Nincs flash telepitve.

Nincs flash telepitve.

hirdetés
2014. szeptember 23., kedd   Ma  Tekla napja van
Tekla, Ildikó, Ilona, Ila, Lina, Líviusz, Telma

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


Időjárás

°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1865
Tarnaörsön megszületett Orczy Emma bárónő, magyar származású angol dráma- és regényírónő, akinek leghíresebb műve, a "The Scarlet Pimpernel" (A Vörös Pimpernel) a XX. század egyik legnépszerűbb alkotása volt.

1951
Budapesten Rákosi Mátyás utasítására felrobbantották a Városliget szélén álló Regnum Marianum templomot.

1122
V. Henrik német-római császár elismerte a wormsi konkordátumban az egyház jogát arra, hogy a főpapokat az arra illetékes egyházi testületek válasszák meg.

1835
Puteauxban 33 éves korában meghalt Vincenzo Bellini, az olasz operairodalom egyik kiemelkedő képviselője, akinek leggyakrabban játszott műve a "Norma"című opera.

1846
Johann Gottfried Galle csillagász Urbain Jean Joseph Le Verrier precíz matematikai számításai segítségével felfedezte a Neptunusz bolygót.

1870
Cannes-ban meghalt Prosper Mérimée francia regényíró, akinek Carmen című regényéből Bizet írt operát.

1872
Megszületett Richter Gedeon gyógyszergyáros, vegyész.

1872
Létrejött Budapest.

1877
Meghalt Urbain Jean Joseph Leverrier francia csillagász, aki matematikai számítások segítségével megtalálta a Neptunuszt.

1909
Megszületett Móricz Virág író.

Jó reggelt
Jó reggelt

Az idén elvesztettük a szúnyogok elleni harcot, mert az illetékesek késtek a szúnyoglárvák lepermetezésével. Többek között ezért jelent meg a nyugat-nílusi vírus Szerbiában. Körülbelül egy hónappal ezelőtt látott napvilágot a hír, mely szerint már tíz áldozata van a vírus okozta betegségnek az országban. A belgrádi dr. Milan Jovanović Batut Közegészségügyi Intézet honlapján közzétett információk szerint összesen 82 beteget regisztráltak az országban. A betegek közül 56-nál agykéreggyulladást és agyvelőgyulladást diagnosztizáltak.

Habár a „szúnyogidény” lassan lejár, a védekezés ellenük továbbra is aktuális, mert még mindig csípnek. Ám nemcsak ezért. A napokban ugyanis azt olvashattuk az újságban, hogy 2008 óta az államnak hatalmas mennyiségű olyan szer áll a rendelkezésére, amely a szúnyogok lárváinak irtására való, ennek ellenére próbált pénzt beszerezni újabb rovarölő szerre. Nem tudni, miért vásároltak 317 500 liter szúnyogirtó szert, ha annak csupán az egyharmadát használták fel, közben a maradéknak lejárt a szavatossági ideje. Azt sem tudjuk, hogy egyáltalán miért szereztek be egy olyan szert, amelyről a szakértők többsége megállapította – nem hatékony.

Arról azonban sehol sem jelent meg információ, hogy vajon felelősségre vontak-e valakit a mulasztások miatt?



Szerző: V. A.

További cikkek >>

Toncs Gusztáv

UTCANEVEINK

2012. július 18., 04:00

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Toncs Gusztáv Szegváron született 1859-ben, irodalomtörténész, tanár. Az egyetem elvégzése után 1881-től 1910-ig a szabadkai gimnázium tanára. 1910-től a szabadkai kereskedelmi iskola igazgatója. 1922-től Budapesten élt. Több irodalomtörténeti és pedagógiai tanulmánya jelent meg. Bevezetéssel, jegyzetekkel kötetet adott ki a magyar epikusok (1903), Kisfaludy Sándor (1903), majd a magyar klasszikus iskolai költői alkotásaiból (1904) és Széchenyi munkáiból (1901). Kiadta a Szigeti veszedelmet (1906).

Dér Zoltán Toncs Gusztávról írt kiadványában a következőket írja: neve mellett a tanár nemcsak azért jelent többet, mint általában, mert irodalomtörténészként is értékeset alkotott, hanem azért is, mert tanári működése is rendkívül sokrétű. Kezdettől túllátott az iskolai órák keretein. Tekintete átfogta a tanügy egészét: az iskolák állapotát, a pedagógia elméleti és gyakorlati kérdéseit, eseményeit a mozgalmi ember figyelmével kísérte. A mozgalmi emberével, ami azt jelenti, hogy nemcsak tájékozódott, hanem kereste a cselekvés, a változtatás intézményes formáit. Ennek a törekvésnek a szolgálatára alapította — alig négyéves tanári működése után folyóiratát, a Tanügyi Lapokat is. Az egyetemről hozott friss tudás, ambíció és a négyéves tanári gyakorlat birtokában szükségképpen folyamodott ehhez a leghatékonyabb „mozgalmi” fórumhoz. A lap életre hívását megokoló cikkek egyértelműen arra hivatkoznak, hogy a vármegye tanügye a vidék gazdagságához, iskoláinak számához képest elmaradott. Ennek orvoslása végett véli Toncs szükségesnek olyan szemle működését, amely a föllendítéshez szükséges pedagógiai elvek és módszerek megismeréséhez a pedagógusokat hozzásegíti. A Tanügyi Lapok tehát nem kevesebbet ígér, mint azt, hogy a vidék egész oktatásügyének szemléje lesz: a gimnáziumoktól az ipariskolákon át az elemiig, sőt az óvodáig terjedő teljes skálát átfogja. A Szabad Líceum által is a társadalommal létesít Toncs kapcsolatot, de már nem az iskola áll a vállalkozás központjában, ez már jellegzetesen iskolán túli mozgalom, s mint ilyen sokban elődje a közművelődés mai intézményeinek. Működését 1898-ban kezdte el, s kisebb-nagyobb megszakításokkal 1918-ig folytatta. Nagyobb föllendülésről az 1905-ből, 1911-ből s az 1914–1917-ből való újságcikkek tudósítanak. Elnöke Milkó Izidor volt, másodelnöke Toncs Gusztáv, de a hírlapok tanúskodása szerint az egésznek Toncs volt a szervezője s leggyakoribb és legnépszerűbb előadója, vagyis a lelke.

Az összes működő tagok közt ő volt az, aki a legintenzívebb munkásságot fejtette ki, s a legtöbb előadást tartotta, s ezzel nagyban hozzájárult a város és vidékének kulturális fejlődéséhez s az irodalmi élet fellendítéséhez. Mint előadó nemcsak az egyesület székhelyén, Szabadkán, hanem Zomborban és Baján is tartott szabad előadásokat. Később valóságos szellemi tűzhellyé lett, vitafórummá, ahol az irodalom, művészet, politika, szociológia, lélektan s a gazdálkodás legfontosabb kérdései kerültek porondra. A Bácskai Hírlap a szabadkaiak Pilvaxának titulálja ezt a kávéházi kört. Nívós és lendületes vitákról tudósít: „Sok szó esik Szabadkáról is, annak jövő fejlődéséről, a vezetőiről, a társadalmi életéről, az emberek gondolkodásmódjáról, mindenről, ami a várost oly különösen érdekessé és jellegzetessé teszi.” Az utca a Majsai út és az Arsenije Čarnojević utcák között, a „pesti vasút” mellett található.

Értékelem a cikket:

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


hirdetés
  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2014     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Development: CNT | Hosting: CNT

Firefox Internet Explorer Opera Safari Chrome
Avast antivirusna zaštita