Nincs flash telepitve.

IrisDekor - magyar nyelvű könyvek webáruháza Vajdaságban
hirdetés
2014. november 26., szerda   Ma  Virág napja van
Virág, Konrád, Péter, Atanáz, Lénárd, Viktorina

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1883
Megszületett Babits Mihály költő.

1884
Megszületett Orbán Ernő festő.

1912
Megszületett Eugéne Ionesco román származású francia drámaíró (A kopasz énekesnő).

1926
Brüsszelben 74 éves korában meghalt John Moses Browning amerikai feltaláló, akinek legismertebb találmányai: a "Browning" öntöltő pisztoly, ismétlő kézilőfegyverek, páncélelhárító löveg.

1939
Megszületett Tina Turner (eredeti nevén: Anna Mae Bullock) énekesnő.

1940
Megszületett Szomjas György filmrendező (Talpuk alatt fütyül a szél).

1942
New yorkban, a "Hollywood Theater" filmszínházban bemutatták a Casablanca című filmet, melyet a magyar származású Michael Curtiz (eredeti nevén: Kertész Mihály) rendezett, a főszereplők Humphrey Bogart és Ingrid Bergman.

1948
Az országgyűlés elfogadta a nők egyenjogúsításáról szóló törvényt (1948:XLIII.)

1966
Felavatták a világ első apály-dagály erőművét.

1989
Megtartották az első országos, az úgynevezett 'négy igen'-es népszavazást.

Jó reggelt
Jó reggelt

Gyermekekkel beszélgetve egyre inkább feltűnik, hogy nem a kedves, régi, megszokott, mondhatni, közkinccsé vált mesehősökről beszélnek. Nincs már szó a mindenki idegein táncoló Borsószem királykisasszonyról, az egy testben végződő, ámde hét fejjel tüzet okádó sárkányról, vagy akár a maga körül mindent felzabáló kisgömböcről, akik felett furfanggal, ésszel, csalafintasággal (mai szóval élve: életrevalósággal) lehet győzedelmeskedni. Kiveszett a mai gyerekek mesevilágából a legkisebb királyfi és a kiskondás is, akik bátran szállnak szembe a náluknál sokkal hatalmasabbakkal, s akik igazságuk biztos tudatával felvértezve, hosszas, embert próbáló (és embert formáló) küzdelmek árán, de végül mégis elnyerik a királykisasszony kezét és az atya fele királyságát. (Érdekes, a mesék soha nem részletezik, mi is lett a királyság másik felével...) A mai gyerekek más mesehősökkel élnek: világukat, gondolkodásmódjukat sokkal inkább befolyásolják azok az új, kedves és szerethető, hétköznapi figurák, amelyek a mindennapi élet apró konfliktusaira kínálnak megoldást. Még a gonosz mostoha is átalakult: immár nem a vasorrú bábát, hanem a félvilági dámát formázza, aki ellen nem is igazán lehet küzdeni. Talán éppen ezért kellene feleleveníteni a régi meséket is: mert amellett, hogy megtanítanak a hétköznapi küzdelmekre, segítenek a világlátásunkat is igazságosabbá, egyenesebbé, tartással bíróvá formálni. Amire nagyon nagy szükség lenne.  



Szerző: s-K

További cikkek >>

Toncs Gusztáv

UTCANEVEINK

2012. július 18., 04:00

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Toncs Gusztáv Szegváron született 1859-ben, irodalomtörténész, tanár. Az egyetem elvégzése után 1881-től 1910-ig a szabadkai gimnázium tanára. 1910-től a szabadkai kereskedelmi iskola igazgatója. 1922-től Budapesten élt. Több irodalomtörténeti és pedagógiai tanulmánya jelent meg. Bevezetéssel, jegyzetekkel kötetet adott ki a magyar epikusok (1903), Kisfaludy Sándor (1903), majd a magyar klasszikus iskolai költői alkotásaiból (1904) és Széchenyi munkáiból (1901). Kiadta a Szigeti veszedelmet (1906).

Dér Zoltán Toncs Gusztávról írt kiadványában a következőket írja: neve mellett a tanár nemcsak azért jelent többet, mint általában, mert irodalomtörténészként is értékeset alkotott, hanem azért is, mert tanári működése is rendkívül sokrétű. Kezdettől túllátott az iskolai órák keretein. Tekintete átfogta a tanügy egészét: az iskolák állapotát, a pedagógia elméleti és gyakorlati kérdéseit, eseményeit a mozgalmi ember figyelmével kísérte. A mozgalmi emberével, ami azt jelenti, hogy nemcsak tájékozódott, hanem kereste a cselekvés, a változtatás intézményes formáit. Ennek a törekvésnek a szolgálatára alapította — alig négyéves tanári működése után folyóiratát, a Tanügyi Lapokat is. Az egyetemről hozott friss tudás, ambíció és a négyéves tanári gyakorlat birtokában szükségképpen folyamodott ehhez a leghatékonyabb „mozgalmi” fórumhoz. A lap életre hívását megokoló cikkek egyértelműen arra hivatkoznak, hogy a vármegye tanügye a vidék gazdagságához, iskoláinak számához képest elmaradott. Ennek orvoslása végett véli Toncs szükségesnek olyan szemle működését, amely a föllendítéshez szükséges pedagógiai elvek és módszerek megismeréséhez a pedagógusokat hozzásegíti. A Tanügyi Lapok tehát nem kevesebbet ígér, mint azt, hogy a vidék egész oktatásügyének szemléje lesz: a gimnáziumoktól az ipariskolákon át az elemiig, sőt az óvodáig terjedő teljes skálát átfogja. A Szabad Líceum által is a társadalommal létesít Toncs kapcsolatot, de már nem az iskola áll a vállalkozás központjában, ez már jellegzetesen iskolán túli mozgalom, s mint ilyen sokban elődje a közművelődés mai intézményeinek. Működését 1898-ban kezdte el, s kisebb-nagyobb megszakításokkal 1918-ig folytatta. Nagyobb föllendülésről az 1905-ből, 1911-ből s az 1914–1917-ből való újságcikkek tudósítanak. Elnöke Milkó Izidor volt, másodelnöke Toncs Gusztáv, de a hírlapok tanúskodása szerint az egésznek Toncs volt a szervezője s leggyakoribb és legnépszerűbb előadója, vagyis a lelke.

Az összes működő tagok közt ő volt az, aki a legintenzívebb munkásságot fejtette ki, s a legtöbb előadást tartotta, s ezzel nagyban hozzájárult a város és vidékének kulturális fejlődéséhez s az irodalmi élet fellendítéséhez. Mint előadó nemcsak az egyesület székhelyén, Szabadkán, hanem Zomborban és Baján is tartott szabad előadásokat. Később valóságos szellemi tűzhellyé lett, vitafórummá, ahol az irodalom, művészet, politika, szociológia, lélektan s a gazdálkodás legfontosabb kérdései kerültek porondra. A Bácskai Hírlap a szabadkaiak Pilvaxának titulálja ezt a kávéházi kört. Nívós és lendületes vitákról tudósít: „Sok szó esik Szabadkáról is, annak jövő fejlődéséről, a vezetőiről, a társadalmi életéről, az emberek gondolkodásmódjáról, mindenről, ami a várost oly különösen érdekessé és jellegzetessé teszi.” Az utca a Majsai út és az Arsenije Čarnojević utcák között, a „pesti vasút” mellett található.

Értékelem a cikket:

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


hirdetés
EuMedPersonal
  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2014     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Development: CNT | Hosting: CNT

Firefox Internet Explorer Opera Safari Chrome
Avast antivirusna zaštita