Gazdasági témakörben hívott össze tegnapra lakossági fórumot a Magyarkanizsai Általános Vállalkozók Egyesülete és az Egyesület a Minőség Fejlesztéséért. Napirenden a község új stratégiai terve, valamint a községi gazdaságfejlesztési alap működése szerepelt. A megjelenteket Raffai Mária , a vállalkozók egyesületének elnöke és Francsik József , a társszervező egyesület elnöke köszöntötte.

A Global Times című, angol nyelven megjelenő kínai lapban egy nagyon találó, sokatmondó karikatúra jelent meg az Európai Unió mindenképpen egyik legbefolyásosabb személyének, Angela Merkel német kancellárnak a Kínában tett látogatása idején. A karikatúrán a kínai nagy fal kapuján kopogtató német kancellár a közös európai valuta kezét fogja.

A tartományi kormány két évvel ezelőtt indította el a hagyománnyal rendelkező, de a felelőtlen vezetés vagy a félresikerült magánosítás miatt tönkrement vállalatok újjáélesztését. A projektum 27 társaságot ölel fel az óbecsei Mezőgazdasági Kombináttól a Mitrosemen át a nagybecskereki Žitoproduktig, melyeknek több ezer dolgozója és több tízezer beszállítója van – hallottuk tegnap Bojan Pajtić tartományi kormányfő és Miroslav Vasin tartományi munkaügyi és foglalkoztatási titkár nagybecskereki látogatása során.

Az évek óta lebegtetett lehetőség megvalósulni látszik: a Salford eladja a keretében működő tejföldolgozókat, a legnagyobb szerbiai tejgyárat, a belgrádi székhelyű Imleket és a Szabadkai Tejgyárat. Mint ismeretes, a szerbiai tejfölvásárló piacon a meg nem engedett piaci részesedés miatt 2010 végén a bíróság elítélte a Salford keretében működő Danube Foods Groupot, s ezt követően a vállalat vezérigazgatója, Slobodan Petrović ismételten ígéretet tett, hogy a befektetési alap távozik Szerbiából.

Február hatodikáig a körzethez tartozó helyi közösségekben kérelmezni lehet a kukorica és a búza műtrágyára történő cseréjét. Erre minden bejegyzett mezőgazdasági termelő jogosult, a kérelmeket tartalmazó űrlapokat a helyi közösségek irodáiban szaktanácsadó segítségével tölthetik ki.

Az idősebb korosztály minden bizonnyal még emlékezik azokra az évekre, amikor az a vicc járta, hogy Jugoszlávia hamarább feljut a Holdra, mint bármelyik másik ország. Hogyan? Úgy, hogy egymásra rakja a vállalati és a bankhiteleket, s ezzel a módszerrel könnyedén eléri az említett bolygót. Akkoriban az emberek elsősorban azért verték magukat ilyen jellegű adósságba, mert igencsak kifizetődő volt. A vállalatok legnagyobb része csupán azért számolt fel egy százalék kamatot a lakásvásárlási vagy házépítési hitelre, mert az akkor hatályos törvény erre kötelezte. Arról nem is szólva, hogy az infláció néhány év alatt olyannyira elértéktelenítette a havi részletet, hogy nem kevesen a tizenöt éves futamidejű kölcsön utolsó egyharmadát egy-két doboz cigaretta árából egy összegben törlesztették.

Az előzetes bejelentések szerint ma érkezik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége Szerbiába, hogy megvitassa az elővigyázatossági hitelmegállapodás felülvizsgálata miatt támadt nézeteltérést. Mint ismeretes, az IMF két héttel ezelőtt elhalasztotta a hitel januárban esedékes negyedéves felülvizsgálatát, mivel véleményük szerint a szerbiai kormány állami kezességvállalásai nincsenek összhangban a korábbi szerb vállalásokkal. Előreláthatólag a központi vitatéma akörül a 300-400 millió euró körül folyik majd, amelyet a szerb kormány az IMF-fel kötött előzetes megállapodást megszegve a közvállalatok támogatására és a Kereskedelmi Bank megvásárlására kíván fordítani. Nagy valószínűséggel téma lesz a szendrői (smederevói) acélgyár átvétele is, amellyel újabb költségvetési terhet vállalt magára a szerb kormány.

Dél-Kína már korántsem olyan jó gyártóhely, mint korábban volt. A drasztikusan emelkedő fizetések ellenére munkaerőhiány alakult ki. Sok gyártó azt fontolgatja, hogy Kína belső területeire vagy még olcsóbb országokba helyezi át üzemeit. A kínai dolgozók öntudatra ébredése felelős például a ruhaneműk átlagosan tízszázalékos drágulásáért is.