye a vidék gazdagságához, iskoláinak számához képest elmaradott. Ennek orvoslása végett véli Toncs szükségesnek olyan szemle működését, amely a föllendítéshez szükséges pedagógiai elvek és módszerek megismeréséhez a pedagógusokat hozzásegíti. A Tanügyi Lapok tehát nem kevesebbet ígér, mint azt, hogy a vidék egész oktatásügyének szemléje lesz: a gimnáziumoktól az ipariskolákon át az elemiig, sőt az óvodáig terjedő teljes skálát átfogja. A Szabad Líceum által is a társadalommal létesít Toncs kapcsolatot, de már nem az iskola áll a vállalkozás központjában, ez már jellegzetesen iskolán túli mozgalom, s mint ilyen sokban elődje a közművelődés mai intézményeinek. Működését 1898-ban kezdte el, s kisebb-nagyobb megszakításokkal 1918-ig folytatta. Nagyobb föllendülésről az 1905-ből, 1911-ből s az 1914–1917-ből való újságcikkek tudósítanak. Elnöke Milkó Izidor volt, másodelnöke Toncs Gusztáv, de a hírlapok tanúskodása szerint az egésznek Toncs volt a szervezője s leggyakoribb és legnépszerűbb előadója, vagyis a lelke.

Az összes működő tagok közt ő volt az, aki a legintenzívebb munkásságot fejtette ki, s a legtöbb előadást tartotta, s ezzel nagyban hozzájárult a város és vidékének kulturális fejlődéséhez s az irodalmi élet fellendítéséhez. Mint előadó nemcsak az egyesület székhelyén, Szabadkán, hanem Zomborban és Baján is tartott szabad előadásokat. Később valóságos szellemi tűzhellyé lett, vitafórummá, ahol az irodalom, művészet, politika, szociológia, lélektan s a gazdálkodás legfontosabb kérdései kerültek porondra. A Bácskai Hírlap a szabadkaiak Pilvaxának titulálja ezt a kávéházi kört. Nívós és lendületes vitákról tudósít: „Sok szó esik Szabadkáról is, annak jövő fejlődéséről, a vezetőiről, a társadalmi életéről, az emberek gondolkodásmódjáról, mindenről, ami a várost oly különösen érdekessé és jellegzetessé teszi.” Az utca a Majsai út és az Arsenije Čarnojević utcák között, a „pesti vasút” mellett található.

Értékelem a cikket:

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


hirdetés
  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2014     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Development: CNT | Hosting: CNT

Firefox Internet Explorer Opera Safari Chrome
Avast antivirusna zaštita