Cikkek :
Harcsafogásban az ezüstérem Hódmezővásárhelyre, a bronz Magyarkanizsára, halászléfőzésben pedig az aranybogrács Adorjánra került - XIV. SOMOVIJADA, MALI ZVORNIK
Terzić és Pavlović a győztes harcsával A Mali Zvornik-i harcsaforgó verseny a hasonló rendezvények sorában egyedülállónak számít abban a tekintetben is, hogy a harcsafogásnak minden szabályos módszere egyenrangúan alkalmazható. Tehát nemcsak a versenyzők tudásának, harcsaismeretének, tapasztalatának..., hanem a különböző technikák harcsafogó képességeinek az összehasonlító versenye is ez a rendezvény. Természetesen áthangolások és módosítások nélkül nem ültethető át minden módszer erről a vidékről más vizekre. Ugyanakkor jó alkalom arra, hogy a más vidékekről a Drina-tóra hozott, és itt bemutatott technikákra felfigyeljenek a harmadik vidékek horgászai. A verseny egyik sajátossága, hogy egyéni alapon történik, ennek ellenére egy-egy csónakban több horgász is lehet, és rendszerint van is. A kártyacinkelést, adott esetben a zsákmányok összeboronálását pedig az a szabályzati kikötés teszi feleslegessé, amely szerint a versenyző által fogott legnagyobb harcsát veszik csak figyelembe. Tehát nem az össztömeg játszik, hanem csak egy hal, a legnagyobb.
Az ország és egyúttal a régió legtömegesebb és legszínvonalasabb kuttyogató rendezvénye – Több mint félezer harcsa került horogra – A sporthorgászi magatartás és a becsületes versengés magasiskolája – Adáról Magyarkanizsára került a Magyar Szó különdíja - MAGYARKANIZSA–ADA 2011
A szomszédok versengése végérvényesen a múlté. Már nem az a fontos, kinek a rendezvénye jobb, színvonalasabb, tömegesebb… Ennél fontosabb, hogy az ország és egyben a régió (tetszés szerint a végtelenig kiterjeszthető) legszínvonalasabb kuttyogatóversenyét a hétvégén Magyarkanizsán és Adán tartották meg. Egymástól függetlenül, ám bemutatva, hogy így pakliban mennyivel többet jelent mindkettő, mint külön-külön. Tény, a véletlenen meg a zsúfolt versenynaptáron múlott, hogy a kettő egybeforrt. Ám a véletlen előrevetítette, mekkora lehetőségek rejlenek ezekben a rendezvényekben. Ha összehangoltan és egy-két újabb szervezővel meg helyszínnel gazdagodva rukkolnának ki az egyetemes kuttyogatótársadalom elé, világviszonylatban sem lenne párja ennek a rendezvénysorozatnak. Mert számos tekintetben már most sincs.
Sipos, Sokoray-Varga, Bajić, Milan Popović Senna és Demény (fotó: Aleksandar BAJIĆ)
Első előtörténet: A Bajina Bašta-i vízi erőmű kiépítésekor (1966) tisztában voltak azzal, hogy a duzzasztógát akadályt fog jelenteni az ívásra induló sebespisztrángnak, pénzes pérnek, dunai galócának…, ezért létrehozták a perućaci pisztrángtelepet, hogy a veszélyeztetett fajokat mesterségesen szaporíthassák; a központ megépült, de rendeltetését mellőzve a tájidegen szivárványos pisztráng ipari tenyésztésébe kezdett; galócát, pisztrángot, pért… egy szálat se adott.
Panaszáradat helyett eredményfelsorolás
.jpg)
Dušan Jovanović, a Vajdasági Sporthorgász Szövetség elnöke is köszöntötte a közgyűlést Számos horgászegyesületünk évi közgyűlésének hangulata erősen emlékeztet a gerontológián megtartott panaszdélutánra. A szakma régi motorosai – mert a fiatalokat nem érdekli a téma – összeülnek egy szűk, sötét és fűtetlen helyiségben; elnosztalgiáznak, hogy milyen sok hal volt régen, majd ontják az epét, hogy ma mennyire nincs; a vezetőség pedig arról a pénzről beszél, amely úgyszintén nincs. A magyarkanizsai Testvériség–Bratstvo Sporthorgász-egyesület ez alól példa értékű kivétel.
A magyarkanizsai Bratstvo-Testvériség SHE évi közgyűléséről
Sarnyai Csaba és a munkaelnökség A horgászok világában aligha akad unalmasabb dolog, mint az egyesület évi közgyűlése. Télidő, az egyesületi otthon fűtetlen terme, számadatok unalmas felsorolása, sohanapján megvalósuló tervek… Míg sok helyen évtizedek óta így van, Magyarkanizsán ezt másképp csinálják. Ott a városháza dísztermében tartják a közgyűlést, nagyszámú horgász, igen sok vendég és – ami a legfontosabb – rengeteg gyerek jelenlétében. Magyarkanizsán működik ugyanis az ország legtömegesebb és legjobban szervezett horgásziskolája, a Sarnyai Csaba által vezetett különítmény alkotja az egyesület létszámának több mint negyven százalékát.
A felmelegedés elolvasztotta a veszélyt – Beszélgetés Najdan Nikoli ćtyal , a Vaskapu Vízerőmű nyugalmazott hidrológusával
A Kis-Kazán-szoros a régi időkben jégmarasztaló voltAmit illetékeseink hetekkel ezelőtt emlegettek mint napokon belül bekövetkezhetőt, arra ma-holnap kerül(het) sor. A jégnek ugyanis tájainkról „kifelé áll a rúdja”, de hogy ez végérvényesen meg is történjen, át kell vonulnia az Al-Dunán. A tegnapi vízállásjelentések szerint a Smederevo–Pancsova–Veliko Gradi šte szakaszon úszójég és állójég váltogatja egymást, a Galambóci-tavon pedig jégbeállás van. Hogy mindez együttvéve mekkora veszéllyel jár – valamint jár-e egyáltalán bármilyen veszéllyel –, azt a tekijai Najdan Nikolićtól kérdeztük. Született al-dunai, hajós családból származik, és 28 éven át volt a Vaskapu Vízerőmű hidrológusa.
Legnagyobb folyónkon a mindenkori legalacsonyabb májusi vízállást mérték
A régi híd megkövesedett tölgyoszlopai számára idegen a májusi napsütés A vízállással (is) foglalkozó legkülönfélébb hírműsorok simán napirendre tértek az idei kisvíz felett azzal a közléssel, miszerint: „ A Duna ausztriai szakaszán akadozik a folyami hajózás; a nagy merülésű teherszállítók és uszályok nem terhelhetőek...”. Eközben nagy ívben megkerülték azt a tényt, hogy Bezdánnál még sohasem mértek az ideinél alacsonyabb májusi vízszintet.
Zvornikban államközi megállapodást kötött Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság
Vladimir Grbić, Srebrenka Golić és dr. Ivica Radović A korábban egységes állam, majd az utódállamok történetében is egyedülálló esetnek számít, hogy államközi megállapodást kötnek halügyben. A boszniai Szerb Köztársaság területén levő Zvornikban pénteken ez megtörtént. Az ügynek mindkét oldalon akkora jelentőséget tulajdonítottak, hogy az aláírók Oliver Dulić, Szerbia környezetvédelmi, bányászati és területrendezési minisztere, valamint Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke lettek volna, és ez a protokollban is álló héten át így szerepelt. Aztán az említettek egyéb elfoglaltsága miatt a BSZK nevében Srebrenka Golić területrendezési, építészeti és ökológiai miniszter asszony, Szerbia nevében pedig dr. Ivica Radović államtitkár írta alá a megállapodást. Ez azonban csupán a befejező része volt annak az eseménysorozatnak, amely órákkal korábban és mintegy száz kilométerrel távolabb vette kezdetét a szerbiai Bajina Baštánál, a Rača patak torkolatánál, ahol kétszáz előnevelt galócát adtak át szimbolikusan a folyónak; gyökerei pedig álló évre nyúlnak vissza, amikor hat fiatal szerbiai és magyarországi halszakértő megkezdte a dunai galóca mesterséges szaporítása körüli munkát.
Tények és tévhitek törpeharcsaügyekben
A barna törpeharcsa melluszonyának tüskéje erősebben fogazott Zárt vizeink óriási hányadán komoly gondok vannak a törpeharcsa-túlszaporulattal. Sok helyen szinte lehetetlen olyan csalit rakni a horogra, amit e tengerentúlról származó jövevények ne támadnának. Hatalmas egyedsűrűség, széles skálán mozgó táplálkozás, mélyre nyelt horog, fájdalmasan szúró tüskék az uszonyokban…
Miközben emiatt bosszankodunk, nem árt tudni, hogy az utóbbi időben félelmetesen elszaporodott hal nem azonos azzal, amely négy-öt évtizeddel ezelőtt lakta vizeinket. Korábban a barna törpeharcsa (Ameiurus nebulosus) volt tömeges, ma viszont a fekete törpeharcsa (Ameiurus melas) képviseli a családot. A két faj között igen kicsik, szinte árnyalatnyiak a különbségek, életformájuk pedig szinte azonos.
III. TÖRÖKBECSEI PÖRGETŐVERSENY
Árpás Bojan általános iskolás, a „horgásztudományok doktora” Több mint száz részvevő, ötféle ragadozó a zsákmányban, díjak minden mennyiségben, zsúfolásig megtelt lakodalmas terem… mindez növekvő irányzattal.
Amikor két évvel ezelőtt a törökbecseiek először szerveztek pörgetőversenyt, csodálkoztak, hogy „csak” ötven-egynéhány versenyző jött el. Nem tudták, hogy mások évekig gyűjtögették az ennél kevesebbet. Aztán, amikor tavaly hetvennél több versenyző futott össze, azt gondolták, ennél több már nem lesz. De lett! Az idén 103-ig számolták őket, aztán abbahagyták. A varázslatosan békés lelkületű helység, a nyugalmat árasztó part, a választékos vizek vegyes és viszonylag gazdag halállománya delejként vonzza a versenyszerűen pörgetőket. Mert mind a bánátiakra, mind a pörgetőkre jellemző az „idegesség, ne tolakodj!”, ezért ebben egymásra találtak.
A hal, amely „megölt” két angol királyt – Valakinek hasznot hajtott, valakinek rengeteg pénzébe került, ha sok volt belőle – Ragadozóink jobban „ismerik”, mint horgászaink – A tiszai és a dunai ingoláról
Horgásztechnikus-képzés – ki tudja, miért, és meddig
A múló jégjelenségek figyelmeztetése – Akik nem tudták, hogy a Duna olykor jeget cipel a hátán, azoknak kárt okozott
A fizika és a kémia látszólagos összekülönbözése
Perućacnál megkoronázták a pisztrángkirálynőt – Vladimir Grbić: „Aki ekkorát alkot, ne legyen szerény!”
Valamikori országunk néhai elnökének egykori vadászterületét halban gazdag vizek szövik át – A Kara đorđevo Katonai Intézet első pörgetőversenyéről – A helyi földrajz képlékeny értelmezéséből fakadó határkérdések a láthatáron
A Dunán tapasztalható jégjelenségek kapcsán szárnyra kelt híresztelések: elővigyázatosság, hasbeszélés vagy paranoia? - JEGYZET
Még soha sem váltottak annyian engedélyt januárban, mint idén – Az adai Tisza Horgászegyesület évi közgyűlése
Csak nagy mennyiségben ártalmasak a permetezett zöldségfélék
A VAJDASÁGI HORGÁSZSZÖVETSÉG ÉVI KÖZGYŰLÉSE
