Nincs flash telepitve.

IrisDekor - magyar nyelvű könyvek webáruháza Vajdaságban
hirdetés
2015. január 30., péntek   Ma  Martina, Gerda napja van
Gerda, Martina, Gellért, Orgona, Jácinta

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1667
II. János Kázmér lengyel király fegyverszünetet kötött Oroszországgal és beleegyezett Ukrajna felosztásába.

1818
Megszületett Görgey Artúr honvéd tábornok, emlékiratíró, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakja. Világosnál feltétel nélkül letette a fegyvert. Történelmi szerepének megítélése a mai napig ellentmondásos.

1882
New Yorkban megszületett Franklin Delano Roosevelt, aki az Amerikai Egyesült Államok 32. elnöki tisztségét 1932-től 1945-ig töltötte be.

1925
Portlandban, Oregon államban megszületett Douglas Engelbart, aki 1968-ban feltalálta és használni kezdte a számítógépes egeret.

1931
A kaliforniai San Bernardinoban megszületett Gene Hackman amerikai színész. (Superman, Nincs bocsánat, Szívtiprók)

1931
Megszületett Shirley Hazzard ausztrál regényírónő, akinek legismertebb műve az 1980-as "The Transit of Venus" és az 1965-ben megjelent "The Evening of the Holiday".

1933
Kancellárrá nevezték ki Hitlert, és ezzel megkezdődött a második világháború előkészítése.

1937
Megszületett Vanessa Redgrave Oscar-díjas angol színésznő (Nagyítás, a Tea Mussolinivel).

1951
Megszületett Phil Collins (eredeti nevén: Philipp David Charles) angol rockzenész, színész, az egykori Genesis énekese, színész, producer.

1953
Fresno-ban (Kalifornia, USA) megszületett Steven Zaillian forgatókönyíró, író, rendező (Ébredések, Mission Impossible, Schindler listája, A Sólyom végveszélyben, Hannibal).

Jó reggelt
Jó reggelt

Száz méterre volt tőlem, amikor megláttam, és elkezdtem figyelni. A vele szembe jövő emberek szemébe nézett, s a megérzésére hagyatkozva két ember elé szökkent, de egyik sem állt vele szóba. A kis bolt előtt már csak pár méter volt közöttünk. A taktikája nem változott: a szemembe nézett, elém állt, és azonnal hadarni kezdte:

– Legyen szíves, a gyerekemnek kellene száz – nem engedtem, hogy folytassa, egy bólintással és a tenyerem függőlegessé emelésével jeleztem: állj, nem kell beszélned, rendben van, rendben lesz.

Nagyon sokszor láttam már őt, az asszonyt, aki mindig visz valamit. Hol a kezében, hol a biciklijén, ha nincs semmi nála, akkor is cipeli az élet súlyát. Sose láttam azonban még rajta a jelet, hogy feladni készül. Benyúltam a zsebembe, kivettem kétszáz dinárt, odaadtam, ő nagyon hálás volt, és mentünk tovább. A jelenetet végignézte a kis bolt előtt cigarettázó elárusító, s a végén odaszólt:

– De könnyű magából pénzt kiszedni…

Az asszonynak sokat jelentett a kétszáz dinár, nekem jóval kevesebbet. Hogy a cinikus, epés megjegyzés, amely az irigy eladótól származott, neki mennyit jelentett, nem tudom. Az egész történet végén Laskovity Ervin díjnyertes, Mezei Szilárddal készült interjújának címe jutott eszembe: Szokjad, fiam, az igazságtalanságot!



Szerző: tj

További cikkek >>

Ne feledjük, ami velünk történt

Horváth Zsolt

2012. május 14., 03:40

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

h06zitzer Balla Lajos Laci most, és húsz évvel ezelőtt

A Zitzer szellemi köztársaság megalakulásának 20. évfordulójára emlékeztek péntek este Oromhegyesen. Két évtizeddel ezelőtt, az egykori Jugoszlávia területén zajló háborúk ideje alatt a háborúellenes megmozdulások egyik központjává nőtte ki magát a magyarkanizsai település. Ugyanis 1992. május 7-én a helybéli és környékbeli nők, anyák és feleségek az előző nap folyamán kézbesített 200 behívó visszautasítói, békegyűlést szerveztek, amely hónapokig tartott, és a Zitzer Szellemi Köztársaság létrehozásához vezetett.

A megemlékezés résztvevői pénteken délután először egy, az oromhegyesi általános iskolától, a Faluházig tett séta keretében látogattak el először a falu egészségházához, ahonnan a két évtizeddel ezelőtti békemozgalom elkezdődött, majd az egykor a Zitzer Clubnak helyet adó épülethez, amely a a polgári engedetlenség központjaként működött, s ahol 1992. június 26-án megalapították a Zitzer Szellemi Köztársaságot.
A megemlékezőket Balla Lajos Laci, a tiltakozás koordinátora, jelenleg az oromhegyesi helyi közösség elnöke kalauzolta a séta folyamán, s mesélt az akkori történésekről. A Faluházban ezt követően Dormán László fotóriporternek a megmozdulásról készült fotókiállítását és Kerekes Lászlónak, a megmozdulás ihlette képzőművészeti alkotásait bemutató kiállítást tekintették meg az egybegyűltek.
Kerekes László neves képzőművész, a kilencvenes években Berlinből figyelte a szülőföldjén történteket, s a Zitzer Szellemi Köztársaság hatására megalkotott egy sorozatot, amelyből tizenkét festményt Oromhegyesnek ajándékozott azzal a kikötéssel, hogy a Zitzer Clubban legyenek kiállítva egy hétig, azután pedig helyezzék el a „Szabadság Föld Alatti Múzeumában” (magyarul: ássák el a föld alá), ami meg is történt. A képzőművész tavaly bekövetkezett halála után 40 napra az oromhegyesiek „megsemmisítették” a Szabadság Föld Alatti Múzeumát és az ismét napvilágra került alkotásokat a megemlékezés résztvevői is megtekinthették. A folytatásban Balogh Istvánnak, a Virágot ültetni sisakba című, az oromhegyesi megmozdulásról szóló, dokumentáris elemeket is tartalmazó regényét mutatták be a jelenlévőknek. A könyvbemutatót „stílusos” vacsora követte, ugyanis a viszonylag kisszámú jelenlévő ugyanolyan ételt, vagyis szalonnás és kolbászos babot fogyaszthatott, amilyent húsz évvel ezelőtt ugyanazon a napon főztek a klubban menedéket találó, a mobilizációt elutasító és békéért kiáltó férfiaknak. A kicsit talán hosszúra sikeredett vacsoraszünet után a békemegmozdulás résztvevői emlékeztek vissza a húsz évvel ezelőtti eseményekre. A beszélgetés elején Balla Lajos Laci köszöntötte az egybegyűlteket. Hangsúlyozta, hogy nem szabad elfeledni mindazt, ami történt húsz évvel ezelőtt, s teljesen lényegtelen, hogy jó volt vagy rossz, amit csináltak, s hogy elértek-e valamit a tiltakozásukkal. Az sem lényeges, hogy miképpen emlékezünk vissza, s hogy értéket teremtettek vagy pedig hülyeséget csináltak.
– Bármiről is szól a múltunk, az a mi múltunk, a mi történelmünk, s ezekből kell okulnunk: Ha jó volt, akkor azért folytassuk, ha rossz volt, akkor pedig kijavíthatjuk a hibánkat, s ezért kell visszaemlékeznünk – jegyezte meg Balla, majd elmondta, hogy a megmozdulás valójában 1992. május 6-án az egészségház rendelőjében kezdődött, ahol hét hölgy adta meg a szikrát ahhoz, hogy elkezdődjön a háborúellenes tiltakozás, és hogy megmentsék a behívott férfiakat, hogy ne essenek áldozatul az esztelen öldöklésnek. Balla ez után a színpadra hívta dr. Gazdag Veronikát, Pekla Esztert, Teslić Gizellát, Kávai Laurát, Kanyó Erzsébetet, Bálint Klárát és Bata Ildikót, akik a békemegmozdulást kezdeményezték. Balla szerint nekik köszönhető, hogy a behívottak életben maradtak,s ezért büszkén kell emlékezni a megnevezett hölgyekre, akik a szombati falunapi ünnepségen elsőként vehették át a falu köszönőlevelét. A visszaemlékezés folytatásában a Zitzer Szellemi Köztársaság életéről beszámoló újságírók, fotóriporterek, s az akkoriban behívott férfiak egy része emlékezett vissza a történésekre, majd pedig 20 évvel ezelőtt a Zitzer Clubban is fellépő Hevesi Tamás, Dinnyés József és Vaszlavik Gazember László koncertjével zárult a megemlékezés.

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


hirdetés
EuMedPersonal
  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2015     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Development: CNT | Hosting: CNT

Firefox Internet Explorer Opera Safari Chrome
Avast antivirusna zaštita