(Fotó: MTI – Kovács Tamás)

Áder János szerint Deák Ferenc korához hasonlóan ma is szükség van kiegyezésre, amelynek ezúttal arról kell szólnia, hogy „mi magyarok kiegyezzünk végre önmagunkkal”. Az Országgyűlés által május 2-án államfővé választott politikus erről köztársasági elnöki hivatalba lépése alkalmából, a Sándor-palota előtt elmondott beszédében szólt.

Áder János úgy fogalmazott, a belső békét megteremtő kiegyezéshez egyikünknek sem kell erejét meghaladó nagy tetteket véghezvinnie. „Elég, ha egyenlő mércével mérünk. Elég, ha tisztelettel viseltetünk egymás iránt. Ha megbecsüljük, és követendő példának tekintjük a teljesítményt, amit sohasem valami elérhetetlen ideálhoz, hanem mindig kinek-kinek a személyes képességeihez viszonyítunk” – fejtette ki Magyarország új, ötödik államfője, hangsúlyozva egyúttal: készen áll az előtte álló feladatra, arra, hogy a magyarok érdekeit és értékeit képviselje.

Szerinte az új magyar kiegyezésnek ez a XXI. századi útja szolgálja „hazánk nyugatos polgárosodását”. Úgy értékelte, elsősorban a magyarok jóra való nyitottsága tette a magyar népet államalkotó, és államiságát megtartó politikai nemzetté. „Ez élteti kultúránkat, ez gondolkodásunk alapja, ez tehetségünk és változtatni akarásunk forrása” – mondta.

Az államfő úgy látja, ez a magyarázat arra is, hogy „bár kis nép a miénk, a történelem során mégis sokszor kerültünk a világ nagy fordulatainak középpontjába”. Mint mondta, az elmúlt fél évszázadban voltunk „Európa védőbástyája”, de „nem egyszer volt, hogy mi magyarok mutattunk utat a kontinens többi népének”. Áder János szerint ehhez elég az 1956-os forradalmunkra, a vasfüggöny lebontására, szabadságunk és függetlenségünk békés kivívására gondolnunk. „Bennünk, magyarokban mindig megvolt a jóakarat és a képesség arra, hogy újjáépítsük, amit mások leromboltak, hogy újraegyesítsük, amit mások megosztottak, hogy visszanyerjük, amit mások eloroztak” – összegzett az új köztársasági elnök. Mint mondta, elnöki munkája első napján Magyarország polgáraként szól, olyan magyar emberként, aki hálás szívvel áll nemzete előtt, mert egy lehet a mai magyarok közül, azok közül, akik azonos nyelvi és kulturális közösséget, államalkotó népként pedig egy politikai nemzetet alkotnak. Nem születtem köztársasági elnöknek, mint ahogy egy demokráciában sem születik senki semmilyen közjogi méltóságra – fogalmazott, hozzáfűzve: magyar embernek született és ezért hálás a sorsnak.

Áder János beszédében kitért szüleire is, akiket dolgos, családjukat féltőn szerető rábaközi emberekként jellemzett, olyanoknak „akikben a tanulás képessége, a tudás és a szorgalom tisztelete munkált”. Hangsúlyozta továbbá, a tanulást és a kötelességet csak két dolog előzhette meg náluk: egymás szeretete és tisztelete. „Sokat tanultam tőlük, mint ahogy sokat tanultam egész eddigi életem során” – folytatta, kitérve arra, hogy megismerte a kétkezi munkát, a tudományos műhelyek világát, a hazai és az európai politikát. Mint mondta, tanulni számára annyit jelent, mint megérteni önmagunkat és a körülöttünk lévő világot. „Felfogni és elfogadni, hogy bár szabadon gondolkodhatunk és cselekedhetünk, még sem élhetünk kizárólag saját törvényeink szerint” – fejtette ki, hozzátéve: a közös boldogulásunkhoz fűződő felelősség felismerésével tudunk különbséget tenni például jó és rossz között. „Ez minden tanulás értelme, ha ezt tudjuk, nagy baj már nem érhet bennünket” – húzta alá. „A haza minden előtt” – zárta ezúttal is Kölcsey Ferenc szavaival beszédét, parlamenti megválasztásakor elmondott felszólalásához hasonlóan.

Ezt az idézetet olvashatták a beiktatási ceremónián résztvevők is a Sándor-palotára kifeszített molinókon. A katonai tiszteletadás mellett megrendezett rendezvényen jelen voltak jelenlegi és volt közjogi méltóságok, köztük például Schmitt Pál és Sólyom László volt köztársasági elnökök és Boross Péter korábbi kormányfő is. A beiktatási ceremónia a Himnusz közös eléneklésével kezdődött, majd Tiba István, az Országgyűlés jegyzője ismertette az Áder Jánost köztársasági elnökké választó parlamenti határozatot. Ezt követően Blaskó Péter színművész szavalta el József Attila A Dunánál című versét, a négy történelmi egyház vezetője pedig közösen kért áldást Magyarországra. Az ünnepség Áder János beiktatási beszédét követően a Szózattal zárult.

Áder János ezután Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök társaságában a Sándor-palota Tükörtermébe vonult, ahol Magyarország új köztársasági elnöke a Magyar Érdemrend nagykeresztje a lánccal és az arany sugaras csillaggal kitüntetést vette át az Országgyűlés elnökétől. A meghívottak ezalatt a Sándor-palota kertjében rendezett fogadásra érkeztek, ahol – Áder János csatlakozása után – az Alkotmánybíróság elnöke mondott köszöntőt. Paczolay Péter hangsúlyozta, meggyőződése, hogy Áder János személyében kiváló államfője lesz Magyarországnak, olyan, aki feladatainak megfelelően képes lesz kifejezni a nemzet egységét, továbbá megvédeni az államszervezet demokratikus működését és a jogállam értékeit.