Grgorszgi nyarals
IrisDekor - magyar nyelvű könyvek webáruháza Vajdaságban
hirdetés
2014. április 24., csütörtök   Ma  György napja van
György, Simon, Györgyi, Bonifác, Csaba

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1400
Szent György ünnepe.

1500
Tavaszi gonoszjáró nap, ekkor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak.

1222
II. András kiadta az Aranybullát.

1326
Károly Róbert magyar király megalapította a magyar lovagok az ország és a lovagi erények védelmére a Szent György lovagrendet.

1884
Megszületett Herman Lipót festő és grafikus, Munkácsy-díjas, érdemes művész.

1920
Megszületett Salgótarjánban Zenthe Ferenc érdemes művész. Ismertebb alakításai: Szomszédok; Jób lázadása; A Pogány Madonna; Beszterce ostroma; Tüskevár; A Tenkes kapitánya; Gábor diák; 2x2 néha 5; West Side Story - Operett színház.

1934
Megszületett Shirley MacLaine Oscar-díjas amerikai színésznő, írónő (Esthajnalcsillag, Becéző szavak).

1942
Megszületett Brooklynban Barbra Streisand énekesnő, színésznő. Ismertebb filmjei: Tükröm, tükröm; Csillag születik; Hello, Dolly! - Oscar-díj jelölés; Funny Girl; Funny Lady.

1963
Budapesten megszületett Détári Lajos labdarúgó, 37-szeres válogatott, háromszoros világválogatott és gólkirály.

1648
Lőcsén meghalt Frölich Dávid matematikus és csillagász, aki megírta az első magyar földrajzkönyvet.

Jó reggelt
Jó reggelt

A kultúránk, hagyományaink részét is képező, továbbá gyermekeink által is formált Mikulás-, Húsvéti nyuszi-kép, a bennük való hit a kicsik jóságról, igazságról való gondolkodásának egyik alapköve. Az egészséges gyermek reális, logikus gondolkodásmódja tízéves korára minden esetben eléri azt a fejlettségi szintet, amikor megkérdőjelezi pl. a Mikulásról, a Húsvéti nyusziról szóló történetek valóságtartalmát. Ne avatkozzunk bele a folyamatba, ne leplezzük le az igazságot idő előtt – vallják és javasolják a gyermekpszichológusok. A magunk kényelméért, az egyszerűség kedvéért ne kezdeményezzünk tisztázó beszélgetést, hiszen egy őszinte válasszal véget vetünk a gyermeki ártatlanság egy korszakának. Családi életünkben az a fejezet, amikor az elbizonytalanodott kisgyerek őszinte válaszadásra várt, az igazsággal való szembesítésre kért fel, 2012 telén következett be. A ,,Mikulás-kérdésnek” a hat és fél éves lányom kezdeményezte, közte és köztem zajlott tisztázása után magától rántódott le a lepel a a húsvéti nyuszi-titkáról is. Bár lányom életében a gyermeki ártatlanság egy korszakának akkor örökre vége szakadt, szerencsére az ajándékozás öröme megmaradt családunkban, az ünnepek varázsa sem veszített a fényéből. Jelenleg az még inkább színesíti, édesíti, hogy immár nagylányunk is társ az öccse fantáziavilágának dédelgetésében. Az elmúlt napok kedves történései, húsvéti családi hétvégénk élményei adnak erőt, energiát például az olyan borongós, szomorkás, terhekkel megrakott reggeleken, mint amilyen ez a mai.  



Szerző: SZ. A.

További cikkek >>

Ráadás, amit a délvidéki/vajdasági magyar jogászok és parlamenti képviselők figyelmébe ajánlok

2011. november 16., 17:02 >> 2013. január 17., 15:37

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

A minap közzétett levelem után egyre több helyről kapok értesítést arról, hogy a katonaügyosztályok az általuk hadköteleseknek kinevezettek részére napról-napra egyre több úgynevezett behívó kikézbesítését kísérlik meg, ami miatt úgy döntöttem, részletesebben utánajárok mindezeknek, de mindenféleképpen kérem a jogászaink és parlamenti képviselőink segítségét is.

Először is megbízható helyről beszereztem egy „behívót”, azt melléklem (persze, minden olyan adatot töröltem róla, amiből következtetni lehetne, hogy kinek kézbesítették ki, illetve mikor kellett volna jelentkeznie az illetőnek:


Ezen már az szerepel a kötelező megjelenés okaként, hogy: ÉRTESÍTÉS A HADI BEOSZTÁSRÓL. Persze, egy szó sem esik arról, hogy melyik törvény (és melyik szakasza) értelmében köteles megjelenni az érintett, egyedül csak a figyelmeztetésnél található egy fél mondat: aki nem tesz eleget a behívónak vagy igazolatlanul távolmarad, a Had-, munka- és anyagi kötelességről szóló törvény 126. szakasza büntetőrendelkezései alapján felelősségre vonható. Leellenőriztem, ez a szakasz így szól:

126. szakasz

10.000 dinártól 50.000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel vagy 60 napi börtönbüntetéssel büntetik a besorozottat és a tartalékos állományban levő személyt, amennyiben – ellentétben e törvénnyel – igazolatlanul nem tesz eleget a területi szerv behívójának a személyre szóló behívóban feltüntetett időben és helyen, a célból, hogya katonai nyilvántartásba vegyék, sorozáson vegyen részt, letöltse a katonai szolgálatot, illetve megjelenjen orvosi és más vizsgálatokon (e törvény 11. és 51. szakaszai), valamint katonai gyakorlaton vagy más, katonai gyakorlatként elismert tartalékosi kiképzésen vegyen részt.

A következő lépés az volt, leellenőriztem Szerbia Alkotmányában, hogy mit is ír a katonaságról, illetve a védelemről. Egyedül a katonaságról találtam néhány szakaszt és utasítást arra, hogy ez törvénnyel lesz szabályozva. A védelemről csak annyi van az Alkotmányban, hogy ez Szerbia Köztársaság joga és kötelezettsége.

A katonasággal és a védelemmen kapcsolatban időközben meghozott törvények a közetkezők, a törvények magyar és szerb nyelvű elnevezései után az elfogadás dátuma van feltüntetve):

  • Szerbia katonaságáról szóló törvény (Zakon o vojsci Srbije) – 2007. december 11.

  • Szerbia katonaságáról szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény (Zakon o izmenama i dopunama Zakona o Vojsci Srbije) – 2010.október 26.

  • Civil szolgálatról szóló törvény (Zakon o civilnoj službi)– 2009. október 26.

  • Védelemről szóló törvény (Zakon o odbrani) 2007. december 11.

  • Védelemről szóló törvény módosítása és kiegészítése (Zakon o izmenama i dopunama Zakona o odbrani) 2009. október 26.

  • A had-, munka- és anyagi kötelességről szóló törvény (Zakon o vojnoj, radnoj i materijalnoj obavezi)2009.október 26.

  • A had-, munka- és anyagi kötelességről szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény (Zakon o izmenama i dopunama Zakona o vojnoj, radnoj i materijalnoj obavezi) 2010. december 15.

Mivel egyedül a katonaságról szóló törvény elfogadása alkotmányos kötelezettség, az én „paraszti logikám” szerint a többi törvénynek azzal összhangban kellene lenni. Higyjék el, még én, a laikus is számtalan helyen ráleltem olyan ellentétekre, amelyek kizárják a bármiféle összhang jelenlétét. A legszembetűnőbb, hogy a Szerbia katonaságáról szólóó törvény a hivatásos katonaság mellett egyedül az aktív (önkéntes, szerződésen alapuló) és a passzív tartalékosságot ismeri, addig a többi törvény még mindig sorozásról, civil szolgálatról, általános tartalékosságról, azok nyilvántartásáról és beosztásáról próbál rendelkezni (ezért nevetséges és – szerintem – törvénytelen a behívón található figyelmeztetés szövege is!).

Mindezek alapján – szintén a saját logikám szerint – felvázolom azt a „forgatókönyvet”, aminek le kellett vona játszódni a Szerbia katonaságáról szóló törvény alapján, annak hatálybalépését követően:

  1. Minden egyes, a fenn felsorolt törvényt összhangba kellett volna hozni a Szerbia Katpnaságáról szóló törvénnyel, illetve el kellett volna törölni a teljesen értelmetlen törvényt (Civil szolgálatról szóló törvény – Ha már csak hivatásos katonaság van, nincs általános hadkötelezettség, hogyan létezhet civil szolgálat kötelezettsége?).

  2. A törvény hatálybalépését (2011. január 1.) követően a kormánynak (védelmi minisztériumnak, vezérkarnak) illett volna egy általános felhívással fordulni a 60 évnél fiatalabb férfiakhoz és nőkhöz, hogy jelentkezzenek mindazok, akik szeretnének aktív tartalékosokként részt venni az ország védelmi rendszerében,

  3. Úgyszintén a fenn említett felhívásban meg kellett volna jelentetni az önkéntes tartalékosokkal majdan áláírásra kerülő szerződés szövegét, hogy könnyebben döntsenek az érdekeltek,

  4. Ezek után az illetékes területi szerveknek be kellett volna hívni azokat, akik a felhívásra jelentkeztek, hogy (a szükséges orvosi és egyéb vizsgálatokat követően) megkössék velük a szerződést,

  5. Az egész folyamattal egyidőben ki kellett volna dolgozni azt a jogszabályt (törvényt, esetleg kormány- vagy minisztériumi rendeletet), ami pontosan meghatározta volna, mit is értünk passzív tartalék és tartalékos fogalmak alatt.

Remélem, a délvidéki / vajdasági magyar jogászok és parlamenti képviselők hasonlóan fogják értékelni ezt a jelenséget és segítséget fognak nyújtani minden érintettnek!

Oromhegyes, 2012. november 15.

Értékelem a cikket:

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


hirdetés
  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2014     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Development: CNT | Hosting: CNT

Firefox Internet Explorer Opera Safari Chrome
Avast antivirusna zaštita