Grgorszgi nyarals
IrisDekor - magyar nyelvű könyvek webáruháza Vajdaságban
hirdetés
2014. április 24., csütörtök   Ma  György napja van
György, Simon, Györgyi, Bonifác, Csaba

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1400
Szent György ünnepe.

1500
Tavaszi gonoszjáró nap, ekkor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak.

1222
II. András kiadta az Aranybullát.

1326
Károly Róbert magyar király megalapította a magyar lovagok az ország és a lovagi erények védelmére a Szent György lovagrendet.

1884
Megszületett Herman Lipót festő és grafikus, Munkácsy-díjas, érdemes művész.

1920
Megszületett Salgótarjánban Zenthe Ferenc érdemes művész. Ismertebb alakításai: Szomszédok; Jób lázadása; A Pogány Madonna; Beszterce ostroma; Tüskevár; A Tenkes kapitánya; Gábor diák; 2x2 néha 5; West Side Story - Operett színház.

1934
Megszületett Shirley MacLaine Oscar-díjas amerikai színésznő, írónő (Esthajnalcsillag, Becéző szavak).

1942
Megszületett Brooklynban Barbra Streisand énekesnő, színésznő. Ismertebb filmjei: Tükröm, tükröm; Csillag születik; Hello, Dolly! - Oscar-díj jelölés; Funny Girl; Funny Lady.

1963
Budapesten megszületett Détári Lajos labdarúgó, 37-szeres válogatott, háromszoros világválogatott és gólkirály.

1648
Lőcsén meghalt Frölich Dávid matematikus és csillagász, aki megírta az első magyar földrajzkönyvet.

Jó reggelt
Jó reggelt

A kultúránk, hagyományaink részét is képező, továbbá gyermekeink által is formált Mikulás-, Húsvéti nyuszi-kép, a bennük való hit a kicsik jóságról, igazságról való gondolkodásának egyik alapköve. Az egészséges gyermek reális, logikus gondolkodásmódja tízéves korára minden esetben eléri azt a fejlettségi szintet, amikor megkérdőjelezi pl. a Mikulásról, a Húsvéti nyusziról szóló történetek valóságtartalmát. Ne avatkozzunk bele a folyamatba, ne leplezzük le az igazságot idő előtt – vallják és javasolják a gyermekpszichológusok. A magunk kényelméért, az egyszerűség kedvéért ne kezdeményezzünk tisztázó beszélgetést, hiszen egy őszinte válasszal véget vetünk a gyermeki ártatlanság egy korszakának. Családi életünkben az a fejezet, amikor az elbizonytalanodott kisgyerek őszinte válaszadásra várt, az igazsággal való szembesítésre kért fel, 2012 telén következett be. A ,,Mikulás-kérdésnek” a hat és fél éves lányom kezdeményezte, közte és köztem zajlott tisztázása után magától rántódott le a lepel a a húsvéti nyuszi-titkáról is. Bár lányom életében a gyermeki ártatlanság egy korszakának akkor örökre vége szakadt, szerencsére az ajándékozás öröme megmaradt családunkban, az ünnepek varázsa sem veszített a fényéből. Jelenleg az még inkább színesíti, édesíti, hogy immár nagylányunk is társ az öccse fantáziavilágának dédelgetésében. Az elmúlt napok kedves történései, húsvéti családi hétvégénk élményei adnak erőt, energiát például az olyan borongós, szomorkás, terhekkel megrakott reggeleken, mint amilyen ez a mai.  



Szerző: SZ. A.

További cikkek >>

Ne feledjük, ami velünk történt

Horváth Zsolt

2012. május 14., 03:40

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

h06zitzer Balla Lajos Laci most, és húsz évvel ezelőtt

A Zitzer szellemi köztársaság megalakulásának 20. évfordulójára emlékeztek péntek este Oromhegyesen. Két évtizeddel ezelőtt, az egykori Jugoszlávia területén zajló háborúk ideje alatt a háborúellenes megmozdulások egyik központjává nőtte ki magát a magyarkanizsai település. Ugyanis 1992. május 7-én a helybéli és környékbeli nők, anyák és feleségek az előző nap folyamán kézbesített 200 behívó visszautasítói, békegyűlést szerveztek, amely hónapokig tartott, és a Zitzer Szellemi Köztársaság létrehozásához vezetett.

A megemlékezés résztvevői pénteken délután először egy, az oromhegyesi általános iskolától, a Faluházig tett séta keretében látogattak el először a falu egészségházához, ahonnan a két évtizeddel ezelőtti békemozgalom elkezdődött, majd az egykor a Zitzer Clubnak helyet adó épülethez, amely a a polgári engedetlenség központjaként működött, s ahol 1992. június 26-án megalapították a Zitzer Szellemi Köztársaságot.
A megemlékezőket Balla Lajos Laci, a tiltakozás koordinátora, jelenleg az oromhegyesi helyi közösség elnöke kalauzolta a séta folyamán, s mesélt az akkori történésekről. A Faluházban ezt követően Dormán László fotóriporternek a megmozdulásról készült fotókiállítását és Kerekes Lászlónak, a megmozdulás ihlette képzőművészeti alkotásait bemutató kiállítást tekintették meg az egybegyűltek.
Kerekes László neves képzőművész, a kilencvenes években Berlinből figyelte a szülőföldjén történteket, s a Zitzer Szellemi Köztársaság hatására megalkotott egy sorozatot, amelyből tizenkét festményt Oromhegyesnek ajándékozott azzal a kikötéssel, hogy a Zitzer Clubban legyenek kiállítva egy hétig, azután pedig helyezzék el a „Szabadság Föld Alatti Múzeumában” (magyarul: ássák el a föld alá), ami meg is történt. A képzőművész tavaly bekövetkezett halála után 40 napra az oromhegyesiek „megsemmisítették” a Szabadság Föld Alatti Múzeumát és az ismét napvilágra került alkotásokat a megemlékezés résztvevői is megtekinthették. A folytatásban Balogh Istvánnak, a Virágot ültetni sisakba című, az oromhegyesi megmozdulásról szóló, dokumentáris elemeket is tartalmazó regényét mutatták be a jelenlévőknek. A könyvbemutatót „stílusos” vacsora követte, ugyanis a viszonylag kisszámú jelenlévő ugyanolyan ételt, vagyis szalonnás és kolbászos babot fogyaszthatott, amilyent húsz évvel ezelőtt ugyanazon a napon főztek a klubban menedéket találó, a mobilizációt elutasító és békéért kiáltó férfiaknak. A kicsit talán hosszúra sikeredett vacsoraszünet után a békemegmozdulás résztvevői emlékeztek vissza a húsz évvel ezelőtti eseményekre. A beszélgetés elején Balla Lajos Laci köszöntötte az egybegyűlteket. Hangsúlyozta, hogy nem szabad elfeledni mindazt, ami történt húsz évvel ezelőtt, s teljesen lényegtelen, hogy jó volt vagy rossz, amit csináltak, s hogy elértek-e valamit a tiltakozásukkal. Az sem lényeges, hogy miképpen emlékezünk vissza, s hogy értéket teremtettek vagy pedig hülyeséget csináltak.
– Bármiről is szól a múltunk, az a mi múltunk, a mi történelmünk, s ezekből kell okulnunk: Ha jó volt, akkor azért folytassuk, ha rossz volt, akkor pedig kijavíthatjuk a hibánkat, s ezért kell visszaemlékeznünk – jegyezte meg Balla, majd elmondta, hogy a megmozdulás valójában 1992. május 6-án az egészségház rendelőjében kezdődött, ahol hét hölgy adta meg a szikrát ahhoz, hogy elkezdődjön a háborúellenes tiltakozás, és hogy megmentsék a behívott férfiakat, hogy ne essenek áldozatul az esztelen öldöklésnek. Balla ez után a színpadra hívta dr. Gazdag Veronikát, Pekla Esztert, Teslić Gizellát, Kávai Laurát, Kanyó Erzsébetet, Bálint Klárát és Bata Ildikót, akik a békemegmozdulást kezdeményezték. Balla szerint nekik köszönhető, hogy a behívottak életben maradtak,s ezért büszkén kell emlékezni a megnevezett hölgyekre, akik a szombati falunapi ünnepségen elsőként vehették át a falu köszönőlevelét. A visszaemlékezés folytatásában a Zitzer Szellemi Köztársaság életéről beszámoló újságírók, fotóriporterek, s az akkoriban behívott férfiak egy része emlékezett vissza a történésekre, majd pedig 20 évvel ezelőtt a Zitzer Clubban is fellépő Hevesi Tamás, Dinnyés József és Vaszlavik Gazember László koncertjével zárult a megemlékezés.

Értékelem a cikket:

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


hirdetés
  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2014     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Development: CNT | Hosting: CNT

Firefox Internet Explorer Opera Safari Chrome
Avast antivirusna zaštita