(Molnár Edvárd felvétele)Az idei magyarkanizsai Jazz és Improvizatív Zene Fesztivál csütörtökön a hagyományos piaci hívogatóval kezdődött.
A szenttamási Emberi Jogi Központ a Történetek a magyarság múltjából című kiadványt mintegy 2000 példányban a következő településekre juttatta el könyvadományként: Bajsa, Bácskossuthfalva, Bácsfeketehegy, Csóka, Egyházaskér, Feketetó, Hódegyháza, Kishegyes, Magyarmajdány, Oroszlámos, Óbecse, Pacsér, Padé, Temerin, Tiszaszentmiklós, Torontálvásárhely, Törökkanizsa, Szabadka, Szaján, Szenttamás, Székelykeve, Ürményháza.
AZ ELTŰNŐBEN LEVŐ SZABADKA (3.) --
Május eleje utca 44.
Az egykori Szabadka területén több felszíni víz volt, amelyek közül a legismertebbek a Rogina-bara (Róka-bara), a Jaszi-bara és a Cigány bara. Ugyanakkor a közepén északról déli irányban egy vízfolyás szelte át a várost. Ennek több forrása, több ága volt, de dióhéjban azt mondhatjuk, hogy északról a valamikori Kelebiai-tó irányából indult és a Mlakán, a mai Prozivka területén fejeződött be, s a Palicsi-tavat látta el vízzel. Ez a víz a mai városközpont területén szükséges, fontos volt abban az időben, amikor a település az állandó törökveszéllyel nézett szembe. A város a vár körül alakult ki, s a védelemben a Róka-bara és a Cigány bara vize, valamint egy mesterséges tó is szerepet játszott, amely a folyamon levő gát lezárásával jött létre. A XVIII. században a törökök visszahúzódtak, így új lakosokkal települt be Szabadka, akik a folyam mentén a magasabban fekvő részeken építkeztek. A XIX. században éppen ezért a vizek már zavaró tényezővé váltak és megkezdődtek a vízszabályozási munkálatok, amelyek során eltűntek a folyamok, amelyeket a felszín alatti csatornarendszerbe tereltek és a Palicsi-tóba vezettek be, a mocsarakat pedig kiszárították. Amikor a városban sétálunk, apró jeleit tapasztaljuk annak, hogy egykoron itt mocsarak voltak, s a Fűzfás-ér partján a Nepomuki Szent János szobor is erről tanúskodik,
TÉVÉJEGYZET
Vannak tévécsatornák, melyeknél észre sem vesszük az idényváltást, télen, nyáron ontják a filmet, az ismeretterjesztő műsort, a híranyagot, attól függően mire szakosodtak, gondoljunk csak például a Film+-ra, a Discovery-re, a HírTV-re. A „hagyományos” tévécsatornák, melyek figyelme mindenre kiterjed (zömmel a közszolgálati televíziók, de a nagyobb anyagi háttérrel rendelkező kereskedelmi tévécsatornák sorolhatók ide), ilyentájt őszi műsorsémára váltanak, ami azt jelenti, hogy a nyári pihenőről visszatérnek az ismerős arcok, vagy addig ismeretlenek bukkannak fel, új sorozatokat vetnek be, ismét a képernyőre kerülnek a népszerű vetélkedők, esetleg új műsorokkal gazdagodik a séma. Aki sok időt tölt a tévé előtt, tapasztalhatja ezeket a változásokat. Sőt, rájöhet arra, amire én, nevezetesen, hogy van egy harmadik kategória is, ide azok a tévécsatornák sorolhatók, melyek számos igénynek szeretnének eleget tenni (informálni, tanítani, szórakoztatni), de egyik sem megy igazán, sem télen, sem nyáron, ebből kifolyólag még a sémaváltás sem igazán egyértelmű és érzékelhető. Ez utóbbi csoportba tenném például a Vajdasági Televíziót, mely mindezek közül szinte semmit sem valósít meg töredelmesen, a z informálást leszámítva.
SISY 2010
Nyolcadik alkalommal rendezik meg a SISY-t, azaz az intelligens rendszerek konferenciáját pénteken és szombaton Szabadkán. A konferencián – amely pénteken 9 órakor, a Városházán tartandó ünnepélyes megnyitóval kezdődik – szerbiai, anyaországi, romániai, szlovákiai, horvátországi, belgiumi, ausztriai, nagy britanniai, portugáliai, indiai és németországi kutatók vesznek részt. Szervezője az Óbudai Egyetem, a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola és az Újvidéki Egyetem Természettudományi Kara, támogatója pedig az IEEE nemzetközi mérnökszövetség.
KÖNYVJELZŐ
Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény – az író stílusművészetének remeke – vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz: egyikük annak idején elárulta, sőt majdnem megölte barátját, elcsábította a feleségét, örökre tönkretette az életét. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: egy világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti.
Csupán 7-8 hátrányos helyzetű diák jelentkezett a számukra fenntartott 35 helyre – Idén 110 diáknak nem jutott hely a kollégiumban
6 millió dinárból (5 millió állami támogatás és 1 millió dinár önrész) bővül a szabadkai Diákotthon konyhájának munkaterülete és néhány új konyhai felszerelést is vásárolnak. Ahogy azt Gyivánovity Róbert igazgatótól megtudtuk, terv az, hogy majd felfelé is bővítsék, s így kétszintes legyen a konyhájuk. A munkálatok még nem kezdődtek el, mivel a pénz Belgrádból nem érkezett meg. Ahogyan az új szárny építéséhez sem.
MAGYAR IRODALMI FOLYÓIRATOK TALÁLKOZÓJA
Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) a szervezésében szeptember 9. és 12. között rendezik meg az erdélyi Árkoson a Kárpát-medencei magyar irodalmi folyóiratok első találkozóját. Sándor Zoltán és Csík Mónika szerkesztők részvétel ével az írótáborban Vajdaságból a Sikoly folyóirat fogja képviseltetni magát. Orbán János Dénes , az E-MIL elnökének moderálásával a találkozón a következő folyóiratok bemutatkozására kerül sor: Bárka, Együtt, Helikon, Hitel, Irodalmi Jelen, Kortárs, Korunk, Magyar Napló, Opus, Parnasszus, Sikoly, Székelyföld, Szépirodalmi Figyelő, Új Könyvpiac.
– Mondja Bicskei Zoltán, a csütörtökön kezdődő magyarkanizsai jazzfesztivál főszervezője
Ahogyan arról már korábban beszámoltunk, Magyarkanizsán ma kezdődik a XVI. Jazz és Improvizatív Zene Fesztivál, amely a hagyományokhoz híven idén is rendkívül színvonalas programokkal várja majd az érdeklődőket. A szervezők azt mondják, a rendezvény alapkoncepciója az elmúlt évek során nem változott, viszont mára szinte teljesen egyedül maradtak abbeli törekvésükkel, hogy kizárólag a tiszta művészetet pártolják és mutassák be.
– A jazzfesztivált a lelkesedésünk tartja életben, illetve az a jazzből és az az improvizatív zenéből áradó életöröm, ami miatt még az olykor felmerülő nehézségek ellenére is jól esik megszervezni ezt a rendezvényt. De legfőképpen az, hogy a régiónkban vannak olyan kiváló muzsikusok, akiket öröm szolgálni és bemutatni a közönségnek – magyarázza lapunknak nyilatkozva Bicskei Zoltán, a rendezvény főszervezője, majd hozzáteszi: – Anyagi szempontból pedig az, hogy soha nem álltunk csupán egyetlen lábon. Sok apró lábon állunk, ezért ha valamelyik pénzelőnk kiesik, akkor nem roggyan meg a fesztivál, legfeljebb egy-két együttessel kevesebbet hívunk meg. Ugyanakkor ez a függetlenségünk záloga is egyben, ezért a pénz nem szólhat bele soha a rendezvény koncepciójába sem.
Könyvbemutató
A kelta kultúra nyomait feldolgozó kötetet mutatnak be csütörtökön a zombori Városi Múzeumban. A doroszlói leletek monografikus feldolgozása szerbül és angolul olvasható.