Nincs flash telepitve.

IrisDekor - magyar nyelvű könyvek webáruháza Vajdaságban
hirdetés
2014. november 22., szombat   Ma  Cecília napja van
Cecília, Filemon

Kövessen bennünket: Kövess minket a Facebookon is! Kövess minket a Twitteren is! Használd az RSS csatornánkat is!


°C
Ezen a napon
Ezen a napon

1991
A magyar közoktatás napja

1963
Röviddel harmadik hivatali éve vége előtt J. F. Kennedy, az Egyesült Államok 35. elnöke a texasi Dallasban merénylet áldozata lett.

1967
Leimenben megszületett Boris Becker német teniszező, aki a leimeni Blau-Weiss Club versenyzőjeként többszörös wimbledoni bajnok, 1985-ben az év sportolója, 1988-ban a Mesterek Tornája győztese és 1989-ben ameriaki bajnok volt.

1542
A rabszolgaság korlátok közé szorítása érdekében a spanyol korona kibocsátotta az "Új Törvények"-et (Leyes Nuevas).

1877
Megszületett Ady Endre költő, újságíró.

1890
Lille-ben megszületett Charles De Gaulle francia politikus és tábornok, aki az V. Köztársaság első elnöke volt 1959-től 1969-ig.

1916
A kaliforniai Gen Ellen-i farmon 40 éves korában öngyilkosságot követett el Jack London (eredeti nevén: John Griffith) amerikai író, akinek legismertebb regényei: "A vadon szava", "A tengeri farkas", "Az éneklő kutya", "Farkasvér".

1929
Megszületett Görgey Gábor író, költő, műfordító.

1943
A kaliforniai Long Beach-en megszületett Billie Jean King (eredeti nevén: Billie Jean Moffit) amerikai teniszezőnő, aktivista. A világ leghíresebb teniszjátékosa, aki kezdeményezte, hogy a nők azonos fizetséget kapjanak a teniszben és az egyéb hivatásos sportokban. 1985-ben "Living Legacy"-díjat kapott.

1944
61 éves korában meghalt sir Arthur Stanley Eddington angol asztrofizikus, aki 1919-ben a fény Nap melletti elhajlását megfigyelve, elsőként igazolta Einstein általános relativitáselméletét.

Jó reggelt
Jó reggelt

Minden nap előveszem a semmit és angyalt faragok belőle. Azt hiszem, ez a legtöbb, mit ilyenkor tehetek. Fát ültetek, boltba megyek, a cinegéknek avas diót szórok, napraforgó magot, a kályhában tüzet rakok, melegszek, aggódok, szeretek. Angyali dolgok ezek. Kis szárnyakat faragok dolgaimnak. Ennek a reggeli szövegnek is. Bár kevés sikerrel, de évek óta így teszek. Egyszer a fény kevés, másszor elfáradok, és különben is, korán esteledik. Pedig már szép angyalokat látok, ha behunyom a szemem, suhogást hallok. Szárnyak lennének? Feltámadás? Vagy csak megnövekedett vérnyomásom susog a fülemben, és neonfény kápráztatja a szemem? Gáz szivárog, vagy a mosdóban csendesen, a WC tartályból vég nélkül sistereg a víz? Annyi minden vesz körül bennünket, remény és hétköznapi berendezések, munka, fásult örömök, hajtás és kiábrándulás, valami élet. Angyaljárás van ilyenkor. Még el sem számol és újabbnál újabb holnapok kényszerítik reménykedni az embert. Megnyugtató játék ez az angyalfaragás. Egyre elszántabban szorítom a bicskám. Minden reggel előveszem, és faragok vele. Szavakból mondatokat, vonalakból is valamit, amíg a semmiből el nem jön az angyal.  



Szerző: Haft

További cikkek >>

Ötvenéves (lenne) a Buksi

(Újvidék, 1957. december 26–Belgrád, 1962. október 1.)

2008. szeptember 25., 04:00

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Ötven évvel ezelőtt az itteni magyarság egy csodálatos hetilappal lett gazdagabb. Ez volt a mai nemzedékek által sajnos már feledésbe merült Buksi, a 7–77 éves fiatalok hetilapja. A ma is élő akkori fiatalok viszont még mindig meleg nosztalgiával emlékeznek erre a remek kiadványra. Abban az időben mindenki alig várta a csütörtököt, hogy az újságárusok kinyissanak, hogy olvashassák kedvenc képregényhőseik történeteit, melyek egyoldalas folytatásokban jelentek meg. Sok gyűjtő, mind hazánkban, mind Magyarországon, ma ezeket az összegyűjtött példányokat féltett kincsként őrzi.

Akkor párhuzamosan, magyarul Buksi, szerbül pedig Kekec néven megjelenő lap színes nyomtatásban látott napvilágot, és elsősorban képregények voltak benne, de tudománnyal, sporttal, filmmel is foglalkozott, érdekességeket és rejtvényeket is közölt. A belgrádi Borba lapkiadó vállalat és az újvidéki Forum lap- és könyvkiadó közös törekvéseként jelent meg. A magyar nyelvű kiadás főszerkesztője Bogdánfi Sándor (1912–1987) volt. Majdnem öt éven át – amíg nem szűnt meg – magyarul 249 szám jelent meg belőle.

A Buksi a vajdasági magyarság körében kedvelt lap volt, nagy olvasótáborra tett szert, amely egyre csak növekedett, és ez az akkori hatalomnak nem biztos, hogy megfelelt. Egy kisebbségi lap pénzelése talán „teherré vált az államkasszának” és az is elképzelhető, hogy a belgrádi Borba számára az újvidékiek által szerkesztett lap tartalma sem „megfelelő ideológiákat” prezentált az olvasók felé. A folytatásokban közölt nyugati képregényekben a belga rajzoló, Macherot Raymond figurái, Vakarcs és Pöttömke mindig az igazságért harcoltak, úgy, mint Clifton ezredes is. Az amerikai Harold Foster képregényhőse, Valiant herceg a demokráciáért küzdött. A szintén belga Fred Funcken figurája, a fehér lovas az elnyomás és a zsarnokság ellen harcolt stb. A tudományos munkák és a szórakoztató rovatok is lehet, hogy szerintük túlságosan olyan „nyugati” nézeteket közvetítettek az olvasóknak, amelyek a II. világháborút követően túlságosan megnyitották a világot a Jugoszláviában „összezárt” nemzetiségek előtt. Így a belgrádi Borba úgy határozott, hogy 1962. október 1-jétől megváltoztatja a lap tartalmát és külalakját.

Az újvidéki Forum a Buksi fennmaradása érdekében tárgyalásokat indított és folytatott ugyan a belgrádi Borba lap-kiadóvállalattal, de mindannak ellenére, hogy az addig Újvidéken szerkesztett és kiadott szórakoztató lap magyar kiadványa a magyarok körében nagy népszerűségnek örvendett, a Borba lap-kiadóvállalat sajátos érdekei megakadályozták a további megjelenést magyar nyelven. A Buksi megszűnésekor az olvasók leveleinek tömege borította be a távozó főszerkesztő íróasztalát. Az állam a Buksi helyett inkább a szocialista ifjúságot központosítottan nevelő Jó Pajtás, majd a Képes Ifjúság hetilap kiadását irányozta elő. E két lap, valamint a legkisebbeket megcélzó Mézeskalács lett a magyar ifjúságot „nevelően szórakoztató” magyar nyelvű kiadvány. E kiadványok a mai napig is léteznek, értékelésüket bízzuk az olvasókra.

A Buksi azután csak szerbül, Kekec elnevezéssel jelent meg még egy ideig, de a nem megfelelő szerkesztés, a megváltoztatott tartalom és külalak miatt nagyon lemorzsolódott a szerb olvasótábor. Nem is csoda, hiszen a szerb ifjúságtól is megvonták a demokratikus gondolkodást, és irányítottan szűkítették a látószögüket. Így végül a Kekec is megszűnt. Bár a Kekec újraindításával később még voltak próbálkozások, azonban az egynyelvűség és a pártirányvételű szerkesztéspolitika nem tette újra közkedvelté. Így mára a Kekec hetilap is a feledés homályába veszett.

Az egykori Buksi-rajongók viszont nem felejtenek, és értesüléseim szerint a magyar nyelvű Jó Pajtás és Képes Ifjúság mellett az akkor egyszeriben megszüntetett Buksi című lap megfelelő kezekben ma is megnyerné a magyar olvasók táborának a szívét, és talán túl is tenne valamennyi mai ilyen jellegű újságon. Ismerősöket kereső internetes oldalt nyitottam a Buksinak és Macherot Raymond rajzmesternek, majd az akkori ifjúságot sorra bejelöltem. Íme néhány visszajelző lelkes írás.

Laluja Aleksandar (56 éves bajsai) írását így kezdte: „…A Buksik megvannak – bekötve – az első számtól az utolsóig… Kár, hogy minden jelzés nélkül és befejezetlenül vége lett....!!!”

Pekality Rózsa (55 éves, becsei): „Emlékszem, hárman voltunk testvérek, amikor anyukámék esténként kiruccantak, akkor mi előhoztuk a Buksikat és nézegettük. Azok a szép idők.....!”

Boros Anna (57 éves, zentai): „Sok-sok szép emléket hozott vissza a múltból. Kislányka voltam, amikor a Buksi hetilap megjelent, nagyon sokáig az első számtól az utolsóig megőriztem, de sajnos az évek folyamán elkallódtak. A 70-es, 80-as években a Magyar Szó újvidéki szerkesztőségében dolgoztam és ott módomban volt a Buksi archivált számait átolvasni, de már ez is régen volt. Sajnálom, hogy ma már nincsenek ilyen jó kis lapok.”

A magam részéről el kell mondanom, hogy nem szűnő nosztalgiából 1980 után felvettem a kapcsolatot a belga és francia kiadóházakkal (Lombard, Dupuis, Dargaud, Glénat, stb), ahol a Buksiban megjelent képregényeket eredetileg kiadták, és ahonnan az újvidéki Forum kiadóház is átvette őket. Így Belgiumból és Franciaországból megvásároltam a Buksiban megjelent képregények zömét, kitűnő nyomású, keménykötésű albumok formájában. Ez némileg kárpótolta az akkor letört lelkesedésemet. De mi van a többi cserbenhagyott „öreg ifjúkkal”?!

A mai fiataloknak tudniuk kell, hogy mit jelentett nekünk ez a lap – amit aztán egyik napról a másikra elvettek tőlünk. Ezt nagyon szépen megfogalmazta Szőke Zsolt (58 éves szabadkai): „Nagyon örülök, hogy sikerült találkoznom még egy emberrel, akinek szerintem éppen olyan sokat jelent ez a ma már talán megmosolygott lap, mint nekem. Nekem még mindig megvan minden száma, a ma már anyává érett lányom is végigolvasta őket, és ő is tudja, ki volt Gru-Gru, Pöttömke és Antracit... Annak idején megvettem minden számát, az elsőtől az utolsó utánig (tehát néhány szerbet is). Valamennyi sajnos elkallódott belőlük...”

Német István (58 éves topolyai): „Mondhatom, szívet melengető érzés újra látni a gyermekkori kedvenceket! Halvány a remény, de még ÉL, talán lesz még egyszer BUKSI!”

Emlékezzünk vissza a Buksi közkedveltebb képregényeire és a ma is élő, vagy azóta elhunyt alkotóikra, akik e művészetben nemzetközileg is elismert életműveket, alkotásokat hagytak az újabb generációkra: Raymond Macherot (1924– ): Vakarcs és Pöttömke, eredeti francia nevén Chlorophyllle et Minimum, Clifton ezredes Colonel Clifton, Vihar kapitány Pére la Houle. Joseph Gillain – Jijé (1914–1980): Jerry Spring. Fred Funcken (1921– ): Fehér lovas Chevalier Blanc. Hal Foster (1892–1982): Valiant herceg Prince Valiant.Maurice de Bévère –Morris (1923–2001): Talpraesett Tom Lucky Luke. André Franquin (1924–1997): Luci és Laci Modeste et Pompon. Albert Weinberg (1922– ): Dan Cooper. Eduardo Teixeria Coelho (1919–2005): Till Eullenspiegel, Davy Croket. Walt Disney (1901–1966): Csibi és Csibész. Mon Lón: Csapa és Gru-Gru stb.

Azóta Amerikában Hal Foster munkásságának emlékére múzeumot létesítettek. Morris világhírű Talpraesett Tomjának rajzfilmjein derülnek a mai nebulók, és Franciaországban múzeumot nyitottak munkásságára emlékezve. Belgiumban Macherot Raymond mestert, a rajzművészt ma nemzeti hősként tisztelik. Ügyes kis figurái és elragadó történetei csaknem felülmúlják Walt Disney művészetét is. Azóta Macherot figuráiból szobrocskákat is készítettek, és készült már rajzfilm is, sőt a belgák Vakarcs-postabélyeget is kiadtak. Macherot mesternek a Buksiban megjelent képregényei minden bizonnyal a mai ifjúságnak is ugyanolyan nagyszerű szórakoztatást nyújtanának, mint 50 évvel ezelőtt nekünk, mi a szívünkbe zártunk őt, aki talán a Buksi legkedveltebb rajzregényét tette elénk. Kedves Buksi hetilapunk, emléked örökké a szívünkben él!

Az első Buksi Az első Buksi

 Macherot Raymond napjainkban Macherot Raymond napjainkban

Vakarcsék az elvarázsolt berekben Vakarcsék az elvarázsolt berekben

Vakarcs vészhelyzetben

Vakarcs és a fekete patkányok Vakarcs és a fekete patkányok

Clifton ezredes New Yorkban Clifton ezredes New Yorkban

Értékelem a cikket:

Könyvjelzok & Megosztás
Az oldal nyomtatása
!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


hirdetés
EuMedPersonal
  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2014     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Development: CNT | Hosting: CNT

Firefox Internet Explorer Opera Safari Chrome
Avast antivirusna zaštita