Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén végzett. 1984 óta a Magyar Szó dolgozója. Pályája során volt a művelődési rovat szerkesztője és újságírója, jelenleg a Hétvége szerkesztője és a szabadkai szerkesztőség vezetője. 2003-ban újságírói díjat kapott.
Cikkek :
A kollektív bűnösség terhe alatt élőknek egyénenként kell kérelmezi rehabilitálásukat – Szabadkán várják a három bácskai falu kiüldözött magyarjainak jelentkezését
Január 23-án beindult a VMSZ jogsegélyszolgálata. A párt a CMH irodákat kérte fel a rehabilitálással és a vagyon-visszaszármaztatással kapcsolatos jogi tanácsadás lebonyolítására. Igaz ugyan, hogy a vagyon-visszaszármaztatási törvényt szeptember végén fogadta el a parlament, de az csak február 6-án lép hatályba. Ekkor hirdetik meg a kérelmek átadásának lehetőségét, ám ténylegesen csak március elején fogadják őket. A kárpótlási kérelmeket az új jogszabály életbe lépése, azaz december 15-e óta be lehet adni. A VMSZ a CMH irodákat kérte fel a rehabilitációval és a vagyon-visszaszármaztatással kapcsolatos jogi tanácsadás lebonyolítására
(Fotó: Molnár Edvárd)
Megkezdte működését a VMSZ jogsegélyszolgálata, amely a rehabilitálással, illetve a vagyon-visszaszármaztatással kapcsolatban nyújt jogi tanácsot az érdeklődőknek. Szabadkán, Zentán, Újvidéken, Nagybecskereken, Temerinben és Zomborban jogászok várják a kérelmezőket.
Szerbiában évente 150–200 000 terhesség-megszakítást végeznek. Szabadkán hozzávetőlegesen 400, Újvidéken pedig mintegy 1000 abortuszt jegyeztek az elmúlt évben (minden negyedik terhességet megszakítanak). A napokban az egyik ismerősöm sírva jött ki a nőgyógyásztól. A doktornő sértegette, amiért harmincéves létére még nem szült gyereket, miközben néhány évvel ezelőtt már volt egy abortusza. A kellemetlen beszélgetés odáig fajult, hogy a fiatal nő a könnyeit törölgetve bevágta a rendelő ajtaját, és megfogadta, hogy ide soha többet be nem teszi a lábát.
Szerbiában már az olcsó keleti árunak sincs vásárlója – Hivatalosan hozzávetőlegesen 6000 kínai él az országban
Valamikor menni is alig lehetett a szbadakai ócskapiacon. Most alig akad vásárló. (Molnár Edvárd felvételei) A kínaiak a legszámottevőbb emigránsok Szerbiában. Arról, hogy hányan élhetnek nálunk, megoszlanak a vélemények. A rendőrségi adatok szerint 2009-ben 4956 kínai kapott munkavállalási engedélyt, 2010-ben 5025, tavaly pedig 5369-re nőtt ez a szám. Sokak szerint azonban ennél jóval többen vannak. Ha abból indulunk ki, hogy a Munkaadók Uniója szerint országszerte 10 000 kínai üzlet működik, s azokban legalább ketten dolgoznak, máris jóval meghaladtuk a hivatalos adatokat. Vannak, akik a számukat egyenesen 70 000-re becsülik.
A szilágyi mérnök bejárta az egész világot Kanadától Indonéziáig – Lajos azt vallja, mindenütt tisztességesen kell dolgozni, ez sikerének a titka - MEGCSINÁLTÁK A SZERENCSÉJÜKET (2.)
Csőke Lajos története olyan, mint a mesebeli királyfié, aki elindul, hogy kiállja a három próbát, annak reményében, hogy megkapja a jutalmát. Érdekes, hogy ő nem jutalomnak tartja azt, amit elért, hanem a sors ajándékának vagy talán inkább természetesnek. Pedig éppen olyan halált megvető bátorsággal vágott neki a világnak, mint ahogyan a legkisebb királyfiak szoktak, s éppen olyan kitartással járt az útján, mint aki a királykisasszony kezéért küzd.
Biacs Zoltán ott dolgozik, ahol az informatika „szíve dobog” - MEGCSINÁLTÁK A SZERENCSÉJÜKET( 1.)
Biacs Zoltán mérnök ma Kaliforniában, a Szilícium-völgyben dolgozik. A Szilícium-völgy az informatikai csúcstechnológia szinonimája. Olyan világcégek vannak itt, mint a Google, az Apple Inc., az Adobe Systems, az Intel, a Facebook és még sok más hasonlóan híres vállalat. Biacs Zoltánnak Magyarkanizsáról a Belgrádi Egyetemen keresztül vezetett az útja Kanadába, majd onnan az Egyesült Államokba.
A vagyon-visszaszármaztatási és a rehabilitációs törvények vajúdása idején kemény politikai csaták zajlottak a háttérben – Pásztor István, a VMSZ elnöke összegezi az elmúlt hónapok történéseit
A Vajdasági Magyar Szövetség hatalmas csatát vívott az év utolsó hónapjaiban. A vagyon-visszaszármaztatási és a rehabilitációs törvények körüli vitában végül a magyar közösség számára elfogadható megoldás született. Pásztor Istvánnal, a VMSZ elnökével, a politikai küzdelem hátteréről, illetve a közelgő választásokról beszélgettünk.A készülő vagyon-visszaszármaztatási törvénynek mindenki örült, senki sem gondolta, hogy hónapokig tartó kemény politikai küzdelem veszi kezdetét.
– Nekünk eszünk ágában sem volt tiltakozni, szembemenni, kekeckedni. Nekünk, ha úgy tetszik, megkönnyebbülés volt, hogy megszületik a vagyon- visszaszármaztatási törvény, hiszen tizenegy éves kötelezettségünk. Ugyanis a DOS ezt fogalmazta meg a szerb társadalom iránti kötelezettség vállalásaként. Nem került volna sor a törvény elfogadására most sem, ha nem lett volna része annak az európai közeledési föltételrendszernek, amelyet Szerbia bevállalt. Mi örültünk annak, ha kényszerből is, de ez a törvény elfogadásra kerül. Annál nagyobb volt a meglepetés, amikor rájöttünk arra, hogy az igazi kérdés nem az, hogy mit fognak visszaadni természetben vagy értékpapírban, vagy mi a visszaadás határideje és milyen fokú igazságosság fog beteljesülni, hanem amikor kiderült, hogy értékrendbeli, civilizációs problémával állunk szemben. Ha a 2011-es évet abból a szempontból kellene megközelítenem, hogy mi volt számomra a legnagyobb csalódás, akkor azt kell mondanom, hogy nemcsak nekem, hanem azt gondolom, hogy sokunknak az volt, hogy akikről azt gondoltuk, hogy a mi elvbarátaink, tisztelnek, becsülnek bennünket, velünk együtt ugyanazt akarják önmaguknak gyerekeiknek, unokáiknak, azokról kiderült, hogy mégsem így gondolják.
A szabadkai Plató könyvesboltban is aláírható a Szabadkai nyilatkozat
A szabadkai Plató könyvesboltban teadélutánra hívták szombaton azokat, akik úgy érzik, szükség van a nyomásgyakorlásra, hogy a városrendezési főtervbe foglaltakon túl fokozottabb figyelmet szenteljenek a város értékes épületeinek. Szombattól ebben a könyvesboltban is aláírható a petíció, amely a Mosolyogj Szabadkára nevet viselő informális csoport szándékai szerint majd a a községi képviselő-testület elé kerül, hogy azután egy átfogó örökségvédelmi koncepció alapján vizsgálják felül a városrendezési főtervet.
A délvidéki magyarság számbelileg ugyan csökkent, de erőnlétében, szakmai tudásában, versenyképességében erősödött az elmúlt húsz évben, hangzott el a MTT jubileumi konferenciáján
(Tarnóczy Mariann köszönti a megjelenteket – Molnár Edvárd felvétele) A határon túli identitás jellemzőiről írva Gereben Ferenc szociológus megállapította, hogy Vajdaság és Magyarország tűnik a magyarságtudat legkevésbé pozitív hangoltságú régiójának. A délvidéki magyarok a kutatások szerint a kisebbrendűségi érzéssel küzdenek, s emiatt folyamatosan a sebzettség állapotában élnek. A szabadkai székhelyű Magyarságkutató Tudományos Társaság fennállásának 20 éves évfordulójára A kisebbségkutatás 20 évének állomásai címmel szervezett tudományos konferencián a kutatók a délvidéki magyarság identitását, a népesség háború okozta attitűdjét, az együttélési hajlandóságát valamint a magyar tudományos hálózat, az intézményi kapcsolatok illetve a közpolitikai állapotokat vizsgálták.
A szakmai megjegyzések jelentős hányada beépült a 2011–2016-os időszakra vonatkozó dokumentumba
A szabadon választott Magyar Nemzeti Tanács alakuló ülésétől számított 16 hónapon belül három fontos fejlesztési dokumentumot készített el. Az elsőként elkészült oktatásfejlesztési stratégia értékelése ugyan még hátra van, de már az eddigiekből kitűnik, hogy az anyanyelvű oktatás terén komoly előrelépés tapasztalható a rendkívül alapos és pontos feladatokat meghatározó dokumentumnak köszönhetően. A kulturális és a médiastratégiát a testület legutóbbi ülésén fogadták el. Megvalósításuk eredményéről egy év múlva számolnak majd be a szaktárca vezetői.
A honosítási eljárás zökkenőmentesen halad – Szabadkán eddig már 1000 magyar útlevelet adtak ki
Szerbiában hozzávetőlegesen 5200 keleti országokból érkező menekült tartózkodik – A magyar határrendészet visszatoloncolja azokat, akik lebuknak
Gróf Cseszneky Miklós a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán pereli be Szerbiát – Az Angliában élő család számára az erkölcsi elégtétel a legfontosabb
HANGOK ÉS KÉPEK
KAPCSOLÓDÓ KOMMENTÁRUNK
Interjú Ágoston Andrással, a VMDP elnökével magyar állami kitüntetése alkalmából
Az épülő szabadkai Népszínház akkor is nyeli a pénzt, ha nem csinálnak rajta semmit – Eddig 2,5-3 millió eurót ruháztak be – Eladó és kiadó az épület egy része
Vajdaságban van a szerbiai vasúthálózat 45 százaléka – A vonatok átlagsebessége 45 kilométer óránként – A most vásárolt 12 orosz villanyvonatból a nem hivatalos hírek szerint kettő kerül majd a tartományba
