IrisDekor - magyar nyelvű könyvek webáruháza Vajdaságban
hirdetés
2014. december 22., hétfő   Ma  Zéno napja van
Zénó, Anikó, Nina, Xavéria

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1872
Budapest főváros néven Pest, Buda és Óbuda egyesült.

1989
A lázadó tömegek megdöntötték Romániában Nicolae Ceausescu hatalmát.

1858
Megszületett Giacomo Puccini olasz zeneszerző (Tosca, A pillangókisasszony).

1871
Megszületett Bakó Gábor növényvédelmi szakember.

1895
Wilhelm Röntgen német fizikus először készített röntgen-felvételt, ekkor felesége kezéről.

1949
Megszületett Robin és Maurice Gibb brit popénekes, gitáros, zeneszerző és szövegíró.

1962
Megszületett Ralph Fiennes angol színész (Schindler listája, Az angol beteg, A napfény íze).

1989
Meghalt Samuel Beckett ír születésű, angol és francia nyelven alkotó, Nobel-díjas dráma- és regényíró, köl­tő (Godot-ra várva).

1990
Lech Walesa letette hivatali esküjét, mint Lengyelország első választott elnöke.

1476
Budán házasságot kötött I. (Corvin) Mátyás és Aragóniai Beatrix.

Jó reggelt
Jó reggelt

A kilencvenes évek jugoszláviai inflációs időszaka jutott eszünkbe a napokban, az oroszországi híreket olvasva: a helyi fizetőeszköz, a rubel rég nem tapasztalt rohamban veszíti erejét. Nemcsak a pórnép, hanem az új keletű oligarchák is kapkodnak, hiszen amilyen gyorsan felépült birodalmuk, oly hirtelen – és ami a legfájóbb – szemük láttára omlik össze. Az idén a húsz legnagyobb orosz újgazdag 64 milliárd dollárnak megfelelő vagyont vesztett el, ebből csupán a mögöttünk levő héten húszmilliót. Az orosz gazdaság 1998 óta nem látott válsággal néz szembe.

Amíg egyesek alól birodalmak csúsznak ki, addig a hétköznapi emberek a bankokat és a pénzautomatákat rohamozzák, hogy kicsikarják megtakarított aprópénzüket, és még áremelés előtt elkölthessék. Csakhogy az üzletek polcai üresednek, a pénzintézetekben pedig már kemény valutát sem lehet kapni. Dollárt is íratni kell, mint faluhelyen a napos csirkét.

A moszkvai luxusáruházak többsége a hét derekán már nem is nyitott ki, az Apple viszont felfüggesztette internetes kereskedelmét Oroszországban, mivel nem tudja termékeit beárazni. Iphone-t és iPad-et sem árusít az ország. Élelmiszerről nem is beszélve.

Ugye milyen ismerős a forgatókönyv? Ezt Szerbia népe már egyszer átélte.



Szerző: kz

További cikkek >>

Ne feledjük, ami velünk történt

Horváth Zsolt

2012. május 14., 03:40

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

h06zitzer Balla Lajos Laci most, és húsz évvel ezelőtt

A Zitzer szellemi köztársaság megalakulásának 20. évfordulójára emlékeztek péntek este Oromhegyesen. Két évtizeddel ezelőtt, az egykori Jugoszlávia területén zajló háborúk ideje alatt a háborúellenes megmozdulások egyik központjává nőtte ki magát a magyarkanizsai település. Ugyanis 1992. május 7-én a helybéli és környékbeli nők, anyák és feleségek az előző nap folyamán kézbesített 200 behívó visszautasítói, békegyűlést szerveztek, amely hónapokig tartott, és a Zitzer Szellemi Köztársaság létrehozásához vezetett.

A megemlékezés résztvevői pénteken délután először egy, az oromhegyesi általános iskolától, a Faluházig tett séta keretében látogattak el először a falu egészségházához, ahonnan a két évtizeddel ezelőtti békemozgalom elkezdődött, majd az egykor a Zitzer Clubnak helyet adó épülethez, amely a a polgári engedetlenség központjaként működött, s ahol 1992. június 26-án megalapították a Zitzer Szellemi Köztársaságot.
A megemlékezőket Balla Lajos Laci, a tiltakozás koordinátora, jelenleg az oromhegyesi helyi közösség elnöke kalauzolta a séta folyamán, s mesélt az akkori történésekről. A Faluházban ezt követően Dormán László fotóriporternek a megmozdulásról készült fotókiállítását és Kerekes Lászlónak, a megmozdulás ihlette képzőművészeti alkotásait bemutató kiállítást tekintették meg az egybegyűltek.
Kerekes László neves képzőművész, a kilencvenes években Berlinből figyelte a szülőföldjén történteket, s a Zitzer Szellemi Köztársaság hatására megalkotott egy sorozatot, amelyből tizenkét festményt Oromhegyesnek ajándékozott azzal a kikötéssel, hogy a Zitzer Clubban legyenek kiállítva egy hétig, azután pedig helyezzék el a „Szabadság Föld Alatti Múzeumában” (magyarul: ássák el a föld alá), ami meg is történt. A képzőművész tavaly bekövetkezett halála után 40 napra az oromhegyesiek „megsemmisítették” a Szabadság Föld Alatti Múzeumát és az ismét napvilágra került alkotásokat a megemlékezés résztvevői is megtekinthették. A folytatásban Balogh Istvánnak, a Virágot ültetni sisakba című, az oromhegyesi megmozdulásról szóló, dokumentáris elemeket is tartalmazó regényét mutatták be a jelenlévőknek. A könyvbemutatót „stílusos” vacsora követte, ugyanis a viszonylag kisszámú jelenlévő ugyanolyan ételt, vagyis szalonnás és kolbászos babot fogyaszthatott, amilyent húsz évvel ezelőtt ugyanazon a napon főztek a klubban menedéket találó, a mobilizációt elutasító és békéért kiáltó férfiaknak. A kicsit talán hosszúra sikeredett vacsoraszünet után a békemegmozdulás résztvevői emlékeztek vissza a húsz évvel ezelőtti eseményekre. A beszélgetés elején Balla Lajos Laci köszöntötte az egybegyűlteket. Hangsúlyozta, hogy nem szabad elfeledni mindazt, ami történt húsz évvel ezelőtt, s teljesen lényegtelen, hogy jó volt vagy rossz, amit csináltak, s hogy elértek-e valamit a tiltakozásukkal. Az sem lényeges, hogy miképpen emlékezünk vissza, s hogy értéket teremtettek vagy pedig hülyeséget csináltak.
– Bármiről is szól a múltunk, az a mi múltunk, a mi történelmünk, s ezekből kell okulnunk: Ha jó volt, akkor azért folytassuk, ha rossz volt, akkor pedig kijavíthatjuk a hibánkat, s ezért kell visszaemlékeznünk – jegyezte meg Balla, majd elmondta, hogy a megmozdulás valójában 1992. május 6-án az egészségház rendelőjében kezdődött, ahol hét hölgy adta meg a szikrát ahhoz, hogy elkezdődjön a háborúellenes tiltakozás, és hogy megmentsék a behívott férfiakat, hogy ne essenek áldozatul az esztelen öldöklésnek. Balla ez után a színpadra hívta dr. Gazdag Veronikát, Pekla Esztert, Teslić Gizellát, Kávai Laurát, Kanyó Erzsébetet, Bálint Klárát és Bata Ildikót, akik a békemegmozdulást kezdeményezték. Balla szerint nekik köszönhető, hogy a behívottak életben maradtak,s ezért büszkén kell emlékezni a megnevezett hölgyekre, akik a szombati falunapi ünnepségen elsőként vehették át a falu köszönőlevelét. A visszaemlékezés folytatásában a Zitzer Szellemi Köztársaság életéről beszámoló újságírók, fotóriporterek, s az akkoriban behívott férfiak egy része emlékezett vissza a történésekre, majd pedig 20 évvel ezelőtt a Zitzer Clubban is fellépő Hevesi Tamás, Dinnyés József és Vaszlavik Gazember László koncertjével zárult a megemlékezés.

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


hirdetés
  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2014     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Development: CNT | Hosting: CNT

Firefox Internet Explorer Opera Safari Chrome
Avast antivirusna zaštita