Száz éve fejezték be a szabadkai Városháza építését. A szecessziós virágmotívumokkal díszített épület azóta is a város szimbóluma. Azoknak, akik nap mint nap elhaladnak mellette, a mindennapjaikhoz tartozik, néha mégis meg-megállnak egy pillanatra, hogy megcsodálják. S bár kívülről bárki megtekintheti, termeit csupán különleges alkalmakkor, esküvők, tanácskozások vagy éppen koncertek alkalmával láthatjuk. Így is akad azonban egy rész, ahová csak a kiválasztottak juthatnak be.

Azokról a termekről, amelyek meghatározzák a Városháza életét, a szabadkai protokollosztály vezetője beszélt.

– A Városházán négy reprezentatív terem van: a Díszterem, amely a legkeresettebb, 208 férőhelyes, de a kapacitása további székekkel 250 férőhelyesre bővíthető. A Kék terem tulajdonképpen ülésterem, ezért kisebb szabású rendezvények megtartására alkalmas, hiszen 20 plusz 20 ülőhely található benne. A Sárga termet elsősorban esketésre használjuk. A Zöld terem olyan kis méretű, hogy mindössze 12-en férnek el az ovális asztalánál, de mivel a mindenkori polgármester tárgyalóterme, nem is lehet kibérelni – tudtuk meg Horváth Lászlótól, a szabadkai protokollosztály vezetőjétől. – Száz évvel ezelőtt, amikor megépítették a Városházát, a Zöld termet a polgármester tárgyalótermeként alakították ki, a polgármesteri kabinetet ugyanis csak egy ajtó választja el ettől a teremtől. A város első embere ma is a Zöld teremben fogadja a magas rangú vendégeket, de persze csak akkor, ha nem népes delegációról van szó. Itt látja vendégül a nagyköveteket, a minisztereket, az államfőket és az egyházi személyeket, sőt a beruházókat is, akik szintén fontosak a város számára – magyarázta. A Zöld terem az egyik legszebb kisterme az épületnek, s mivel csupán a kiválasztottak tanácskozhatnak ott, a kíváncsiskodók csak idegenforgalmi látványosságként tekinthetik meg.

Beszélgetőtársammal a Sárga teremben foglaltunk helyet. Kiderült, hogy nemcsak a Városháza épülete áll a Községközi Műemlékvédelmi Intézet védelme alatt, hanem minden berendezési tárgya is, éppen ezért nem szokásuk a bútorokat az egyik teremből a másikba cipelni. Minden teremnek megvan a saját rendeltetése. A Sárga teremben egy patkó formájú asztal foglalja el a legnagyobb helyet, annál bonyolítják le ugyanis a polgári esküvőket. Ezt az asztalt nem is szabad kivinni a teremből, csak megmozdítani lehet igény szerint.

– A városban, leszámítva a nagyobb helyi közösségeket, polgári esküvőt csak a Városházán tartanak, mégpedig elsősorban a Sárga teremben. Természetesen nemcsak szombaton tartunk házasságkötéseket, hanem hétköznapokon is, elsősorban csütörtökön, bár ilyenkor szerényebbek az esketések. Ilyenkor vannak például a bírósági esküvők, hiszen a börtönbüntetésre ítéltek is házasodhatnak. Ebben az esetben az elítéltek a bíró, illetve a két tanú jelenlétében a Városháza Sárga termében lépnek frigyre. Az anyakönyvvezetők tehát nem mennek ki a helyszínre. Ennek ellenére a legkevésbé kihasznált terem a Sárga terem, hiszen az esketésen kívül másra nem tudjuk használni. Esetleg kísérőteremként funkcionálhat, ahol a hangversenyek fellépői átöltöznek, de arra is volt már példa, hogy a Duna Televízió vagy a Vajdasági Rádió és Televízió használta stúdiónak. A Városháza tornyáról ugyanis úgynevezett link-kapcsolat működik, vagyis élő műsort is lehet sugározni megfelelő műszaki felszereléssel – ismertette a protokollosztály vezetője.

A Sárga terem faborítású fala és Zsolnay-kerámiából készült kályhája különleges hangulatot kölcsönöz a helynek. Arra a kérdésre viszont, hogy miért hívják Sárga teremnek, amikor ennek a színnek nyoma sincs benne, Horváth László azt válaszolta, nem a meszelés határozta meg a terem nevét.

– A Sárga terem a Városháza kis tornya alatt található, a Zöld terem viszont a nagy torony alatt van. A Sárga terem ugyanis az ispánnak készült, s már ebben is megmutatkozott, hogy helyi szinten a polgármester nagyobb rangot élvezett az ispánnál. A Városháza felépítése után két év telt el, mire a berendezést is beszerelték. Minden faelem tölgyfából készült, egyedül a Sárga terem borítására használtak fenyőt, ami száz évvel ezelőtt még halványsárga volt. Na, száz év után így néz ki a fenyő – mutatott a sötétbarna faborításra, majd hozzáfűzte: – Ennek ellenére megtartottuk a terem elnevezését.

A Díszterem a legnépszerűbb terem, s a polgárok is ezt a termet ismerik a legjobban. A protokollosztály vezetője kiemelte: ez a terem már kezdetben is főként a közgyűlések megtartására szolgált.

– Akkoriban is a helyi parlament használta, s ma is az a legfontosabb rendeltetése, hogy a városi képviselő-testület itt ülésezzen. Na, de nem volt ez mindig így, hiszen hosszú évekig az új Városházán tartották a vkt-gyűléseket – mesélte Horváth László. Az elmúlt években korszerűsítették a termet: elektronikus szavazókészülékekkel segítik a képviselők munkáját, s a szimultán fordítás is meg van oldva. Erre valamikor hat fülke épült, ma viszont csak hármat használnak.

– A szimultán fordításra használt készülékek már majdnem harmincévesek. De elárulhatom, hogy néhány hónap múlva új szimultán fordítókészülékeket kap a Városháza – mondta Horvát László. – A díszteremben konferencia- vagy kongresszusi hangosítás van. A beszédeket bárhonnan hangosítani tudjuk, csak a hangversenyeket nem. Egyébként erre nincs is szükség, mert a teremnek nagyon jó az akusztikája. A Díszteremben van még egy érték, mégpedig a Steinway-zongora, amely Európa-szerte híres – hívta fel a figyelmet, de utalt a vitrázsokra is, amelyeken magyar történelmi személyiségek szerepelnek. – Ki kell emelnem, hogy a szabadkaiakat és a Városházára látogatókat egyáltalán nem zavarja a vitrázsokon szereplő történelmi személyiségek képe. Ideológiailag túltette már magát a lakosság az ezeken szereplők alakjának ábrázolásán.

Annak ellenére, hogy a Sárga terem elsődleges rendeltetése a polgári esküvők megtartása, a legtöbb esetben a Dísztermet használják a házasságkötési ceremónia lebonyolítására, így ezt a termet szombatonként a házasulandók számára tartják fenn. S bár nincs minden héten képviselő-testületi ülés, a helyi parlament mégis előnyt élvez, ezért csütörtökönként is foglalt a terem. Csak rendkívüli alkalmakkor teszik át az ülést másik napokra, vagy engedik meg, hogy egy-egy rendezvény az ülés után legyen.

Horváth Lászlótól megtudtuk, hogy az esetek 95 százalékában ingyen adják bérbe a termet, a szabályzat szerint ugyanis aki nem kér fizetteti meg a belépőt, az bérmentesen használhatja a termet.

– Az épület a polgároké, ezért csak profitorientált rendezvényekért fizettetjük meg a teremhasználatot – hangsúlyozta Horváth László. A bérlés esetén egy háromnyelvű kérvényt kell kitölteni, amelyen fel kell tüntetni, hogy pontosan mikor, hány órától hányig és milyen célra szeretné az illető igénybe venni a termet. A szándékot egy kísérőlevélben kell megindokolni. A végzést végül a Közigazgatási Hivatal hitelesíti.

A Városháza termeit a turisták bármikor megtekinthetik a Városi Múzeum szervezésében.

Az esküvők megtartására a Sárga termet szánták, ezért annak használata ingyenes. Annak a párnak viszont, aki a Díszteremben szeretne házasságot kötni, az egyik városi határozat értelmében 4417 dinárt kell fizetnie. Ha asztalokat szeretnének felállítani az előtérben, további 883 dinárral nő a számlájuk. Ha zenei kíséretre is igényt tartanak, az 954 dinárba kerül, ha azonban a kísérőzenét két- vagy háromtagú zenekar játssza, 1357 dinárt kell fizetni. A négy-, illetve több tagú együttes esetében pedig 3393 dinárral lesz több a bérlés ára. Azért, hogy az igen kimondását felvegyék, és az egyik szabadkai televízióban bemutassák, további 2118 dinárt kell fizetni.