Elnosturs
hirdetés
2016. május 24., kedd   Ma  Eszter, Eliza napja van
Eszter, Eliza, Vince, Simon, Zsófia, Mária

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1999
Az európai nemzeti parkok napja.

1819
Megszületett Viktória királynő, Nagy-Britannia és Írország uralkodónője, valamint India császárnője, aki Anglia történelmében a leghosszabb ideig uralkodott, 1837-től 1901-ig.

1905
Megszületett Mihail Alekszandrovics Solohov orosz író, elbeszélő. (Emberi sors, Csendes Don).

1941
Megszületett Bob Dylan amerikai rock sztár, többszörös Grammy-díjas zeneszerző, előadó.

1972
Meghalt Várterész Vilmos, orvos, sugárbiológus, aki a sugárzás emberi testre, de főként a vérre gyakorolt hatását vizsgálta.

1986
Meghalt Dajka Margit színésznő (Macskajáték, Égig érő fű).

1813
Megszületett Kmety György, honvédtábornok, az 1848-49-es szabadságharc kiemelkedő alakja.

1822
Megszületett Foltényi Vilmos színész, operaénekes, Latabár Endre társulatának elismert művésze.

1857
Cirill és Metód napja, a bolgár kultúra és művelődés, a szláv írásbeliség és sajtó napja, Konstantin Cirill és bátyja, Metód görög szerzetes hittérítők emlékére.

1911
Meghalt Báró Bánffy Dezső politikus, miniszterelnök (1895.01.15-től 1899.02.26-ig).

Jó reggelt
Jó reggelt

Szép dolog a biciklizés, ezt hangoztatom úton-útfélen, viszont mint minden dologban, ebben is megvannak azok a momentumok, amik bosszúságra adnak okot. A lánc megolajozása, gumicsere, ne adj’ isten ragasztás, ilyen-olyan elhasználódott, kikopott, eltört alkatrészek cseréje. Mindez benne van a pakliban. Mint ahogy az is, hogy járművünket fel kell szerelni világító alkalmatosságokkal is. Többféle megoldás létezik. A dinamós megoldás talán a legkörnyezetbarátabb, de azt a vezető igencsak megérzi, éppen ezért szinte mindenki az elemes változatot választja inkább. Bevallom, én is. Sőt, hogy még egyszerűbb legyen a dolog, újabban minden kínai üzletben vásárolhatunk, olyan gumis-szilikonos lámpákat, amelyeket csak rákapcsolunk a vázra és máris világít. Ha akarjuk, sebesen pislog, ha akarjuk, lassabban és persze a folyamatosan világító opciót is választhatjuk. Egy-egy ilyen masina több mint egy évig működik, és minden igényt kielégít. Igen ám, de amilyen könnyen felszerelhető, ugyanilyen könnyen le is kapcsolható. Kerékpárunkat folyamatosan zárjuk, ha bemegyünk a boltba, az iskolába, papírjainkat intézni. Viszont a lámpákat nem helyezzük biztonságba. Gondoljuk, hogy majd megvár bennünket. Hát, nem. Nem vár meg bennünket minden esetben. Van, hogy valaki olthatatlan vágyat érez hozzá, hogy magával vigye, és a saját kerékpárjára applikálja rá. True story! A boldog nyertesnek meg csak azt üzenem, hogy remélem a lámpámnak köszönhetően nem üti el semmi az úton száguldozva.



Szerző: B.em

További cikkek >>

Szomorú emléknap

65 éve történt

2010. január 23., 04:08 >> 2010. január 23., 05:08

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Január 23-án emlékezünk arra a szomorú napra, ami 65 évvel ezelőtt történt Csúrogon, majd utána Zsablyán és Mozsoron.
Ezen a napon űzték ki Csúrogról, otthonaikból a még életben maradt magyarokat. Ugyanis 1944 őszén kivégezték a férfiak többségét. Ez azonban még nem volt elég a gyűlölködőknek. 1945. január 23-án minden magyar családot – a csecsemőktől az aggastyánokig – puskával hajtottak ki otthonaikból, amit kétkezi munkájukkal építettek.

A piactérre terelt szegény megfélemlített embereket mindenüktől megfosztották, mindent elszedtek tőlük. Délelőtt kilenc órától négyig várták a sorsuk beteljesülését, majd megindították a magyarokat Járek felé.

Mínusz húsz fok volt, térdig érő hó. A nagy hóban és hidegben nem tudtak menni az idős emberek, a meggyötört asszonyok és a gyerekek. Ezért a partizánok puskatussal biztatták őket. Az első áldozat egy kisbaba volt, aki megfagyott édesanyja karján. Csak kevés kisbabás családot raktak a tehervonatra, a többiek gyalog mentek. Nagyon sok gyereknek és asszonynak megfagyott a lába, mire Járekra értek.

Járekról előzőleg kiűzték a németeket, és a falut koncentrációs – de mondhatnám, hogy halál – táborrá alakították. A megdermedt, elfáradt magyarokat szobákba terelték: 20-30 személyt egy helyre, nem nézték azt, hogy a családok együtt vannak-e. A szobákban szalma volt leterítve, és reggelre, mikorra felébredtek tele lettek tetvekkel.

Egy hét után megérkeztek a zsablyai magyarok, akik elmondták, hogy a szerbek már széthúzták Csúrogon a magyarok vagyonát.

Nagyon nehéz sors várt a tábor lakóira. Megalázták, megkínozták, éheztették őket.

Nagyon sokan meghaltak, köztük sok kisgyermek. A halottakat összeszedték, kocsira rakták, és a német kriptákba dobálták, míg meg nem teltek, majd mikor megteltek, földet dobáltak rá, és mésszel leöntötték. A halott hozzátartozókat nem volt szabad kikísérni, ezzel is megalázva a hozzátartozókat.

Öt kegyetlen hónap után elhajtották a magyarokat Gajdobrára egy másik koncentrációs táborba. Itt sínylődtek még szeptemberig, míg végül kiengedték őket egy darab papírral a kezükben, melyen az állt, hogy nem térhetnek vissza az otthonaikba.

A csontig lesoványodott, megalázott, kifosztott, megszégyenített asszonyok, öregek és gyerekek földönfutókká, hontalanokká váltak. Oda mentek, ahova a munkájukért befogadták őket, és egy darab kenyeret kaptak.

A gyerekekből béresek lettek, gyorsan felnőtté váltak.

1946 februárjában a zsablyai Népbíróság hozott egy döntést, melyben leírták, hogy alkalmazni kell a kimondott bűnösséget a magyarok felett. Ezzel a határozattal adták el földjeiket és házaikat, vagy osztották szét egymás között.

Azóta hatvanöt év múlt el. A kollektív bűnösség terhét azóta is magukon viselik.

Az elűzött magyarok sohasem térhettek haza. Soha senki nem kárpótolta őket. A vagyonukat elkobozták, a házaikba beköltöztek.

Mindenük ott maradt a szülőfalujukban, csak a szomorú emléket őrzik a szívükben, és talán él még bennük egy kis remény, hogy egyszer valaki majd nyilvánosan kimondja, és rehabilitálja az ártatlanul kivégzetteket és mindazokat, akiket ártatlanul meghurcoltak és kifosztottak.

Ezért január 23-a a túlélők számára a Magyar Népirtás Napja.

Azonban nem csak nekünk, túlélőknek, hanem mindenkinek emlékeznie kell, azért, hogy mindez soha többé ne történjen meg.

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
loading...

Hírdetés

!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége