Valahol, egy kerekasztal-beszélgetésen hallottam egy igen érdekes megjegyzést, amelyre szinte senki sem figyelt fel. Rajtam kívül. A politikus szakértő ugyanis – csak úgy mellékesen – megállapította, hogy: itt a Balkánon sohasem tudni mikor kezdődik egy háború és mikor fejeződik be. Boszniában és a volt jugoszláv térségben például jelenleg is tart a háború, csak nem lőnek! Ahogyan mondani szokták: szöget ütött a fejembe, és azonnal találtam is néhány igazoló példát, hogy ebben a mi térségünkben valóban most is tart a háború.
Hangosan is ki merem mondani, hogy nagy túlzás és mellébeszélés azt állítani, hogy az állam gondoskodik a polgárairól. Mert lényegében ennek az ellenkezője van közelebb az igazsághoz, hiszen a polgárok tartják el az államot, és adó formájában tejelnek, mint a jámbor fajta tarka marha. Már-már meg sem próbáljuk követni, hogy miért és mennyi adót fizetünk, ezért azt sem vesszük észre, hogy az állam mit ad nekünk ezért, és mennyit tart meg magának, illetve a hétfejű sárkány pártoknak, minisztereknek, ügynökségeknek, a parlamentnek és a képviselőknek. Arra is oda kellene figyelni, hogy az állam mind többet kér, noha kiadásai csökkentek: nincs százezres létszámon feletti néphadsereg, nincs háború és nemzetközi zárlat.
Még az a szerencsém, hogy nem dohányzom, mert különben még arra sem lenne időm, hogy Újvidéktől Szabadkáig elszívjak egy cigarettát – ha elkészül ez a gyorsvasút Nistől és Belgrádtól egészen Bécsig, Újvidéken, Szabadkán és Budapesten keresztül. Ahogyan én megértet tem a gyorsvasút jelentőségét ecsetelő politikusainkat, olyan sebesen száguldanak majd ezek a vonatok, hogy az Újvidéken felszálló utasok csak Verbászon, Kishegyesen és Topolyán vesznek levegőt, Szabadkán pedig elégedetten sóhajtanak: máris megérkeztünk!
Milyen előrelátó volt és jó politikai érzékkel rendelkezett az a nemzedék, amely az 1950-es és 70-es években oroszul kezdett tanulni, nem csak az általános és a középiskolában, hanem az egyetemen is. Megérezték, hogy a kolhozból Gazprom lesz, és hogy az orosz nyelv akkor is megmarad, ha a nagy Szovjetunió széthullik. Megjegyzem, igen furcsa orosz nyelvtudás volt ez abban az időben a lelkes szocialista táborban. Fantasztikus akarattal a fiatalok nagy többsége elérte azt, hogy 6-8 év alatt egy szót sem tanult meg oroszul.
Ezek az újgazdagok és újsütetű milliomosok rosszabbak a valamikori földesuraknál és gyártulajdonosoknál – szokta mondogatni egyik nyugdíjas ismerősöm. Aki a munkás önigazgatás idején alapozta meg jövőjét, annak ellenére, hogy meggazdagodott volna. Sőt, egy kicsit szégyenli is, hogy az ő nyugdíja több a nagy áruházak pénztárainál dolgozó lányok, havi 16–18 000 dinárjánál.
Az idősebbek bizonyára emlékeznek még arra a régi kommunista élcelődésre, hogy: „ami a tiéd, az az enyém is, de ami az enyém, az nem a tiéd”. Szerintem ez volt az egyik ősi megnyilvánulása az úgynevezett kettős mércének, amely különösen Jugoszlávia szétesése és a délszláv testvérháború óta éli aranykorát.
Az utóbbi időben valahogy ismét divatba jött valamiféle titói diktatúra emlegetése, elmarasztalása és bírálata. Viszont sok igazság van abban, hogy ha egy párt és jelképesen egy ember kezében van a hatalom, akkor az már igen közel áll a diktatúrához. Ezek szerint beszélhetnénk, sőt beszélünk is az úgynevezett titói diktatúráról és érdekes, hogy azok a leghangosabbak, akikből éppen az átkos szocialista diktatúra csinált jelenleg is futó politikusokat vagy újgazdag üzletembereket, vállalkozókat.
Egyszer valahol olvastam a tréfának szánt szellemes javaslatot, hogy Szerbiát tulajdonképpen Delta Holding köztársaságnak kellene nevezni, mert az jobban megfelel a valóságnak, hiszen Szerbia már nem is igazi Szerbia – Koszovó nélkül. Az immár a leggazdagabbak világranglistáján is jelenlévő Delta Holding kompánia viszont végérvényesen bizonyította életképességeit. Mindenekelőtt azt, hogy ebben a térségben, pontosabban Szerbiában, 10–15 év alatt világméretekben is hihetetlenül meg lehet gazdagodni és akkor is nyereséggel dolgozni, amikor maga az ország a csőd szélén van, sőt a világ legerősebb cégei is nehezen tudnak talpon maradni. A Delta tulajdonképpen a cirill ABC legfontosabb betűje.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
Beta/AP
Beta/Hszinhua
Beta/AP
Romániában is befejeződött a népszámlálás, és a hivatalos közegek a napokban ismertették a végeredményt. Ebből kiderült, hogy alaposan megcsappant az ottani magyarok száma. A kilenc évvel ezelőtti több mint másfélmillióhoz képest csaknem kétszázezerrel vannak kevesebben. Az is kiderült, hogy a romániai magyarok művelődési élete központjának számító Kolozsváron igen lényeges a lélekszám csökkenése, de más megyékben sem igazán biztató a helyzet.
Ez alól csupán Kovászna és Hargita megye, vagyis a Székelyföld a kivétel. Ott még számbelileg is tartják magukat a székelyek. Persze ennek okát a régmúltban kell keresni, hiszen száz-százötven évvel ezelőtt megszokottnak számított a nyolc-tízgyerekes család.
Más lapra tartozik, hogy onnan a madéfalvi veszedelem után (amelynek alig egy hónappal ezelőtt volt az évfordulója) Moldovába, majd Bukovinába, onnan pedig az Al-Dunára kirajzottak között ötven évvel ezelőtt is csak elvétve fordult elő, hogy egy családban ebédkor tízen ültek az asztalnál.
Emlékezetem szerint – például Székelykevén – csupán Nagy Bálint kántortanító bácsiék és Nagy Györgyék, akiket mindenki csak szakmájuk után Köteleséknek nevezett, neveltek fel tizenkét gyereket.
Nem tudni, mi volt a nagyobbára kétgyerekes divatnak az oka, de fél évszázad távlatából lehangoló eredménnyel járt, hiszen a földkerekség legdélibb, többségében magyarlakta faluban az egykori négyezer-ötszáz helyett jó, ha kétezren laknak.
Székelyföldön azonban – úgy tűnik – ez nincs egészen így. Lehet, hogy ott sincs már egy családban tucatnyi kenyérpusztító, de el tudom képzelni, hogy megismétlődhet a régi-régi anekdota. Amikor még tíz gyerek volt a divat, az iskolában kérdezi a tanító néni:
– Ábris, tük hányan vattok tesvérek?
– Münk csak heten – felelte a „szégyentől” szemlesütve a kucsmás, harisnyás „gyermëkëcske”.
Vajdaságban ma hideg, ám napos lesz az idő. Mérsékelt délkeleti szél fúj. A legalacsonyabb hőmérséklet -9 és -7 Celsius-fok között, a legmagasabb nappali pedig -2 Celsius-fok körül alakul.
Az országban is hasonlóan hideg idő lesz. Hajnalban -13 és -7 Celsius-fok között ingadozik a hőmérséklet, napközben pedig legfeljebb -9 és -2 Celsius-fokig emelkedik. A Kossava térségében derült lesz az égbolt és mérsékelt délkeleti szél fúj. Az ország többi részében felhős lesz az ég, délutánra azonban mindenhol kisüthet a nap.
Az előrejelzések szerint az előttünk álló napokban is nagyon hideg idő várható. Kedden és szerda délelőtt szinte az egész országban derült lesz az ég. Szerda délután növekszik a felhőzet és csütörtökön már egész nap borús idő lesz. Az esti órákban az egész országban hóesésre kell számítani.
Európa legnagyobb részén borús, zimankós idő van. A hőmérséklet átlagban -10 és 0 Celsius-fok között, a kontinens nyugati részén 1 és 5 Celsius-fok között alakul. Hollandiában, Olaszországban és Görögország egyes vidékein esőre van kilátás. A Pireneusi-félszigeten és Közép-Európában kisüthet a nap.
A Balkán-félszigeten szinte mindenhol derűs lesz az égbolt, a nyugati-részeken viszont napsütésre van kilátás, Görögország egyes vidékein eleredhet az eső. Az Adriai-tenger és az Égei-tenger térségében erős észak-keleti szél fúj.
Vízállás
A Duna Bezdánnál 394 (-13), Apatinnál 450 (-5), Gombosnál 386 (12), Palánkánál 336 (12), Újvidéknél 327 (11), Slankamennál 320 (12).
A Tisza Törökkanizsánál 167 (0), Zentánál 233 (1), Törökbecsénél 306 (0), Titelnél 308 (14).
A Béga Tamásfalvánál 82 (0).
A Temes Módosnál 76 (-10), Torontálszécsánynál 264 (0).
1934
Meghalt Móra Ferenc író, újságíró, múzeológus.
1957
Meghalt Neumann János világhírű matematikus, a számítógép kifejlesztője.
1587
Stuart Máriát, az 1568 óta angol fogságban élő korábbi skót királynőt kivégezték a Fotheringhay kastélyban. A halálos ítéletet I. Erzsébet királynő csak habozva írta alá.
1828
Megszületett Jules Gabriel Verne francia író, többek között az Utazás a Föld középpontjába, a Kétévi vakáció, a Nyolcvan nap alatt a Föld körül és a Sándor Mátyás írója.
1851
Megszületett Kate Chopin amerikai szerző, aki New Orleans kulturális életének szószólójaként volt ismert, fő műve az 1899-ben írt "The Awakening" ("Ébredés").
1920
Megszületett Lana Turner amerikai színésznő, aki az 1940-es évek Hollywoodjának legendás dívája volt, játszott - többek között - "A postás mindig kétszer csenget", "A három testőr", a "Falcon Crest's" című filmekben.
1925
Megszületett Jack Lemmon Oscar-díjas amerikai színész (Van, aki forrón szereti, Irma, te édes, Furcsa pár, A szomszéd nője mindig zöldebb).
1931
Megszületett James Dean amerikai színész.
1932
Megszületett Szinetár Miklós színházi és filmrendező (Háry János, Az ember tragédiája, Csárdáskirálynő).
1932
Megszületett John Williams Oscar-díjas amerikai filmzene-szerző (A cápa, Csillagok háborúja, Harmadik típusú találkozások, Szuperman, E. T., Az Eastwick-i boszorkányok, Schindler listája, Jurassic Park, Harry Potter).
Az ágyában ütött el autó egy férfit az Egyesült Államokban,valósággal berobbant a házba a sportkocsi.
Vezetője nem várta meg a helyszínen a rendőröket, mivel épp előlük menekült. Áldozata, egy 34 éves férfi egy teljes órán át hevert az autó alá szorulva, míg a tűzoltók ki tudták szabadítani. Szerencsére csak égési sérüléseket szenvedett a lábán és a hátsóján, feltehetően hason fekve aludt, amikor a kocsi a falat beszakítva a hálószobájába érkezett.
A rendőrség közlekedési szabálytalanságok miatt üldözte az autó vezetőjét, egyebek közt szöges útzárral is megpróbálta megállítani, ám az illető kikerülte a vastüskéket, a házat azonban nem tudta. Immár cserbenhagyásos gázolás is van a számláján. A rendőrség keresi.
A kocsit csak több órányi megfeszített munkával tudták „kiebrudalni” a házból – adta hírül a BBC.