IrisDekor - magyar nyelvű könyvek webáruháza Vajdaságban
hirdetés
2015. március 1., vasárnap   Ma  Albin napja van
Albin, Félix, Dávid

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1456
Krakkóban megszületett II. Ulászló magyar király (I. Ulászló néven Csehország királya), akinek Lajos fia (a későbbi II. Lajos magyar király) Habsburg Máriát vette feleségül, Anna leánya pedig Habsburg Ferdinándnak, Mária testvérének a felesége lett.

1792
Bécsben 44 éves korában, tüdőgyulladásban meghalt II. Lipót magyar király (egyidejűleg német-római császár és cseh király), aki bátyja, II. József halála után vette át a hatalmas birodalom kormányzását.

1875
A Szabadelvű Párt Wenckheim Béla bárót nevezte ki Magyarország miniszterelnökévé, aki tisztségét 1875.10.20-ig töltötte be.

1920
Nemzetgyűlés elsöprő többséggel választotta meg Magyarország kormányzójává Horthy Miklóst.

1131
30 éves korában, vérhasban meghalt II. István magyar király, akit apja, Könyves Kálmán már 4 éves korában királlyá koronáztatott.

1562
A vassy-i vérfürdővel megkezdődtek a francia vallásháborúk.

1813
Megszületett Reitter Ferenc, mérnök, a budapesti rakpartok tervezője, építője.

1817
Bernhard Antal technikus, feltaláló vízre bocsátotta a Carolina nevű első dunai gőzhajót.

1881
Megalapították a Magyar Távirati Irodát.

1904
Megszületett Glenn Miller, amerikai zenész (In The Mood).

Jó reggelt
Jó reggelt

Pécsett egy pap úgy gondolta, hogy az ételmaradékot nem dobja a kukába, hogy aztán onnan kotorásszák ki a hajléktalanok, hanem egy élelmiszerládát csináltatott a templom kerítésére, és oda vitte ki a maradékot. A zöld dobozra azt írták „Enni adok – Enni kapok”. S alig egy hét alatt már nem csak a pap vitte a fél üveg lekvárt, a kekszet, a maradék kenyeret a dobozba, hanem mások is. Eggyel több szendvicset vettek az arra járók, vagy otthonról hozták el a maradékot. S kiderült, hogy nemcsak a hajléktalanok, hanem a város szegényei is ide járnak. A tapasztalat szerint tízpercenként kerül új élelmiszer a zöld dobozba, s körülbelül ugyanennyi idő alatt el is tűnik, amit a jótevők bele tettek. Magyarországon a példa ragadós lett.

Jó lenne, ha hozzánk is eljutna a híre, gyakran látok ugyanis a konténerek tetejére rakott élelmiszert, mert aki kitette, annak nem volt lelke a kukába dobni. Mégis, mennyivel emberségesebb lenne egy dobozba rakni azt, amit oda szeretnénk adni annak, akinek ez jól jönne.

A világ élelmiszer-termelésének évente egyharmadát kidobjuk. Ez 1,3 milliárd tonnát jelent. Szerbiában évente 250 ezer tonna élelem kerül a konténerekbe.



Szerző: K-k

További cikkek >>

Ne feledjük, ami velünk történt

Horváth Zsolt

2012. május 14., 03:40

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

h06zitzer Balla Lajos Laci most, és húsz évvel ezelőtt

A Zitzer szellemi köztársaság megalakulásának 20. évfordulójára emlékeztek péntek este Oromhegyesen. Két évtizeddel ezelőtt, az egykori Jugoszlávia területén zajló háborúk ideje alatt a háborúellenes megmozdulások egyik központjává nőtte ki magát a magyarkanizsai település. Ugyanis 1992. május 7-én a helybéli és környékbeli nők, anyák és feleségek az előző nap folyamán kézbesített 200 behívó visszautasítói, békegyűlést szerveztek, amely hónapokig tartott, és a Zitzer Szellemi Köztársaság létrehozásához vezetett.

A megemlékezés résztvevői pénteken délután először egy, az oromhegyesi általános iskolától, a Faluházig tett séta keretében látogattak el először a falu egészségházához, ahonnan a két évtizeddel ezelőtti békemozgalom elkezdődött, majd az egykor a Zitzer Clubnak helyet adó épülethez, amely a a polgári engedetlenség központjaként működött, s ahol 1992. június 26-án megalapították a Zitzer Szellemi Köztársaságot.
A megemlékezőket Balla Lajos Laci, a tiltakozás koordinátora, jelenleg az oromhegyesi helyi közösség elnöke kalauzolta a séta folyamán, s mesélt az akkori történésekről. A Faluházban ezt követően Dormán László fotóriporternek a megmozdulásról készült fotókiállítását és Kerekes Lászlónak, a megmozdulás ihlette képzőművészeti alkotásait bemutató kiállítást tekintették meg az egybegyűltek.
Kerekes László neves képzőművész, a kilencvenes években Berlinből figyelte a szülőföldjén történteket, s a Zitzer Szellemi Köztársaság hatására megalkotott egy sorozatot, amelyből tizenkét festményt Oromhegyesnek ajándékozott azzal a kikötéssel, hogy a Zitzer Clubban legyenek kiállítva egy hétig, azután pedig helyezzék el a „Szabadság Föld Alatti Múzeumában” (magyarul: ássák el a föld alá), ami meg is történt. A képzőművész tavaly bekövetkezett halála után 40 napra az oromhegyesiek „megsemmisítették” a Szabadság Föld Alatti Múzeumát és az ismét napvilágra került alkotásokat a megemlékezés résztvevői is megtekinthették. A folytatásban Balogh Istvánnak, a Virágot ültetni sisakba című, az oromhegyesi megmozdulásról szóló, dokumentáris elemeket is tartalmazó regényét mutatták be a jelenlévőknek. A könyvbemutatót „stílusos” vacsora követte, ugyanis a viszonylag kisszámú jelenlévő ugyanolyan ételt, vagyis szalonnás és kolbászos babot fogyaszthatott, amilyent húsz évvel ezelőtt ugyanazon a napon főztek a klubban menedéket találó, a mobilizációt elutasító és békéért kiáltó férfiaknak. A kicsit talán hosszúra sikeredett vacsoraszünet után a békemegmozdulás résztvevői emlékeztek vissza a húsz évvel ezelőtti eseményekre. A beszélgetés elején Balla Lajos Laci köszöntötte az egybegyűlteket. Hangsúlyozta, hogy nem szabad elfeledni mindazt, ami történt húsz évvel ezelőtt, s teljesen lényegtelen, hogy jó volt vagy rossz, amit csináltak, s hogy elértek-e valamit a tiltakozásukkal. Az sem lényeges, hogy miképpen emlékezünk vissza, s hogy értéket teremtettek vagy pedig hülyeséget csináltak.
– Bármiről is szól a múltunk, az a mi múltunk, a mi történelmünk, s ezekből kell okulnunk: Ha jó volt, akkor azért folytassuk, ha rossz volt, akkor pedig kijavíthatjuk a hibánkat, s ezért kell visszaemlékeznünk – jegyezte meg Balla, majd elmondta, hogy a megmozdulás valójában 1992. május 6-án az egészségház rendelőjében kezdődött, ahol hét hölgy adta meg a szikrát ahhoz, hogy elkezdődjön a háborúellenes tiltakozás, és hogy megmentsék a behívott férfiakat, hogy ne essenek áldozatul az esztelen öldöklésnek. Balla ez után a színpadra hívta dr. Gazdag Veronikát, Pekla Esztert, Teslić Gizellát, Kávai Laurát, Kanyó Erzsébetet, Bálint Klárát és Bata Ildikót, akik a békemegmozdulást kezdeményezték. Balla szerint nekik köszönhető, hogy a behívottak életben maradtak,s ezért büszkén kell emlékezni a megnevezett hölgyekre, akik a szombati falunapi ünnepségen elsőként vehették át a falu köszönőlevelét. A visszaemlékezés folytatásában a Zitzer Szellemi Köztársaság életéről beszámoló újságírók, fotóriporterek, s az akkoriban behívott férfiak egy része emlékezett vissza a történésekre, majd pedig 20 évvel ezelőtt a Zitzer Clubban is fellépő Hevesi Tamás, Dinnyés József és Vaszlavik Gazember László koncertjével zárult a megemlékezés.

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


hirdetés
  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2015     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Development: CNT | Hosting: CNT

Firefox Internet Explorer Opera Safari Chrome
Avast antivirusna zaštita