IrisDekor - magyar nyelvű könyvek webáruháza Vajdaságban
hirdetés
2014. december 19., péntek   Ma  Viola napja van
Viola, Urbán, Orbán, Pelágiusz, Dárius, Anasztáz

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1895
A vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezte, hogy az egyetemek bölcsészettudományi és orvosi karát női hallgatók is látogathassák.

1945
Újra megalakult az Osztrák Köztársaság.

1562
Kezdetét vette a francia vallásháború, ami a nemesi és a polgári származású francia protestánsok, a hugenották és a katolikusok között tört ki.

1813
Megszületett Thomas Andrews ír kémikus, akinek először sikerült bebizonyítania, hogy az ózon a légköri oxigén egyik megjelenési formája, ami pajzsot képez a Föld körül.

1915
Megszületett Edith Piaf francia sanzonénekesnő.

1915
Meghalt Alois Alzheimer német ideggyógyász, aki elsőként írta le a róla elnevezett betegséget az Alzheimer-kórt.

1686
Defoe szerint Robinson Crusoe elhagyta azt a szigetet, amelyen 28 évig élt hajótöröttként.

1790
Megszületett Sir William Parry angol sarkkutató, több expedíción részt vett, amely az Északnyugati Átjáró megtalálásával foglalkozott, valamint a Északi-sark elérésére tett kísérletet, sikertelenül.

1820
Megszületett Mary Ashton Rice Livermore amerikai újságírónő, társadalom újító, előadó. 1869-ben a "The Agitator", 1870 és 1872 között a "Woman's Journal" szerkesztője volt, 25 éven keresztül tartott előadásokat a mértékletességről és a nők választójogáról.

1868
Megszületett Eleanor H. Porter amerikai regényírónő, akinek legismertebb regénye az 1912-ben megjelent "Az élet játéka - Polyanna".

Jó reggelt
Jó reggelt

Csak néhányszor jártam gyerekkoromban moziban. Akkor is az oktatási program részeként, szervezett iskolai látogatás kereteiben néztünk meg egy-egy filmet. Egyszer például az Istenek a fejükre estek címűt. Izegtünk-mozogtunk a kemény moziszékeken, sült gesztenyét majszoltunk, a talpunk alá szórtuk a lehántott gesztenyehéjat ‒ akkor még a felnőttek is műveltek ilyesmit, sőt, egyes tanárok dohányoztak is ‒, és sutyorogva nevetgéltünk a vicces jeleneteken.

Nagykamasz koromban „magamtól” tévedtem be párszor a moziba. Akkor már lepusztulóban volt az épület. Hullott a vakolat, be is ázott itt-ott, a vásznon sérülések látszottak, a terem áporodott levegője facsarta az orrom. Többször leállt a vetítőgép, olyankor „bozsezott” a gépész, a nézőtéren ülők pedig füttyögtek. Azokat a másfél órákat leginkább a külföldi filmek miatt ücsörögtem végig.

A cinemaplexek és művészmozik teljesítették ki számomra a moziélményt. Az óriási vetítővászonnak, a kiváló hanghatásnak és az igényes filmkínálatnak köszönhetően váltam végérvényesen mozifüggővé. Felnőttként. A huszonegyedik században. A szélesvásznú tévék korában.

Nem is szeretnék belőle kigyógyulni.



Szerző: nika

További cikkek >>

Nem anyagi, erkölcsi elégtétel szükséges

Ha mindannyian beszélni tudnánk nemzetünk bűntetteiről, egészségesebb lenne a nemzet – Filmvetítés a kishegyesi falunapi programsorozat keretében

Papp Imre

2012. március 21., 04:49

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

A filmvetítés és beszélgetés résztvevői


A Duna-menti svábok című film a dokumentumfilm és játékfilm keveréke, és ezzel a módszerrel dolgozza fel a jugoszláviai, szerbiai németek háború utáni sorsát. Sajnos azt kell mondani, hogy a jelenlegi Szerbiában is nagyfokú a türelmetlenség a másság iránt. Itt mindenkinek szerbnek kell lennie, szerbül szabad beszélni, cirill betűs írást kell használni, és pravoszlávnak kell lenni.

A mai fiatal nemzedéket nagyon megfertőzte a nemzeti gyűlölködés. A történelem során sok nemzet követett el népirtást más nemzetek ellen, és rendszerint a mai napig sem ismerik be. Pedig ha mindannyian szabadon tudnánk beszélni nemzetünk rémtetteiről, sokkal egészségesebb lenne a nemzet.
A fentieket Marko Cvejić mondta Kishegyesen, ahol a falunapi programok keretében Apatin és Bácsfeketehegy után bemutatták a dokumentumfilmjét. A szerbség körében, mint mondta, továbbra is erősen tartja magát a németekkel kapcsolatban a kollektív bűnösség elve, s a mai napig sem nyilatkoznak a vajdasági németek kegyetlen elűzéséről. A film utáni beszélgetésben elhangzott, hogy szerette volna feldolgozni a másik oldal vélekedését is, de a volt partizánok közül senki sem vállalta, hogy kamerák elé áll. Nehezen lehetett rábeszélni azonban azokat is, akik a borzalmakat átélték, végül mégis ráálltak a nyilatkozatokra. Mint elmondták, már régen nem az anyagiak elvesztése fáj nekik legjobban, hanem az erkölcsi jóvátétel hiánya, az, hogy büntetlenül hurcolták meg őket és fosztották meg mindenüktől.

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


hirdetés
  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2014     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Development: CNT | Hosting: CNT

Firefox Internet Explorer Opera Safari Chrome
Avast antivirusna zaštita