PVC Stolarija Senta
hirdetés
2013. május 22., szerda   Ma  Júlia, Rita napja van
Júlia, Rita, Emil, Renáta, Ugron

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1447
Szent Rita ünnepe, akit a kétségbeejtő helyzetbe került emberek, az anyák és a meddők védőszentjeként tisztelnek.

1867
Kossuth megírta híres Cassandra-levelét, amelyben a kiegyezés ellen tiltakozott.

1879
Ferenc József magyar király jóváhagyta a magyar nyelv oktatását.

1885
Meghalt Victor Hugo francia költő, regény- és drámaíró.

1907
Megszületett Laurence Olivier világhírű Shakespeare-színész és rendező. Ismertebb filmjei: A Bounty; A hazárdőr; Drakula, A Názáreti Jézus I-II; Maraton életre-halálra; Angliai csata; A Manderley-ház asszonya; Lady X válása. Shakespeare filmadaptációi: V. Henrik, Hamlet, III. Richárd.

1924
Megszületett Charles Aznavour, örmény származású, francia színész, zeneszerző.

1927
Budapesten megszületett Oláh György, magyar származású, Nobel-díjas kémikus.

1940
Megszületett Polgáron Pécsi Ildikó Jászai Mari-díjas színésznő, komika. Ismertebb filmjei: Linda; Indul a bakterház; A koppányi aga testamentuma; Herkulesfürdői emlék; Mese habbal; Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?; Az aranyember; Pesti háztetők; Eszpresszóban.

1974
Megszületett Ónodi Henrietta, olimpiai bajnok tornásznő.

1455
Angliában kezdetét vette a "rózsák háborúja", amely két uralkodóház, a Lancaster (jelvénye a piros rózsa) és a York-ház (jelvénye: fehér rózsa) közötti trónharc, illetve a mögöttük álló főnemesi pártok csatározása volt.

Jó reggelt
Jó reggelt

Tavaly nyáron vízimentőként dolgoztam New Jersey-ben, ami tartós, mély nyomot hagyott bennem. Talán a legmélyebbet az, amikor megtudtam, hogy ott barna cukorral is eszik a sült szalonnát. Őszintén, ez nem mély nyom lett, hanem (falusi gyereknek) érzelmi megrázkódtatás, traumatikus élmény.

Érdekes visszagondolni arra a majdnem fél évre, hiszen sok emlékkel gazdagodtam. Van azonban egy furcsa dolog, ez pedig a kultúrsokk. Ugye, amikor egy idegen helyre érkezünk, és hirtelen nem találjuk fel magunkat. Talán ezért volt nekem furcsa, hogy sehol sem förmedtek rám, tituláltak „retárdíran”-nak vagy „magarac”-nak – ahogy azt az egyetemen tette valamikori közgazdaságtan professzorom. Az is furcsa volt, hogy nem forgatták az elárusítók a szemüket a boltban, ha nem volt apróm, sőt, megkérdezték, hogy milyen címletekben adjanak vissza. Akkor hiányzott. Most pedig, ha a cukros szalonnát nem is, a kedvességet néha hiányolom...



Szerző: Sz-cs

További cikkek >>

Értéktelen, de újrahasznosítható

Az üveget is gyűjtsük szelektíven – Az újbóli felhasználás gazdaságos és környezetkímélő

Sztojánovity Lívia

2012. július 13., 04:00

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Az üveg kilogrammja mindössze 1–1,65 dinár, miközben a szállítási költségek ennél jóval nagyobbak

Számos olyan anyag vesz körül minket, melyek kikerülve a természetbe nem bomlanak le, miközben újrahasznosításukkal – amellett, hogy kíméljük a környezetet – pénzt és energiát is megspórolunk. Ahogy telnek a hónapok, egyre többen felismerik a műanyaghulladék szelektív gyűjtésének fontosságát, azonban kevesen vannak tudatában, hogy ugyanilyen fontos az üveghulladék szelektív gyűjtése és újrahasznosítása is.

Vajon mi történik a törött pohárral, amit kidobunk a szemétbe, hová kerül a borosüveg, amit nem tudunk visszaváltani? Visszakerül a természetbe, és ott is marad, ugyanis az üveg nagyjából ötezer év alatt bomlik le, viszont szinte végtelen számban újrahasznosítható. Az elmúlt években egyre több szó esik az újrahasznosítás fontosságáról, hiszen az emberiség által megtermelt hulladék lassan elborítja a bolygót, a készletek kimerülnek, az újabb csomagolások és termékek gyártása rengeteg energiát igényel, a termelés során pedig mérgező gázok kerülnek a levegőbe. Az üveg előállításakor a homokot egyéb anyagokkal együtt nagyon magas hőmérsékleten megolvasztják. Ez energiaigényes, légszennyező eljárás, arról nem is beszélve, hogy a folyók medrét is károsítják, ahonnan a homokot nyerik. A legtöbb üveg pedig a szemétben végzi, s ahelyett, hogy újra felhasználnák, újabbak gyártásába kezdenek. Egyes számítások szerint évente a világban 28 milliárd üveg kerül a szemétbe, pedig egyetlen üveg újrahasznosításával annyi energiát lehet megspórolni, ami elég ahhoz, hogy egy 100 wattos égő négy órán keresztül világítson. Egy tonna üveg újrahasznosításával az energia 40 százalékát és az új üveg gyártásához szükséges víz felét tudjuk megspórolni, a légszennyezés pedig húsz százalékkal kisebb.

A szerbiai helyzet nem túl kecsegtető. Zvonko Bačić, a szabadkai válogatóközpont vezetője elmondta, mindössze két olyan vállalat működik, amelyik átveszi az üveghulladékot, az egyik az adai Šiva cég, amelyik a szomszédos országokban keres piacot az üvegnek és az aleksinaci Grejač, illetve nemrégiben a belgrádi Eko Servis kapcsolódott be az üveg újrahasznosításba. A szabadkai hulladéktárolóra érkező üveghulladék a válogatóközponton keresztül jut el ezekhez a cégekhez.

– Időnként megkeresnek minket a polgárok, mert a padlásuk, pincéjük tele van üvegekkel, és kérik, szállítsuk el onnan. Tény, hogy minden újrahasznosítható anyagnak meg kellene fizetni az árát, de az üveg kilogrammja mindössze 1–1,65 dinár, miközben a szállítási költségeink ennél jóval nagyobbak, ráadásul időbe telik, mire teherautóra rakjuk az üveget. Ennek ellenére bárki értesít minket, mi kiszállunk a helyszínre, és elvisszük az üveget – mondja Zvonko Bačić.

A központ területén hatalmas, úgynevezett jumbó zsákokba gyűjtik az előzőleg szemétből kiválogatott üvegeket. Egy zsákba egy tonna üveg kerül, és ha huszonnégy ilyen zsák megtelik, ami egy teherautónyi rakomány, akkor elszállítják. A huszonnégy tonna üvegért azonban mindössze huszonnégyezer dinárt kapnak, az idén pedig nagyjából kilencven tonnát szállítottak el eddig az adai cégbe. A törött üveget nehéz kiválogatni a szemétből, a válogatás pedig egyébként is drágább, mint amennyit maga az üveg ér, ezért költséges is, és nehéz felmérni, hogy a hulladéktárolón mennyi üveg is van valójában.

– Fontos, hogy a polgárok, ahogy a műanyagot, úgy a háztartási üveghulladékot is külön gyűjtsék, és fontos lenne minél több helyen, valamint a kávézóknál, éttermeknél külön gyűjtőkonténereket kitenni az üveg számára. Az embereknek tisztában kell lenniük azzal, hogy amikor megnyílik a regionális hulladéktároló, arra kell törekedni, hogy minél kevesebb hulladék érkezzen oda, mert az oda érkező szemétmennyiség után a város fizet,ami azt jelenti, hogy a szemétszállítás is megdrágul, akár két-háromszorosára is, ugyanis jelenleg a szemét összegyűjtését igen, de annak tárolását a város nem fizetteti meg a polgárokkal, de a regionális hulladéktárolónak már fizetni kell érte. Tehát a cél, hogy oda tényleg a hulladék érkezzen meg és ne az újrahasznosítható anyag. Tavaly mintegy ötvenezer tonna hulladékot tároltunk itt, ami ha a regionális hulladéktárolóba kerül, az 1,2 millió euróba kerülne, továbbá az elszállítás költségeit is bele kell kalkulálni. Vagyis a szelektív szemétgyűjtés minden szempontból fontos – figyelmeztetett a központ vezetője.

A polgárok, akik otthonukban nagyobb mennyiségű üveghulladékkal, például szódásüveggel, ablaküveggel, üdítőitalos vagy befőttesüvegekkel rendelkeznek, és szeretnék azt elszállíttatni, a 024/553-126 vagy a 024/620-870-es telefonszámon jelentkezhetnek, s a válogatóközpont emberei kimennek a helyszínre.

Értékelem a cikket:

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


hirdetés
  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2013     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Development: CNT | Hosting: CNT

Firefox Internet Explorer Opera Safari Chrome
Avast antivirusna zaštita