Elnosturs
hirdetés
2016. február 13., szombat   Ma  Ella, Linda napja van
Ella, Linda, Gergely, Katalin, Leila, Maura

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1945
Budapest felszabadításának napja

2008
Hamvazószerda
Most kezdődik a húsvétot megelőző 40 napos böjt.

1141
Meghalt II. (Vak) Béla magyar király, akit 1115-ben - Könyves Kálmán király parancsára - apjával együtt vakítottak meg, hogy uralkodásra alkalmatlanná tegyék.

1945
Újpesten megszületett Hobo (eredeti nevén: Földes László) Déri János-díjas zenész, író és színész (Kopasz kutya).

1466
Meghalt Donatello firenzei szobrász, a quattrocento kiemelkedő művésze. Legismertebb művei a Dávid szobor és Gattamelata lovas szobra.

1542
VIII. Henrik kivégeztette ötödik feleségét, Catherine Howardot nem bizonyítható házasságtörésért.

1894
Auguste és Louis Lumiére szabadalmaztata a kinematográfot, amely forradalmasította a mozgófényképezés megteremtésére irányuló kísérleteket.

1903
Megszületett Georges Simenon világhíres francia-belga író, Maigret felügyelő kitalálója.

1932
Budapesten megszületett Grétsy László nyelvész, a nyelvtudományok kandidátusa.

1933
Megszületett Kim Novak amerikai színésznő, a Vertigo főszereplője.

Jó reggelt
Jó reggelt

Gyakran egyszerű szavaknál is megállok. Kibontom őket, szétrakom, majd össze, kissé másként. Közben előkerül rendezetlenül mindaz, ami évtizedek alatt lerakódott bennem és a szavakban. Most a rajongást forgatom, különös. Olyan, mint a friss tavaszi földszag, mint amikor serkenő fűre lépünk, talán olyan, mint a fehér dupla jácint, egy, két szál, nem több, igen, ilyen lehet az illata a rajongásnak. Szarajevóban vettem a Baščaršiján azt a sárgaréz ibriket, amelyről régen lekopott az ezüst. Benne áll, ha nyílik, az ilyen korai virág. Az is lehet, hogy csak zene a rajongás, hárfa, nem illat meg holmiféle kopott edény apró története. Csendes hajóút. A hárfás nő párnás ujjai alatt Debussy. A folyó fényei a kemény húrokon. A háta méltóságteljesen hajlik, és ahogy ül, az mind harmónia. Rajongok a hangszerért. A rajongás kegyelmi állapot, amelyben egyszerre csak megjelenik valaki, aki titkos rokonságban van veled, melléd ül vagy ott áll egy esemény margóján, lehet, hogy férfi, lehet, hogy nő, felolvas, vagy halkan régi dalt fúj, vagy csak sirül egyet belső dallamunkra, és megáll talpig méltóságban, vagy hangszerről mesél. Olyan a rajongás, mint amikor önmagunkat látjuk rejtett szépségben, visszafogott fényben. A rajongás találkozás azzal, akit rég ismerünk, akit lelkünkben sokszor fölépítünk, de a valóságban csak ritkán látunk. A rajongás tárgya, nemesebb hasonmásunk, a legszebb hiányunk.



Szerző: Haft

További cikkek >>

Ne feledjük, ami velünk történt

Horváth Zsolt

2012. május 14., 03:40

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

h06zitzer Balla Lajos Laci most, és húsz évvel ezelőtt

A Zitzer szellemi köztársaság megalakulásának 20. évfordulójára emlékeztek péntek este Oromhegyesen. Két évtizeddel ezelőtt, az egykori Jugoszlávia területén zajló háborúk ideje alatt a háborúellenes megmozdulások egyik központjává nőtte ki magát a magyarkanizsai település. Ugyanis 1992. május 7-én a helybéli és környékbeli nők, anyák és feleségek az előző nap folyamán kézbesített 200 behívó visszautasítói, békegyűlést szerveztek, amely hónapokig tartott, és a Zitzer Szellemi Köztársaság létrehozásához vezetett.

A megemlékezés résztvevői pénteken délután először egy, az oromhegyesi általános iskolától, a Faluházig tett séta keretében látogattak el először a falu egészségházához, ahonnan a két évtizeddel ezelőtti békemozgalom elkezdődött, majd az egykor a Zitzer Clubnak helyet adó épülethez, amely a a polgári engedetlenség központjaként működött, s ahol 1992. június 26-án megalapították a Zitzer Szellemi Köztársaságot.
A megemlékezőket Balla Lajos Laci, a tiltakozás koordinátora, jelenleg az oromhegyesi helyi közösség elnöke kalauzolta a séta folyamán, s mesélt az akkori történésekről. A Faluházban ezt követően Dormán László fotóriporternek a megmozdulásról készült fotókiállítását és Kerekes Lászlónak, a megmozdulás ihlette képzőművészeti alkotásait bemutató kiállítást tekintették meg az egybegyűltek.
Kerekes László neves képzőművész, a kilencvenes években Berlinből figyelte a szülőföldjén történteket, s a Zitzer Szellemi Köztársaság hatására megalkotott egy sorozatot, amelyből tizenkét festményt Oromhegyesnek ajándékozott azzal a kikötéssel, hogy a Zitzer Clubban legyenek kiállítva egy hétig, azután pedig helyezzék el a „Szabadság Föld Alatti Múzeumában” (magyarul: ássák el a föld alá), ami meg is történt. A képzőművész tavaly bekövetkezett halála után 40 napra az oromhegyesiek „megsemmisítették” a Szabadság Föld Alatti Múzeumát és az ismét napvilágra került alkotásokat a megemlékezés résztvevői is megtekinthették. A folytatásban Balogh Istvánnak, a Virágot ültetni sisakba című, az oromhegyesi megmozdulásról szóló, dokumentáris elemeket is tartalmazó regényét mutatták be a jelenlévőknek. A könyvbemutatót „stílusos” vacsora követte, ugyanis a viszonylag kisszámú jelenlévő ugyanolyan ételt, vagyis szalonnás és kolbászos babot fogyaszthatott, amilyent húsz évvel ezelőtt ugyanazon a napon főztek a klubban menedéket találó, a mobilizációt elutasító és békéért kiáltó férfiaknak. A kicsit talán hosszúra sikeredett vacsoraszünet után a békemegmozdulás résztvevői emlékeztek vissza a húsz évvel ezelőtti eseményekre. A beszélgetés elején Balla Lajos Laci köszöntötte az egybegyűlteket. Hangsúlyozta, hogy nem szabad elfeledni mindazt, ami történt húsz évvel ezelőtt, s teljesen lényegtelen, hogy jó volt vagy rossz, amit csináltak, s hogy elértek-e valamit a tiltakozásukkal. Az sem lényeges, hogy miképpen emlékezünk vissza, s hogy értéket teremtettek vagy pedig hülyeséget csináltak.
– Bármiről is szól a múltunk, az a mi múltunk, a mi történelmünk, s ezekből kell okulnunk: Ha jó volt, akkor azért folytassuk, ha rossz volt, akkor pedig kijavíthatjuk a hibánkat, s ezért kell visszaemlékeznünk – jegyezte meg Balla, majd elmondta, hogy a megmozdulás valójában 1992. május 6-án az egészségház rendelőjében kezdődött, ahol hét hölgy adta meg a szikrát ahhoz, hogy elkezdődjön a háborúellenes tiltakozás, és hogy megmentsék a behívott férfiakat, hogy ne essenek áldozatul az esztelen öldöklésnek. Balla ez után a színpadra hívta dr. Gazdag Veronikát, Pekla Esztert, Teslić Gizellát, Kávai Laurát, Kanyó Erzsébetet, Bálint Klárát és Bata Ildikót, akik a békemegmozdulást kezdeményezték. Balla szerint nekik köszönhető, hogy a behívottak életben maradtak,s ezért büszkén kell emlékezni a megnevezett hölgyekre, akik a szombati falunapi ünnepségen elsőként vehették át a falu köszönőlevelét. A visszaemlékezés folytatásában a Zitzer Szellemi Köztársaság életéről beszámoló újságírók, fotóriporterek, s az akkoriban behívott férfiak egy része emlékezett vissza a történésekre, majd pedig 20 évvel ezelőtt a Zitzer Clubban is fellépő Hevesi Tamás, Dinnyés József és Vaszlavik Gazember László koncertjével zárult a megemlékezés.

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
loading...

Hírdetés

!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


Nincs flash telepitve.

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége
X

Nincs flash telepitve.