Nincs flash telepitve.

Nincs flash telepitve.

hirdetés
2014. szeptember 21., vasárnap   Ma  Máté, Mirella napja van
Máté, Mirella, Ildikó, Jónás, Ifigénia, Maura, Míra

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1984
A Magyar Dráma ünnepe

52
Szent Máté I. században élt apostol, evangélista, Jézus tanítványának ünnepe. Ő a könyvelők, az adószedők, a bankárok, a pénzügyőrök és a biztonsági emberek védőszentje.

1235
58 éves korában meghalt II. András magyar király, akit 1222-ben az elégedetlen főurak az "Aranybulla" kiadására kényszerítettek.

1791
Megszületett gróf Széchenyi István politikus, a nemzeti liberális reformmozgalom kezdeményezője.

1837
Meghalt Bezerédj Amália elbeszélő, a kisdedóvás és a magyar gyermekirodalom úttörője.

1558
Spanyolországban a San-Jeronimo de Yuste-kolostorban meghalt V. Károly.

1792
XVI. Lajos lemondott a francia trónról.

1894
Megszületett Péchy Blanka színésznő, író, a Kazinczy-díj megalapítója.

1929
Megszületett Kocsis Sándor futballista, a legendás Aranycsapat jobb-összekötője.

1964
A Máltai Köztársaság nemzeti ünnepe

Jó reggelt
Jó reggelt

A miniszterelnök azt mondja, hogy mindenkinek le kell faragni a nyugdíjából és a béréből, mert nehéz helyzetben van az ország. A piacon a kofák azt mondják, hogy igaza van az embernek, ha már nehéz helyzetben vagyunk, akkor csak faragjunk, faragjunk. Egyébkén ő sem vesz fel külföldi napidíjat, meg az édesanyját is megkárosítja, mert tőle is lefarag, méghozzá sokat, mert nagy a nyugdíja, meg neki testőrök sem kellenek. És éjjel nappal dolgozik, csakis a haza érdekében.

Érdekes, és mondhatnám azt is, hogy jellemző az itt élő kofákra, de sajnos másokra is, hogy elfelejtik, mi történt húsz-huszonöt évvel ezelőtt. Elfelejtik, hogy hol volt az az ember akkor, aki most a különben is alacsony nyugdíjakból és bérekből farag le. Elfelejtik, hogy annak a csapatnak a része volt, amelyik elháborúzta, majd eladta az ország vagyonát, amely minden addig megtakarított pénzt kivett a polgárok zsebéből, és ezreket tett földönfutóvá. A gazdasági szakértők már akkor azt mondták, hogy annak a tíz évnek, a múlt század utolsó tíz évének, amelynek az egyik láncszeme volt a mostani miniszterelnök is, a levét harminc-negyven évig fogjuk inni.

Még csak a tizennegyediknél tartunk.



Szerző: (néz)

További cikkek >>

Ne feledjük, ami velünk történt

Horváth Zsolt

2012. május 14., 03:40

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

h06zitzer Balla Lajos Laci most, és húsz évvel ezelőtt

A Zitzer szellemi köztársaság megalakulásának 20. évfordulójára emlékeztek péntek este Oromhegyesen. Két évtizeddel ezelőtt, az egykori Jugoszlávia területén zajló háborúk ideje alatt a háborúellenes megmozdulások egyik központjává nőtte ki magát a magyarkanizsai település. Ugyanis 1992. május 7-én a helybéli és környékbeli nők, anyák és feleségek az előző nap folyamán kézbesített 200 behívó visszautasítói, békegyűlést szerveztek, amely hónapokig tartott, és a Zitzer Szellemi Köztársaság létrehozásához vezetett.

A megemlékezés résztvevői pénteken délután először egy, az oromhegyesi általános iskolától, a Faluházig tett séta keretében látogattak el először a falu egészségházához, ahonnan a két évtizeddel ezelőtti békemozgalom elkezdődött, majd az egykor a Zitzer Clubnak helyet adó épülethez, amely a a polgári engedetlenség központjaként működött, s ahol 1992. június 26-án megalapították a Zitzer Szellemi Köztársaságot.
A megemlékezőket Balla Lajos Laci, a tiltakozás koordinátora, jelenleg az oromhegyesi helyi közösség elnöke kalauzolta a séta folyamán, s mesélt az akkori történésekről. A Faluházban ezt követően Dormán László fotóriporternek a megmozdulásról készült fotókiállítását és Kerekes Lászlónak, a megmozdulás ihlette képzőművészeti alkotásait bemutató kiállítást tekintették meg az egybegyűltek.
Kerekes László neves képzőművész, a kilencvenes években Berlinből figyelte a szülőföldjén történteket, s a Zitzer Szellemi Köztársaság hatására megalkotott egy sorozatot, amelyből tizenkét festményt Oromhegyesnek ajándékozott azzal a kikötéssel, hogy a Zitzer Clubban legyenek kiállítva egy hétig, azután pedig helyezzék el a „Szabadság Föld Alatti Múzeumában” (magyarul: ássák el a föld alá), ami meg is történt. A képzőművész tavaly bekövetkezett halála után 40 napra az oromhegyesiek „megsemmisítették” a Szabadság Föld Alatti Múzeumát és az ismét napvilágra került alkotásokat a megemlékezés résztvevői is megtekinthették. A folytatásban Balogh Istvánnak, a Virágot ültetni sisakba című, az oromhegyesi megmozdulásról szóló, dokumentáris elemeket is tartalmazó regényét mutatták be a jelenlévőknek. A könyvbemutatót „stílusos” vacsora követte, ugyanis a viszonylag kisszámú jelenlévő ugyanolyan ételt, vagyis szalonnás és kolbászos babot fogyaszthatott, amilyent húsz évvel ezelőtt ugyanazon a napon főztek a klubban menedéket találó, a mobilizációt elutasító és békéért kiáltó férfiaknak. A kicsit talán hosszúra sikeredett vacsoraszünet után a békemegmozdulás résztvevői emlékeztek vissza a húsz évvel ezelőtti eseményekre. A beszélgetés elején Balla Lajos Laci köszöntötte az egybegyűlteket. Hangsúlyozta, hogy nem szabad elfeledni mindazt, ami történt húsz évvel ezelőtt, s teljesen lényegtelen, hogy jó volt vagy rossz, amit csináltak, s hogy elértek-e valamit a tiltakozásukkal. Az sem lényeges, hogy miképpen emlékezünk vissza, s hogy értéket teremtettek vagy pedig hülyeséget csináltak.
– Bármiről is szól a múltunk, az a mi múltunk, a mi történelmünk, s ezekből kell okulnunk: Ha jó volt, akkor azért folytassuk, ha rossz volt, akkor pedig kijavíthatjuk a hibánkat, s ezért kell visszaemlékeznünk – jegyezte meg Balla, majd elmondta, hogy a megmozdulás valójában 1992. május 6-án az egészségház rendelőjében kezdődött, ahol hét hölgy adta meg a szikrát ahhoz, hogy elkezdődjön a háborúellenes tiltakozás, és hogy megmentsék a behívott férfiakat, hogy ne essenek áldozatul az esztelen öldöklésnek. Balla ez után a színpadra hívta dr. Gazdag Veronikát, Pekla Esztert, Teslić Gizellát, Kávai Laurát, Kanyó Erzsébetet, Bálint Klárát és Bata Ildikót, akik a békemegmozdulást kezdeményezték. Balla szerint nekik köszönhető, hogy a behívottak életben maradtak,s ezért büszkén kell emlékezni a megnevezett hölgyekre, akik a szombati falunapi ünnepségen elsőként vehették át a falu köszönőlevelét. A visszaemlékezés folytatásában a Zitzer Szellemi Köztársaság életéről beszámoló újságírók, fotóriporterek, s az akkoriban behívott férfiak egy része emlékezett vissza a történésekre, majd pedig 20 évvel ezelőtt a Zitzer Clubban is fellépő Hevesi Tamás, Dinnyés József és Vaszlavik Gazember László koncertjével zárult a megemlékezés.

Értékelem a cikket:

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


hirdetés
  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2014     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Development: CNT | Hosting: CNT

Firefox Internet Explorer Opera Safari Chrome
Avast antivirusna zaštita