hirdetés
2015. április 25., szombat   Ma  Márk napja van
Márk, Ervin, Márkus, Ányos

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

70
Szent Márk - Velence védőszentje - ünnepét tartják ezen a napon.

1077
Meghalt I. Géza magyar király, aki Vácott székesegyházat építtetett és megalapította a garamszentbenedeki bencés monostort. Vácon temették el.

1214
Poissy-ban (Franciaország) megszületett IX. Lajos király, későbbi Szent Lajos.

1599
Huntingdonban megszületett Oliver Cromwell angol államférfi és hadvezér, a szigetország Lord Protectora (a köztársaság védnöke).

1914
Bécsben 81 éves korában meghalt báró Fejérváry Géza miniszterelnök, gyalogsági tábornok, akit 1905-ben Ferenc József nevezett ki a "darabontkormány" élére.

1940
Megszületett Dél-Bronx-ban Al (Alfredo James) Pacino Oscar-díjas amerikai színész, producer, rendező. Legismertebb filmjei: Egy asszony illata; A Keresztapa trilógia; Az ördög ügyvédje. További filmjei részletesen...

1948
Budapesten megszületett Andorai Péter színművész. Szerepelt többek között a Mephisto, a falfúró és a Legényanya című filmekben.

1964
Megszületett Hank Azaria amerikai színész (Anasztázia, Godzilla, Amerika kedvencei, Derült égből Polly, Simpson család, Jóbarátok).

1969
Megszületett Renée Zellweger Oscar-díjas amerikai színésznő (A texasi láncfűrészes gyilkos visszatér, Bridget Jones naplója, Chicago, Pokolba a szerelemmel, Hideghegy).

1988
Meghalt Pataki Ferenc olimpiai bajnok tornász.

Jó reggelt
Jó reggelt

Az utóbbi években elképesztő mértékben megszaporodtak a gyógyszerreklámok meg a fiatalítást szolgáló kenceficék, tabletták és egyebek népszerűsítése.

A közösségi oldalon is jut egy napra legalább tíz jó tanács abból, mit kell tenni ahhoz, hogy a korunknál fiatalabbnak látszunk. De miért is akarunk fiatalabbnak tűnni? Kinek kell ez? A külvilágnak? Vagy magunkat akarjuk becsapni, hogy nem 40-50 évesek vagyunk, hanem 10-zel kevesebbek? Nyilván embere válogatja.

Pedig, ha belegondolunk, milyen kedvesek azok a nénik és bácsik, akik méltósággal viselik korukat. S nem csak a 80 évesekre gondolok, lehet a 40-50-60 évvel is megbékélten élni, s lehet nevetségesen viselkedni, öltözni.

Életkorunk elfogadása nekem sokkal szimpatikusabb, mint a keserves harc a soha vissza nem hozható fiatalságért. Én nemcsak a műmelleket meg a botoxos szájat ítélem el, hanem az életkor fel nem vállalását is. S azt gondolom, életvitelben is sokkal jobb, egészségesebb megbékélni, mint folyton küzdeni az elérhetetlenért, aminek ráadásul semmi, de semmi értelme sincs.



Szerző: K-k

További cikkek >>

Ne feledjük, ami velünk történt

Horváth Zsolt

2012. május 14., 03:40

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

h06zitzer Balla Lajos Laci most, és húsz évvel ezelőtt

A Zitzer szellemi köztársaság megalakulásának 20. évfordulójára emlékeztek péntek este Oromhegyesen. Két évtizeddel ezelőtt, az egykori Jugoszlávia területén zajló háborúk ideje alatt a háborúellenes megmozdulások egyik központjává nőtte ki magát a magyarkanizsai település. Ugyanis 1992. május 7-én a helybéli és környékbeli nők, anyák és feleségek az előző nap folyamán kézbesített 200 behívó visszautasítói, békegyűlést szerveztek, amely hónapokig tartott, és a Zitzer Szellemi Köztársaság létrehozásához vezetett.

A megemlékezés résztvevői pénteken délután először egy, az oromhegyesi általános iskolától, a Faluházig tett séta keretében látogattak el először a falu egészségházához, ahonnan a két évtizeddel ezelőtti békemozgalom elkezdődött, majd az egykor a Zitzer Clubnak helyet adó épülethez, amely a a polgári engedetlenség központjaként működött, s ahol 1992. június 26-án megalapították a Zitzer Szellemi Köztársaságot.
A megemlékezőket Balla Lajos Laci, a tiltakozás koordinátora, jelenleg az oromhegyesi helyi közösség elnöke kalauzolta a séta folyamán, s mesélt az akkori történésekről. A Faluházban ezt követően Dormán László fotóriporternek a megmozdulásról készült fotókiállítását és Kerekes Lászlónak, a megmozdulás ihlette képzőművészeti alkotásait bemutató kiállítást tekintették meg az egybegyűltek.
Kerekes László neves képzőművész, a kilencvenes években Berlinből figyelte a szülőföldjén történteket, s a Zitzer Szellemi Köztársaság hatására megalkotott egy sorozatot, amelyből tizenkét festményt Oromhegyesnek ajándékozott azzal a kikötéssel, hogy a Zitzer Clubban legyenek kiállítva egy hétig, azután pedig helyezzék el a „Szabadság Föld Alatti Múzeumában” (magyarul: ássák el a föld alá), ami meg is történt. A képzőművész tavaly bekövetkezett halála után 40 napra az oromhegyesiek „megsemmisítették” a Szabadság Föld Alatti Múzeumát és az ismét napvilágra került alkotásokat a megemlékezés résztvevői is megtekinthették. A folytatásban Balogh Istvánnak, a Virágot ültetni sisakba című, az oromhegyesi megmozdulásról szóló, dokumentáris elemeket is tartalmazó regényét mutatták be a jelenlévőknek. A könyvbemutatót „stílusos” vacsora követte, ugyanis a viszonylag kisszámú jelenlévő ugyanolyan ételt, vagyis szalonnás és kolbászos babot fogyaszthatott, amilyent húsz évvel ezelőtt ugyanazon a napon főztek a klubban menedéket találó, a mobilizációt elutasító és békéért kiáltó férfiaknak. A kicsit talán hosszúra sikeredett vacsoraszünet után a békemegmozdulás résztvevői emlékeztek vissza a húsz évvel ezelőtti eseményekre. A beszélgetés elején Balla Lajos Laci köszöntötte az egybegyűlteket. Hangsúlyozta, hogy nem szabad elfeledni mindazt, ami történt húsz évvel ezelőtt, s teljesen lényegtelen, hogy jó volt vagy rossz, amit csináltak, s hogy elértek-e valamit a tiltakozásukkal. Az sem lényeges, hogy miképpen emlékezünk vissza, s hogy értéket teremtettek vagy pedig hülyeséget csináltak.
– Bármiről is szól a múltunk, az a mi múltunk, a mi történelmünk, s ezekből kell okulnunk: Ha jó volt, akkor azért folytassuk, ha rossz volt, akkor pedig kijavíthatjuk a hibánkat, s ezért kell visszaemlékeznünk – jegyezte meg Balla, majd elmondta, hogy a megmozdulás valójában 1992. május 6-án az egészségház rendelőjében kezdődött, ahol hét hölgy adta meg a szikrát ahhoz, hogy elkezdődjön a háborúellenes tiltakozás, és hogy megmentsék a behívott férfiakat, hogy ne essenek áldozatul az esztelen öldöklésnek. Balla ez után a színpadra hívta dr. Gazdag Veronikát, Pekla Esztert, Teslić Gizellát, Kávai Laurát, Kanyó Erzsébetet, Bálint Klárát és Bata Ildikót, akik a békemegmozdulást kezdeményezték. Balla szerint nekik köszönhető, hogy a behívottak életben maradtak,s ezért büszkén kell emlékezni a megnevezett hölgyekre, akik a szombati falunapi ünnepségen elsőként vehették át a falu köszönőlevelét. A visszaemlékezés folytatásában a Zitzer Szellemi Köztársaság életéről beszámoló újságírók, fotóriporterek, s az akkoriban behívott férfiak egy része emlékezett vissza a történésekre, majd pedig 20 évvel ezelőtt a Zitzer Clubban is fellépő Hevesi Tamás, Dinnyés József és Vaszlavik Gazember László koncertjével zárult a megemlékezés.

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
loading...

Hírdetés

!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2015     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Development: CNT | Hosting: CNT

Firefox Internet Explorer Opera Safari Chrome
Avast antivirusna zaštita