Elnosturs
hirdetés
2016. május 29., vasárnap   Ma  Magdolna napja van
Magdolna, Mária, Jukundusz, Maxim

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1205
Királlyá koronázták II. Andrást, az első magyar királyt, akinek koronázási esküt kellett tennie.

1867
Elfogadták a magyar országgyűlés kamarái a közösügyi javaslatot, amit Ferenc József július 28-án szentesített. Ezzel lerakták a dualizmus, a kétközpontú birodalom alapjait.

1982
Meghalt Romy Schneider (eredeti néven: Rosemarie Magdelena Albach-Retty) osztrák születésű színésznő, Sissy hercegnő leghíresebb alakítója (A per, Mi újság, Cicamica?).

1660
Angliában a polgárháború után helyreállították a királyságot. I. Károly fia, a Stuart-házból származó II. Károly lépett a trónra, Anglia alkotmányos királyság lett.

1846
Megszületett Apponyi Albert gróf, konzervatív politikus.

1875
Meghalt Izsó Miklós szobrász (debreceni Csokonai-szobror).

1899
Ozorán megszületett az A-vitaminnal kapcsolatos kutatásairól ismert Cholnoky László kémikus, Kossuth-díjas vegyész.

1917
Megszületett John F. Kennedy (JFK), az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke, aki 1963-ban Dallasban merénylet áldozata lett.

1929
Megszületett Rényi Tamás rendező, színész (A pince, Krebsz, az isten).

1953
Edmund Hillary és Tenzing Norgay serpa ezen a napon értek fel a elsőként a világon a Mount Everest csúcsára.

Jó reggelt
Jó reggelt

Sok furcsaság van ebben az országban, most a legújabb, amitől kapkodom a fejem, hogy maga a rendőrség szakszervezete javasolja a jövendő parlamentnek, tegye lehetővé a polgárok számára, hogy megvédhessék magukat és magántulajdonukat.

Pillanatnyilag a törvény jogos önvédelmet engedélyez, ami azt jelenti, hogy ha a betörő kezében fegyver van, akkor használhatunk ellene fegyvert, ha kés, akkor kést. Mintha a betörés pillanatában a megtámadottnak az lenne a legfontosabb dolga, hogy előkeresse a megfelelő fegyvert, s nem az, hogy megvédje értékeit, tulajdonát.

Nem vághatjuk fejbe az otthonunkba betörő rablót a húsklopfolóval, ha éppen az van a kezünk ügyében, mert még bennünket ítélnek el. Erre volt már példa. Sőt!

A rendőrök azt mondják, ha nálunk is, akár Amerikában, le lehetne lőni a hívatlan látogatót, akkor bizonyára kétszer is meggondolná a betörő, hogy mit tesz, mert az életét is kockáztatná.

Tulajdonképpen ma a szerbiai törvénykezés szerint védtelenek vagyunk azokkal szemben, akik törvénytelenséget követnek el.

Valóban az emberélet a legdrágább és legértékesebb, de ha nem mi teremtettük a helyzetet, hanem védekezünk, akkor legyen már szabad otthonunkat mindenáron megvédeni.

Kíváncsian várom az új kormány meg a parlament álláspontját.



Szerző: K-k

További cikkek >>

Ne feledjük, ami velünk történt

Horváth Zsolt

2012. május 14., 03:40

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

h06zitzer Balla Lajos Laci most, és húsz évvel ezelőtt

A Zitzer szellemi köztársaság megalakulásának 20. évfordulójára emlékeztek péntek este Oromhegyesen. Két évtizeddel ezelőtt, az egykori Jugoszlávia területén zajló háborúk ideje alatt a háborúellenes megmozdulások egyik központjává nőtte ki magát a magyarkanizsai település. Ugyanis 1992. május 7-én a helybéli és környékbeli nők, anyák és feleségek az előző nap folyamán kézbesített 200 behívó visszautasítói, békegyűlést szerveztek, amely hónapokig tartott, és a Zitzer Szellemi Köztársaság létrehozásához vezetett.

A megemlékezés résztvevői pénteken délután először egy, az oromhegyesi általános iskolától, a Faluházig tett séta keretében látogattak el először a falu egészségházához, ahonnan a két évtizeddel ezelőtti békemozgalom elkezdődött, majd az egykor a Zitzer Clubnak helyet adó épülethez, amely a a polgári engedetlenség központjaként működött, s ahol 1992. június 26-án megalapították a Zitzer Szellemi Köztársaságot.
A megemlékezőket Balla Lajos Laci, a tiltakozás koordinátora, jelenleg az oromhegyesi helyi közösség elnöke kalauzolta a séta folyamán, s mesélt az akkori történésekről. A Faluházban ezt követően Dormán László fotóriporternek a megmozdulásról készült fotókiállítását és Kerekes Lászlónak, a megmozdulás ihlette képzőművészeti alkotásait bemutató kiállítást tekintették meg az egybegyűltek.
Kerekes László neves képzőművész, a kilencvenes években Berlinből figyelte a szülőföldjén történteket, s a Zitzer Szellemi Köztársaság hatására megalkotott egy sorozatot, amelyből tizenkét festményt Oromhegyesnek ajándékozott azzal a kikötéssel, hogy a Zitzer Clubban legyenek kiállítva egy hétig, azután pedig helyezzék el a „Szabadság Föld Alatti Múzeumában” (magyarul: ássák el a föld alá), ami meg is történt. A képzőművész tavaly bekövetkezett halála után 40 napra az oromhegyesiek „megsemmisítették” a Szabadság Föld Alatti Múzeumát és az ismét napvilágra került alkotásokat a megemlékezés résztvevői is megtekinthették. A folytatásban Balogh Istvánnak, a Virágot ültetni sisakba című, az oromhegyesi megmozdulásról szóló, dokumentáris elemeket is tartalmazó regényét mutatták be a jelenlévőknek. A könyvbemutatót „stílusos” vacsora követte, ugyanis a viszonylag kisszámú jelenlévő ugyanolyan ételt, vagyis szalonnás és kolbászos babot fogyaszthatott, amilyent húsz évvel ezelőtt ugyanazon a napon főztek a klubban menedéket találó, a mobilizációt elutasító és békéért kiáltó férfiaknak. A kicsit talán hosszúra sikeredett vacsoraszünet után a békemegmozdulás résztvevői emlékeztek vissza a húsz évvel ezelőtti eseményekre. A beszélgetés elején Balla Lajos Laci köszöntötte az egybegyűlteket. Hangsúlyozta, hogy nem szabad elfeledni mindazt, ami történt húsz évvel ezelőtt, s teljesen lényegtelen, hogy jó volt vagy rossz, amit csináltak, s hogy elértek-e valamit a tiltakozásukkal. Az sem lényeges, hogy miképpen emlékezünk vissza, s hogy értéket teremtettek vagy pedig hülyeséget csináltak.
– Bármiről is szól a múltunk, az a mi múltunk, a mi történelmünk, s ezekből kell okulnunk: Ha jó volt, akkor azért folytassuk, ha rossz volt, akkor pedig kijavíthatjuk a hibánkat, s ezért kell visszaemlékeznünk – jegyezte meg Balla, majd elmondta, hogy a megmozdulás valójában 1992. május 6-án az egészségház rendelőjében kezdődött, ahol hét hölgy adta meg a szikrát ahhoz, hogy elkezdődjön a háborúellenes tiltakozás, és hogy megmentsék a behívott férfiakat, hogy ne essenek áldozatul az esztelen öldöklésnek. Balla ez után a színpadra hívta dr. Gazdag Veronikát, Pekla Esztert, Teslić Gizellát, Kávai Laurát, Kanyó Erzsébetet, Bálint Klárát és Bata Ildikót, akik a békemegmozdulást kezdeményezték. Balla szerint nekik köszönhető, hogy a behívottak életben maradtak,s ezért büszkén kell emlékezni a megnevezett hölgyekre, akik a szombati falunapi ünnepségen elsőként vehették át a falu köszönőlevelét. A visszaemlékezés folytatásában a Zitzer Szellemi Köztársaság életéről beszámoló újságírók, fotóriporterek, s az akkoriban behívott férfiak egy része emlékezett vissza a történésekre, majd pedig 20 évvel ezelőtt a Zitzer Clubban is fellépő Hevesi Tamás, Dinnyés József és Vaszlavik Gazember László koncertjével zárult a megemlékezés.

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
loading...

Hírdetés

!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége