Nincs flash telepitve.

IrisDekor - magyar nyelvű könyvek webáruháza Vajdaságban
hirdetés
2014. november 22., szombat   Ma  Cecília napja van
Cecília, Filemon

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1991
A magyar közoktatás napja

1963
Röviddel harmadik hivatali éve vége előtt J. F. Kennedy, az Egyesült Államok 35. elnöke a texasi Dallasban merénylet áldozata lett.

1967
Leimenben megszületett Boris Becker német teniszező, aki a leimeni Blau-Weiss Club versenyzőjeként többszörös wimbledoni bajnok, 1985-ben az év sportolója, 1988-ban a Mesterek Tornája győztese és 1989-ben ameriaki bajnok volt.

1542
A rabszolgaság korlátok közé szorítása érdekében a spanyol korona kibocsátotta az "Új Törvények"-et (Leyes Nuevas).

1877
Megszületett Ady Endre költő, újságíró.

1890
Lille-ben megszületett Charles De Gaulle francia politikus és tábornok, aki az V. Köztársaság első elnöke volt 1959-től 1969-ig.

1916
A kaliforniai Gen Ellen-i farmon 40 éves korában öngyilkosságot követett el Jack London (eredeti nevén: John Griffith) amerikai író, akinek legismertebb regényei: "A vadon szava", "A tengeri farkas", "Az éneklő kutya", "Farkasvér".

1929
Megszületett Görgey Gábor író, költő, műfordító.

1943
A kaliforniai Long Beach-en megszületett Billie Jean King (eredeti nevén: Billie Jean Moffit) amerikai teniszezőnő, aktivista. A világ leghíresebb teniszjátékosa, aki kezdeményezte, hogy a nők azonos fizetséget kapjanak a teniszben és az egyéb hivatásos sportokban. 1985-ben "Living Legacy"-díjat kapott.

1944
61 éves korában meghalt sir Arthur Stanley Eddington angol asztrofizikus, aki 1919-ben a fény Nap melletti elhajlását megfigyelve, elsőként igazolta Einstein általános relativitáselméletét.

Jó reggelt
Jó reggelt

A napokban azon kaptam magam, milyen gyorsan kialakulnak az előítéletek bennem is, pedig eddig azt hittem magamról, hogy én bizony erőteljesen küzdök ez ellen. Hát, be kell vallanom, a közlekedésben az előítéletekkel szemben nem én állok nyerésre.

Szabadkán szinte lehetetlen normálisan autózni. A száz évvel ezelőtt megrajzolt utak akkorák amekkorák, bővítésre lehetőség nincs, márpedig szinte napról napra egyre több a jármű az utakon. A közlekedés megkönnyítésére találták ki a zöldhullámot, amely nemcsak idő-, de üzemanyag-takarékos is lehet, ha az utazók betartják a szabályokat.

Nemcsak gyorsan vezetni veszélyes, hanem a lassú haladás is ugyanolyan kockázatos. Egy ideje ha meglátok Szabadka környéki rendszámtáblás autókat, már a puszta ténytől, hogy előttem vannak, ideges leszek, mert számtalanszor előfordult már velem, hogy az egymás utáni öt villanyrendőr  mindegyike előtt meg kellett állni és újraindulni, csak azért, mert az az egy valaki előttem nem hajlandó betartani a haladási sebességet, kihasználni a zöld hullám nyújtotta lehetőséget. Lehet, hogy fel sem tűnt neki, hogy van ilyen, hogy zöld hullám.

Lehet erre azt mondani, ennél jóval nagyobb gondok is vannak a világban, minthogy meg kell állni a közlekedési lámpák előtt, csakhogy, amikor ez naponta előfordul és naponta idegeskedik az ember, előbb-utóbb betelik a pohár.

Az a gyanúm, hogy az araszoló autósok fel sem fogják, hogy mi a közlekedési rend a  zöld hullámban. Ettől még idegesebb leszek, mert nemcsak a szabályok betartásából áll a közlekedés, hanem kultúrából is.

Létezik közlekedési kultúra is.



Szerző: K-k

További cikkek >>

A vitatott tíz százalék

2012. április 25., 04:04 >> 2013. január 15., 12:06

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Ismét tornyosulnak a viharfelhők az egészségügy felett, egyre többen csatlakoznak ugyanis a két héttel ezelőtt megkezdett sztrájkhoz. Az ágazatban dolgozók a kollektív szerződés életbe léptetését követelik, és erélyesen tiltakoznak, mert attól tartanak, hogy a korrekciós koefficiensekről szóló kormányrendelet hatályba lépésével, amely július 1-jétől esedékes, 10 százalékkal csökken az alapfizetésük.

Az elmúlt napokban több ízben is hangot adtak elégedetlenségüknek, és mivel ez idáig nem teljesítették követelésüket, melynek lényege, hogy ha nem vonják vissza a szóban forgó rendeletet, a szakszervezetük tagjai – mintegy 65 ezer egészségügyi dolgozó – mától részleges munkabeszüntetéshez folyamodik. Ez pedig azt jelenti, hogy 22 belgrádi, valamint Szerbia-szerte még mintegy 40 egészségügyi intézményben csupán a sürgős és halaszthatatlan eseteket, a gyermekeket, a várandós nőket és az időseket részesítik ellátásban. Elhalasztják a korábban betervezett műtéteket, amennyiben ez nem veszélyezteti a páciensek életét. Az Újvidéki Egészségház dolgozóinak fele tagja a szakszervezetnek, ők is ma 11 és 12 óra között leállnak a munkával, ez alatt az idő alatt csupán a sürgős eseteket fogadják, a korábban bejelentett vizsgálatokat pedig a sztrájk után végzik el.

Az egészségügyben dolgozók bérelszámolása körüli vita, a vele kapcsolatos dilemmák nem új keletűek. Három évvel ezelőtt indult be az Európai Unió támogatásával az egészségügyi minisztériumnak a fejkvóta bevezetésére irányuló projektuma, amelynek célja az orvosok új javadalmazási rendszerének kialakítása. Ennek lényege, hogy a fizetésük egy része attól függjön, hány bejegyzett páciensük van, hány vizsgálatot végeznek el, mennyi vényt írnak ki, megfelelnek-e a gyógyszerek az adott betegségre stb.

Az elképzelés szószólói szerint mindez jobb munkára fogja serkenteni az orvosokat, mondván: ha eleget tesznek a fenti követelményeknek – magyarán jobban és többet dolgoznak –, akkor magasabb fizetésre számíthatnak. Persze azonnal felmerült a kérdés, mennyire serkenti majd az új rendszer a minőségre való törekvést, hiszen a betegek panaszának egy része éppen arra vonatkozik, hogy az orvosoknak kevés idejük jut – páciensenként legfeljebb 10 perc – a velük való érdemleges foglalkozásra, az alapos vizsgálatra.

A témával összefügg az orvosválasztás kérdése is, ami szintén nem új keletű téma. A bejegyeztetés még 2007-ben elkezdődött, de nem haladt olyan ütemben, amilyenben az illetékesek elképzelték. A folyamat lezárására 2010. január elsejét szabták meg végső határidőnek, a tervek szerint akkor kezdődött volna meg a fejkvóta alapján való elszámolás is. Mivel azonban már akkor is gondok merültek fel, az újfajta rendszer bevezetését is elhalasztották. Azokat pedig, akik nem választottak orvost, akkor még a törvény nem kötelezte rá, ám az illetékesek jelezték: a későbbiekben ezt is szabályozni fogják.

Nos, a polgároknak júniusig ezt most feltétlenül meg kell tenniük, ellenkező esetben elvesztik az egészségügyi könyvecskéjük érvényesítésének a jogát, ezzel együtt pedig az egészségügyi ellátásra való jogukat is. Az illetékes minisztérium szerint az orvosválasztással a polgárok jobb egészségügyi ellátásra számíthatnak, szinte személyre szabott gyógykezelést kaphatnak. Pillanatnyilag Szerbia polgárainak mintegy 80 százaléka választott magának orvost.

A múlt héten, amikor a Belgrádban tiltakozó egészségügyi dolgozók követelték a korrekciós koefficiensekről szóló rendelet visszavonását, dr. Zoran Stanković egészségügyi miniszter kerek perec kijelentette: lemond posztjáról, ha valaki úgy gondolja, hogy az az orvos, akit ötezer polgár választott ugyanakkora fizetést érdemel, mint az, akit ötvenen jelöltek meg választott orvosuknak.

Ami pedig az egészségügyben dolgozók fizetését illeti, a tiltakozás során elhangzott, hogy az elmúlt négy évben mindössze 8,7 százalékkal növekedtek a kereseteik, s éppen ezért elfogadhatatlan számukra az új elszámolási rendszer indokoltsága. Az egészségügyben az átlagfizetés 40 000 dinár, az orvosok 65 000–70 000 dinárt keresnek. Az alacsonyabb végzettségűek – szám szerint mintegy nyolcvanezren – 25 000 dinárt visznek haza havonta.

Az illetékesek – legalábbis ez derült ki a minisztérium múlt heti közleményeiből – nem zárkóznak el az egészségügyi dolgozók érdek-képviseleti szervezeteivel való együttműködés elől. Hajlandóak figyelembe venni a konkrét javaslatokat, észrevételeket, amelyek az elvégzett munka szerinti javadalmazásra vonatkoznak. A minisztériumhoz azonban nem érkezett egyetlenegy javaslat sem a szabályzat módosítására és kiegészítésére, csupán a dokumentum visszavonására vonatkozó követelés. A miniszter szerint az egészségügyben dolgozók ezáltal nem járulnak hozzá az egészségügyi rendszer reformjához, a bejelentett munkabeszüntetésnek pedig nem az a célja, hogy hozzájáruljon az egészségügyben dolgozók anyagi helyzetének javításához, hanem hogy, kihasználva a választási kampányt, kedvezőtlen hangulatot keltsen, megfélemlítse a dolgozókat, és megakadályozza az egészségügyi rendszer reformjának folytatását, végrehajtását.

Egyesek szerint Stanković már régóta nem osztozik az egészségügy sorsában. Őt egy cseppet sem érdeklik a történtek, különben nem lenne ilyen katasztrofális az ágazat helyzete. Ha felelősségteljes miniszter lenne, akkor nem engedné meg, hogy ismét gyógyszerhiány fenyegesse az országot, és nem vezetett volna be népszerűtlen intézkedéseket. Egyébként a múlt heti belgrádi tiltakozó gyűlésen a jelenlevők azt kiabálták a miniszter felé, hogy „rabló banda”, mire ő azt válaszolta: „amennyiben bebizonyosodik, hogy lopott, a helyszínen lőjék agyon” (?!).

Miközben ég a ház, Stanković külföldre utazott. Tegnap óta Dániában tartózkodik az uniós országok egészségügyi minisztereinek értekezletén, amelyen a többi között normálisan működő egészségügyi rendszerekről, illetve azok megteremésének feltételeiről tárgyalnak. Miniszterünknek lesz mit tanulnia másoktól...

Értékelem a cikket:

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


hirdetés
  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2014     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Development: CNT | Hosting: CNT

Firefox Internet Explorer Opera Safari Chrome
Avast antivirusna zaštita