Menetelő szentek mosolya

A szélfútta niši várban csütörtökön este a hazai Žar Band fellépésével hivatalosan is megkezdődött az idei Nišville Jazzfesztivál. Az egyre nagyobb számban érkező közönség tagjainak zöme helyfoglalás közben hallgatta végig a pop- és jazzelemekkel dúsított szerb etno- és szerzői zene szintézisét. Amikor Ivan Blagojević fesztiváligazgató átnyújtotta Mihailo Miša Blam jazz-zenésznek, zeneszerzőnek és jazz-publicistának a fesztivál életműdíját, már megtelt a kettős színpad (Earth-Sky Stage) előtti tér és a lelátókon is egyre több ember foglalt helyet.

(fotók: Sándor Zoltán)

Az est egyik színfoltja az amerikai Chico Freeman, korunk egyik legjelentősebb jazzszaxofonosa és a világhírű bolgár zongoraművész, Milcso Levijev közös kvartettjének a fellépése volt. A hagyományos jazz aranyperceinek nevezhető koncert után a brazíliai Dino Rangel Trio játékával folytatódott a műsor. A Rio de Janeiróból érkezett trió a tradicionális brazil népzene, a bossa nova és a jazz különleges ötvözetét nyújtotta a közönségnek egy akusztikus gitár, egy villanygitár és egy dob segítségével.

A levegő már meglehetősen lehűlt, amikor a hattagú brit Jive Aces színpadra lépett. A jive-swing dalok ritmusa és az egyedi megjelenésű banda attraktív előadásmódja pillanatok alatt felforrósították a hangulatot, és csakhamar több ezer mosolygó ember egyszerre ropta a swinget az éjszakában. A bő egyórás koncert alatt pergős zenejáték mellett egy látványos színpadi produkciót is láthattunk, amelynek során az énekes és a szaxofonos lejöttek a színpadról a közönség közé, a zongorista pedig gimnasztikai mutatványokat produkált játék közben. Az együttes saját szerzeményein kívül hallhattunk olyan örökzöldeket, mint a Mack The Knife, a When You’re Smiling vagy a Summertime.

A swing-korszakot felelevenítő buli után a dub produkció mágusainak becézett Sly Dunbar és Robbie Shakespeare együttesének a fellépése következett. Még mielőtt azonban a közönség belefeledkezett volna a reagge és a jazz keveredéséből létrejövő zenehangok ritmusába, a szervezők átadták Sly & Robbie-nak a Šaban Bajramović Díjat, amelyet a fesztivál a jazz és más zenei irányzatok fúziójáért ítél oda. A jamaicai zenészek a Nišville-en Junior Reiddel közösen léptek fel. Az első nap záróegyüttese a svájci Traktorkestar rezesbanda volt, amely nevéhez hűen csütörtökön délután egy traktor pótkocsiján játszva járta Niš utcáit.

A fesztivál hivatalos megnyitóját megelőzőleg szerdán este a Šaban Bajramović-szobornál, a Nišava partján bemelegítés gyanánt az érdeklődők ingyenesen három remek koncertet nézhettek végig a híres roma zenész tiszteletére. A Šaban Bajramović Tribute Band mellett az est folyamán fellépett a tizenegy tagú bolgár Dixie Band Teteven csapat, amely örökzöld dalokat és jazzstandardokat adott elő, valamint a Rundek Cargo Trio, amelynek koncertjét mintegy háromezer ember kísérte figyelemmel. Jó volt hallani, hogyan énekelte végig ennyi ember együtt az előadókkal Rundek régi és új dalait, és jó volt hallani a horvát zenész elismerő szavait a fesztiválról, a közönségről, Šaban Bajramovićról és Milan Mladenovićról. A zenei mellett Darko Rundek régi dalhőséhez, Shane-hez hasonlóan emberi tartásból is alaposan feladta a leckét, amit a nézősereg kellőképpen tudott értékelni.

Mindezt jó volt látni és hallani. És jó volt látni, hogy gyerekek, fiatalok, középkorúak és idősek együtt örülnek. Jó volt látni a zsongást és a mosolyt. Jó volt látni charlestont járó néniket és bácsikat és a menetelő szentekre táncoló tizenéveseket. Jó volt tapasztalni, hogy a nap mint nap ránk zúduló gyanús értékek, pszeudohagyományok és társadalmi mítoszok mellett vannak még igazi értékek, amelyeket érdemes és szükséges ápolni.