Az újvidéki Sóti Zsuzsanna a Harmadik Világ Szegényeinek Szolgái Misszionárius Mozgalom révén önkéntesként dolgozott a távoli országban
Egy, az Egyesült Államokból érkező látogatócsoportnak segítettem fordítani, így jutottunk el együtt Punacanchába, amely egyike a három missziós falunak. A fotón (Zsuzsi balról az első) az ottlakó Nővérek közül hárman: Bertha, Elsa és Patricia Kevés olyan hely van a Földön, amely olyan múlttal büszkélkedhet, mint Peru. Az ősi korok emlékei viszonylag jó állapotban maradtak fenn, így az utazók megcsodálhatják az inka fővárost, Cuscot, Machu Picchu fenséges romjait, vagy éppen a spanyol hódítók korának építészeti remekműveit. Az említettek önmagukban is elegendőek volnának ahhoz, hogy a kalandra vágyók ezreit vonzzák az országba. Az újvidéki Sóti Zsuzsanna azonban nem turistaként járt ott, hanem nemes cél érdekében több mint egy évig tartózkodott Peruban.
Januári séta Prága ólomkatonái és ördögi vízköpői között
Az őröknek egy órát kell kibírniuk mozdulatlanul a januári hidegben az őrségváltásig. Talán nem is hús-vér emberek, gondolnánk, de az orruk elárulja őket (a szerző felvételei) Az arany város. A száztornyú város. Európa szíve. A városok anyja. Prága. Több névvel is illették már a Moldva-parti várost. Alapvetően tudni illik róla, hogy az 1,2 millió lelket számláló város a Cseh Köztársaság fővárosa. Tőlünk valamivel több mint 700 kilométerre fekszik északnyugatra, Európa közepén, ezt a térképen láttam. Busszal ez nagyjából 11-12 óra zötykölődést jelent, ezt meg tapasztaltam. Történelmét legendák szövik át és teszik színesebbé. Ezek közül néhánnyal mi is találkoztunk.
Az idén emlékeznek meg születésének 175. évfordulójáról
Schönbrunn történelmi jelentőségének, szép fekvésének és építészeti megjelenésének köszönhetően az osztrák főváros egyik legfőbb nevezetességének számít. Napjainkban az UNESCO-világörökség részét képezi (Ótos András felvételei) Bár Habsburg volt, a legtöbb magyar alattvalója szerette. Esküvője után Európa legszebb császárnéjának, leánya születése után a legszebb anyukának, 37 évesen pedig a legcsinosabb nagymamának tartották. Ő Sissy, vagyis a magyarok szeretett Erzsébet királynéja.
Levelezőlapok a Vajdasági Múzeum vándorkiállításán
Ótos András felvételei Mindegyik képeslapon lánykák szerepelnek, csak nők – állapítja meg csendesen a csinos tévés kolléganő, jobbjával nyakába dobva sálját. Az újságíró bólogat. Valóban, csak nők, nők, de azért keres kisfiúkat is a levelezőlapokon, hátha. De még ezek a malacon lovagló, mezőn kergetőző, piros luftballont eregető kisfiúk is kislányosak. Felfújt arcuk piros, a szemük kék, mint a tengerszemek – olyanok, akár valami puttók.
A nagybecskereki Petőfi néptáncosai a fellépés előtt (a szerző felvételei) A hétvégén Magyarittabén megkezdődött a harmincegyedik Téli találkozók művelődési rendezvénysorozat, Bánát egyik legrangosabb és leghosszabb múltú rendezvénye. Sajnos az eseményre ínséges időben kerül sor, ráadásul nemrég nem sikerült meghosszabbítani a helyi járulékot. Nem véletlenül kívánta megnyitóbeszédében dr. Lódi Gábor parlamenti képviselő a helybelieknek, hogy sikerüljön nekik jövőre is megvalósítani a rendezvényt. Az első ilyen rendezvényt 1976-ban tartották meg Deák Ferenc író ötlete nyomán. Ettől kezdve minden évben a helybeli Művelődési Otthonban hétvégenként szórakozást biztosítottak a téli hónapokra, nemcsak a helybelieknek, hanem a környékbeli magyar közönségnek is. Megszakítás nélkül 16 alkalommal szervezték meg a művelődési rendezvényeket, majd 1991 után, a háborús helyzet miatt egészen 1998-ig, szüneteltek. Ettől kezdve újra folyamatosak a Téli találkozók.
Helytörténeti előadás Piroson
Ezt még apám kapta hatvanöt évvel ezelőtt. (A képen balról Uri Ferenc, középen Gyülvészi Géza, jobbról Sípos András, egykori tanítvány) Piroson a Fehér Ferenc Magyar Művelődési Egyesületben helytörténeti előadás keretében emlékeztek meg a magyar kultúra napjáról. Gyülvészi Géza egyesületi elnök köszöntőjét követően Bácsi Etelka, az anyanyelvápoló szakosztály vezetője felolvasta alkalmi jegyzetét a magyar kultúra napjáról, majd Reményik Sándor és Wass Albert egy-egy verse hangzott el ifjabb Tóth András és Barna Gyöngyi tolmácsolásában.
Négy település, Bácskertes (Kupuszina), Gombos, Doroszló és Szilágyi majdnem száz fiatal műkedvelője lépett színpadra a Négyesfogat rendezvénysorozat minden egyes állomásán. Január 7-én Szilágyin, 8-án Kupuszinán, 14-én Gomboson, és végül 28-án Doroszlón, az idei házigazdáknál, a Móricz Zsigmond Magyar Művelődési Egyesületben.
(fotó: Dávid Csilla) A városi képviselő-testület épületének előcsarnokában vasárnap visszatekintő fényképkiállítás nyílt, amellyel Gavrilo Grujićra, a Dnevnik napilap elismert fotósára, Aranyszem díjas alkotójára emlékezünk. Grujić öt éve távozott az élők sorából. A kiállításmegnyitón bemutatták a művész alkotásaiból összeállított fotómonográfiát. A kiállítást Aleksandar Jovanović, a képviselő-testület elnöke nyitotta meg. Elmondta, hogy Grujić mély nyomot hagyott városunk történelmében – lehetővé tette azt, hogy a fontos események ne merüljenek feledésbe. A kiállítás két hétig tekinthető meg
Egyszerre tartottak madárkiállítást és kolbászfesztivált Zomborban
Már reggel sorban álltak a kolbászért (Fekete J. József felvételei) Zomborban hagyományosan, immár harminchatodik alkalommal január utolsó hétvégéjén rendezik meg a nemzetközi madár- és kisállat-kiállítást, amelynek szervezője a Sombor 1871 elnevezésű kisállattenyésztők egyesülete. Az idén majd 400 kiállító mintegy 3000 galambot, díszmadarat, nyulat és kisállatot mutatott be a pontozóbíróknak, majd a közönségnek.
Második alkalommal tartottak Vince-napi borbált Szabadkán
Az egyházi személyek megáldották a borokat (fotók: Photo Focus) A múlt hétvégén a szabadkai Galleria Szállodában második alkalommal tartották meg a Vince-napi borbált, amelynek megszervezését ezúttal is a Kúria Kft.-t, vagyis annak tulajdonosát, Szilágyi Dorottyát dicséri. Öt különböző borász jelent meg a rendezvényen és kínálta kóstolásra borait, négyen a régióból érkeztek, az est vendégei pedig az etyeki Hernyák Birtok képviselői voltak.