IrisDekor - magyar nyelvű könyvek webáruháza Vajdaságban
hirdetés
2015. március 5., csütörtök   Ma  Adorján, Adrián napja van
Adrián, Adorján, Adrienn, Adriána, Teofil, Özséb

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

304
Nikodémiai Szent Adorján (Adrianus), Lisszabon, valamint a katonák, börtönőrök, hóhérok, kovácsok, követek védőszentjének ünnepe.

1326
Megszületett I. (Nagy) Lajos magyar király (egyidejűleg Lengyelország királya), az első európai uralkodó, akinek serege nagy győzelmet aratott a törökök felett.

1943
Megszületett Balázs Péter Jászai Mari-díjas színművész.

1953
A Moszkva melletti Kuncevóban 73 éves korában meghalt Joszif Visszarionovics Sztálin (eredeti nevén: Joszif Visszarionovics Dzsugasvili), a szovjet minisztertanács elnöke és az SZKP Központi Bizottságának első titkára, aki 1927-től korlátlan hatalmú diktátorként uralkodott.

1512
Megszületett Gerhardus Mercator (eredeti nevén: Gerhard Kremer) németalföldi térképész és földrajztudós, aki megalkotta az első modern térképet.

1558
Francisco Fernandes bemutatta Európában a dohányt.

1827
Meghalt Alessandro Volta olasz fizikus, aki az első elemet készítette.

1868
Angliában C. H. Gould szabadalmaztatta a tűzőgépet.

1871
Braziliában megszületett Maria do Carmo Geronimo aki 129 évet élt.

1871
Megszületett Rosa Luxemburg lengyel-német szocialista, írónő, aki 1916-ban írta "A szociáldemokrácia válsága" című művét. "Bloody Rosa" 1918-ban kulcsszerepet játszott a Lengyel Szociáldemokrata Párt és a Spartacus Szövetség megalapításában.

Jó reggelt
Jó reggelt

Az egyik közösségi oldal nyílt csoportjában egy falusi bácsi házi készítésű kolbászt kínál eladásra, ezer dináros kilónkénti áron. A portékáról fotót is mellékelt, amelyen egy jó méteres rúdon, akár egy függőhintán, szikkadó kolbászrudak himbálóznak. A hirdetés alatt több tucat hozzászólás olvasható, melyek alapján autentikus képet kaphatunk a vajdasági kisemberek szellemi profiljáról, világlátásáról, motivációiról, sőt: műveltségéről is. A hozzászólók zöme ugyanis keresetlen szavakkal illeti a pénzsóvár „zughentest”, aki nem átall ennyit kérni a kolbászért, holott élősúlyban pár száz dinárba kerül a sertéshús kilója. Többen a fotóba kötöttek bele, és megvádolták a bácsit azzal, hogy a kolbász színe alapján biztos fűrészporral szaporította meg a tölteléket. Volt, aki a szemére vetette, hogy ha már „feketén” vágott, nyilván ellenőrizetlen hústerméket árul, lehetne kevésbé rátarti és kapzsi, és legalább hajlana az alkura. Néhányan persze a politikát és a párthűséget is beleszuszakolták a témába, hisz a közvélekedés szerint csak annak van pénze ilyen drága ételre, aki jó munkahelyre protezsálta be magát, így van miből költekeznie. Egyetlen hozzászóló fogta csak a bácsi pártját, hangsúlyozva, hogy minek lamentál, akinek nem áll szándékában vásárolni, és a kötekedés helyett inkább magukba szállhatnának az emberek, hisz a bejegyzések zöme hemzseg a helyesírási hibáktól. Véleménye szerint a szerencsétlen disznó, melyből a kolbász készült, helyesebben le tudta volna írni azt a sok „fröcsögést”. A kolbászárus bácsi pedig bölcsen hallgatott. Alighanem megsejthetett valamit a marketing lényegéről, miszerint mindegy mit, csak beszéljenek az emberről, az már fél siker.



Szerző: nika

További cikkek >>

Toncs Gusztáv

UTCANEVEINK

2012. július 18., 04:00

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Toncs Gusztáv Szegváron született 1859-ben, irodalomtörténész, tanár. Az egyetem elvégzése után 1881-től 1910-ig a szabadkai gimnázium tanára. 1910-től a szabadkai kereskedelmi iskola igazgatója. 1922-től Budapesten élt. Több irodalomtörténeti és pedagógiai tanulmánya jelent meg. Bevezetéssel, jegyzetekkel kötetet adott ki a magyar epikusok (1903), Kisfaludy Sándor (1903), majd a magyar klasszikus iskolai költői alkotásaiból (1904) és Széchenyi munkáiból (1901). Kiadta a Szigeti veszedelmet (1906).

Dér Zoltán Toncs Gusztávról írt kiadványában a következőket írja: neve mellett a tanár nemcsak azért jelent többet, mint általában, mert irodalomtörténészként is értékeset alkotott, hanem azért is, mert tanári működése is rendkívül sokrétű. Kezdettől túllátott az iskolai órák keretein. Tekintete átfogta a tanügy egészét: az iskolák állapotát, a pedagógia elméleti és gyakorlati kérdéseit, eseményeit a mozgalmi ember figyelmével kísérte. A mozgalmi emberével, ami azt jelenti, hogy nemcsak tájékozódott, hanem kereste a cselekvés, a változtatás intézményes formáit. Ennek a törekvésnek a szolgálatára alapította — alig négyéves tanári működése után folyóiratát, a Tanügyi Lapokat is. Az egyetemről hozott friss tudás, ambíció és a négyéves tanári gyakorlat birtokában szükségképpen folyamodott ehhez a leghatékonyabb „mozgalmi” fórumhoz. A lap életre hívását megokoló cikkek egyértelműen arra hivatkoznak, hogy a vármegye tanügye a vidék gazdagságához, iskoláinak számához képest elmaradott. Ennek orvoslása végett véli Toncs szükségesnek olyan szemle működését, amely a föllendítéshez szükséges pedagógiai elvek és módszerek megismeréséhez a pedagógusokat hozzásegíti. A Tanügyi Lapok tehát nem kevesebbet ígér, mint azt, hogy a vidék egész oktatásügyének szemléje lesz: a gimnáziumoktól az ipariskolákon át az elemiig, sőt az óvodáig terjedő teljes skálát átfogja. A Szabad Líceum által is a társadalommal létesít Toncs kapcsolatot, de már nem az iskola áll a vállalkozás központjában, ez már jellegzetesen iskolán túli mozgalom, s mint ilyen sokban elődje a közművelődés mai intézményeinek. Működését 1898-ban kezdte el, s kisebb-nagyobb megszakításokkal 1918-ig folytatta. Nagyobb föllendülésről az 1905-ből, 1911-ből s az 1914–1917-ből való újságcikkek tudósítanak. Elnöke Milkó Izidor volt, másodelnöke Toncs Gusztáv, de a hírlapok tanúskodása szerint az egésznek Toncs volt a szervezője s leggyakoribb és legnépszerűbb előadója, vagyis a lelke.

Az összes működő tagok közt ő volt az, aki a legintenzívebb munkásságot fejtette ki, s a legtöbb előadást tartotta, s ezzel nagyban hozzájárult a város és vidékének kulturális fejlődéséhez s az irodalmi élet fellendítéséhez. Mint előadó nemcsak az egyesület székhelyén, Szabadkán, hanem Zomborban és Baján is tartott szabad előadásokat. Később valóságos szellemi tűzhellyé lett, vitafórummá, ahol az irodalom, művészet, politika, szociológia, lélektan s a gazdálkodás legfontosabb kérdései kerültek porondra. A Bácskai Hírlap a szabadkaiak Pilvaxának titulálja ezt a kávéházi kört. Nívós és lendületes vitákról tudósít: „Sok szó esik Szabadkáról is, annak jövő fejlődéséről, a vezetőiről, a társadalmi életéről, az emberek gondolkodásmódjáról, mindenről, ami a várost oly különösen érdekessé és jellegzetessé teszi.” Az utca a Majsai út és az Arsenije Čarnojević utcák között, a „pesti vasút” mellett található.

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2015     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Development: CNT | Hosting: CNT

Firefox Internet Explorer Opera Safari Chrome
Avast antivirusna zaštita