A nyár szinte még meg sem kezdődött, a fürdőidényt is csak a napokban nyitották meg egyes helyeken, mégis számos halálos áldozatot követelt az elmúlt két hónap. Szerbiában áprilistól a mai napig több mint 10 személy fulladt meg a különböző tavakban, folyókban vagy éppen medencében. Az áldozatok több mint fele 6–15 éves. Szinte mindennaposak a tragikus hírek, ami a szakemberek szerint a fürdőzők felkészületlenségére, fürdési kultúrájára, illetve a fürdőhelyek felkészületlenségére utal. Habár Szerbiában is léteznek arra törvényes előírások, hogy milyen feltételeknek kell eleget tenni ahhoz, hogy egy fürdőhely biztonságos legyen, az előírások betartása még nagyobb szigorúságot követel – emelte ki Szendi Zsolt vízimentő-oktató.

– Az alapvető problémát abban a láncolatban kell keresni, ami a fulladásokhoz vezetett. Mindenekelőtt meg kell vizsgálni a vízimentő felelősségét, hiszen megtörténhet, hogy nincs kellőképpen a mentésre felkészülve, vagy nincs kellő felszerelése a mentéshez. Másrészt okozhatta a mentőhelyek felkészületlensége is, ahol nincsenek meg a tájékoztató jellegű táblák. A harmadik probléma pedig a fürdőző felkészületlensége. A fulladásos esetek leggyakoribb okozója éppen az volt, hogy a fürdőzők nem voltak kellőképpen felkészülve a fürdőzésre. Sajnos nálunk még mindig alacsony szinten van a fürdési kultúra. A kilencvenes évekig az iskolákban megszervezték az úszásoktatást, azóta viszont ez nincs jelen. Sok gyerek, aki azóta fejezte az iskolát, annak ellenére, hogy tó vagy folyó mellett él, nem tanult meg úszni, vagy legalábbis nem tanult meg elég jól úszni. Másrészről pedig a fürdőzők többsége nem tud viselkedni a fürdőhelyen. Nem figyel oda másokra, de saját magára sem ügyel, például arra, nehogy megcsússzon. Ugyanakkor hiányoznak a tájékoztató jellegű táblák, amelyeken fel van tüntetve, hogy például arra a fürdőhelyre mik a jellemzők, vagy azon a héten mire kell a fürdőzőknek ügyelniük, hol találják a vízimentőket, illetve milyen felszereléssel lehet bemenni a vízbe.

Miért fontosak ezek a tájékoztató jellegű táblák?

– Mindenekelőtt a fürdőhely működtetőjének a tájékoztató jellegű táblákat olyan helyre kell elhelyeznie, hogy a fürdőhelyre megérkezve a polgár kénytelen legyen elolvasni azokat. Ebben az esetben nem a házirendre gondolok, hanem olyan táblákra, amelyek olyan információkat tartalmaznak, amelyek a fürdőzők biztonságára vonatkoznak, ilyen például a víz mélysége. De ehhez tartozik a vízimentő felismerhetősége is. Nemzetközileg meghatározott, hogy a vízimentők színe a piros és a sárga. A vízimentő nem követhet minden fürdőzőt, ebben a fürdőzők az ő partnerei, akik pontosan tudják, hogy ismerősükkel, hozzátartozójukkal éppen mi van. És ha valami baj van, könnyen fel tudják ismerni a vízimentőt, és segítségül tudják hívni.

Néhány évvel ezelőtt felmérést végeztek a fürdőhelyek biztonságosságáról. Akkor számos hiányosságot fedeztek fel. Javult a helyzet?

– Ha Szabadkát nézzük, akkor változott a helyzet, és azt kell mondanom, hogy amellett, hogy nyílt egy új fürdőhely, a Palicsi-tóban pedig kevesen fürdenek, a fürdőhelyek működtetői igyekeznek eleget tenni bizonyos mércéknek, előírásoknak, amit a felügyelőszervek is figyelemmel kísérnek. Habár lehet, hogy ezek az előírások a fürdőhely számára csupán minimális biztonságot jelentenek, mégis haladás, hogy ma már elvárások vannak afelé, hogy egy-egy helyen biztonságos legyen a fürdőzés. Ha viszont az országos állapotokat nézem, akkor viszont azt kell mondanom, hogy statisztikailag a helyzet nem változott. Csak a múlt héten négy személy fulladt meg Szerbia különböző vizeiben. De ebben az esetben is meg kell említenem, hogy ha a statisztikai adatokat nézzük, jobbak az eredmények, hiszen a korábbi években több volt a fulladásos eset. Annyi a változás, hogy a médiumok többet foglalkoznak ezekkel az esetekkel, mint korábban. Külföldön, például Németországban vagy Magyarországon is egy információs központban foglalkoznak a fulladásos esetekkel. Az egész ország területéről ide futnak be az adatok. Innen azt is meg lehet tudni, hogy mi okozta a fulladást. Szerbiában a dr. Milan Jovanović Batut Közegészségügyi Intézet begyűjti az adatokat, de nagyon nehéz megtudni az okokat. Hozzánk csak azok az adatok jutnak el, amelyeket a médiumok leközölnek.

A standardok betartatásába beletartozik a vízimentő foglalkoztatása is a fürdőhelyeken?

– Igen, és legtöbbször minden fürdőhelyen jelen vannak a vízimentők. De abba már nem szeretnék belemélyedni, hogy egyes helyeken milyen vízimentők dolgoznak. Mégis a fürdőhelyek működtetői általában eleget szoktak tenni annak az előírásnak miszerint minden 300 négyzetméterre egy vízimentőt kell foglalkoztatni, illetve nyílt víz esetén, minden ötven méteren egy vízimentőnek kell ügyelnie, és minden 200 méteren egy mentőcsónaknak kell lennie.

Egyébként pedig az előírások szerint csak akkor működhet egy szervezett fürdőhely, ha megszervezik a vízimentő-szolgálatot.

Országos szinten van elég vízimentő?

– A Szerbiai Vöröskeresztnek két kiképzőközpontja van, egy Belgrádban és egy Újvidéken, ahol a Vajdasági Vöröskereszten keresztül történik a vízimentő-oktatás, amelynek az oktatói között vagyunk mi szabadkaiak is. A Vöröskereszt kiképzői tagjai a Nemzetközi Életmentő Szövetségnek, (ILS) és nemzetközi standardok alapján tartják a kiképzéseket. De máshol is végeznek képzéseket, például sportegyetemeken, különböző egyesületeken keresztül. Az ő munkájuknak a minőségéről addig nem tudok mondani semmit, amíg nem történik semmi, ugyanis sajnos ez adja meg az értékelést. Ugyanis nem az a lényeg, hogy valaki a víz mellé álljon. Ez már csak a végeredmény, számos más dolgot tudni kell, az úszástól kezdve az elsősegélynyújtáson át a folyamatos készenlétig.

Mikor érezheti magát biztonságban egy fürdőző?

– Mindenekelőtt fontos, hogy a bejáratnál lássa azokat az információkat, figyelmeztetéseket, amelyek a biztonságát szolgálják. Illetve, ha látja, hogy a víz mellett vannak vízimentők, és könnyen meg tudja őket találni, és tudja, kinél tud baj esetén jelentkezni. Emellett pedig sokkal fontosabb, hogy a fürdőző tudja, hogyan kell viselkednie egy fürdőhelyen. Vagyis, amikor megérkeznek a fürdőhelyre, nem szabad mindjárt a vízbe rohanni. Először le kell tussolni, hogy lehűtsük a szervezetünket. És ha már fürdünk, akkor nem iszunk meg előtte három sört, meg nem eszünk nehéz ételeket, hanem vizet vagy üdítőt fogyasztunk és ha kell, többször eszünk, de könnyű ételeket. De mindennél fontosabb: figyeljünk egymásra!