Azoknak a kutyáknak, amelyek veszélyt jelentenek a környezetükre, de a gazdájuk közterületen szeretné sétáltatni őket, át kell esniük egy vizsgán. Az állatjóléti törvény megfogalmazása szerint a veszélyes kategóriába azok az ebek tartoznak, amelyeknek a marmagassága meghaladja az 55 centimétert. A jogszabály előírásai szerint a kiképzés elvégzése után a kutyát póráz és szájkosár nélkül is ki lehet vinni az utcára.

Nem hiszem, hogy sokan megdöbbennének azon az adaton, mely szerint a világon évente több mint hétmillióan, azaz naponta húszezren halnak meg rákban, de annál inkább lesújtó, ha egy rokonunk vagy barátunk betegszik meg. A nagy számok és a világ távoli, az egyetlen eset valóban közeli. S bár a világnapok inflálódni tűnnek, február 4-e, a rákellenes világnap ürügyül szolgálhat arra, hogy olyan ember beszéljen a betegségről, aki maga is megtapasztalta.

Rájár a rúd az újvidéki kávéházakra. Miután a közelmúltban szabályozták a vendéglátó-ipari létesítmények nyitvatartási idejét, s választás elé állították őket, hogy dohányzó, füstmentes, illetve – elegendő hely esetén – dohányzásra kijelölt résszel rendelkező találkahellyé kívánnak-e válni, most a zenét is „betiltották” a számukra. A vendéglátósok véleménye legalábbis az, hogy a napokban meghozott városi döntés annyira szigorúnak számít, hogy az a legkézenfekvőbb megoldás, ha egyszerűen kikapcsolják a muzsikát.

A helyi vállalkozások mellett már vidéki, köztük külföldi érdekeltségű befektetők is szeretnének beruházni és üzemcsarnokot, gabonatárolót vagy éppen hűtőházat építeni Adán, a községi ipari zónában. Mostanság is több cég építkezik, hamarosan pedig újabb beruházások megkezdése várható, amelyek eredményeként több tucatnyi új munkahely létesülhet Ada községben. A helyi önkormányzatban is azt remélik, hogy a beruházások megvalósulása után csökkent a munkanélküliség és versenyhelyzet alakul ki a munkáltatók között képzett munkaerő alkalmazására.

– A plakett átvételekor nagyon boldog és büszke voltam, hiszen rendkívül jó érzés az, ha az ember munkáját elismerik. Jó az is, amikor egy-egy versenyen pozitívan beszélnek a tanítványaimról, nagyon örülök annak, amikor helyezést érnek el, de ez a plakett mégis több ennél, hiszen az eddigi munkámnak az elismerése. 1994 óta foglalkozom tánc- és énekoktatással, ennek ilyen formában is beért a gyümölcse – foglalta össze érzéseit a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség egyik idei díjazottja, Kisimre Szerda Anna, az elismerés kapcsán készült interjú első, magától adódó kérdésére. A beszélgetés során azután kalandoztunk a múltban, a jelenben és a közeljövőben is.

A tavaly októberben nyugdíjba vonult dr. Káich Katalin azon ritka egyetemi tanárok sorába tartozik, aki megkapott szinte minden szakmai elismerést: a Színháztörténeti Múzeum, valamint a Vajdasági Egyetemi Tanárok és Kutatók Egyesülete életműdíjat adott át neki, legutóbb pedig megkapta a professor emeritus kinevezést is, melyet a tudományos munka, az oktatás és a társadalom területén elért eredményeiért nyert el.