Ismét megfenyegették Nenad Čanakot
A Vajdasági Szociáldemokrata Liga a rendőrség erőteljes fellépését követeli, mert a Youtube videófájl megosztó honlapon ismét megfenyegették Nenad Čanakot, a VSZL elnökét.
Egy pillanatra megszegem fogadalmam.
Tisztelt Ezee54! Önnek a jelen körülmények között is van hazája, igaz, virtuális. Ezt a hazát sem Gy. Ferenc, sem senki más el nem veheti. Magyarország Önnek állampolgársággal vagy anélkül mindig hazája lehet, ha Ön úgy akarja, és úgy érzi. Ha megkapta volna az állampolgárságot, Magyarország akkor is, ugyanúgy virtuális hazája lenne, ahogy most is az.
Hatalmas tömeg tüntetett Budapesten az előrehozott választásokért a Hősök terén

Tegnap megválasztotta miniszterelnök-jelöltnek Bajnai Gordont az MSZP kongresszusa. Lendvai Ildikó frakcióvezető lett az MSZP elnöke. A kongresszus befejezésének tájában nagy tüntetés kezdődött az előrehozott választásokért a Hősök terén.
Bajnai megválasztásának hírét Gyurcsány Ferenc, a posztjáról távozó kormányfő jelentette be. Bajnai a bejelentés után megköszönte a küldötteknek a lehetőséget, a felelősséget és a bizalmat, amelyre – mint fogalmazott – nagy szükség lesz. „Az előttünk álló egy nagyon nehéz évben valahova támaszkodni kell. Amikor már nincs hova hátrálni, akkor a ti bizalmatokra fogok majd támaszkodni” – mondta.
A küldöttek 91 százaléka szavazott Bajnaira.
Csiki, elnök helyett miniszterelnökre gondol. B.G. a libapásztor. Különben, nem értem miért kell nemzettársaink bajainak örülni. Az anyaországot idézőjelbe tenni. Csiki úr számára nagy öröm a káröröm. Csik úr, higgye el, nem az anyaországra kell haragudnia, hanem hatalmon levő politikusokra. Azok miatt nem kaptunk állampolgárságot.
Dr. Várady Tibor: Elképzelhető, hogy az orosz–szerb elnöki csúcs meggyorsítja Szerbia európai uniós csatlakozását
Dr. Várady Tibor (Molnár Edvárd) Kedden hazánkba látogatott Dmitrij Medvegyev orosz államfő. A külföldi sajtó tudósítása szerint az egynapos orosz államfői látogatásnak többek között nem más volt a célja, mint Moszkva balkáni befolyásának szélesítése. Medvegyev Belgrádban megerősítette Oroszország Koszovóval kapcsolatos állásfoglalásá t és egymilliárd dolláros, Szerbiának szánt, orosz hitelről biztosította szerb kollégáját.
A találkozó esetleges hosszú távú következményeiről dr. Várady Tibor jogászprofesszor fejtette ki véleményét lapunknak.
Megalakult az ötödik vajdasági magyar párt – A VMSZ, a VMDP és a VMDK vezetői még korainak tartják, hogy érdemben nyilatkozzanak az új pártról
László Bálint (balról a második) a VMDP megalakulásának tizedik évfordulójára szervezett kongresszuson 2007-ben (Molnár Edvárd felvétele) Magyar Koalíció néven megalakult az ötödik vajdasági magyar párt. A legutóbbi választásokon indult szövetség nevével megegyező nevű új pártot László Bálint kinevezett elnök mutatta be röviden lapunknak. Az új párt megalakulásáról már hetek óta hallhattunk találgatásokat, ám csak a napokban érkezett meg a végzés a szerbiai pártjegyzékből. Az új párt azokkal a dolgokkal szeretne foglalkozni, amit az eddigi pártok politikai meggondolásból, vagy más okok miatt nem tudtak megtenni.
A Magyar Szó kft. vezetése szerint egyelőre nem lehet javítani a dolgozók anyagi helyzetén – Az újságírók elfogadhatatlannak tartják, hogy július elején vehették kézbe áprilisi bérük utolsó részletét
A hónap elején a közvélemény a Magyar Szóból értesülhetett először arról, hogy a szerkesztőségben dolgozók elégedetlenek az anyagi helyzetükkel, s ha augusztus elejéig nem változik a helyzetük, akkor sztrájkolni fognak. Mihók Rudolf, a vállalat igazgatója, Józsa László, az alapító, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint a Magyar Szó igazgatóbizottsági szerepét betöltő Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testülete a napokban nyílt testületi ülésre hívta meg a sztrájkbizottság és a szakszervezet képviselőit, valamint a ház valamennyi dolgozóját, hogy közösen tekintsék át a vállalat helyzetét.
Tomislav Nikolić: Örülünk a Fidesz győzelmének
Knežević és Nikolić: Győzünk a következő választásokon (Fotó: Kecskés István) – Szerbia fordulóponthoz ért, és rendkívüli parlamenti választások kellenek, mert hatalomváltás nélkül nem lehet gazdasági fellendülés, sem demokrácia. Az ország olyan hatalmat érdemel, amilyet a nép kíván. A rendkívüli választások pedig nem destabilizálják az államot, és nem is kerülnek olyan sokba. Nem jó az, hogyha ugyanazok vannak hatalmon immár tíz éve, egyeseket pedig már nem a nevükön, hanem a „miniszter uramnak” szólítanak. Ez a hatalom nem törődik a polgáraival, nem az foglalkoztatja, hogy mit lehetne megvenni, hanem hogy mit lehet (még) eladni. Erre pedig már csak a Telekom és a Đerdap maradt. A változást követelő népakaratot mutatja a rövid idő alatt összegyűjtött 1,1 millió aláírás is. Csalódottak vagyunk a kormányfőnek az ezt lekicsinylő magatartásával. A napokban Boris Tadićhoz, a Demokrata Párt vezetőjéhez fordulunk majd, de nincs szándékunkban az utcára vinni az embereket. Bár lehet, hogy majd ezt ők maguk megteszik – nyilatkozta tegnap Nagybecskereken Tomislav Nikolić, a Szer Haladó Párt elnöke.
Az erős EU országokat kell utánozni. Nem volna szabad a most nem rég csatlakozók (Magyarország stb.) hibáit elkövetni. Ha a külföldiek mindent felvásárolnak, annak a nép issza majd meg a levét. Mindent megdrágítanak (európai árak) a fizetések meg maradnak, mert a külföldinek az olcsó munkaerő kell.
– A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének Tanácsa még 2008. december 11-én, a Göncz Kingával a Dnevnikben megjelent interjú napján, megvitatta az interjúban elmondottak következtében előállt új helyzetet, és úgy döntött, tekintettel a magyar külügyminiszter felháborító nyilatkozatára, hogy közleménnyel csak akkor reagál, ha több információval rendelkezik az interjú keletkezéséről, készítéséről és megjelenéséről.
A NIS eladásából származó értékpapírokat négy hónapon belül megkaphatja a lakosság – Egyelőre még nem tudni, mennyit érnek
Nebojša Ćirić, a gazdasági minisztérium államtitkára szerint szerdáig megalakul az az országosbizottság, amelynek az lesz a feladata, hogy a NIS dolgozói, illetve az ingyenes részvényeket igénylő lakosság körében szétossza az olajvállalat eladásából származó ingyenes részvények csomagját. S ez tulajdonképpen már csak technikai kérdés. Augusztus másodikáig ez meg fog történni, ugyanis a törvény értelmében az állami vállalat privatizálásától számított hat hónapon belül ki kell osztani a részvényeket.
– A polgárok kapnak majd egy bizonylatot arról, hogy részvénytulajdonosok. Ezzel az értékpapírral felkereshetik valamelyik brókert, és eladhatják vagy meg is őrizhetik a tulajdonukba került részvényeket.
Beterjesztői visszavonták a kettős állampolgárság könnyített megadására vonatkozó törvényjavaslatot
A Fidesz-KDNP frakció visszavonta a magyar állampolgárság könnyített megadására vonatkozó törvényjavaslatát. Az ellenzékiek ezt az MSZP időhúzásával indokolták. Egy erdélyi napilap a történtek előtt még arról írt, hogy a magyar állampolgárság sokat vesztett vonzerejéből. Lapunk szerette volna megtudni, hogy a vajdasági magyarok számára fontos-e még a magyar állampolgárság. A válaszadók a vajdasági civil szféra és a politikai pártok képviselői voltak.
Megalakult az ötödik vajdasági magyar párt – A VMSZ, a VMDP és a VMDK vezetői még korainak tartják, hogy érdemben nyilatkozzanak az új pártról
László Bálint (balról a második) a VMDP megalakulásának tizedik évfordulójára szervezett kongresszuson 2007-ben (Molnár Edvárd felvétele) Magyar Koalíció néven megalakult az ötödik vajdasági magyar párt. A legutóbbi választásokon indult szövetség nevével megegyező nevű új pártot László Bálint kinevezett elnök mutatta be röviden lapunknak. Az új párt megalakulásáról már hetek óta hallhattunk találgatásokat, ám csak a napokban érkezett meg a végzés a szerbiai pártjegyzékből. Az új párt azokkal a dolgokkal szeretne foglalkozni, amit az eddigi pártok politikai meggondolásból, vagy más okok miatt nem tudtak megtenni.
Az MSZP-frakció külügyi munkacsoportja elképzelhetőnek tartaná a „külhoni magyar státus” törvénybe iktatását
Elsősorban a Fidesz vezetői emlegetik hosszú idő óta rendszeresen, hogy fontosnak tartják a külhoni magyarok magyar állampolgárságának a megoldását, és ezt be is vették programjukba. Tegnap viszont a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának szocialista alelnöke is azt nyilatkozta, hogy az MSZP-frakció külügyi munkacsoportja elképzelhetőnek tartaná a „külhoni magyar státus” törvénybe iktatását.
Anno, dec. 5-én, nem 200 ezer vajdasági magyarról szólt a magyar állampolgárság odaítélese, hanem 2 000 000 országon kivüliről, ami a Magyarországon élők 20 százalékának felel meg. Ennek ellenére, meg kellett volna szavazni, de nem volt kellőképpen előkészítve, és a szocik megijedtej a fideszre szavazóktól, ezért rengeteg hazugsággal rábírták a lakosságot, hogy ne menjen el szavazni.
Válasz mgr. Zavarkó Sándor 2010. április 14-ei nyílt levelére
PÁSZTOR BÁLINT, SZABADKA – Tisztelt Zavarkó Úr! Ön többek között ezt írta: „ Szerintem az igazság, valóság ismertetése a választópolgárokkal a megoldáshoz vezető legrövidebb út. ” Eddig se hallgattunk, többször „ismertettük a valóságot”, most újra megteszem.
„A Magyarok Világszövetsége által kiadott honlevél és a klasszikus útlevél között az a különbség, hogy az útlevéllel eltávolodnak az emberek, a honlevél pedig pont az anyaföldhöz kívánja kötni a honfitársainkat”Tisztelt Hozzászólók! Írja már le valaki, milyen kritériumok szerint kaphatnának a szerb állampolgárok magyar állampolgárságot? Kérem, vegyék figyelembe, hogy 1941 áprilisától 1945 március 15-ig a Délvidéken mindenki magyar állampolgárnak született. És arra is kérek mindenkit, hogy az állampolgárság és vízum közzé ne tegyen egyenlőségi jelet, mert ez nem ugyanaz. Felfigyeltek arra, hogy Romániában és Szlovákiában többé nem téma a kettős állampolgárság? Jó volna előbb a magunk háza előtt seperni.
A NIS eladásából származó értékpapírokat négy hónapon belül megkaphatja a lakosság – Egyelőre még nem tudni, mennyit érnek
Nebojša Ćirić, a gazdasági minisztérium államtitkára szerint szerdáig megalakul az az országosbizottság, amelynek az lesz a feladata, hogy a NIS dolgozói, illetve az ingyenes részvényeket igénylő lakosság körében szétossza az olajvállalat eladásából származó ingyenes részvények csomagját. S ez tulajdonképpen már csak technikai kérdés. Augusztus másodikáig ez meg fog történni, ugyanis a törvény értelmében az állami vállalat privatizálásától számított hat hónapon belül ki kell osztani a részvényeket.
– A polgárok kapnak majd egy bizonylatot arról, hogy részvénytulajdonosok. Ezzel az értékpapírral felkereshetik valamelyik brókert, és eladhatják vagy meg is őrizhetik a tulajdonukba került részvényeket.
Kedves AnonyX! Teljes egészében osztom véleményét. Az privatizáció első napjától kezdve ez a véleményem: Minek eladni egy jól működő vállalatot? Magyarország a levegőjét is eladta, ezért a szél energiáját nem hasznosíthatja. Lehet, hogy nem igaz, de olvastam valahol.
Kertész Imre interjújából
Magyarországon az elmúlt tíz évben folyamatosan rosszabbodott a helyzet. A szélsőjobboldal és az antiszemiták uralkodnak – jelentette ki Kertész Imre a Die Weltnek.
A német konzervatív napilap abból az alkalomból kérdezte az irodalmi Nobel-díjas magyar írót, hogy november 9-én, a berlini fal leomlásának 20. évfordulóján tölti be 80. életévét. Arról faggatták, hogy berlininek vagy budapestinek érzi-e magát, mire azt válaszolta, hogy „nagyvárosi ember, és egy nagyvárosi ember Berlinhez kötődik”, mert az a világ zenei központja és az emberek barátságosak egymás iránt.
Budapestről elmondta „az elmúlt tíz évben folyamatosan rosszabbodott a helyzet. A szélsőjobboldal és az antiszemiták uralkodnak. A magyarok régi káros szenvedélyei – a hazugság, a dolgok elfojtására való hajlam – jobban jellemzők, mint valaha”. Szerinte semmi nem kerül feldolgozásra, mindent csak megszépítenek.
Megkérte a lap újságíróját, hogy ne kösse Magyarországhoz. Egy kérdésre válaszolva pedig kijelentette: a zsidók megkísérelt megsemmisítését a korszak nagy tapasztalatával összefüggésben kell szemlélni, és ez a tapasztalat a totalitarizmus. És a totalitarizmus a náci uralom megszűnésével nem ért véget. És egy olyan országon, mint Magyarország, ezenkívül még az is észrevehető, hogy a nácik bukásával az antiszemitizmus sem szűnt meg – fogalmazott Kertész Imre.
Megalakult az ötödik vajdasági magyar párt – A VMSZ, a VMDP és a VMDK vezetői még korainak tartják, hogy érdemben nyilatkozzanak az új pártról
László Bálint (balról a második) a VMDP megalakulásának tizedik évfordulójára szervezett kongresszuson 2007-ben (Molnár Edvárd felvétele) Magyar Koalíció néven megalakult az ötödik vajdasági magyar párt. A legutóbbi választásokon indult szövetség nevével megegyező nevű új pártot László Bálint kinevezett elnök mutatta be röviden lapunknak. Az új párt megalakulásáról már hetek óta hallhattunk találgatásokat, ám csak a napokban érkezett meg a végzés a szerbiai pártjegyzékből. Az új párt azokkal a dolgokkal szeretne foglalkozni, amit az eddigi pártok politikai meggondolásból, vagy más okok miatt nem tudtak megtenni.
A Nyílt Társadalomért Alap támogatásával, a Szakosított dosszié – törvényes keretek és gyakorlatok a médiumok működésében Szerbiában program keretében megvalósuló negyedik tematikus megbeszélés is rámutatott az alapkérdésre, miszerint fontos lenne mielőbb meghatározni a tájékoztatási rendszer országos stratégiáját, ezen belül a kisebbségit is. A nemzetiségi tanácsokról szóló törvény ellentétben áll a tájékoztatási törvénnyel, mondta Szerencsés Zsuzsanna bevezető előadásában. A törvény leginkább vitatott 18., 19., 20. és 23. szakaszai alapján az állam mellett a nemzeti tanácsok a legrosszabb alapítók szerinte. Valójában a nemzeti tanácsok az állam meghosszabbított kezeként működnek. Kérdés, hogy ilyen körülmények között mennyire lehet tárgyilagos egy médium tájékoztatása, mondja Szerencsés. Állítását a legtöbbször az MNT és a magyar nemzeti kisebbség tájékoztatásával, sokszor kifogásolható minőségével magyarázta.
– Valójában mik a nemzeti tanácsok? – tette fel a kérdést a Szerbiai Helsinki-bizottság képviseletében Pavel Domonji. Ha állami szervek, akkor nem lehetnek a médiumok alapítói. A jogok és a kötelezettségek érvényesítésére kell most tenni a hangsúlyt, Jelena Perković (Ruske slovo) megítélése szerint. A törvény meghozatala után komoly, sokrétű felmérést kell készíteni arról, hogy mire van igényük a kisebbségeknek, miről szeretnének tájékozódni, ajánlották a részvevők.

Pavel Domonji: "Ha állami szervek, akkor nem lehetnek a médiumok alapítói." Erről már hallottam és belenéztem a most érvényben levő tájékoztatási törvénybe. Mint minden törvényben, ebben is a végén ott a kiskapu a megoldásokra. Valószínűleg ez alapján lehet alapító a MNT. Különben, ha létezhetnek NT-ok, akkor törvény is kell hozzá, s ezt nem tartom rossznak, de azzal nem tudok kibékülni, hogy fel kell íratkozni a nemzetiségi listára. Arra már most fogadok, hogy nem lesz ki az 50%+1.
Válasz mgr. Zavarkó Sándor 2010. április 14-ei nyílt levelére
PÁSZTOR BÁLINT, SZABADKA – Tisztelt Zavarkó Úr! Ön többek között ezt írta: „ Szerintem az igazság, valóság ismertetése a választópolgárokkal a megoldáshoz vezető legrövidebb út. ” Eddig se hallgattunk, többször „ismertettük a valóságot”, most újra megteszem.
„A Magyarok Világszövetsége által kiadott honlevél és a klasszikus útlevél között az a különbség, hogy az útlevéllel eltávolodnak az emberek, a honlevél pedig pont az anyaföldhöz kívánja kötni a honfitársainkat”Tisztelt hozzászólók! Egy udvariatlan és sértegetéseiről már ismert hozzászóló azt állítja, hogy kérdésemre sokan sokszor megadták a válszt. Lehet, hogy igaz, sajnos én elmulasztottam elolvasni a válaszokat, ezért megkérek valakít, hogy sértegetés helyett írja meg röviden: Milyen állampolgárságot, milyen kritériumok szerint adhatna az anyaország a szerbiai magyarokna? A megválaszolónak segítségét előre köszönöm. Minden hozzászólónak boldog karácsonyt kívánok. Igen, helyesen kis k-val. Ui. A sértegető úr véleményére, aki még a HOGY elé se teszi ki a vesszőt, nem vagyok kíváncsi. Eddigi írásai érintik az analfabétizmus határát.
Kovács Elvira: A képviselői fizetések mind a 250 személy esetében megegyeznek
Kovács Elvira (Molnár Edvárd)A Blic napilap tegnapi írásából kiderül, a parlament 250 képviselőjére tavaly mintegy 7,5 millió eurót költött az állam. Ebbe az összegbe beszámították a képviselők bérét, az útiköltségeket, a napidíjakat, valamint a külföldi utazások során kifizetett napidíjakat. A szerb napilap szerint a legnagyobb összeget, azaz 4,96 millió dinárt, Miloš Aligrudić, a Szerbiai Demokrata Párt parlamenti frakciójának a vezetője költötte el. 3,3 millió dinárral második helyen áll Tomislav Ljubenović, a Szerb Radikális Párt képviselője, őt 3,2 millió dinárral Munir Poturak, a Szandzsáki Demokrata Párt képviselője követi, negyedik helyen pedig Kovács Elvira , a Kisebbségi Frakció képviselője áll. Számára tavaly a parlament 3,1 millió dinárt utalt ki különböző jogcímen. A legtöbbet vitatott tétel mindegyik képviselő esetében a külföldi utak során kiutalt napidíjak összege, ami Kovács Elvira esetében 678 000 dinár. A Magyar Szó felkereste Kovács Elvirát, aki a következőképpen nyilatkozott az ügy kapcsán:
Ha nem lennénk EU-tagok, nyugodtan tömhetnénk libákat, a megszokott módon tojnának a tyúkok, irthatnánk a szúnyogokat, kullancsokat, több magyar áru lenne a boltokban, nem üresen kongnának a falusi ólak, istálók. Lehet, hogy nem lenne Lidl, Tesco, Penny, amelyek úgy szívják ki a magyarok pénzét, hogy közben nem amgyar áruval töltekeznek föl. Makói foghagyma helyett a kinait, magyar sárgarépa helyett meg a tuniszit, spanyolt, hollandit kínálják, és sorolhatnám tovább, de minek? Ez van Magyarországon. Az EU-tagság csak nyugatnak jó, hogy legyen szemétdombja a keleti és Balkán államokban. Hát ezért kár sietni. Félig-meddig a multik már Szerbiában is itt vannak, csak még nem agresszívak.
Kertész Imre interjújából
Magyarországon az elmúlt tíz évben folyamatosan rosszabbodott a helyzet. A szélsőjobboldal és az antiszemiták uralkodnak – jelentette ki Kertész Imre a Die Weltnek.
A német konzervatív napilap abból az alkalomból kérdezte az irodalmi Nobel-díjas magyar írót, hogy november 9-én, a berlini fal leomlásának 20. évfordulóján tölti be 80. életévét. Arról faggatták, hogy berlininek vagy budapestinek érzi-e magát, mire azt válaszolta, hogy „nagyvárosi ember, és egy nagyvárosi ember Berlinhez kötődik”, mert az a világ zenei központja és az emberek barátságosak egymás iránt.
Budapestről elmondta „az elmúlt tíz évben folyamatosan rosszabbodott a helyzet. A szélsőjobboldal és az antiszemiták uralkodnak. A magyarok régi káros szenvedélyei – a hazugság, a dolgok elfojtására való hajlam – jobban jellemzők, mint valaha”. Szerinte semmi nem kerül feldolgozásra, mindent csak megszépítenek.
Megkérte a lap újságíróját, hogy ne kösse Magyarországhoz. Egy kérdésre válaszolva pedig kijelentette: a zsidók megkísérelt megsemmisítését a korszak nagy tapasztalatával összefüggésben kell szemlélni, és ez a tapasztalat a totalitarizmus. És a totalitarizmus a náci uralom megszűnésével nem ért véget. És egy olyan országon, mint Magyarország, ezenkívül még az is észrevehető, hogy a nácik bukásával az antiszemitizmus sem szűnt meg – fogalmazott Kertész Imre.