Petroland
hirdetés
2015. augusztus 4., kedd   Ma  Domonkos, Dominika napja van
Dominika, Domonkos

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1306
Olomoucban 16 éves korában megölték Vencel magyar királyt (III. Vencel néven cseh és lengyel király), aki Károly Róberttel szemben lépett fel trónkövetelőként, majd Ottó bajor herceg javára mondott le a magyar trónról.

1900
Skóciában megszületett Erzsébet brit anyakirályné (szül. Elizabeth Angela Marguerite Bowes-Lyon) Strathmore grófjának kilencedik gyermekeként. A brit királyi család tagjaként VI. György, Nagy-Britannia és Észak-Írország királyának felesége és II. Erzsébet királynő édesanyja volt.

1912
Megszületett Raoul Wallenberg svéd üzletember és diplomata, aki magyar zsidók ezreit mentette meg a II. vilgáágháború alatt.

1944
1944-ben a náci rendőrség rajtaütött Amszterdamban egy házon, ahol 8 embert letartóztatott, köztük Anne Frankot, akinek naplója később bejárta a világot.

1961
Budapesten 71 éves korában meghalt Tildy Zoltán református lelkész, miniszterelnök, aki az 1946.02.01-jén kikiáltott Magyar Köztársaság elnöke volt.

1792
Field Placeben (Sussex) megszületett Percy Bysshe Shelley romantikus angol költő, John Keats és Lord Byron mellett a kor egyik legjelentősebb költője, akinek munkái: "Mab királynő" (filozófiai költemény), "A megszabadított Prométheusz" (dráma), "Adonais" (elégia).

1875
Meghalt Hans Christian Andersen dán meseíró, költő, regényíró és elbeszélő (A kis hableány, A rút kiskacsa, A rendíthetetlen ólomkatona).

1884
Megszületett Balázs Béla költő, író, filmesztéta.

1896
Megszületett Lengyel József író, költő. (Igéző)

1901
Megszületett Louis Armstrong a huszadik század egyik legkiválóbb zenésze, a jazz úttörője.

Jó reggelt
Jó reggelt

Vannak dolgok, amik beleégnek az ember lelkébe. Nekem egyik ilyen élményem, amikor először jártam Aracson. A monumentális épület még romosan is tekintélyt parancsoló, ugyanakkor szelíd és méltóságteljes. Nem véletlenül írták róla, hogy felkiáltójelként áll a pusztában. Olyan, mintha a történelmünk egy darabkáját feledte volna valaki a kukoricatáblák között.

Szép is, szomorú is, meg kedves is ez a pusztatemplom. Egész történelmünk benne van: az Árpád-kori épület nagyszerűsége, a török rombolás, az évszázadok pusztítása, és a romok újra felfedezése, megbecsülése. Ahogy múltak az évek, egyre többször fordultam meg ebben a csodálatos romtemplomban. Mindig elbűvölt, mégis a legszebb az volt, amikor megtelt emberekkel. Akkor éreztem igazán a sorsközösséget a romtemplom és kisebbségi létünk között. Ez pedig a küzdés és a túlélés.

Idén 17. alkalommal tartják meg Aracs emléknapját. Vasárnap ismét megtelik a csodálatos épület emberekkel. Aracs a legrégebbi magyar műemlékünk. Kapaszkodónk, amely évszázadok óta hirdeti ittlétünket ezen a tájon, és konok ragaszkodásunkat a szülőföldhöz. Aracs a mi szimbólumunk, ami erőt ad a küzdelemhez.



Szerző: K-k

További cikkek >>

Toncs Gusztáv

UTCANEVEINK

2012. július 18., 04:00

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Toncs Gusztáv Szegváron született 1859-ben, irodalomtörténész, tanár. Az egyetem elvégzése után 1881-től 1910-ig a szabadkai gimnázium tanára. 1910-től a szabadkai kereskedelmi iskola igazgatója. 1922-től Budapesten élt. Több irodalomtörténeti és pedagógiai tanulmánya jelent meg. Bevezetéssel, jegyzetekkel kötetet adott ki a magyar epikusok (1903), Kisfaludy Sándor (1903), majd a magyar klasszikus iskolai költői alkotásaiból (1904) és Széchenyi munkáiból (1901). Kiadta a Szigeti veszedelmet (1906).

Dér Zoltán Toncs Gusztávról írt kiadványában a következőket írja: neve mellett a tanár nemcsak azért jelent többet, mint általában, mert irodalomtörténészként is értékeset alkotott, hanem azért is, mert tanári működése is rendkívül sokrétű. Kezdettől túllátott az iskolai órák keretein. Tekintete átfogta a tanügy egészét: az iskolák állapotát, a pedagógia elméleti és gyakorlati kérdéseit, eseményeit a mozgalmi ember figyelmével kísérte. A mozgalmi emberével, ami azt jelenti, hogy nemcsak tájékozódott, hanem kereste a cselekvés, a változtatás intézményes formáit. Ennek a törekvésnek a szolgálatára alapította — alig négyéves tanári működése után folyóiratát, a Tanügyi Lapokat is. Az egyetemről hozott friss tudás, ambíció és a négyéves tanári gyakorlat birtokában szükségképpen folyamodott ehhez a leghatékonyabb „mozgalmi” fórumhoz. A lap életre hívását megokoló cikkek egyértelműen arra hivatkoznak, hogy a vármegye tanügye a vidék gazdagságához, iskoláinak számához képest elmaradott. Ennek orvoslása végett véli Toncs szükségesnek olyan szemle működését, amely a föllendítéshez szükséges pedagógiai elvek és módszerek megismeréséhez a pedagógusokat hozzásegíti. A Tanügyi Lapok tehát nem kevesebbet ígér, mint azt, hogy a vidék egész oktatásügyének szemléje lesz: a gimnáziumoktól az ipariskolákon át az elemiig, sőt az óvodáig terjedő teljes skálát átfogja. A Szabad Líceum által is a társadalommal létesít Toncs kapcsolatot, de már nem az iskola áll a vállalkozás központjában, ez már jellegzetesen iskolán túli mozgalom, s mint ilyen sokban elődje a közművelődés mai intézményeinek. Működését 1898-ban kezdte el, s kisebb-nagyobb megszakításokkal 1918-ig folytatta. Nagyobb föllendülésről az 1905-ből, 1911-ből s az 1914–1917-ből való újságcikkek tudósítanak. Elnöke Milkó Izidor volt, másodelnöke Toncs Gusztáv, de a hírlapok tanúskodása szerint az egésznek Toncs volt a szervezője s leggyakoribb és legnépszerűbb előadója, vagyis a lelke.

Az összes működő tagok közt ő volt az, aki a legintenzívebb munkásságot fejtette ki, s a legtöbb előadást tartotta, s ezzel nagyban hozzájárult a város és vidékének kulturális fejlődéséhez s az irodalmi élet fellendítéséhez. Mint előadó nemcsak az egyesület székhelyén, Szabadkán, hanem Zomborban és Baján is tartott szabad előadásokat. Később valóságos szellemi tűzhellyé lett, vitafórummá, ahol az irodalom, művészet, politika, szociológia, lélektan s a gazdálkodás legfontosabb kérdései kerültek porondra. A Bácskai Hírlap a szabadkaiak Pilvaxának titulálja ezt a kávéházi kört. Nívós és lendületes vitákról tudósít: „Sok szó esik Szabadkáról is, annak jövő fejlődéséről, a vezetőiről, a társadalmi életéről, az emberek gondolkodásmódjáról, mindenről, ami a várost oly különösen érdekessé és jellegzetessé teszi.” Az utca a Majsai út és az Arsenije Čarnojević utcák között, a „pesti vasút” mellett található.

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
loading...

Hírdetés

!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2015     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Development: CNT | Hosting: CNT

Firefox Internet Explorer Opera Safari Chrome
Avast antivirusna zaštita