Nincs flash telepitve.

IrisDekor - magyar nyelvű könyvek webáruháza Vajdaságban
hirdetés
2014. július 28., hétfő   Ma  Szabolcs napja van
Szabolcs, Botond, Laura, Viktor, Győző, Ada

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1914
Az Osztrák-Magyar Monarchia hadüzenetet küldött Szerbiának, ezzel elkezdődött az I. világháború, amihez hamarosan az Európai országok mind csatlakoztak.

1750
Lipcsében meghalt Johann Sebastian Bach osztrák zeneszerző, a barokk zene talán legnagyobb mestere.

1794
Maximilien Robespierre, a francia forradalom egyik vezetőjét guillotine alá küldték.

1540
Kivégezték Thomas Cromwellt, VIII. Henrik miniszterét. Ugyanezen a napon, Henrik feleségül vette 5. feleségét, Catherine Howard-ot.

1637
Plymouth, Massachusetts és Connecticut angol kolóniák egyesült hadserege teljesen kiírtotta a még élő pequot indiánokat.

1910
Bánki Donát bejelentette szabadalmát a forgóekére.

1929
Megszületett Jacqueline Bouvier Kennedy (lánynevén: Jacquline Lee Bouvier), John F. Kennedy felesége.

1929
Megszületett Jacqueline Kennedy Onassis egykori amerikai First Lady. John Fitzgerald Kennedy elnök feleségeként újrafogalmazta a First Lady-k szerepét méltóságteljes eleganciájával, elragadó bájával, egy új irányzatot meghatározó stílusával és lélekjelenlétével, amelyet férje meggyilkolásakor tanusított.

1588
A II. Fülöp spanyol király által szervezett, 130 hajóból álló hadiflotta - a "győzhetetlen Armada" -, amellyel Angliát akarta meghódítani, teljesen megsemmisült a La Manche-csatornában.

1866
Megszületett Beatrix Potter angol szerző, "Peter Rabbit", Jeremy Fisher", "Jemima Puddle-Duck", "Mrs. Tiggy-Winkle" és számos egyéb állatfigura megalkotója, amelyeket gyermekeknek szóló könyveiben szerepeltetett.

Jó reggelt
Jó reggelt

Rég volt olyan jó dinnyetermés, mint az idén, mondják a gazdák, s igazuk lehet. Sok is van, édes is. A piacon hatalmas dinnyehegyek között sétálgathat a vásárló, a városban pedig sok-sok utcasarkon már kialakult a dinnyepiac. Szabadkán kis túlzással élve, néhány évvel ezelőtt tűzzel-vassal irtották a város megbízottai az illegális árusítást.

Bekényszerítették a magyar sajtot meg miegyebeket árulókat is a rendes piacra. Rend lett.

A dinnyések maradtak. S ez jó. Amikor már nincs nyitva a piac, el lehet menni egyik vagy másik utcasarokra, és dinnye van.

Az évek során már megismertük azokat, akik kamionszámra hordják a dinnyét városunkba. Se előtte, se utána nincsenek itt, csak a dinnyeszezon idején. Régi ismerősként kezelnek, s rendes eladóhoz méltóan mindig éppen annak a vásárlónak keresik meg a legeslegjobb dinnyét, amelyik éppen ott van.

Én is a legjobbat vehettem meg.

Csodálatos az idei dinnyetermés, valóban.



Szerző: K-k

További cikkek >>

Ne feledjük, ami velünk történt

Horváth Zsolt

2012. május 14., 03:40

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

h06zitzer Balla Lajos Laci most, és húsz évvel ezelőtt

A Zitzer szellemi köztársaság megalakulásának 20. évfordulójára emlékeztek péntek este Oromhegyesen. Két évtizeddel ezelőtt, az egykori Jugoszlávia területén zajló háborúk ideje alatt a háborúellenes megmozdulások egyik központjává nőtte ki magát a magyarkanizsai település. Ugyanis 1992. május 7-én a helybéli és környékbeli nők, anyák és feleségek az előző nap folyamán kézbesített 200 behívó visszautasítói, békegyűlést szerveztek, amely hónapokig tartott, és a Zitzer Szellemi Köztársaság létrehozásához vezetett.

A megemlékezés résztvevői pénteken délután először egy, az oromhegyesi általános iskolától, a Faluházig tett séta keretében látogattak el először a falu egészségházához, ahonnan a két évtizeddel ezelőtti békemozgalom elkezdődött, majd az egykor a Zitzer Clubnak helyet adó épülethez, amely a a polgári engedetlenség központjaként működött, s ahol 1992. június 26-án megalapították a Zitzer Szellemi Köztársaságot.
A megemlékezőket Balla Lajos Laci, a tiltakozás koordinátora, jelenleg az oromhegyesi helyi közösség elnöke kalauzolta a séta folyamán, s mesélt az akkori történésekről. A Faluházban ezt követően Dormán László fotóriporternek a megmozdulásról készült fotókiállítását és Kerekes Lászlónak, a megmozdulás ihlette képzőművészeti alkotásait bemutató kiállítást tekintették meg az egybegyűltek.
Kerekes László neves képzőművész, a kilencvenes években Berlinből figyelte a szülőföldjén történteket, s a Zitzer Szellemi Köztársaság hatására megalkotott egy sorozatot, amelyből tizenkét festményt Oromhegyesnek ajándékozott azzal a kikötéssel, hogy a Zitzer Clubban legyenek kiállítva egy hétig, azután pedig helyezzék el a „Szabadság Föld Alatti Múzeumában” (magyarul: ássák el a föld alá), ami meg is történt. A képzőművész tavaly bekövetkezett halála után 40 napra az oromhegyesiek „megsemmisítették” a Szabadság Föld Alatti Múzeumát és az ismét napvilágra került alkotásokat a megemlékezés résztvevői is megtekinthették. A folytatásban Balogh Istvánnak, a Virágot ültetni sisakba című, az oromhegyesi megmozdulásról szóló, dokumentáris elemeket is tartalmazó regényét mutatták be a jelenlévőknek. A könyvbemutatót „stílusos” vacsora követte, ugyanis a viszonylag kisszámú jelenlévő ugyanolyan ételt, vagyis szalonnás és kolbászos babot fogyaszthatott, amilyent húsz évvel ezelőtt ugyanazon a napon főztek a klubban menedéket találó, a mobilizációt elutasító és békéért kiáltó férfiaknak. A kicsit talán hosszúra sikeredett vacsoraszünet után a békemegmozdulás résztvevői emlékeztek vissza a húsz évvel ezelőtti eseményekre. A beszélgetés elején Balla Lajos Laci köszöntötte az egybegyűlteket. Hangsúlyozta, hogy nem szabad elfeledni mindazt, ami történt húsz évvel ezelőtt, s teljesen lényegtelen, hogy jó volt vagy rossz, amit csináltak, s hogy elértek-e valamit a tiltakozásukkal. Az sem lényeges, hogy miképpen emlékezünk vissza, s hogy értéket teremtettek vagy pedig hülyeséget csináltak.
– Bármiről is szól a múltunk, az a mi múltunk, a mi történelmünk, s ezekből kell okulnunk: Ha jó volt, akkor azért folytassuk, ha rossz volt, akkor pedig kijavíthatjuk a hibánkat, s ezért kell visszaemlékeznünk – jegyezte meg Balla, majd elmondta, hogy a megmozdulás valójában 1992. május 6-án az egészségház rendelőjében kezdődött, ahol hét hölgy adta meg a szikrát ahhoz, hogy elkezdődjön a háborúellenes tiltakozás, és hogy megmentsék a behívott férfiakat, hogy ne essenek áldozatul az esztelen öldöklésnek. Balla ez után a színpadra hívta dr. Gazdag Veronikát, Pekla Esztert, Teslić Gizellát, Kávai Laurát, Kanyó Erzsébetet, Bálint Klárát és Bata Ildikót, akik a békemegmozdulást kezdeményezték. Balla szerint nekik köszönhető, hogy a behívottak életben maradtak,s ezért büszkén kell emlékezni a megnevezett hölgyekre, akik a szombati falunapi ünnepségen elsőként vehették át a falu köszönőlevelét. A visszaemlékezés folytatásában a Zitzer Szellemi Köztársaság életéről beszámoló újságírók, fotóriporterek, s az akkoriban behívott férfiak egy része emlékezett vissza a történésekre, majd pedig 20 évvel ezelőtt a Zitzer Clubban is fellépő Hevesi Tamás, Dinnyés József és Vaszlavik Gazember László koncertjével zárult a megemlékezés.

Értékelem a cikket:

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


hirdetés
  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2014     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Development: CNT | Hosting: CNT

Firefox Internet Explorer Opera Safari Chrome
Avast antivirusna zaštita