Nincs flash telepitve.

IrisDekor - magyar nyelvű könyvek webáruháza Vajdaságban
hirdetés
2014. november 22., szombat   Ma  Cecília napja van
Cecília, Filemon

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1991
A magyar közoktatás napja

1963
Röviddel harmadik hivatali éve vége előtt J. F. Kennedy, az Egyesült Államok 35. elnöke a texasi Dallasban merénylet áldozata lett.

1967
Leimenben megszületett Boris Becker német teniszező, aki a leimeni Blau-Weiss Club versenyzőjeként többszörös wimbledoni bajnok, 1985-ben az év sportolója, 1988-ban a Mesterek Tornája győztese és 1989-ben ameriaki bajnok volt.

1542
A rabszolgaság korlátok közé szorítása érdekében a spanyol korona kibocsátotta az "Új Törvények"-et (Leyes Nuevas).

1877
Megszületett Ady Endre költő, újságíró.

1890
Lille-ben megszületett Charles De Gaulle francia politikus és tábornok, aki az V. Köztársaság első elnöke volt 1959-től 1969-ig.

1916
A kaliforniai Gen Ellen-i farmon 40 éves korában öngyilkosságot követett el Jack London (eredeti nevén: John Griffith) amerikai író, akinek legismertebb regényei: "A vadon szava", "A tengeri farkas", "Az éneklő kutya", "Farkasvér".

1929
Megszületett Görgey Gábor író, költő, műfordító.

1943
A kaliforniai Long Beach-en megszületett Billie Jean King (eredeti nevén: Billie Jean Moffit) amerikai teniszezőnő, aktivista. A világ leghíresebb teniszjátékosa, aki kezdeményezte, hogy a nők azonos fizetséget kapjanak a teniszben és az egyéb hivatásos sportokban. 1985-ben "Living Legacy"-díjat kapott.

1944
61 éves korában meghalt sir Arthur Stanley Eddington angol asztrofizikus, aki 1919-ben a fény Nap melletti elhajlását megfigyelve, elsőként igazolta Einstein általános relativitáselméletét.

Jó reggelt
Jó reggelt

Minden nap előveszem a semmit és angyalt faragok belőle. Azt hiszem, ez a legtöbb, mit ilyenkor tehetek. Fát ültetek, boltba megyek, a cinegéknek avas diót szórok, napraforgó magot, a kályhában tüzet rakok, melegszek, aggódok, szeretek. Angyali dolgok ezek. Kis szárnyakat faragok dolgaimnak. Ennek a reggeli szövegnek is. Bár kevés sikerrel, de évek óta így teszek. Egyszer a fény kevés, másszor elfáradok, és különben is, korán esteledik. Pedig már szép angyalokat látok, ha behunyom a szemem, suhogást hallok. Szárnyak lennének? Feltámadás? Vagy csak megnövekedett vérnyomásom susog a fülemben, és neonfény kápráztatja a szemem? Gáz szivárog, vagy a mosdóban csendesen, a WC tartályból vég nélkül sistereg a víz? Annyi minden vesz körül bennünket, remény és hétköznapi berendezések, munka, fásult örömök, hajtás és kiábrándulás, valami élet. Angyaljárás van ilyenkor. Még el sem számol és újabbnál újabb holnapok kényszerítik reménykedni az embert. Megnyugtató játék ez az angyalfaragás. Egyre elszántabban szorítom a bicskám. Minden reggel előveszem, és faragok vele. Szavakból mondatokat, vonalakból is valamit, amíg a semmiből el nem jön az angyal.  



Szerző: Haft

További cikkek >>

Toncs Gusztáv

UTCANEVEINK

2012. július 18., 04:00

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Toncs Gusztáv Szegváron született 1859-ben, irodalomtörténész, tanár. Az egyetem elvégzése után 1881-től 1910-ig a szabadkai gimnázium tanára. 1910-től a szabadkai kereskedelmi iskola igazgatója. 1922-től Budapesten élt. Több irodalomtörténeti és pedagógiai tanulmánya jelent meg. Bevezetéssel, jegyzetekkel kötetet adott ki a magyar epikusok (1903), Kisfaludy Sándor (1903), majd a magyar klasszikus iskolai költői alkotásaiból (1904) és Széchenyi munkáiból (1901). Kiadta a Szigeti veszedelmet (1906).

Dér Zoltán Toncs Gusztávról írt kiadványában a következőket írja: neve mellett a tanár nemcsak azért jelent többet, mint általában, mert irodalomtörténészként is értékeset alkotott, hanem azért is, mert tanári működése is rendkívül sokrétű. Kezdettől túllátott az iskolai órák keretein. Tekintete átfogta a tanügy egészét: az iskolák állapotát, a pedagógia elméleti és gyakorlati kérdéseit, eseményeit a mozgalmi ember figyelmével kísérte. A mozgalmi emberével, ami azt jelenti, hogy nemcsak tájékozódott, hanem kereste a cselekvés, a változtatás intézményes formáit. Ennek a törekvésnek a szolgálatára alapította — alig négyéves tanári működése után folyóiratát, a Tanügyi Lapokat is. Az egyetemről hozott friss tudás, ambíció és a négyéves tanári gyakorlat birtokában szükségképpen folyamodott ehhez a leghatékonyabb „mozgalmi” fórumhoz. A lap életre hívását megokoló cikkek egyértelműen arra hivatkoznak, hogy a vármegye tanügye a vidék gazdagságához, iskoláinak számához képest elmaradott. Ennek orvoslása végett véli Toncs szükségesnek olyan szemle működését, amely a föllendítéshez szükséges pedagógiai elvek és módszerek megismeréséhez a pedagógusokat hozzásegíti. A Tanügyi Lapok tehát nem kevesebbet ígér, mint azt, hogy a vidék egész oktatásügyének szemléje lesz: a gimnáziumoktól az ipariskolákon át az elemiig, sőt az óvodáig terjedő teljes skálát átfogja. A Szabad Líceum által is a társadalommal létesít Toncs kapcsolatot, de már nem az iskola áll a vállalkozás központjában, ez már jellegzetesen iskolán túli mozgalom, s mint ilyen sokban elődje a közművelődés mai intézményeinek. Működését 1898-ban kezdte el, s kisebb-nagyobb megszakításokkal 1918-ig folytatta. Nagyobb föllendülésről az 1905-ből, 1911-ből s az 1914–1917-ből való újságcikkek tudósítanak. Elnöke Milkó Izidor volt, másodelnöke Toncs Gusztáv, de a hírlapok tanúskodása szerint az egésznek Toncs volt a szervezője s leggyakoribb és legnépszerűbb előadója, vagyis a lelke.

Az összes működő tagok közt ő volt az, aki a legintenzívebb munkásságot fejtette ki, s a legtöbb előadást tartotta, s ezzel nagyban hozzájárult a város és vidékének kulturális fejlődéséhez s az irodalmi élet fellendítéséhez. Mint előadó nemcsak az egyesület székhelyén, Szabadkán, hanem Zomborban és Baján is tartott szabad előadásokat. Később valóságos szellemi tűzhellyé lett, vitafórummá, ahol az irodalom, művészet, politika, szociológia, lélektan s a gazdálkodás legfontosabb kérdései kerültek porondra. A Bácskai Hírlap a szabadkaiak Pilvaxának titulálja ezt a kávéházi kört. Nívós és lendületes vitákról tudósít: „Sok szó esik Szabadkáról is, annak jövő fejlődéséről, a vezetőiről, a társadalmi életéről, az emberek gondolkodásmódjáról, mindenről, ami a várost oly különösen érdekessé és jellegzetessé teszi.” Az utca a Majsai út és az Arsenije Čarnojević utcák között, a „pesti vasút” mellett található.

Értékelem a cikket:

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


hirdetés
  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2014     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Development: CNT | Hosting: CNT

Firefox Internet Explorer Opera Safari Chrome
Avast antivirusna zaštita