Elnosturs
Petroland
2016. augusztus 26., péntek   Ma  Izsó napja van
Izsó, Natália, Margit, Cseke

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1789
A francia Nemzetgyűlés kiadta világtörténelmi jelentőségű deklarációját az emberi jogokról.

1849

Az 1848-49-es szabadságharc végén, a világosi fegyverletétel után, Haynau táborszernagy közölte Görgey Artúrral, hogy az orosz cár közbenjárására kegyelmet kapott.

1204
Imre magyar király a kalocsai érsekkel királlyá koronáztatta egyetlen fiát, az ekkor 5 éves Lászlót, aki helyett ő tette le az esküt.

1723
Delftben 91 éves korában meghalt Antonie van Leeuwenhoek holland természettudós, a mikrobiológia megteremtője, akinek felfedezései: vörösvérsejtek, infusoriák, baktériumok, hímivarsejtek, harántizmok rostjai.

1740
Megszületett Joseph Michel Montgolfier francia feltaláló, a léghajózás úttörője, az első léggömb készítője.

1898
Megszületett Peggy Guggenheim amerikai műgyűjtő, a New York - i Iskola művészeinek pártfogója.

1913
Megszületett Bulla Elma Kossuth-díjas színésznő, kiváló művész.

1935
Megszületett Geraldine Ferraro amerikai politikus, az első nő, akit kineveztek az Amerikai Egyesült Államok alelnökévé Walter Mondale helyett, 1984-ben.

1974
Meghalt Charles Lindbergh amerikai pilóta, az Atlanti - óceán első átrepülője.

1743
Megszületett Antoine Laurent de Lavoisier francia kémikus, akadémikus, a modem kémiai tudomány egyik megalapozója.

Jó reggelt
Jó reggelt

Készül az új egészségbiztosítási törvény. Egyik legfontosabb rendelkezése, hogy a jövőben azok, akik háromszori felszólítás után sem jelennek meg a szervezett szűrésen, és nem igazolják távolmaradásukat, nem kezeltethetik magukat arról a betegségről, amit ki lehetett volna szűrni az ellenőrzéssel. Ez nem egy életre vonatkozik, csak akkor van ez így, ha a két szűrővizsgálat között betegszik meg a polgár.

Szabadkán a nők kétharmada nem ment el a mammográfiai szűrésre. A mellrák pedig nem feltétlenül halálos betegség. Ha idejében felfedezik, gyógyítható. Szerbiában évente 1663-an halnak meg mellrákban. Évente csaknem 4500 új beteget regisztrálnak. A rákos megbetegedések egynegyede ez a fajta.

A végbélrák és a méhnyakrák sem feltétlenül halálos kimenetelű. Mindkettőre szerveztek már szűrést. Messzemenően egyetértek a törvényhozóval, hogy ha szép szóval nem megy, rá kell kényszeríteni az embereket, hogy eljárjanak a szűrésekre. A bajt nem csak olcsóbb megelőzni, mint kezelni, de egy-egy ilyen vizsgálat életeket menthet. Csak vegyük komolyan magunkat, még akkor is, ha nincs időnk, nincs kedvünk…

Nagyon nagy a tét.



Szerző: K-k

További cikkek >>

Ne feledjük, ami velünk történt

Horváth Zsolt

2012. május 14., 03:40

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

h06zitzer Balla Lajos Laci most, és húsz évvel ezelőtt

A Zitzer szellemi köztársaság megalakulásának 20. évfordulójára emlékeztek péntek este Oromhegyesen. Két évtizeddel ezelőtt, az egykori Jugoszlávia területén zajló háborúk ideje alatt a háborúellenes megmozdulások egyik központjává nőtte ki magát a magyarkanizsai település. Ugyanis 1992. május 7-én a helybéli és környékbeli nők, anyák és feleségek az előző nap folyamán kézbesített 200 behívó visszautasítói, békegyűlést szerveztek, amely hónapokig tartott, és a Zitzer Szellemi Köztársaság létrehozásához vezetett.

A megemlékezés résztvevői pénteken délután először egy, az oromhegyesi általános iskolától, a Faluházig tett séta keretében látogattak el először a falu egészségházához, ahonnan a két évtizeddel ezelőtti békemozgalom elkezdődött, majd az egykor a Zitzer Clubnak helyet adó épülethez, amely a a polgári engedetlenség központjaként működött, s ahol 1992. június 26-án megalapították a Zitzer Szellemi Köztársaságot.
A megemlékezőket Balla Lajos Laci, a tiltakozás koordinátora, jelenleg az oromhegyesi helyi közösség elnöke kalauzolta a séta folyamán, s mesélt az akkori történésekről. A Faluházban ezt követően Dormán László fotóriporternek a megmozdulásról készült fotókiállítását és Kerekes Lászlónak, a megmozdulás ihlette képzőművészeti alkotásait bemutató kiállítást tekintették meg az egybegyűltek.
Kerekes László neves képzőművész, a kilencvenes években Berlinből figyelte a szülőföldjén történteket, s a Zitzer Szellemi Köztársaság hatására megalkotott egy sorozatot, amelyből tizenkét festményt Oromhegyesnek ajándékozott azzal a kikötéssel, hogy a Zitzer Clubban legyenek kiállítva egy hétig, azután pedig helyezzék el a „Szabadság Föld Alatti Múzeumában” (magyarul: ássák el a föld alá), ami meg is történt. A képzőművész tavaly bekövetkezett halála után 40 napra az oromhegyesiek „megsemmisítették” a Szabadság Föld Alatti Múzeumát és az ismét napvilágra került alkotásokat a megemlékezés résztvevői is megtekinthették. A folytatásban Balogh Istvánnak, a Virágot ültetni sisakba című, az oromhegyesi megmozdulásról szóló, dokumentáris elemeket is tartalmazó regényét mutatták be a jelenlévőknek. A könyvbemutatót „stílusos” vacsora követte, ugyanis a viszonylag kisszámú jelenlévő ugyanolyan ételt, vagyis szalonnás és kolbászos babot fogyaszthatott, amilyent húsz évvel ezelőtt ugyanazon a napon főztek a klubban menedéket találó, a mobilizációt elutasító és békéért kiáltó férfiaknak. A kicsit talán hosszúra sikeredett vacsoraszünet után a békemegmozdulás résztvevői emlékeztek vissza a húsz évvel ezelőtti eseményekre. A beszélgetés elején Balla Lajos Laci köszöntötte az egybegyűlteket. Hangsúlyozta, hogy nem szabad elfeledni mindazt, ami történt húsz évvel ezelőtt, s teljesen lényegtelen, hogy jó volt vagy rossz, amit csináltak, s hogy elértek-e valamit a tiltakozásukkal. Az sem lényeges, hogy miképpen emlékezünk vissza, s hogy értéket teremtettek vagy pedig hülyeséget csináltak.
– Bármiről is szól a múltunk, az a mi múltunk, a mi történelmünk, s ezekből kell okulnunk: Ha jó volt, akkor azért folytassuk, ha rossz volt, akkor pedig kijavíthatjuk a hibánkat, s ezért kell visszaemlékeznünk – jegyezte meg Balla, majd elmondta, hogy a megmozdulás valójában 1992. május 6-án az egészségház rendelőjében kezdődött, ahol hét hölgy adta meg a szikrát ahhoz, hogy elkezdődjön a háborúellenes tiltakozás, és hogy megmentsék a behívott férfiakat, hogy ne essenek áldozatul az esztelen öldöklésnek. Balla ez után a színpadra hívta dr. Gazdag Veronikát, Pekla Esztert, Teslić Gizellát, Kávai Laurát, Kanyó Erzsébetet, Bálint Klárát és Bata Ildikót, akik a békemegmozdulást kezdeményezték. Balla szerint nekik köszönhető, hogy a behívottak életben maradtak,s ezért büszkén kell emlékezni a megnevezett hölgyekre, akik a szombati falunapi ünnepségen elsőként vehették át a falu köszönőlevelét. A visszaemlékezés folytatásában a Zitzer Szellemi Köztársaság életéről beszámoló újságírók, fotóriporterek, s az akkoriban behívott férfiak egy része emlékezett vissza a történésekre, majd pedig 20 évvel ezelőtt a Zitzer Clubban is fellépő Hevesi Tamás, Dinnyés József és Vaszlavik Gazember László koncertjével zárult a megemlékezés.

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
loading...

Hírdetés

!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége