Nincs flash telepitve.

IrisDekor - magyar nyelvű könyvek webáruháza Vajdaságban
hirdetés
2014. november 26., szerda   Ma  Virág napja van
Virág, Konrád, Péter, Atanáz, Lénárd, Viktorina

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1883
Megszületett Babits Mihály költő.

1884
Megszületett Orbán Ernő festő.

1912
Megszületett Eugéne Ionesco román származású francia drámaíró (A kopasz énekesnő).

1926
Brüsszelben 74 éves korában meghalt John Moses Browning amerikai feltaláló, akinek legismertebb találmányai: a "Browning" öntöltő pisztoly, ismétlő kézilőfegyverek, páncélelhárító löveg.

1939
Megszületett Tina Turner (eredeti nevén: Anna Mae Bullock) énekesnő.

1940
Megszületett Szomjas György filmrendező (Talpuk alatt fütyül a szél).

1942
New yorkban, a "Hollywood Theater" filmszínházban bemutatták a Casablanca című filmet, melyet a magyar származású Michael Curtiz (eredeti nevén: Kertész Mihály) rendezett, a főszereplők Humphrey Bogart és Ingrid Bergman.

1948
Az országgyűlés elfogadta a nők egyenjogúsításáról szóló törvényt (1948:XLIII.)

1966
Felavatták a világ első apály-dagály erőművét.

1989
Megtartották az első országos, az úgynevezett 'négy igen'-es népszavazást.

Jó reggelt
Jó reggelt

Gyermekekkel beszélgetve egyre inkább feltűnik, hogy nem a kedves, régi, megszokott, mondhatni, közkinccsé vált mesehősökről beszélnek. Nincs már szó a mindenki idegein táncoló Borsószem királykisasszonyról, az egy testben végződő, ámde hét fejjel tüzet okádó sárkányról, vagy akár a maga körül mindent felzabáló kisgömböcről, akik felett furfanggal, ésszel, csalafintasággal (mai szóval élve: életrevalósággal) lehet győzedelmeskedni. Kiveszett a mai gyerekek mesevilágából a legkisebb királyfi és a kiskondás is, akik bátran szállnak szembe a náluknál sokkal hatalmasabbakkal, s akik igazságuk biztos tudatával felvértezve, hosszas, embert próbáló (és embert formáló) küzdelmek árán, de végül mégis elnyerik a királykisasszony kezét és az atya fele királyságát. (Érdekes, a mesék soha nem részletezik, mi is lett a királyság másik felével...) A mai gyerekek más mesehősökkel élnek: világukat, gondolkodásmódjukat sokkal inkább befolyásolják azok az új, kedves és szerethető, hétköznapi figurák, amelyek a mindennapi élet apró konfliktusaira kínálnak megoldást. Még a gonosz mostoha is átalakult: immár nem a vasorrú bábát, hanem a félvilági dámát formázza, aki ellen nem is igazán lehet küzdeni. Talán éppen ezért kellene feleleveníteni a régi meséket is: mert amellett, hogy megtanítanak a hétköznapi küzdelmekre, segítenek a világlátásunkat is igazságosabbá, egyenesebbé, tartással bíróvá formálni. Amire nagyon nagy szükség lenne.  



Szerző: s-K

További cikkek >>

Ne feledjük, ami velünk történt

Horváth Zsolt

2012. május 14., 03:40

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

h06zitzer Balla Lajos Laci most, és húsz évvel ezelőtt

A Zitzer szellemi köztársaság megalakulásának 20. évfordulójára emlékeztek péntek este Oromhegyesen. Két évtizeddel ezelőtt, az egykori Jugoszlávia területén zajló háborúk ideje alatt a háborúellenes megmozdulások egyik központjává nőtte ki magát a magyarkanizsai település. Ugyanis 1992. május 7-én a helybéli és környékbeli nők, anyák és feleségek az előző nap folyamán kézbesített 200 behívó visszautasítói, békegyűlést szerveztek, amely hónapokig tartott, és a Zitzer Szellemi Köztársaság létrehozásához vezetett.

A megemlékezés résztvevői pénteken délután először egy, az oromhegyesi általános iskolától, a Faluházig tett séta keretében látogattak el először a falu egészségházához, ahonnan a két évtizeddel ezelőtti békemozgalom elkezdődött, majd az egykor a Zitzer Clubnak helyet adó épülethez, amely a a polgári engedetlenség központjaként működött, s ahol 1992. június 26-án megalapították a Zitzer Szellemi Köztársaságot.
A megemlékezőket Balla Lajos Laci, a tiltakozás koordinátora, jelenleg az oromhegyesi helyi közösség elnöke kalauzolta a séta folyamán, s mesélt az akkori történésekről. A Faluházban ezt követően Dormán László fotóriporternek a megmozdulásról készült fotókiállítását és Kerekes Lászlónak, a megmozdulás ihlette képzőművészeti alkotásait bemutató kiállítást tekintették meg az egybegyűltek.
Kerekes László neves képzőművész, a kilencvenes években Berlinből figyelte a szülőföldjén történteket, s a Zitzer Szellemi Köztársaság hatására megalkotott egy sorozatot, amelyből tizenkét festményt Oromhegyesnek ajándékozott azzal a kikötéssel, hogy a Zitzer Clubban legyenek kiállítva egy hétig, azután pedig helyezzék el a „Szabadság Föld Alatti Múzeumában” (magyarul: ássák el a föld alá), ami meg is történt. A képzőművész tavaly bekövetkezett halála után 40 napra az oromhegyesiek „megsemmisítették” a Szabadság Föld Alatti Múzeumát és az ismét napvilágra került alkotásokat a megemlékezés résztvevői is megtekinthették. A folytatásban Balogh Istvánnak, a Virágot ültetni sisakba című, az oromhegyesi megmozdulásról szóló, dokumentáris elemeket is tartalmazó regényét mutatták be a jelenlévőknek. A könyvbemutatót „stílusos” vacsora követte, ugyanis a viszonylag kisszámú jelenlévő ugyanolyan ételt, vagyis szalonnás és kolbászos babot fogyaszthatott, amilyent húsz évvel ezelőtt ugyanazon a napon főztek a klubban menedéket találó, a mobilizációt elutasító és békéért kiáltó férfiaknak. A kicsit talán hosszúra sikeredett vacsoraszünet után a békemegmozdulás résztvevői emlékeztek vissza a húsz évvel ezelőtti eseményekre. A beszélgetés elején Balla Lajos Laci köszöntötte az egybegyűlteket. Hangsúlyozta, hogy nem szabad elfeledni mindazt, ami történt húsz évvel ezelőtt, s teljesen lényegtelen, hogy jó volt vagy rossz, amit csináltak, s hogy elértek-e valamit a tiltakozásukkal. Az sem lényeges, hogy miképpen emlékezünk vissza, s hogy értéket teremtettek vagy pedig hülyeséget csináltak.
– Bármiről is szól a múltunk, az a mi múltunk, a mi történelmünk, s ezekből kell okulnunk: Ha jó volt, akkor azért folytassuk, ha rossz volt, akkor pedig kijavíthatjuk a hibánkat, s ezért kell visszaemlékeznünk – jegyezte meg Balla, majd elmondta, hogy a megmozdulás valójában 1992. május 6-án az egészségház rendelőjében kezdődött, ahol hét hölgy adta meg a szikrát ahhoz, hogy elkezdődjön a háborúellenes tiltakozás, és hogy megmentsék a behívott férfiakat, hogy ne essenek áldozatul az esztelen öldöklésnek. Balla ez után a színpadra hívta dr. Gazdag Veronikát, Pekla Esztert, Teslić Gizellát, Kávai Laurát, Kanyó Erzsébetet, Bálint Klárát és Bata Ildikót, akik a békemegmozdulást kezdeményezték. Balla szerint nekik köszönhető, hogy a behívottak életben maradtak,s ezért büszkén kell emlékezni a megnevezett hölgyekre, akik a szombati falunapi ünnepségen elsőként vehették át a falu köszönőlevelét. A visszaemlékezés folytatásában a Zitzer Szellemi Köztársaság életéről beszámoló újságírók, fotóriporterek, s az akkoriban behívott férfiak egy része emlékezett vissza a történésekre, majd pedig 20 évvel ezelőtt a Zitzer Clubban is fellépő Hevesi Tamás, Dinnyés József és Vaszlavik Gazember László koncertjével zárult a megemlékezés.

Értékelem a cikket:

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


hirdetés
EuMedPersonal
  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2014     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Development: CNT | Hosting: CNT

Firefox Internet Explorer Opera Safari Chrome
Avast antivirusna zaštita