Éppen egy évvel ezelőtt jelentette be Veszprémben Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár, hogy a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara a kormányzat és Veszprém város támogatásával archívumot, kutatóintézetet hoz létre, amelyet a vajdasági magyar irodalom fiatalon elhunyt legendás költőjéről, az Új Symposion egykori főszerkesztőjéről, Sziveri Jánosról neveznek el. Az intézet tábláját az egyetem könyvtárának falán néhány héttel ezelőtt, március 25-én, a költő születésnapján avatta fel Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes.

Dr. Ladányi Istvánt, a Pannon Egyetem docensét, a Sziveri János Intézet vezetőjét kérdeztük.

Honnan ered az ötlet az intézet megalapításához, és miért éppen Veszprém ad otthont a kutatóközpontnak?

– Az ötlet a Sziveri János emlékét ápoló baráti társaságé, amelyről leginkább március 25-e környékén lehet hallani, Sziveri születésnapja körül adják át ugyanis a költő emlékét őrző Sziveri-díjat. A sokirányú érdeklődésű irodalmárokból álló társaságban merült fel egy olyan archívum és kutatóműhely ötlete, amely összegyűjtené, digitalizálná és kutathatóvá tenné a 20. század második felének olyan magyar folyóiratait, amelyek egyetemes magyar irodalomban, közép- és kelet-európai együttműködésben gondolkodtak, elkötelezettek voltak az irodalmi, művészeti és társadalmi megújulás iránt (Új Symposion, Echinox, Mozgó Világ, Magyar Műhely, Harmadkor, Pompeji, Nappali Ház, Új Hölgyfutár stb.). Hajlamosak vagyunk szerzőkben gondolkodni az irodalomról, holott ezeknek a folyóiratoknak, szellemi műhelyeknek nehezen felbecsülhető hatásuk volt a születő irodalomra és az irodalmon kívüli szellemi folyamatokra is. Veszprém Géczi János veszprémi költő, egyetemi oktató szervezőkészsége révén került képbe, ő kapcsolta össze az ötletet Veszprém város, a Pannon Egyetem és a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma elfogadó és támogató szándékával. Veszprém és az egyetem a nyitottságával, a folyamatos megújulási készségével alkalmasnak látszik erre a feladatra.

Melyek a közeljövő konkrét tervei?

– Jelenleg a lehetőségek és feladatok felmérése és a tervezés fázisában vagyunk. Minél szélesebb alkotói és kutatói kör bevonásával szeretnénk ezt elvégezni, ezért mihamarabb tanácskozásokat, konzultációkat szervezünk a kortárs magyar irodalom azon művelőivel, kutatóival, akik az intézet által vállalt feladatok szakértőiként tevékenyen hozzá tudnak járulni az intézet működési profiljának kialakításához. Felvesszük a kapcsolatot és kidolgozzuk az együttműködés formáit mindazokkal a közép-európai gyűjteményekkel, intézményekkel, szellemi műhelyekkel, a folyóiratok egykori szerzőivel, amelyek/akik segíthetik ezt a munkát.

(A Sziveri-intézet megalapításának napján adták át az idei Sziveri-díjat. A díjazott a kishegyesi Virág Gábor, azaz Aaron Blumm, a képen mellette jobbról dr.Ladányi István, az intézet vezetője)

A Kárpát-medencében a kortárs magyar irodalmat számtalan hatás érte/éri a miénkkel együtt létező, más nyelvű kortárs írók, alkotások részéről. Fontos az alkotók személyes kapcsolata is. Ez miként mutatkozik majd meg az intézet munkájában?

– Lényegre tapintó a kérdés. A Sziveri-féle irodalomfelfogás, de az intézettel kapcsolatban lévőknek az irodalom működésmódjáról alkotott elképzelései között is fontos a szerepük az emberi tényezőnek, a személyes kapcsolatoknak, a barátságoknak, a személyes elköteleződéseknek, az adott szónak, mind a szó költői, mind hagyományos emberi értelmében. Azok a szellemi műhelyek, amelyeknek a kutatását vállaljuk, inspirációikat, energiáikat nagyon sokszor más kultúrák hasonló műhelyeinek, illetve meghatározó alkotóinak a teljesítményeiből nyerték. Ez a más kultúrák és különösen pedig a közép- és kelet-európai szellemi mozgások iránti érdeklődés lesz jellemző az intézet működésére is. Meghatározóan fontos lépés ugyan egy elképzelés intézményesülése, de épp a szóba hozott műhelyek működése rá a példa, hogy az irodalmárok úgymond „határokon átívelő” kapcsolatai, barátságai kellenek ahhoz, hogy a falak között valóban műhely működjön.

Mikor kezdődik meg az érdemi munka?

– A fontos, alapító kijelentések elhangzottak, ugyanakkor a keretek kialakítása még most van folyamatban. A tavasz és a nyár feladata lesz a jelzett tanácskozások, megbeszélések lebonyolítása, illetve a tevékenységhez szükséges források biztosítása. Mindkettő érdemi munka. Ősszel már konkrét projektek megkezdésében is gondolkodhatunk.