Petroland
hirdetés
2015. augusztus 4., kedd   Ma  Domonkos, Dominika napja van
Dominika, Domonkos

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1306
Olomoucban 16 éves korában megölték Vencel magyar királyt (III. Vencel néven cseh és lengyel király), aki Károly Róberttel szemben lépett fel trónkövetelőként, majd Ottó bajor herceg javára mondott le a magyar trónról.

1900
Skóciában megszületett Erzsébet brit anyakirályné (szül. Elizabeth Angela Marguerite Bowes-Lyon) Strathmore grófjának kilencedik gyermekeként. A brit királyi család tagjaként VI. György, Nagy-Britannia és Észak-Írország királyának felesége és II. Erzsébet királynő édesanyja volt.

1912
Megszületett Raoul Wallenberg svéd üzletember és diplomata, aki magyar zsidók ezreit mentette meg a II. vilgáágháború alatt.

1944
1944-ben a náci rendőrség rajtaütött Amszterdamban egy házon, ahol 8 embert letartóztatott, köztük Anne Frankot, akinek naplója később bejárta a világot.

1961
Budapesten 71 éves korában meghalt Tildy Zoltán református lelkész, miniszterelnök, aki az 1946.02.01-jén kikiáltott Magyar Köztársaság elnöke volt.

1792
Field Placeben (Sussex) megszületett Percy Bysshe Shelley romantikus angol költő, John Keats és Lord Byron mellett a kor egyik legjelentősebb költője, akinek munkái: "Mab királynő" (filozófiai költemény), "A megszabadított Prométheusz" (dráma), "Adonais" (elégia).

1875
Meghalt Hans Christian Andersen dán meseíró, költő, regényíró és elbeszélő (A kis hableány, A rút kiskacsa, A rendíthetetlen ólomkatona).

1884
Megszületett Balázs Béla költő, író, filmesztéta.

1896
Megszületett Lengyel József író, költő. (Igéző)

1901
Megszületett Louis Armstrong a huszadik század egyik legkiválóbb zenésze, a jazz úttörője.

Jó reggelt
Jó reggelt

Vannak dolgok, amik beleégnek az ember lelkébe. Nekem egyik ilyen élményem, amikor először jártam Aracson. A monumentális épület még romosan is tekintélyt parancsoló, ugyanakkor szelíd és méltóságteljes. Nem véletlenül írták róla, hogy felkiáltójelként áll a pusztában. Olyan, mintha a történelmünk egy darabkáját feledte volna valaki a kukoricatáblák között.

Szép is, szomorú is, meg kedves is ez a pusztatemplom. Egész történelmünk benne van: az Árpád-kori épület nagyszerűsége, a török rombolás, az évszázadok pusztítása, és a romok újra felfedezése, megbecsülése. Ahogy múltak az évek, egyre többször fordultam meg ebben a csodálatos romtemplomban. Mindig elbűvölt, mégis a legszebb az volt, amikor megtelt emberekkel. Akkor éreztem igazán a sorsközösséget a romtemplom és kisebbségi létünk között. Ez pedig a küzdés és a túlélés.

Idén 17. alkalommal tartják meg Aracs emléknapját. Vasárnap ismét megtelik a csodálatos épület emberekkel. Aracs a legrégebbi magyar műemlékünk. Kapaszkodónk, amely évszázadok óta hirdeti ittlétünket ezen a tájon, és konok ragaszkodásunkat a szülőföldhöz. Aracs a mi szimbólumunk, ami erőt ad a küzdelemhez.



Szerző: K-k

További cikkek >>

Ne feledjük, ami velünk történt

Horváth Zsolt

2012. május 14., 03:40

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

h06zitzer Balla Lajos Laci most, és húsz évvel ezelőtt

A Zitzer szellemi köztársaság megalakulásának 20. évfordulójára emlékeztek péntek este Oromhegyesen. Két évtizeddel ezelőtt, az egykori Jugoszlávia területén zajló háborúk ideje alatt a háborúellenes megmozdulások egyik központjává nőtte ki magát a magyarkanizsai település. Ugyanis 1992. május 7-én a helybéli és környékbeli nők, anyák és feleségek az előző nap folyamán kézbesített 200 behívó visszautasítói, békegyűlést szerveztek, amely hónapokig tartott, és a Zitzer Szellemi Köztársaság létrehozásához vezetett.

A megemlékezés résztvevői pénteken délután először egy, az oromhegyesi általános iskolától, a Faluházig tett séta keretében látogattak el először a falu egészségházához, ahonnan a két évtizeddel ezelőtti békemozgalom elkezdődött, majd az egykor a Zitzer Clubnak helyet adó épülethez, amely a a polgári engedetlenség központjaként működött, s ahol 1992. június 26-án megalapították a Zitzer Szellemi Köztársaságot.
A megemlékezőket Balla Lajos Laci, a tiltakozás koordinátora, jelenleg az oromhegyesi helyi közösség elnöke kalauzolta a séta folyamán, s mesélt az akkori történésekről. A Faluházban ezt követően Dormán László fotóriporternek a megmozdulásról készült fotókiállítását és Kerekes Lászlónak, a megmozdulás ihlette képzőművészeti alkotásait bemutató kiállítást tekintették meg az egybegyűltek.
Kerekes László neves képzőművész, a kilencvenes években Berlinből figyelte a szülőföldjén történteket, s a Zitzer Szellemi Köztársaság hatására megalkotott egy sorozatot, amelyből tizenkét festményt Oromhegyesnek ajándékozott azzal a kikötéssel, hogy a Zitzer Clubban legyenek kiállítva egy hétig, azután pedig helyezzék el a „Szabadság Föld Alatti Múzeumában” (magyarul: ássák el a föld alá), ami meg is történt. A képzőművész tavaly bekövetkezett halála után 40 napra az oromhegyesiek „megsemmisítették” a Szabadság Föld Alatti Múzeumát és az ismét napvilágra került alkotásokat a megemlékezés résztvevői is megtekinthették. A folytatásban Balogh Istvánnak, a Virágot ültetni sisakba című, az oromhegyesi megmozdulásról szóló, dokumentáris elemeket is tartalmazó regényét mutatták be a jelenlévőknek. A könyvbemutatót „stílusos” vacsora követte, ugyanis a viszonylag kisszámú jelenlévő ugyanolyan ételt, vagyis szalonnás és kolbászos babot fogyaszthatott, amilyent húsz évvel ezelőtt ugyanazon a napon főztek a klubban menedéket találó, a mobilizációt elutasító és békéért kiáltó férfiaknak. A kicsit talán hosszúra sikeredett vacsoraszünet után a békemegmozdulás résztvevői emlékeztek vissza a húsz évvel ezelőtti eseményekre. A beszélgetés elején Balla Lajos Laci köszöntötte az egybegyűlteket. Hangsúlyozta, hogy nem szabad elfeledni mindazt, ami történt húsz évvel ezelőtt, s teljesen lényegtelen, hogy jó volt vagy rossz, amit csináltak, s hogy elértek-e valamit a tiltakozásukkal. Az sem lényeges, hogy miképpen emlékezünk vissza, s hogy értéket teremtettek vagy pedig hülyeséget csináltak.
– Bármiről is szól a múltunk, az a mi múltunk, a mi történelmünk, s ezekből kell okulnunk: Ha jó volt, akkor azért folytassuk, ha rossz volt, akkor pedig kijavíthatjuk a hibánkat, s ezért kell visszaemlékeznünk – jegyezte meg Balla, majd elmondta, hogy a megmozdulás valójában 1992. május 6-án az egészségház rendelőjében kezdődött, ahol hét hölgy adta meg a szikrát ahhoz, hogy elkezdődjön a háborúellenes tiltakozás, és hogy megmentsék a behívott férfiakat, hogy ne essenek áldozatul az esztelen öldöklésnek. Balla ez után a színpadra hívta dr. Gazdag Veronikát, Pekla Esztert, Teslić Gizellát, Kávai Laurát, Kanyó Erzsébetet, Bálint Klárát és Bata Ildikót, akik a békemegmozdulást kezdeményezték. Balla szerint nekik köszönhető, hogy a behívottak életben maradtak,s ezért büszkén kell emlékezni a megnevezett hölgyekre, akik a szombati falunapi ünnepségen elsőként vehették át a falu köszönőlevelét. A visszaemlékezés folytatásában a Zitzer Szellemi Köztársaság életéről beszámoló újságírók, fotóriporterek, s az akkoriban behívott férfiak egy része emlékezett vissza a történésekre, majd pedig 20 évvel ezelőtt a Zitzer Clubban is fellépő Hevesi Tamás, Dinnyés József és Vaszlavik Gazember László koncertjével zárult a megemlékezés.

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
loading...

Hírdetés

!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2015     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Development: CNT | Hosting: CNT

Firefox Internet Explorer Opera Safari Chrome
Avast antivirusna zaštita