Petroland
hirdetés
2015. augusztus 29., szombat   Ma  Beatrix, Erna napja van
Beatrix, Erna, János, Kamilla, Szabina, Cézár

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1526
A mohácsi csatában II. Szulejmán török szultán legyőzte a II. Lajos király vezette magyar hadsereget. A harcban életét vesztette II. Lajos (1516-1526), akivel a Jagellók magyar-cseh ága kihalt.

1938
Meghalt Karinthy Frigyes író, műfordító, kritikus, újságíró, humorista, a kabaré nagy mestere.

1944
Horthy a Sztójay-kormány helyébe Lakatos Géza vezetésével új kormányt nevezett ki, hogy végre tudja hajtani a háborúból való kilépést.

1434
Megszületett Janus Pannonius (eredeti nevén: Csezmiczei János) humanista, latin nyelven alkotó költő, a magyar világi líra első jelentős képviselője.

1541
II. Szulejmán török szultán csellel elfoglalta Budát, amely 145 évig a török uralom központjává vált.

1842
A nankingi szerződéssel véget ért a Nagy-Britannia és Kína között az 1839 óta zajló ópiumháború.

1885
Gottlieb Daimler német feltaláló szabadalmaztatta a világ első benzinmotoros kerékpárját.

1908
Megszületett Robert Merle francia regény- és drámaíró, esszéista, irodalomtörténész (Védett férfiak).

1915
Megszületett Ingrid Bergman háromszoros Oscar-díjas svéd filmszínésznő.

1923
Megszületett Lord (Richard Samuel) Attenborough Oscar-díjas angol filmrendező, színész, producer.

Jó reggelt
Jó reggelt

Szentjánoskenyeres süteményt szerettem volna készíteni az új konyhában, a receptre azonban nem emlékeztem pontosan, saját receptfüzetem pedig még nem volt, mivel akkor költöztem el otthonról. Kifaggattam tehát minden titkok tudóját, az internetet, hogy milyen elkészítési módokat ismer. Találtam ám mindenfélét: olyan süteményt, amelyiknek a hozzávalói között kókusz vagy datolya is szerepelt, volt, amelyikhez szilvakrém kellett, és körtekompóttal tálalták. Egyik sem tűnt az igazinak, ezért elkértem a nagymamám réges-régi receptfüzetéből való leírást anyukámtól (aki úgyszintén minden titkok tudója), és mellé jó tanácsokat is kaptam. A süti egyszerű, nem igényel semmilyen különleges hozzávalót, nem szárad ki, még napok múlva is jó (ha marad belőle). Korábban azt gondoltam, úgy a legfinomabb, ha csak porcukorral szórom meg a tetejét, de ha sütés után megkenem házi baracklekvárral, még ízletesebb. A lekvárt anyósom főzte nekünk még tavaly, de ugyanolyan jó, mintha csak most töltötte volna az üvegbe. Legszívesebben elmesélném neki, milyen jól sikerült a szentkenyeres pite az ő baracklekvárjával, ezt azonban sajnos már csak a sírja előtt tehetem meg.

Mégiscsak van ebben a süteményben egy különleges hozzávaló, ami nem mérhető mérleggel…



Szerző: kmk

További cikkek >>

Ne feledjük, ami velünk történt

Horváth Zsolt

2012. május 14., 03:40

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

h06zitzer Balla Lajos Laci most, és húsz évvel ezelőtt

A Zitzer szellemi köztársaság megalakulásának 20. évfordulójára emlékeztek péntek este Oromhegyesen. Két évtizeddel ezelőtt, az egykori Jugoszlávia területén zajló háborúk ideje alatt a háborúellenes megmozdulások egyik központjává nőtte ki magát a magyarkanizsai település. Ugyanis 1992. május 7-én a helybéli és környékbeli nők, anyák és feleségek az előző nap folyamán kézbesített 200 behívó visszautasítói, békegyűlést szerveztek, amely hónapokig tartott, és a Zitzer Szellemi Köztársaság létrehozásához vezetett.

A megemlékezés résztvevői pénteken délután először egy, az oromhegyesi általános iskolától, a Faluházig tett séta keretében látogattak el először a falu egészségházához, ahonnan a két évtizeddel ezelőtti békemozgalom elkezdődött, majd az egykor a Zitzer Clubnak helyet adó épülethez, amely a a polgári engedetlenség központjaként működött, s ahol 1992. június 26-án megalapították a Zitzer Szellemi Köztársaságot.
A megemlékezőket Balla Lajos Laci, a tiltakozás koordinátora, jelenleg az oromhegyesi helyi közösség elnöke kalauzolta a séta folyamán, s mesélt az akkori történésekről. A Faluházban ezt követően Dormán László fotóriporternek a megmozdulásról készült fotókiállítását és Kerekes Lászlónak, a megmozdulás ihlette képzőművészeti alkotásait bemutató kiállítást tekintették meg az egybegyűltek.
Kerekes László neves képzőművész, a kilencvenes években Berlinből figyelte a szülőföldjén történteket, s a Zitzer Szellemi Köztársaság hatására megalkotott egy sorozatot, amelyből tizenkét festményt Oromhegyesnek ajándékozott azzal a kikötéssel, hogy a Zitzer Clubban legyenek kiállítva egy hétig, azután pedig helyezzék el a „Szabadság Föld Alatti Múzeumában” (magyarul: ássák el a föld alá), ami meg is történt. A képzőművész tavaly bekövetkezett halála után 40 napra az oromhegyesiek „megsemmisítették” a Szabadság Föld Alatti Múzeumát és az ismét napvilágra került alkotásokat a megemlékezés résztvevői is megtekinthették. A folytatásban Balogh Istvánnak, a Virágot ültetni sisakba című, az oromhegyesi megmozdulásról szóló, dokumentáris elemeket is tartalmazó regényét mutatták be a jelenlévőknek. A könyvbemutatót „stílusos” vacsora követte, ugyanis a viszonylag kisszámú jelenlévő ugyanolyan ételt, vagyis szalonnás és kolbászos babot fogyaszthatott, amilyent húsz évvel ezelőtt ugyanazon a napon főztek a klubban menedéket találó, a mobilizációt elutasító és békéért kiáltó férfiaknak. A kicsit talán hosszúra sikeredett vacsoraszünet után a békemegmozdulás résztvevői emlékeztek vissza a húsz évvel ezelőtti eseményekre. A beszélgetés elején Balla Lajos Laci köszöntötte az egybegyűlteket. Hangsúlyozta, hogy nem szabad elfeledni mindazt, ami történt húsz évvel ezelőtt, s teljesen lényegtelen, hogy jó volt vagy rossz, amit csináltak, s hogy elértek-e valamit a tiltakozásukkal. Az sem lényeges, hogy miképpen emlékezünk vissza, s hogy értéket teremtettek vagy pedig hülyeséget csináltak.
– Bármiről is szól a múltunk, az a mi múltunk, a mi történelmünk, s ezekből kell okulnunk: Ha jó volt, akkor azért folytassuk, ha rossz volt, akkor pedig kijavíthatjuk a hibánkat, s ezért kell visszaemlékeznünk – jegyezte meg Balla, majd elmondta, hogy a megmozdulás valójában 1992. május 6-án az egészségház rendelőjében kezdődött, ahol hét hölgy adta meg a szikrát ahhoz, hogy elkezdődjön a háborúellenes tiltakozás, és hogy megmentsék a behívott férfiakat, hogy ne essenek áldozatul az esztelen öldöklésnek. Balla ez után a színpadra hívta dr. Gazdag Veronikát, Pekla Esztert, Teslić Gizellát, Kávai Laurát, Kanyó Erzsébetet, Bálint Klárát és Bata Ildikót, akik a békemegmozdulást kezdeményezték. Balla szerint nekik köszönhető, hogy a behívottak életben maradtak,s ezért büszkén kell emlékezni a megnevezett hölgyekre, akik a szombati falunapi ünnepségen elsőként vehették át a falu köszönőlevelét. A visszaemlékezés folytatásában a Zitzer Szellemi Köztársaság életéről beszámoló újságírók, fotóriporterek, s az akkoriban behívott férfiak egy része emlékezett vissza a történésekre, majd pedig 20 évvel ezelőtt a Zitzer Clubban is fellépő Hevesi Tamás, Dinnyés József és Vaszlavik Gazember László koncertjével zárult a megemlékezés.

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
loading...

Hírdetés

!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2015     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Development: CNT | Hosting: CNT

Firefox Internet Explorer Opera Safari Chrome
Avast antivirusna zaštita