Világrengető tiltakozástól tart a Tőke
November 15-én, kedden hajnalban, két nappal az Occupy Wall Street kéthónapos évfordulóján, Michael Bloomberg New York-i polgármester rohamrendőrséggel vetett véget a Zuccotti parkban folyó tüntetésnek. Természetesen azzal az ócska kifogással, hogy "nem vállalhatja a felelősséget, ha valaki megsérül, netán életét veszti" az ott táborozók közül. Amire persze egyáltalán nem kérték a tiltakozók.
Ha komolyan vesszük a törvényt, akkor a Magyar Szó egyértelműen a Nemzeti Tanács „tulajdona”. Ezért, hangsúlyozzák egyesek, azt tesz vele, amit jónak lát. A Nemzeti Tanács viszont a nemzeté – teszem én hozzá.
Céline Dion nemzetiségének margójára – a saját jövőnkről
Balla Lajos volt képviselő és magyarkanizsai polgármester veti fel olvasói levélben, hogy a budapesti TV2 igazságtalanul fosztotta meg a 40 milliós játszma azon részvevőit a nyereménytől, akik Céline Diont francia nemzetiségűnek tippelték, holott a tévé szerint az énekesnő kanadai. (Kultúr- vagy nemzetpolgár? – Közös Íróasztalunk, 2011. április 6. A szerző utólag jelezte, hogy téves címet adott levelének; a cím helyesen: Kultúr- vagy államnemzet – a szerk. megj.) Ballánál az verte ki a biztosítékot, hogy a TV2 „Amerika-majmolásból” összekeverte a nemzetiséget az állampolgársággal (az utóbbira kérdezve ugyanis az amerikai űrlapok a nationality szót használják, ami magyar fül számára az előbbinek a pontosabb megfelelője), holott szerinte „ilyen szövegkörnyezetben a nationality magyar megfelelője az állampolgár”.
A levél érdekes vitát csiholt lapunk világhálós kiadásában, ami nem is csoda. A magyar nemzet újraértelmezése több mint húsz éve tart, és éppen ezekben a napokban, a historizálva alkotmányozó Nemzeti hitvallásban éri el csimborasszóját. Nemcsak a magyar állam és polgárai, hanem Magyarország és a külföldi magyarok egymás közötti kapcsolata is jelentősen átértelmeződik. Azzal együtt pedig az államnemzet/kultúrnemzet fogalompár is.
Hogyan áldotta meg Sólyom és Orbán a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel együtt Tadićot
Nagy nap volt a tegnapi. Boris Tadić Szerbiája és Pásztor István szerbiai magyarsága hatalmas elismerést aratott a magyar fővárosban. Sólyom László köztársasági elnök „szívből üdvözölte” a nemzeti tanácsokról szóló törvény elfogadását, sőt nagyra értékelte Tadić „személyes közbenjárását” – nyilván nem a múlt március 15-ikei délvidéki eltanácsoltatása ügyében. Orbán Viktor pedig egyenesen a „legjobb európai hagyományokat” folytató törvénynek nevezte az új jogszabályt, amelynek szárnyán a szerb elnök villámgyorsan bevette Budát, és most Brüsszel meghódítására készülődhet.
Az USA „békeháborúi” vajdasági tükörben
Washingtontól Vlagyivosztokig, sőt még Vajdaságban is felkavarta a kedélyeket Barack Obama Nobel-békedíja. A derűlátók a reményt, a pesszimisták a közelgő merényletet, a cinikusok pedig egyenesen a semmit (vagy éppen a sűrűsödő afganisztáni háborút és az el nem ismert iraki halott százezreket) látják mögötte. Mint ahogy általában lenni szokott, nyilván senkinek sincs egészen igaza, de bizonyosan mindenki látja az igazság – vagy legalábbis a megélhető valóság – legalább egyik fontos foszlányát.
„Sohasem hal meg a remény": Négy fivér, akik az elesettekért éltek – és haltak
Dollármilliók közé, az óceán habjai mellé születtek: egész életüket leélhették volna gondtalan fényűzésben úgy, hogy soha senki ne halljon róluk, hogy saját öröm- és kéjhajhászásukon túl az égvilágon semmit ne tegyenek. Az örökölt vagyon egy részének gyanús eredete miatt is elbújhattak volna a világ szeme elől.
Obama "tanulságos pillanata": Tadić úr, hallotta!?
Washingtoni “szenzáció”: az elnök visszakozott! Vajon mifelénk megtörténhet-e, hogy az államfő kiáll a kisebbségek védelmében? És ha hibázik, gyorsan ki is javítja...
OBAMA HARMADIK "MAGYAR PILLANATA" -- Egy rajongó „vallomása” az amerikai elnöknek
Nem Pesten történt és nem is egy amerikai magyar környezetben – de az USA új, fiatal, energikus, rocksztárként ünnepelt elnöke végre megtudhatta, mit jelent a keresztneve magyarul! Ez volt Barack harmadik „magyar pillanata”, amire sokkal kellemesebb szövegkörnyezetben került sor, mint amikor pár héttel ezelőtt ő mondta ki a Magyarország szót Ukrajna mellé biggyesztve azt.
.gif)
Olvasd a Képes Ifjúságban:
Beta/AP 
Beta/Hszinhua
Beta/AP
Romániában is befejeződött a népszámlálás, és a hivatalos közegek a napokban ismertették a végeredményt. Ebből kiderült, hogy alaposan megcsappant az ottani magyarok száma. A kilenc évvel ezelőtti több mint másfélmillióhoz képest csaknem kétszázezerrel vannak kevesebben. Az is kiderült, hogy a romániai magyarok művelődési élete központjának számító Kolozsváron igen lényeges a lélekszám csökkenése, de más megyékben sem igazán biztató a helyzet.
Ez alól csupán Kovászna és Hargita megye, vagyis a Székelyföld a kivétel. Ott még számbelileg is tartják magukat a székelyek. Persze ennek okát a régmúltban kell keresni, hiszen száz-százötven évvel ezelőtt megszokottnak számított a nyolc-tízgyerekes család.
Más lapra tartozik, hogy onnan a madéfalvi veszedelem után (amelynek alig egy hónappal ezelőtt volt az évfordulója) Moldovába, majd Bukovinába, onnan pedig az Al-Dunára kirajzottak között ötven évvel ezelőtt is csak elvétve fordult elő, hogy egy családban ebédkor tízen ültek az asztalnál.
Emlékezetem szerint – például Székelykevén – csupán Nagy Bálint kántortanító bácsiék és Nagy Györgyék, akiket mindenki csak szakmájuk után Köteleséknek nevezett, neveltek fel tizenkét gyereket.
Nem tudni, mi volt a nagyobbára kétgyerekes divatnak az oka, de fél évszázad távlatából lehangoló eredménnyel járt, hiszen a földkerekség legdélibb, többségében magyarlakta faluban az egykori négyezer-ötszáz helyett jó, ha kétezren laknak.
Székelyföldön azonban – úgy tűnik – ez nincs egészen így. Lehet, hogy ott sincs már egy családban tucatnyi kenyérpusztító, de el tudom képzelni, hogy megismétlődhet a régi-régi anekdota. Amikor még tíz gyerek volt a divat, az iskolában kérdezi a tanító néni:
– Ábris, tük hányan vattok tesvérek?
– Münk csak heten – felelte a „szégyentől” szemlesütve a kucsmás, harisnyás „gyermëkëcske”.
Vajdaságban ma hideg, ám napos lesz az idő. Mérsékelt délkeleti szél fúj. A legalacsonyabb hőmérséklet -9 és -7 Celsius-fok között, a legmagasabb nappali pedig -2 Celsius-fok körül alakul.
Az országban is hasonlóan hideg idő lesz. Hajnalban -13 és -7 Celsius-fok között ingadozik a hőmérséklet, napközben pedig legfeljebb -9 és -2 Celsius-fokig emelkedik. A Kossava térségében derült lesz az égbolt és mérsékelt délkeleti szél fúj. Az ország többi részében felhős lesz az ég, délutánra azonban mindenhol kisüthet a nap.
Az előrejelzések szerint az előttünk álló napokban is nagyon hideg idő várható. Kedden és szerda délelőtt szinte az egész országban derült lesz az ég. Szerda délután növekszik a felhőzet és csütörtökön már egész nap borús idő lesz. Az esti órákban az egész országban hóesésre kell számítani.
Európa legnagyobb részén borús, zimankós idő van. A hőmérséklet átlagban -10 és 0 Celsius-fok között, a kontinens nyugati részén 1 és 5 Celsius-fok között alakul. Hollandiában, Olaszországban és Görögország egyes vidékein esőre van kilátás. A Pireneusi-félszigeten és Közép-Európában kisüthet a nap.
A Balkán-félszigeten szinte mindenhol derűs lesz az égbolt, a nyugati-részeken viszont napsütésre van kilátás, Görögország egyes vidékein eleredhet az eső. Az Adriai-tenger és az Égei-tenger térségében erős észak-keleti szél fúj.
Vízállás
A Duna Bezdánnál 394 (-13), Apatinnál 450 (-5), Gombosnál 386 (12), Palánkánál 336 (12), Újvidéknél 327 (11), Slankamennál 320 (12).
A Tisza Törökkanizsánál 167 (0), Zentánál 233 (1), Törökbecsénél 306 (0), Titelnél 308 (14).
A Béga Tamásfalvánál 82 (0).
A Temes Módosnál 76 (-10), Torontálszécsánynál 264 (0).
1934
Meghalt Móra Ferenc író, újságíró, múzeológus.
1957
Meghalt Neumann János világhírű matematikus, a számítógép kifejlesztője.
1587
Stuart Máriát, az 1568 óta angol fogságban élő korábbi skót királynőt kivégezték a Fotheringhay kastélyban. A halálos ítéletet I. Erzsébet királynő csak habozva írta alá.
1828
Megszületett Jules Gabriel Verne francia író, többek között az Utazás a Föld középpontjába, a Kétévi vakáció, a Nyolcvan nap alatt a Föld körül és a Sándor Mátyás írója.
1851
Megszületett Kate Chopin amerikai szerző, aki New Orleans kulturális életének szószólójaként volt ismert, fő műve az 1899-ben írt "The Awakening" ("Ébredés").
1920
Megszületett Lana Turner amerikai színésznő, aki az 1940-es évek Hollywoodjának legendás dívája volt, játszott - többek között - "A postás mindig kétszer csenget", "A három testőr", a "Falcon Crest's" című filmekben.
1925
Megszületett Jack Lemmon Oscar-díjas amerikai színész (Van, aki forrón szereti, Irma, te édes, Furcsa pár, A szomszéd nője mindig zöldebb).
1931
Megszületett James Dean amerikai színész.
1932
Megszületett Szinetár Miklós színházi és filmrendező (Háry János, Az ember tragédiája, Csárdáskirálynő).
1932
Megszületett John Williams Oscar-díjas amerikai filmzene-szerző (A cápa, Csillagok háborúja, Harmadik típusú találkozások, Szuperman, E. T., Az Eastwick-i boszorkányok, Schindler listája, Jurassic Park, Harry Potter).
Az ágyában ütött el autó egy férfit az Egyesült Államokban,valósággal berobbant a házba a sportkocsi.
Vezetője nem várta meg a helyszínen a rendőröket, mivel épp előlük menekült. Áldozata, egy 34 éves férfi egy teljes órán át hevert az autó alá szorulva, míg a tűzoltók ki tudták szabadítani. Szerencsére csak égési sérüléseket szenvedett a lábán és a hátsóján, feltehetően hason fekve aludt, amikor a kocsi a falat beszakítva a hálószobájába érkezett.
A rendőrség közlekedési szabálytalanságok miatt üldözte az autó vezetőjét, egyebek közt szöges útzárral is megpróbálta megállítani, ám az illető kikerülte a vastüskéket, a házat azonban nem tudta. Immár cserbenhagyásos gázolás is van a számláján. A rendőrség keresi.
A kocsit csak több órányi megfeszített munkával tudták „kiebrudalni” a házból – adta hírül a BBC.
.gif)
