Nincs flash telepitve.

VARGHA GYGYMD  AZ EGSZSG VLASZTSA
hirdetés
2014. július 22., kedd   Ma  Magdolna napja van
Magdolna, Lipót, Mária, Lenke, Krisztina

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1967
Meghalt Kassák Lajos költő, író, képzőművész a magyar avantgarde legjelesebb képviselője.

1755
Megszületett Martinovics Ignác apát, a magyar jakobinus mozgalom vezetője.

1822
Megszületett Johann Gregor Mendel osztrák biológus, a tudományos örökléstan megalapítója.

1914
Nagyváradon megszületett Muráti Lili színésznő.

1944
Megalakult a lengyel népi hadsereg, aminek emlékére a lengyelek ezt a napot nemzeti ünnepükként ünneplik.

1946
Megszületett Markos György humorista, előadóművész.

1979
Meghalt Kocsis Sándor futballista, a legendás Aranycsapat jobb-összekötője.

1849
Megszületett Emma Lazarus amerikai költő, a judaizmus szószólója, akinek legismertebb művét, a "New Colossus"-t a New York-i szabadságszobor talapzatába vésték.

1890
Megszületett Rose Kennedy amerikai szerző, a politikában kiemelkedő Kennedy család matriarchája, aki 1974-ben megírta önéletrajzát "Times to Remember" címmel.

1908
Megszületett Amy Vanderbilt amerikai etikett szakértő, az 1952-ben megjelent "Amy Vanderbilt's Complete Book of Etiquette" szerzője.

Jó reggelt
Jó reggelt

A szomszédokat hallgatni mindig izgalmas. Tegnap reggel az éppen jelenleg zajló vízilabda Európa bajnokság volt terítéken. Misi bácsi kikapcsolja a fűnyírót, Pista már túl van a reggeli bevásárláson, szatyrában a friss kenyérrel megáll, és minden másról megfeledkezve megtárgyalják az eseményeket. Már megint győztünk, mondja az egyikük, de ez kevés lesz a szerbek ellen. Ennek hallatán még jobban hegyezem a fülemet. Mi (többes szám első személy) a szerbek ellen? Ezt egy kicsit furcsállom, gyerekkoromban ugyanis a mi, az ugye a jugoszlávokat, a jugókat, a plávikat vagy éppenséggel a našikat jelentette, és ha valaki nem így gondolta, akkor annak nem volt könnyű a kilencvenes évek Vajdaságában (gondoljunk csak az 1997-es 7:1-re, és 5:0-ra). Ennyit változott a világ húsz év alatt? Vagy ebben a városban, ahova körülbelül fél éve költöztem, mindig is így volt? Mindenesetre most ez így jó érzéssel tölt el. És itt most mellékes, hogy az egymás elleni párharcban ki nyer, ki veszít, ki kinek a mumusa, nemezise. A lényeg az, hogy mi ebben a sportban nem veszíthetünk. Esetleg csak bosszankodhatunk egy rövid ideig.



Szerző: B.em

További cikkek >>

Ne feledjük, ami velünk történt

Horváth Zsolt

2012. május 14., 03:40

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

h06zitzer Balla Lajos Laci most, és húsz évvel ezelőtt

A Zitzer szellemi köztársaság megalakulásának 20. évfordulójára emlékeztek péntek este Oromhegyesen. Két évtizeddel ezelőtt, az egykori Jugoszlávia területén zajló háborúk ideje alatt a háborúellenes megmozdulások egyik központjává nőtte ki magát a magyarkanizsai település. Ugyanis 1992. május 7-én a helybéli és környékbeli nők, anyák és feleségek az előző nap folyamán kézbesített 200 behívó visszautasítói, békegyűlést szerveztek, amely hónapokig tartott, és a Zitzer Szellemi Köztársaság létrehozásához vezetett.

A megemlékezés résztvevői pénteken délután először egy, az oromhegyesi általános iskolától, a Faluházig tett séta keretében látogattak el először a falu egészségházához, ahonnan a két évtizeddel ezelőtti békemozgalom elkezdődött, majd az egykor a Zitzer Clubnak helyet adó épülethez, amely a a polgári engedetlenség központjaként működött, s ahol 1992. június 26-án megalapították a Zitzer Szellemi Köztársaságot.
A megemlékezőket Balla Lajos Laci, a tiltakozás koordinátora, jelenleg az oromhegyesi helyi közösség elnöke kalauzolta a séta folyamán, s mesélt az akkori történésekről. A Faluházban ezt követően Dormán László fotóriporternek a megmozdulásról készült fotókiállítását és Kerekes Lászlónak, a megmozdulás ihlette képzőművészeti alkotásait bemutató kiállítást tekintették meg az egybegyűltek.
Kerekes László neves képzőművész, a kilencvenes években Berlinből figyelte a szülőföldjén történteket, s a Zitzer Szellemi Köztársaság hatására megalkotott egy sorozatot, amelyből tizenkét festményt Oromhegyesnek ajándékozott azzal a kikötéssel, hogy a Zitzer Clubban legyenek kiállítva egy hétig, azután pedig helyezzék el a „Szabadság Föld Alatti Múzeumában” (magyarul: ássák el a föld alá), ami meg is történt. A képzőművész tavaly bekövetkezett halála után 40 napra az oromhegyesiek „megsemmisítették” a Szabadság Föld Alatti Múzeumát és az ismét napvilágra került alkotásokat a megemlékezés résztvevői is megtekinthették. A folytatásban Balogh Istvánnak, a Virágot ültetni sisakba című, az oromhegyesi megmozdulásról szóló, dokumentáris elemeket is tartalmazó regényét mutatták be a jelenlévőknek. A könyvbemutatót „stílusos” vacsora követte, ugyanis a viszonylag kisszámú jelenlévő ugyanolyan ételt, vagyis szalonnás és kolbászos babot fogyaszthatott, amilyent húsz évvel ezelőtt ugyanazon a napon főztek a klubban menedéket találó, a mobilizációt elutasító és békéért kiáltó férfiaknak. A kicsit talán hosszúra sikeredett vacsoraszünet után a békemegmozdulás résztvevői emlékeztek vissza a húsz évvel ezelőtti eseményekre. A beszélgetés elején Balla Lajos Laci köszöntötte az egybegyűlteket. Hangsúlyozta, hogy nem szabad elfeledni mindazt, ami történt húsz évvel ezelőtt, s teljesen lényegtelen, hogy jó volt vagy rossz, amit csináltak, s hogy elértek-e valamit a tiltakozásukkal. Az sem lényeges, hogy miképpen emlékezünk vissza, s hogy értéket teremtettek vagy pedig hülyeséget csináltak.
– Bármiről is szól a múltunk, az a mi múltunk, a mi történelmünk, s ezekből kell okulnunk: Ha jó volt, akkor azért folytassuk, ha rossz volt, akkor pedig kijavíthatjuk a hibánkat, s ezért kell visszaemlékeznünk – jegyezte meg Balla, majd elmondta, hogy a megmozdulás valójában 1992. május 6-án az egészségház rendelőjében kezdődött, ahol hét hölgy adta meg a szikrát ahhoz, hogy elkezdődjön a háborúellenes tiltakozás, és hogy megmentsék a behívott férfiakat, hogy ne essenek áldozatul az esztelen öldöklésnek. Balla ez után a színpadra hívta dr. Gazdag Veronikát, Pekla Esztert, Teslić Gizellát, Kávai Laurát, Kanyó Erzsébetet, Bálint Klárát és Bata Ildikót, akik a békemegmozdulást kezdeményezték. Balla szerint nekik köszönhető, hogy a behívottak életben maradtak,s ezért büszkén kell emlékezni a megnevezett hölgyekre, akik a szombati falunapi ünnepségen elsőként vehették át a falu köszönőlevelét. A visszaemlékezés folytatásában a Zitzer Szellemi Köztársaság életéről beszámoló újságírók, fotóriporterek, s az akkoriban behívott férfiak egy része emlékezett vissza a történésekre, majd pedig 20 évvel ezelőtt a Zitzer Clubban is fellépő Hevesi Tamás, Dinnyés József és Vaszlavik Gazember László koncertjével zárult a megemlékezés.

Értékelem a cikket:

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


hirdetés
  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2014     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Development: CNT | Hosting: CNT

Firefox Internet Explorer Opera Safari Chrome
Avast antivirusna zaštita