Elnosturs
hirdetés
2016. május 4., szerda   Ma  Mónika, Flórián napja van
Mónika, Flórián, Antónia, László, Amália

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1265
Megszületett Dante Alighieri (eredeti neve: Durante Alighieri) olasz költő, filozófiai, politikai, nyelvészeti író, aki a világirodalom klasszikusa, a feudális középkor utolsó, az új polgári korszak első nagy lírikusa volt.

1705
Bécsben 64 éves korában meghalt I. Lipót magyar király (egyidejűleg német-római császár és cseh király), akinek uralkodása idején szabadult fel az ország a másfélszáz éves török hódoltság alól.

1747
Schönbrunnban megszületett II. Lipót magyar király (egyidejűleg német-római császár és cseh király), aki bátyja, II. József halála után vette át a hatalmas birodalom kormányzását.

1904
Budapesten meghalt Jókai Mór író, mesemondó, újságíró, szerkesztő (Névtelen vár, A lőcsei fehér asszony).

1909
Megszületett Radnóti Miklós, költő.

1942
Budapesten megszületett Bujtor István színész, rendező és vitorlásversenyző. Bud Spencer magyar hangja. Legismertebb filmjei: Sándor Mátyás, A pogány Madonna, A három testőr Afrikában, Fekete gyémántok, A Pendragon legenda, A kőszívű ember fiai I-II.

1814
Sárszentlőrincen megszületett Balassa János orvos, a korszerű magyar sebészet megteremtője.

1818
Megszületett Karl Marx német gondolkodó, közgazdász, újságíró.

1821
Szent Ilona-szigetén száműzetésben meghalt Napoleon Bonaparte.

1906
Megszületett Mary Astor Oscar-díjas amerikai színésznő, aki 44 éves pályafutása során több mint 100 filmben játszott (Máltai Sólyom).

Jó reggelt
Jó reggelt

Ez most rajzlecke és találós kérdés:

Vegyünk egy égszínkék színű rajzlapot, majd a középpontja köré rajzoljuk tizenkét aranyszínű csillagot. Mi ez?

Azt mondják, hogy ez az Európai Unió zászlaja?

Ezután a csillagkör aljára rajzoljunk egy felfelé néző félholdat. Mi ez?

Azt mondják, hogy ez a jelenünk? Az iszlám Brüsszelből kiindulva lassan meghódítja Európát.

Először tévedtek: az égszínkék alapon a tizenkét körbe rajzolt csillag nem az Európai Unió zászlója, hanem a Jelenések könyve (Jel 12, 1) Napbaöltözött Asszonya fején ékeskedő, csillagokból álló korona.

Másodsor is tévedtek. A csillagkör aljára rajzolt félhold nem az iszlám jelképe, hanem a holdsarló, amelyen a Napbaöltözött Asszony áll, akiben a Szűz Máriát tisztelő egyházak az Ég (megkoronázott) Királynőjét, a mi Boldogasszonyunkat ismerték föl.

Ebből az is kiderül, hogy az alkotás még befejezetlen. A csillagkör közepébe bele kell rajzolni egy holdsarlón álló, felénk néző asszonyalakot, aki a bal karjában, a szívéhez közel egy kisgyermeket tart. Lehetőleg úgy kellene ezt véghezvinnünk, hogy a karon ülő kisgyermek pontosan a kör középpontjában helyezkedjen el, mert a keresztény hit ezt a gyermeket – akiben a Biblia-értelmezés a világra jött istenembert ismerte föl – a mindenség középpontjának tekinti.

Honnan jutott ez eszembe? Közeleg pünkösd és a csíksomlyói búcsú időpontja. A csíksomlyói zarándokhely híres kegyszobra pedig a holdsarlón álló Napbaöltözött Asszonyt ábrázolja, a fején a tizenkét csillagból álló koronával.

Így írja le őt a Biblia utolsó könyve, merthogy a részlegesség emberi szemszögéből látva így lehetett ábrázolni a jelképek nyelvén a leírhatatlant, az istenember világra születését. A fönti rajzlecke a teljesség fényében, azaz pünkösdi perspektívából próbálja láttatni ugyanazt.

Hogy ebben a változatban a csillagkorona miért nem az asszonyalak fején található, és a szívére mutató gyermek keze miért van pontosan a kör középpontjában, ez legyen az újabb találós kérdés, amelyet már nem válaszolok meg.



Szerző: S.A.

További cikkek >>

Toncs Gusztáv

UTCANEVEINK

2012. július 18., 04:00

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Toncs Gusztáv Szegváron született 1859-ben, irodalomtörténész, tanár. Az egyetem elvégzése után 1881-től 1910-ig a szabadkai gimnázium tanára. 1910-től a szabadkai kereskedelmi iskola igazgatója. 1922-től Budapesten élt. Több irodalomtörténeti és pedagógiai tanulmánya jelent meg. Bevezetéssel, jegyzetekkel kötetet adott ki a magyar epikusok (1903), Kisfaludy Sándor (1903), majd a magyar klasszikus iskolai költői alkotásaiból (1904) és Széchenyi munkáiból (1901). Kiadta a Szigeti veszedelmet (1906).

Dér Zoltán Toncs Gusztávról írt kiadványában a következőket írja: neve mellett a tanár nemcsak azért jelent többet, mint általában, mert irodalomtörténészként is értékeset alkotott, hanem azért is, mert tanári működése is rendkívül sokrétű. Kezdettől túllátott az iskolai órák keretein. Tekintete átfogta a tanügy egészét: az iskolák állapotát, a pedagógia elméleti és gyakorlati kérdéseit, eseményeit a mozgalmi ember figyelmével kísérte. A mozgalmi emberével, ami azt jelenti, hogy nemcsak tájékozódott, hanem kereste a cselekvés, a változtatás intézményes formáit. Ennek a törekvésnek a szolgálatára alapította — alig négyéves tanári működése után folyóiratát, a Tanügyi Lapokat is. Az egyetemről hozott friss tudás, ambíció és a négyéves tanári gyakorlat birtokában szükségképpen folyamodott ehhez a leghatékonyabb „mozgalmi” fórumhoz. A lap életre hívását megokoló cikkek egyértelműen arra hivatkoznak, hogy a vármegye tanügye a vidék gazdagságához, iskoláinak számához képest elmaradott. Ennek orvoslása végett véli Toncs szükségesnek olyan szemle működését, amely a föllendítéshez szükséges pedagógiai elvek és módszerek megismeréséhez a pedagógusokat hozzásegíti. A Tanügyi Lapok tehát nem kevesebbet ígér, mint azt, hogy a vidék egész oktatásügyének szemléje lesz: a gimnáziumoktól az ipariskolákon át az elemiig, sőt az óvodáig terjedő teljes skálát átfogja. A Szabad Líceum által is a társadalommal létesít Toncs kapcsolatot, de már nem az iskola áll a vállalkozás központjában, ez már jellegzetesen iskolán túli mozgalom, s mint ilyen sokban elődje a közművelődés mai intézményeinek. Működését 1898-ban kezdte el, s kisebb-nagyobb megszakításokkal 1918-ig folytatta. Nagyobb föllendülésről az 1905-ből, 1911-ből s az 1914–1917-ből való újságcikkek tudósítanak. Elnöke Milkó Izidor volt, másodelnöke Toncs Gusztáv, de a hírlapok tanúskodása szerint az egésznek Toncs volt a szervezője s leggyakoribb és legnépszerűbb előadója, vagyis a lelke.

Az összes működő tagok közt ő volt az, aki a legintenzívebb munkásságot fejtette ki, s a legtöbb előadást tartotta, s ezzel nagyban hozzájárult a város és vidékének kulturális fejlődéséhez s az irodalmi élet fellendítéséhez. Mint előadó nemcsak az egyesület székhelyén, Szabadkán, hanem Zomborban és Baján is tartott szabad előadásokat. Később valóságos szellemi tűzhellyé lett, vitafórummá, ahol az irodalom, művészet, politika, szociológia, lélektan s a gazdálkodás legfontosabb kérdései kerültek porondra. A Bácskai Hírlap a szabadkaiak Pilvaxának titulálja ezt a kávéházi kört. Nívós és lendületes vitákról tudósít: „Sok szó esik Szabadkáról is, annak jövő fejlődéséről, a vezetőiről, a társadalmi életéről, az emberek gondolkodásmódjáról, mindenről, ami a várost oly különösen érdekessé és jellegzetessé teszi.” Az utca a Majsai út és az Arsenije Čarnojević utcák között, a „pesti vasút” mellett található.

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
loading...

Hírdetés

!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége