hirdetés
2015. március 31., kedd   Ma  Árpád napja van
Árpád, Benjámin, Ákos, Johanna, Villő, Gujdó

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1387
Székesfehérvárott magyar királlyá koronázták Zsigmondot, a Luxemburg-ház tagját, akinek uralkodása legvégén tört ki a Budai Nagy Antal vezette parasztfelkelés.

1889
Elkészült az Eiffel-torony Párizsban.

1900
Megszületett Szabó Lőrinc költő.

1732
Megszületett Franz Joseph Haydn osztrák zeneszerző, a klasszikus stílus egyik megteremtője.

1809
Megszületett Nyikolaj Vasziljevics Gogol orosz író.

1859
Megszületett Vikár Béla folklorista, mű­for­dító.

1865
Bécsben megszületett Zsigmondy Richárd, magyar származású, Nobel-díjas kémikus.

1868
Megszületett Edmond Rostand francia költő, drámaíró.

1913
Meghalt Rómában John Pierpont Morgan, Amerika mindeddig leggazdagabb bankára.

1948
Megszületett Albert Gore amerikai politikus, alelnök, elnökjelölt.

Jó reggelt
Jó reggelt

Az utóbbi idők egyik legnagyobb mennyiségben fogyó árucikke minden bizonnyal a műanyag zacskó. Mára a mindennapjaink része lett, és a legkisebb bevásárlást sem lehet lebonyolítani anélkül, hogy ne tennénk szert jó néhány zacskóra, amelyek, ha jobban meggondoljuk, többszöri használatra is alkalmasak, csak ugye legtöbben nem szoktunk hozzá, hogy félrerakjuk és a következő bevásárlásnál újra hasznosítsuk. Egyre több zacskó van nálunk is használatban, annak ellenére, hogy legtöbbször hátitáskával megyek még az üzletbe is, és mindig figyelmeztetem az eladót, hogy köszönöm, de nem kérek zacskót. A pékhez is zacskóval megyek a mindennapi kenyérért, ám néha még ez sem segít. Történt ugyanis, hogy a pékség tulajdonosa is a helyszínen tartózkodott, és amikor elővettem saját zacskómat az eladó hirtelen rám szólt, hogy gyorsan tegyem el, mielőtt a főnök meglátná. Talán fizetéslevonás jár azért, ha nem ad zacskót? Másik alkalommal a piacon vásároltam egy pár halkonzervet, és jó szokásomhoz híven itt is közöltem, hogy ha nem muszáj, nem kérek zacskót, mire az elárusító azt felelte, kötelessége adni. Eszerint az én kötelességem, hogy elfogadjam? Amíg van egy talpalatnyi zacskómentes terület, mi mást is tehetnénk? Elfogadjuk, mert kötelességünk...



Szerző: B.em

További cikkek >>

Ne feledjük, ami velünk történt

Horváth Zsolt

2012. május 14., 03:40

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

h06zitzer Balla Lajos Laci most, és húsz évvel ezelőtt

A Zitzer szellemi köztársaság megalakulásának 20. évfordulójára emlékeztek péntek este Oromhegyesen. Két évtizeddel ezelőtt, az egykori Jugoszlávia területén zajló háborúk ideje alatt a háborúellenes megmozdulások egyik központjává nőtte ki magát a magyarkanizsai település. Ugyanis 1992. május 7-én a helybéli és környékbeli nők, anyák és feleségek az előző nap folyamán kézbesített 200 behívó visszautasítói, békegyűlést szerveztek, amely hónapokig tartott, és a Zitzer Szellemi Köztársaság létrehozásához vezetett.

A megemlékezés résztvevői pénteken délután először egy, az oromhegyesi általános iskolától, a Faluházig tett séta keretében látogattak el először a falu egészségházához, ahonnan a két évtizeddel ezelőtti békemozgalom elkezdődött, majd az egykor a Zitzer Clubnak helyet adó épülethez, amely a a polgári engedetlenség központjaként működött, s ahol 1992. június 26-án megalapították a Zitzer Szellemi Köztársaságot.
A megemlékezőket Balla Lajos Laci, a tiltakozás koordinátora, jelenleg az oromhegyesi helyi közösség elnöke kalauzolta a séta folyamán, s mesélt az akkori történésekről. A Faluházban ezt követően Dormán László fotóriporternek a megmozdulásról készült fotókiállítását és Kerekes Lászlónak, a megmozdulás ihlette képzőművészeti alkotásait bemutató kiállítást tekintették meg az egybegyűltek.
Kerekes László neves képzőművész, a kilencvenes években Berlinből figyelte a szülőföldjén történteket, s a Zitzer Szellemi Köztársaság hatására megalkotott egy sorozatot, amelyből tizenkét festményt Oromhegyesnek ajándékozott azzal a kikötéssel, hogy a Zitzer Clubban legyenek kiállítva egy hétig, azután pedig helyezzék el a „Szabadság Föld Alatti Múzeumában” (magyarul: ássák el a föld alá), ami meg is történt. A képzőművész tavaly bekövetkezett halála után 40 napra az oromhegyesiek „megsemmisítették” a Szabadság Föld Alatti Múzeumát és az ismét napvilágra került alkotásokat a megemlékezés résztvevői is megtekinthették. A folytatásban Balogh Istvánnak, a Virágot ültetni sisakba című, az oromhegyesi megmozdulásról szóló, dokumentáris elemeket is tartalmazó regényét mutatták be a jelenlévőknek. A könyvbemutatót „stílusos” vacsora követte, ugyanis a viszonylag kisszámú jelenlévő ugyanolyan ételt, vagyis szalonnás és kolbászos babot fogyaszthatott, amilyent húsz évvel ezelőtt ugyanazon a napon főztek a klubban menedéket találó, a mobilizációt elutasító és békéért kiáltó férfiaknak. A kicsit talán hosszúra sikeredett vacsoraszünet után a békemegmozdulás résztvevői emlékeztek vissza a húsz évvel ezelőtti eseményekre. A beszélgetés elején Balla Lajos Laci köszöntötte az egybegyűlteket. Hangsúlyozta, hogy nem szabad elfeledni mindazt, ami történt húsz évvel ezelőtt, s teljesen lényegtelen, hogy jó volt vagy rossz, amit csináltak, s hogy elértek-e valamit a tiltakozásukkal. Az sem lényeges, hogy miképpen emlékezünk vissza, s hogy értéket teremtettek vagy pedig hülyeséget csináltak.
– Bármiről is szól a múltunk, az a mi múltunk, a mi történelmünk, s ezekből kell okulnunk: Ha jó volt, akkor azért folytassuk, ha rossz volt, akkor pedig kijavíthatjuk a hibánkat, s ezért kell visszaemlékeznünk – jegyezte meg Balla, majd elmondta, hogy a megmozdulás valójában 1992. május 6-án az egészségház rendelőjében kezdődött, ahol hét hölgy adta meg a szikrát ahhoz, hogy elkezdődjön a háborúellenes tiltakozás, és hogy megmentsék a behívott férfiakat, hogy ne essenek áldozatul az esztelen öldöklésnek. Balla ez után a színpadra hívta dr. Gazdag Veronikát, Pekla Esztert, Teslić Gizellát, Kávai Laurát, Kanyó Erzsébetet, Bálint Klárát és Bata Ildikót, akik a békemegmozdulást kezdeményezték. Balla szerint nekik köszönhető, hogy a behívottak életben maradtak,s ezért büszkén kell emlékezni a megnevezett hölgyekre, akik a szombati falunapi ünnepségen elsőként vehették át a falu köszönőlevelét. A visszaemlékezés folytatásában a Zitzer Szellemi Köztársaság életéről beszámoló újságírók, fotóriporterek, s az akkoriban behívott férfiak egy része emlékezett vissza a történésekre, majd pedig 20 évvel ezelőtt a Zitzer Clubban is fellépő Hevesi Tamás, Dinnyés József és Vaszlavik Gazember László koncertjével zárult a megemlékezés.

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2015     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Development: CNT | Hosting: CNT

Firefox Internet Explorer Opera Safari Chrome
Avast antivirusna zaštita