Elnosturs
Petroland
2016. július 31., vasárnap   Ma  Oszkár napja van
Oszkár, Ilona, Helén, Germán, Bató

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1556
Loyola Ignác, a spanyol katolikus szent ünnepe

1849
Valószínűsíthetőleg ezen a napon halt meg Petőfi Sándor költő.

1886
Bayreuthban a Wagner ünnepi játékok alatt meghalt Liszt Ferenc zeneszerző.

1909
Megszületett Halasy/Halassy Olivér kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, úszó, sportoló.

1913
Selmecbányán megszületett Kosáry Domokos, történelemtudós.

1935
Hódmezővásárhelyen megszületett Antal Imre zongoraművész, újságíró.

1944
Megszületett Geraldine Chaplin angol származású amerikai színésznő, Charlie Chaplin lánya. (Doktor Zsivago)

1964
A Ranger-7 amerikai űrszonda leszállt a Holdra, és onnan képeket sugározott.

1875
66 éves korában meghalt Andrew Johnson, aki az Amerikai Egyesült Államok 17. elnöke volt.

1880
Megszületett Dhanpatráj Srivasztav Prémcsand urdu és hindi nyelvit indiai író, a modern hindi próza legjelentősebb alakja.

Jó reggelt
Jó reggelt

Nem lehet napszámost kapni, nincs, aki a kertészetekben dolgozzon, nincs kőműves, nincs ács, nincs segédmunkás, nincs, aki leszedje a gyümölcsöt, felszedje a krumplit, de számítógépes szakemberekből is hiány van, és sorolhatnánk tovább. Mindeközben pedig arról beszélünk, hogy mekkora a munkanélküliség, hogy a dolgozók ezreit bocsájtják el hamarosan a nagyvállalatokból, a közszférában is folyamatos a leépítés.

Valami nagyon nincs tehát rendben, ha egyfelől, aki keres, nem talál magának megfelelő munkaerőt, másfelől az állástalan meg nem talál munkát.

Nemrégiben egy állásbörzén a vállalkozó fémesztergályost keresett. Persze ez hiányszakma, ezért azt mondta, neki már az is jó, ha valaki tényleg dolgozni akar, majd ő megtanítja. Bevallotta, az a tapasztalata, hogy 10-ből 9-en nem is gondolják komolyan, hogy legyen tartós pénzkereseti lehetőségük. Megdöbbentett.

Sajnálom, hogy nem kérdeztem meg, mekkora fizetést ígér a kezdőknek. Mert szerintem azért nincs napszámos, se segédmunkás, mert nem lehet annyit ezzel a munkával keresni, hogy meg lehessen belőle élni. Kevés pénzért ma már nem hajlandóak az emberek dolgozni.

Inkább külföldre mennek, ahol az nem képezi a vita tárgyát, hogy mennyit kell dolgozni. Mindenki tudja, hogy sokat. Igaz, sokkal több pénzért, mint itthon. Mi a megoldás? Marasztalni kellene mindenkit, csak lenne mivel.



Szerző: K-k

További cikkek >>

Ötvenéves (lenne) a Buksi

(Újvidék, 1957. december 26–Belgrád, 1962. október 1.)

Nagygyörgy Zoltán

2008. szeptember 25., 04:00 >> 2014. december 3., 11:26

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

 

Ötven évvel ezelőtt az itteni magyarság egy csodálatos hetilappal lett gazdagabb. Ez volt a mai nemzedékek által sajnos már feledésbe merült Buksi, a 7–77 éves fiatalok hetilapja. A ma is élő akkori fiatalok viszont még mindig meleg nosztalgiával emlékeznek erre a remek kiadványra. Abban az időben mindenki alig várta a csütörtököt, hogy az újságárusok kinyissanak, hogy olvashassák kedvenc képregényhőseik történeteit, melyek egyoldalas folytatásokban jelentek meg. Sok gyűjtő, mind hazánkban, mind Magyarországon, ma ezeket az összegyűjtött példányokat féltett kincsként őrzi.

 

Akkor párhuzamosan, magyarul Buksi, szerbül pedig Kekec néven megjelenő lap színes nyomtatásban látott napvilágot, és elsősorban képregények voltak benne, de tudománnyal, sporttal, filmmel is foglalkozott, érdekességeket és rejtvényeket is közölt. A belgrádi Borba lapkiadó vállalat és az újvidéki Forum lap- és könyvkiadó közös törekvéseként jelent meg. A magyar nyelvű kiadás főszerkesztője Bogdánfi Sándor (1912–1987) volt. Majdnem öt éven át – amíg nem szűnt meg – magyarul 249 szám jelent meg belőle.

A Buksi a vajdasági magyarság körében kedvelt lap volt, nagy olvasótáborra tett szert, amely egyre csak növekedett, és ez az akkori hatalomnak nem biztos, hogy megfelelt. Egy kisebbségi lap pénzelése talán „teherré vált az államkasszának” és az is elképzelhető, hogy a belgrádi Borba számára az újvidékiek által szerkesztett lap tartalma sem „megfelelő ideológiákat” prezentált az olvasók felé. A folytatásokban közölt nyugati képregényekben a belga rajzoló, Macherot Raymond figurái, Vakarcs és Pöttömke mindig az igazságért harcoltak, úgy, mint Clifton ezredes is. Az amerikai Harold Foster képregényhőse, Valiant herceg a demokráciáért küzdött. A szintén belga Fred Funcken figurája, a fehér lovas az elnyomás és a zsarnokság ellen harcolt stb. A tudományos munkák és a szórakoztató rovatok is lehet, hogy szerintük túlságosan olyan „nyugati” nézeteket közvetítettek az olvasóknak, amelyek a II. világháborút követően túlságosan megnyitották a világot a Jugoszláviában „összezárt” nemzetiségek előtt. Így a belgrádi Borba úgy határozott, hogy 1962. október 1-jétől megváltoztatja a lap tartalmát és külalakját.

Az újvidéki Forum a Buksi fennmaradása érdekében tárgyalásokat indított és folytatott ugyan a belgrádi Borba lap-kiadóvállalattal, de mindannak ellenére, hogy az addig Újvidéken szerkesztett és kiadott szórakoztató lap magyar kiadványa a magyarok körében nagy népszerűségnek örvendett, a Borba lap-kiadóvállalat sajátos érdekei megakadályozták a további megjelenést magyar nyelven. A Buksi megszűnésekor az olvasók leveleinek tömege borította be a távozó főszerkesztő íróasztalát. Az állam a Buksi helyett inkább a szocialista ifjúságot központosítottan nevelő Jó Pajtás, majd a Képes Ifjúság hetilap kiadását irányozta elő. E két lap, valamint a legkisebbeket megcélzó Mézeskalács lett a magyar ifjúságot „nevelően szórakoztató” magyar nyelvű kiadvány. E kiadványok a mai napig is léteznek, értékelésüket bízzuk az olvasókra.

A Buksi azután csak szerbül, Kekec elnevezéssel jelent meg még egy ideig, de a nem megfelelő szerkesztés, a megváltoztatott tartalom és külalak miatt nagyon lemorzsolódott a szerb olvasótábor. Nem is csoda, hiszen a szerb ifjúságtól is megvonták a demokratikus gondolkodást, és irányítottan szűkítették a látószögüket. Így végül a Kekec is megszűnt. Bár a Kekec újraindításával később még voltak próbálkozások, azonban az egynyelvűség és a pártirányvételű szerkesztéspolitika nem tette újra közkedvelté. Így mára a Kekec hetilap is a feledés homályába veszett.

Az egykori Buksi-rajongók viszont nem felejtenek, és értesüléseim szerint a magyar nyelvű Jó Pajtás és Képes Ifjúság mellett az akkor egyszeriben megszüntetett Buksi című lap megfelelő kezekben ma is megnyerné a magyar olvasók táborának a szívét, és talán túl is tenne valamennyi mai ilyen jellegű újságon. Ismerősöket kereső internetes oldalt nyitottam a Buksinak és Macherot Raymond rajzmesternek, majd az akkori ifjúságot sorra bejelöltem. Íme néhány visszajelző lelkes írás.

Laluja Aleksandar (56 éves bajsai) írását így kezdte: „…A Buksik megvannak – bekötve – az első számtól az utolsóig… Kár, hogy minden jelzés nélkül és befejezetlenül vége lett....!!!”

Pekality Rózsa (55 éves, becsei): „Emlékszem, hárman voltunk testvérek, amikor anyukámék esténként kiruccantak, akkor mi előhoztuk a Buksikat és nézegettük. Azok a szép idők.....!”

Boros Anna (57 éves, zentai): „Sok-sok szép emléket hozott vissza a múltból. Kislányka voltam, amikor a Buksi hetilap megjelent, nagyon sokáig az első számtól az utolsóig megőriztem, de sajnos az évek folyamán elkallódtak. A 70-es, 80-as években a Magyar Szó újvidéki szerkesztőségében dolgoztam és ott módomban volt a Buksi archivált számait átolvasni, de már ez is régen volt. Sajnálom, hogy ma már nincsenek ilyen jó kis lapok.”

A magam részéről el kell mondanom, hogy nem szűnő nosztalgiából 1980 után felvettem a kapcsolatot a belga és francia kiadóházakkal (Lombard, Dupuis, Dargaud, Glénat, stb), ahol a Buksiban megjelent képregényeket eredetileg kiadták, és ahonnan az újvidéki Forum kiadóház is átvette őket. Így Belgiumból és Franciaországból megvásároltam a Buksiban megjelent képregények zömét, kitűnő nyomású, keménykötésű albumok formájában. Ez némileg kárpótolta az akkor letört lelkesedésemet. De mi van a többi cserbenhagyott „öreg ifjúkkal”?!

A mai fiataloknak tudniuk kell, hogy mit jelentett nekünk ez a lap – amit aztán egyik napról a másikra elvettek tőlünk. Ezt nagyon szépen megfogalmazta Szőke Zsolt (58 éves szabadkai): „Nagyon örülök, hogy sikerült találkoznom még egy emberrel, akinek szerintem éppen olyan sokat jelent ez a ma már talán megmosolygott lap, mint nekem. Nekem még mindig megvan minden száma, a ma már anyává érett lányom is végigolvasta őket, és ő is tudja, ki volt Gru-Gru, Pöttömke és Antracit... Annak idején megvettem minden számát, az elsőtől az utolsó utánig (tehát néhány szerbet is). Valamennyi sajnos elkallódott belőlük...”

Német István (58 éves topolyai): „Mondhatom, szívet melengető érzés újra látni a gyermekkori kedvenceket! Halvány a remény, de még ÉL, talán lesz még egyszer BUKSI!”

Emlékezzünk vissza a Buksi közkedveltebb képregényeire és a ma is élő, vagy azóta elhunyt alkotóikra, akik e művészetben nemzetközileg is elismert életműveket, alkotásokat hagytak az újabb generációkra: Raymond Macherot (1924– ): Vakarcs és Pöttömke, eredeti francia nevén Chlorophyllle et Minimum, Clifton ezredes Colonel Clifton, Vihar kapitány Pére la Houle. Joseph Gillain – Jijé (1914–1980): Jerry Spring. Fred Funcken (1921– ): Fehér lovas Chevalier Blanc. Hal Foster (1892–1982): Valiant herceg Prince Valiant.Maurice de Bévère –Morris (1923–2001): Talpraesett Tom Lucky Luke. André Franquin (1924–1997): Luci és Laci Modeste et Pompon. Albert Weinberg (1922– ): Dan Cooper. Eduardo Teixeria Coelho (1919–2005): Till Eullenspiegel, Davy Croket. Walt Disney (1901–1966): Csibi és Csibész. Mon Lón: Csapa és Gru-Gru stb.

Azóta Amerikában Hal Foster munkásságának emlékére múzeumot létesítettek. Morris világhírű Talpraesett Tomjának rajzfilmjein derülnek a mai nebulók, és Franciaországban múzeumot nyitottak munkásságára emlékezve. Belgiumban Macherot Raymond mestert, a rajzművészt ma nemzeti hősként tisztelik. Ügyes kis figurái és elragadó történetei csaknem felülmúlják Walt Disney művészetét is. Azóta Macherot figuráiból szobrocskákat is készítettek, és készült már rajzfilm is, sőt a belgák Vakarcs-postabélyeget is kiadtak. Macherot mesternek a Buksiban megjelent képregényei minden bizonnyal a mai ifjúságnak is ugyanolyan nagyszerű szórakoztatást nyújtanának, mint 50 évvel ezelőtt nekünk, mi a szívünkbe zártunk őt, aki talán a Buksi legkedveltebb rajzregényét tette elénk. Kedves Buksi hetilapunk, emléked örökké a szívünkben él!

Az első Buksi

Macherot Raymond napjainkban

Vakarcsék az elvarázsolt berekben

Vakarcs vészhelyzetben

Vakarcs és a fekete patkányok

Clifton ezredes New Yorkban

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
loading...

Hírdetés

!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


Nincs flash telepitve.

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége