Nincs flash telepitve.

IrisDekor - magyar nyelvű könyvek webáruháza Vajdaságban
hirdetés
2015. január 31., szombat   Ma  Marcella napja van
Marcella, János, Lujza, Péter, Ludovika, Geminián

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1918
Oroszországban bevezették a naptárreformot. E naptól a Gergely-naptárt használták, ezért január 31. után február 14. következett.

1938
Megszületett a holland királynő, Beatrix (Vilma Armgard van Orange-Nassau, van Lippe-Bisterfeld).

1948
Mohácson megszületett Kováts Kolos operaénekes, basszus, Liszt Ferenc-díjas érdemes művész, akinek szólólemeze "Verdi-basszusáriák" címen jelent meg.

1797
Bécsben megszületett Franz Peter Schubert osztrák zeneszerző.

1797
Megszületett Franz Schubert osztrák zeneszerző, a modern dal megteremtője.

1902
Aradon megszületett Jávor Pál színész (Hyppolit a lakáj, Havi 200 fix, Fizessen, nagysád!, Halálos tavasz, Egy csók és más semmi, A beszélő köntös).

1923
Megszületett Norman Mailer amerikai író, akinek első és legsikeresebb regénye a Meztelenek és holtak, mely a világirodalom egyik legjobb háborús regénye is.

1949
Chicagóban az NBC sugározta az első napi szappanoperát, a "These Are My Children"-t.

1950
Harry Spencer Truman, az Amerikai Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy elrendelte a hidrogénbomba kifejlesztését.

1958
Az Amerikai Egyesült Államok Föld körüli pályára bocsátotta első mesterséges holdját, az "Explorer-1"-et, ezzel belépett az űrkorszakba.

Jó reggelt
Jó reggelt

Mindig is szerettem a könyveket megérinteni, megszagolni, és véleményem szerint esztétikai élménynek sem utolsó egy könyvekkel megrakott polc. Viszont bármennyire is ragaszkodunk ehhez, tudomásul kell vennünk, hogy a világ változik, és vele együtt a szokásainknak is változnia kell. Éppen ezért, engedve a technika adta lehetőségeknek, magam is vettem egy ketyerét, egy úgynevezett e-book-olvasót, hogy a számítógép merevlemezén „porosodó” könyveket, tanulmányokat el tudjam olvasni anélkül, hogy a monitort kelljen bámulnom órákon keresztül. Olyan olvasót választottam, amely nem érintőképernyős, ugyanis nem szerettem volna az ujjammal összezsírozni a „lapokat”, és fontos szempont volt, hogy még véletlenül se legyen rajta wifi, ami csak elvonná a figyelmemet az olvasásról. Az ára viszonylag kedvező volt, és háromszáz ajándékkönyv volt a 4 GB-os memóriájában. Ezek között természetesen a legnagyobb százalékban klasszikusok művei szerepeltek, de meglepetésemre olyan filozófusok egy-egy írása is, mint Alain Badiou és Giorgio Agamben. A minap észrevettem, hogy a legnagyobb közösségi oldalon terjed egy lista, amely 1200 ingyenesen letölthető, többnyire .pdf kiterjesztésű könyv lelőhelyét adja meg. Belegondolni is szörnyű, hogy ezek mennyibe kerülnének még egy antikváriumban is. Ráadásul (és ezt most halkan mondom) ott vannak még az illegálisan letölthető e-bookok, amelyeket még senki sem gyűjtött össze, és talán nem is fog, hisz őszintén szólva lehetetlen vállalkozásnak tűnik.



Szerző: B.em

További cikkek >>

Szomorú emléknap

65 éve történt

2010. január 23., 04:08

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Január 23-án emlékezünk arra a szomorú napra, ami 65 évvel ezelőtt történt Csúrogon, majd utána Zsablyán és Mozsoron.
Ezen a napon űzték ki Csúrogról, otthonaikból a még életben maradt magyarokat. Ugyanis 1944 őszén kivégezték a férfiak többségét. Ez azonban még nem volt elég a gyűlölködőknek. 1945. január 23-án minden magyar családot – a csecsemőktől az aggastyánokig – puskával hajtottak ki otthonaikból, amit kétkezi munkájukkal építettek.

A piactérre terelt szegény megfélemlített embereket mindenüktől megfosztották, mindent elszedtek tőlük. Délelőtt kilenc órától négyig várták a sorsuk beteljesülését, majd megindították a magyarokat Járek felé.

Mínusz húsz fok volt, térdig érő hó. A nagy hóban és hidegben nem tudtak menni az idős emberek, a meggyötört asszonyok és a gyerekek. Ezért a partizánok puskatussal biztatták őket. Az első áldozat egy kisbaba volt, aki megfagyott édesanyja karján. Csak kevés kisbabás családot raktak a tehervonatra, a többiek gyalog mentek. Nagyon sok gyereknek és asszonynak megfagyott a lába, mire Járekra értek.

Járekról előzőleg kiűzték a németeket, és a falut koncentrációs – de mondhatnám, hogy halál – táborrá alakították. A megdermedt, elfáradt magyarokat szobákba terelték: 20-30 személyt egy helyre, nem nézték azt, hogy a családok együtt vannak-e. A szobákban szalma volt leterítve, és reggelre, mikorra felébredtek tele lettek tetvekkel.

Egy hét után megérkeztek a zsablyai magyarok, akik elmondták, hogy a szerbek már széthúzták Csúrogon a magyarok vagyonát.

Nagyon nehéz sors várt a tábor lakóira. Megalázták, megkínozták, éheztették őket.

Nagyon sokan meghaltak, köztük sok kisgyermek. A halottakat összeszedték, kocsira rakták, és a német kriptákba dobálták, míg meg nem teltek, majd mikor megteltek, földet dobáltak rá, és mésszel leöntötték. A halott hozzátartozókat nem volt szabad kikísérni, ezzel is megalázva a hozzátartozókat.

Öt kegyetlen hónap után elhajtották a magyarokat Gajdobrára egy másik koncentrációs táborba. Itt sínylődtek még szeptemberig, míg végül kiengedték őket egy darab papírral a kezükben, melyen az állt, hogy nem térhetnek vissza az otthonaikba.

A csontig lesoványodott, megalázott, kifosztott, megszégyenített asszonyok, öregek és gyerekek földönfutókká, hontalanokká váltak. Oda mentek, ahova a munkájukért befogadták őket, és egy darab kenyeret kaptak.

A gyerekekből béresek lettek, gyorsan felnőtté váltak.

1946 februárjában a zsablyai Népbíróság hozott egy döntést, melyben leírták, hogy alkalmazni kell a kimondott bűnösséget a magyarok felett. Ezzel a határozattal adták el földjeiket és házaikat, vagy osztották szét egymás között.

Azóta hatvanöt év múlt el. A kollektív bűnösség terhét azóta is magukon viselik.

Az elűzött magyarok sohasem térhettek haza. Soha senki nem kárpótolta őket. A vagyonukat elkobozták, a házaikba beköltöztek.

Mindenük ott maradt a szülőfalujukban, csak a szomorú emléket őrzik a szívükben, és talán él még bennük egy kis remény, hogy egyszer valaki majd nyilvánosan kimondja, és rehabilitálja az ártatlanul kivégzetteket és mindazokat, akiket ártatlanul meghurcoltak és kifosztottak.

Ezért január 23-a a túlélők számára a Magyar Népirtás Napja.

Azonban nem csak nekünk, túlélőknek, hanem mindenkinek emlékeznie kell, azért, hogy mindez soha többé ne történjen meg.

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


hirdetés
EuMedPersonal
  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2015     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Development: CNT | Hosting: CNT

Firefox Internet Explorer Opera Safari Chrome
Avast antivirusna zaštita