2016. szeptember 30., péntek   Ma  Jeromos napja van
Jeromos, Zsófia, Felícia, Örs, Viktor, Becse

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

2000
A helyi önkormányzatok napja Magyarországon

1861
Megszületett ifjabb William Wrigley, a rágógumikirály.

1969
Meghalt Budapesten Bán Frigyes magyar rendező. Ismertebb filmjei: Talpalatnyi föld; Rákóczi hadnagya; Szent Péter esernyője; Háry János; Mátyás rendet csinál; 5-ös számú őrház; Valahol Oroszországban; Éjjeli zene; Tűzkeresztség; Csigalépcső.

1847
Nagytétényben megszületett Hugonnay Vilma, az első magyar orvosnő.

1859
Székelyföldön megszületett Benedek Elek író.

1882
Megszületett Hans Wilhelm Geiger, a Geiger-féle sugárzásmérő kifejlesztője.

1928
Megszületett Elie Wiesel, Nobel-Békedíjas erdélyi származású író.

1936
Budapesten meghalt Ilosvay Lajos kémikus, vegyész, a kémiai oktatás fejlesztésének kiemelkedő alakja.

1939
Budapesten meghalt Sigmond Elek vegyészmérnök, agrogeológus, a korszerű magyar talajtani kutatások megteremtője.

1948
Megszületett Marc Bolan, aki tinédzserként egész tehetséges költő, majd a T. Rex (Tyrannosaurus) nevű együttes alapító tagja volt.

Jó reggelt
Jó reggelt

Sétálni jó. Gyalogolni szintén hasznos, legalábbis ezt állítják a szakértők. Néha azonban már úgy tűnik, hogy ez kiváltság is. A nagy rohanásban ugyanis csak kevesen engedhetik meg maguknak a kényelmes sétát, a nyugodt gyaloglást. Inkább járművel száguldanak, ahová csak lehet. Az utakon egyre nagyobb a forgalom, a járdákon meg egyre kisebb. Ráadásul sok településen már-már művészet végigmenni egy-egy utcán, mivel a járdaburkolatot különböző járművek ripityára törték. Ezért csak botladozva lehet az ilyen, gidres-gödrös szakaszokon átvergődni. De nemcsak a szétroppantott, egykor nagyszerű állapotú járdákkal van baj, hanem a modern térkövekkel kirakott új szakaszokkal is. Ezek a kontár munka miatt néhány év után néhol fellazulnak, másutt besüppednek, vagyis itt-ott használhatatlanná, balesetveszélyessé válnak. Kevés embernek van kedve ilyen utakon járni. Ezért aki teheti, átvált valamilyen járműre. A gyalogosok száma közben egyre csökken. Olyannyira, hogy ez már a kutyáknak is feltűnt. A ház előtt elrobogó autókra és motorkerékpárokra már fel sem figyelnek. Bezzeg, ha a kerítés előtt ballag valaki a járdán, mindjárt csaholni kezdenek, holott régebben vicsorogtak  a járművekre. Úgy tűnik, egy ideje már idegen számukra az ember, s inkább elfogadják a gépeket.



Szerző: Sz. J.

További cikkek >>

Az utazásról

2012. június 3., 02:28

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

A gondolkodás, a gondolkodni tudás képessége, azaz a gondolat megfellebbezhetetlen elsősége számomra az egyedüli megnyilvánulási lehetőség arra vonatkozóan, hogy bármiféle körülmények ellenére létre jöhessenek azok a különböző túlélési stratégiák, melyeknek lényege a létezés értelmének a visszaállítása, megtartása, ha kell, csatasorba állítása azért, hogy a rongáltság állapotába taszított emberi világ újra visszanyerje a teremtésben kapott mikrotheoszi jellegét.

Ahhoz, hogy fel tudjuk mérni, a környezet, melyben élünk, milyen mértékben süllyedt alá a hatalomgyakorlás kialakította kiúttalanságba, időnként ki kell lépni abból a miliőből, amely életterül megadatott, mert csak így lehet – hogy a látni is tudsz, nemcsak nézni –, az egész viszonylatában felmérni annak az állapotnak minőségét, milyenségét, amelyben a létezésed értelmével azonos életfeladatokat meg kell valósítani.

Az utazás az elmondottakra nézve igen nagy segítségedre lehet. A létezés törvényszerőségeire vonatkozó állandó tanulás folyamatában a másutt másokkal, végső soron a mássággal való találkozás élménye és a vele járó tapasztalatszerzés a tudattágítás okán olyan ismeretek birtokba vételét teszi lehetővé, amelyek a saját környezetbe visszatérve igen eredményesen igazíthatnak el azokban a konfliktushelyzetekben, melyek a rongáltság állapotának következményei. A konfrontációkkal való meddő, pozitív energiákat felemésztő küzdelmek végül okozói lesznek a rongáltság állapotába került, bűnbe roskadt szellemvilág generálásának éppúgy, mint a homályba borult, éberségét elveszített lélek életrehívásának. Az eredmény: senki senkivel nem tud szót érteni, állandó jellegűvé válik az ellenségkép megidézése, valamint az elviselhetetlenségig kiélezett viszályhelyzetek erőszakos életben tartása.

Az utóbbi időben térségünk igencsak színtere lett a megtört létnek. Szerfelett nehéz volt – még ma is az – kiiktatni a mindennapokból azokat a helyzeteket, vagy legalábbis enyhíteni azoknak a presszióknak lélekölő és szellemet beszennyező intenzitását, melyeknek következtében léttereünket valósággal benépesítették a boldogtalanság homályába taszított, ürestekintetű emberek.

Ezért volt számomra valóságos isteni ajándék az az egyhetes londoni út, amelyen megtapasztalhattam, hogy mindenféle körülmények ellenére nagyon sok mosolygós ermber van a világon, a parkok világa elbűvölő hatással lehet az emberre, a pajkos és játékos mókusoknak köszönhetően, a kecsesen sikló fehér és fekete hattyúknak, s a virágok szemet gyönyörködtető kavalkádja itt a földön is megadja annak lehetőségét, hogy felidézze bennünk a paradicsomi állapotokat.

Az életünkkel Isten ajándékozott meg bennünket, de a szabad akarat okán mi dönthetjük el, hogy az pokollá lesz-e vagy az isteni szikra hordozója. Bárki is akarna meggyőzni az ellenkezőjőről, sohasem szabad elfelejteni – mert most éppen nagyon megfeledkeztünk róla –, hogy hatalma csak és kizárólag Istennek van. Nekünk mint keresztény hitben felnőtteknek igazán nem volna szabad megfeledkeznünk arról, amit Jézus mondott Pilátusnak a János szerinti evangéliumban, jelesül, hogy „Semmi hatalmad sem volna rajtam, ha felülről nem adatott volna neked...” (19:11). Minden, ami történik velünk, tetteink következménye. Erről sem volna szabad megfeledkezni!

Ha az ember képes eldönteni magában azt, hogy a körülmények adta lehetőségeket figyelembe véve miképpen szeretné realizálni az életét, mindenképpen egy fontossági sorrendet kell kialakítania arra vonatkozóan, hogy mi az, ami elengedhetetlen és lényegbevágó azon az úton, melyen haladva elvégezheti életfeladatát. Minden más másodlagos. Akár ki is iktatható. És vigyázat: nincs két egyforma életút!

Önnönvalónk pontosan tudja, mikor mit kell tenni. Önmagunkra figyelve, a belső hangokra összpontosítva, nem pedig a talmi fényben úszó, álsikereket kínáló külvilágra, a lelkünk mélyén, ahogyan mondani szokták, mindig tudjuk, mit és hogyan kell cselekedni. Nagy bátorságra van szükségünk, hogy a körülmények ellenére, fel tudjuk vállalni önmagunkat, de megéri. Nincs nagyobb öröm, mint mélymagunk kiszabadítása a káprázatba szédült, virtuális világ létrehozta lélek- és szellemnyomorító szorításából, azaz, mint legyőzni az önmagunkban szüntelenül ott munkálkodó gonoszt.

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
loading...

Hírdetés

!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége
X
Arkad