hirdetés
2015. április 27., hétfő   Ma  Zita napja van
Zita, Tas, Péter, Marianna, Anasztáz

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1791
Megszületett Samuel Finley Breese Morse amerikai festő és feltaláló, aki az elektromágneses távíró megszerkesztésével új korszakot nyitott a hírközlés technikájában.

1881
Oroszlány-Majkpusztán megszületett gróf Esterházy Móric, aki 1917-ben Magyarország miniszterelnöke volt.

2002
Los Angelesben 85 éves korában meghalt Ruth Handler, a Mattel játékgyártó cég társalapítója, aki megalkotta Barbie babát.

1521
A Fülöp-szigeteken a bennszülöttek megölték Fernao de Magalhaes (Magellán) spanyol szolgálatban álló portugál tengerészt.

1891
Szoncovkában megszületett Szergej Szergejevics Prokofjev orosz zeneszerző. Legjelentősebb művei A három narancs szerelmese című operája, A bohóc és a Rómeó és Júlia című balettje, valamint a Péter és a farkas című zenés meséje.

1896
Megszületett Wallace Hume Carothers amerikai vegyész, a nylon (nejlon) feltalálója.

1932
Párizsban megszületett Anouk Aimée (eredeti nevén: Francoise Sorya Dreyfus) francia színésznő, aki különböző nyelvű filmekben szerepelt, játszott például az 1951-es "A gyötrelmek éjszakája" spanyol, az 1959-es "La Dolce Vita" ("Édes élet") olasz-francia produkciókban.

1935
Szentesen megszületett Őze Lajos színész (A tanú, Szegénylegények, Bástyasétány hetvennégy, Egy óra múlva itt vagyok).

1953
Megszületett Tokody Ilona, szoprán operaénekes.

1759
Megszületett Mary Wollstonecraft angol író, a női egyenjogúság szószólója.

Jó reggelt
Jó reggelt

Eszembe jut néha egy-egy régóta nem használt szó, amely felébreszti emlékeimet is. Most például a SPULNI. Anyai nagyanyám varrónő volt, a nagyapám testvére foltozóvarga, vagy papucsos, illetve cipész, mindegy, hogyan nevezzük, a lényeg, hogy a cérna az alapeszközei közé tartozott. A cérnát pedig akkoriban spulnira tekerték. Talán most is, de meglehet, sokan cérnával sem találkoztak, nem hogy az egykori, fából esztergált spulnival.

Pedig micsoda remek dolog volt ez a fából készített orsó! A gyerekek megkaphatták, miután a rácsévélt cérnát, zsineget elhasználták a szülők, nagyszülők, szomszédok.

Gyerekjáték volt a spulni, ügyesebb felnőttek gyufaszálakból, fogpiszkálókból, a cirokseprű szálaiból játékokat varázsoltak belőlük; disznót, birkát, tehenet.

Volt egy másik szerepe is a spulninak: egyik oldalán négy apró szöget kellett beleütni a gömbölyű peremébe, majd háztartástan órán egy kötőtű és némi fonal fölhasználásával végtelen kukacot tudtunk „kitermelni” az orsó másik végén. Voltak ügyesebb felnőttek, akik a cérnaspulniból jojót fabrikáltak, ami a korabeli szegényes gyermekjátékszerek egyik remek kiegészítőjévé vált. Ettől kedvesebb csak a csontcsikó volt, amit gyermeki ésszel „csoncsikó”-nak neveztünk. Hiszem, hogy ez az elnevezés is kihalóban van nyelvünkből.



Szerző: JJ

További cikkek >>

Toncs Gusztáv

UTCANEVEINK

2012. július 18., 04:00

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Toncs Gusztáv Szegváron született 1859-ben, irodalomtörténész, tanár. Az egyetem elvégzése után 1881-től 1910-ig a szabadkai gimnázium tanára. 1910-től a szabadkai kereskedelmi iskola igazgatója. 1922-től Budapesten élt. Több irodalomtörténeti és pedagógiai tanulmánya jelent meg. Bevezetéssel, jegyzetekkel kötetet adott ki a magyar epikusok (1903), Kisfaludy Sándor (1903), majd a magyar klasszikus iskolai költői alkotásaiból (1904) és Széchenyi munkáiból (1901). Kiadta a Szigeti veszedelmet (1906).

Dér Zoltán Toncs Gusztávról írt kiadványában a következőket írja: neve mellett a tanár nemcsak azért jelent többet, mint általában, mert irodalomtörténészként is értékeset alkotott, hanem azért is, mert tanári működése is rendkívül sokrétű. Kezdettől túllátott az iskolai órák keretein. Tekintete átfogta a tanügy egészét: az iskolák állapotát, a pedagógia elméleti és gyakorlati kérdéseit, eseményeit a mozgalmi ember figyelmével kísérte. A mozgalmi emberével, ami azt jelenti, hogy nemcsak tájékozódott, hanem kereste a cselekvés, a változtatás intézményes formáit. Ennek a törekvésnek a szolgálatára alapította — alig négyéves tanári működése után folyóiratát, a Tanügyi Lapokat is. Az egyetemről hozott friss tudás, ambíció és a négyéves tanári gyakorlat birtokában szükségképpen folyamodott ehhez a leghatékonyabb „mozgalmi” fórumhoz. A lap életre hívását megokoló cikkek egyértelműen arra hivatkoznak, hogy a vármegye tanügye a vidék gazdagságához, iskoláinak számához képest elmaradott. Ennek orvoslása végett véli Toncs szükségesnek olyan szemle működését, amely a föllendítéshez szükséges pedagógiai elvek és módszerek megismeréséhez a pedagógusokat hozzásegíti. A Tanügyi Lapok tehát nem kevesebbet ígér, mint azt, hogy a vidék egész oktatásügyének szemléje lesz: a gimnáziumoktól az ipariskolákon át az elemiig, sőt az óvodáig terjedő teljes skálát átfogja. A Szabad Líceum által is a társadalommal létesít Toncs kapcsolatot, de már nem az iskola áll a vállalkozás központjában, ez már jellegzetesen iskolán túli mozgalom, s mint ilyen sokban elődje a közművelődés mai intézményeinek. Működését 1898-ban kezdte el, s kisebb-nagyobb megszakításokkal 1918-ig folytatta. Nagyobb föllendülésről az 1905-ből, 1911-ből s az 1914–1917-ből való újságcikkek tudósítanak. Elnöke Milkó Izidor volt, másodelnöke Toncs Gusztáv, de a hírlapok tanúskodása szerint az egésznek Toncs volt a szervezője s leggyakoribb és legnépszerűbb előadója, vagyis a lelke.

Az összes működő tagok közt ő volt az, aki a legintenzívebb munkásságot fejtette ki, s a legtöbb előadást tartotta, s ezzel nagyban hozzájárult a város és vidékének kulturális fejlődéséhez s az irodalmi élet fellendítéséhez. Mint előadó nemcsak az egyesület székhelyén, Szabadkán, hanem Zomborban és Baján is tartott szabad előadásokat. Később valóságos szellemi tűzhellyé lett, vitafórummá, ahol az irodalom, művészet, politika, szociológia, lélektan s a gazdálkodás legfontosabb kérdései kerültek porondra. A Bácskai Hírlap a szabadkaiak Pilvaxának titulálja ezt a kávéházi kört. Nívós és lendületes vitákról tudósít: „Sok szó esik Szabadkáról is, annak jövő fejlődéséről, a vezetőiről, a társadalmi életéről, az emberek gondolkodásmódjáról, mindenről, ami a várost oly különösen érdekessé és jellegzetessé teszi.” Az utca a Majsai út és az Arsenije Čarnojević utcák között, a „pesti vasút” mellett található.

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
loading...

Hírdetés

!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2015     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Development: CNT | Hosting: CNT

Firefox Internet Explorer Opera Safari Chrome
Avast antivirusna zaštita