Nagy a politikai határozottság Szerbiába az Európai Unióba való belépést illetően. Ennek azonban – a sok közül – egyik feltétele az állami tulajdon megszüntetése, vagyis a privatizálás. És ennek vannak komoly hátulütői is. Egyik legszemléletesebb példája ennek a kragujevaci Zastava autógyár esete. A torinói FIAT megvette az üzemet, és frissen-gyorsan be is indította a Punto autómodell összeszerelését. Kezdetben 1400 emberre volt szükség, de az olasz színre lépésével kiderült, hogy csak 900 ember maradhat. Akiket az a szerencse ért, hogy tovább dolgozhattak (havi átlagosan 26 ezer dinárért), egy ideig örültek a lehetőségnek és a munkahelynek. Alig néhány hónap alatt azonban kiderült, hogy most már dolgozni kell.
A napokban 20, majd még 40 munkás kifejezte óhaját, hogy visszamenne a Zastavába, és megvárná a szociális program érvényesítését. Az ok pofonegyszerű: nem bírják a tempót.
Aki már valamelyik nyugati országban dolgozott szerbekkel, a kragujevaciak panaszát enyhén szólva is ellentmondásosnak látja. Alulírott ugyanis Németországban dolgozott szerb emberekkel, akiknek munkája ellen semmilyen kifogás sem merült fel. Szorgalmasan végezték a rájuk bízott munkát, és örültek a tisztességes fizetésnek.
Tehát tévedés volna azt hinni, hogy a szerb ember nem tud dolgozni.
Tud, ha akar.
Azt hiszem, teljesen mindegy minek mi a neve, mire kereszteljük az embertnyúzó rendszereket, ami ettől sokkal fontosabb, hogy meg kellene találni a kiutat. Ki kellene találni egy olyan rendszert amiben a kecske is jól lakna és a gazda se fenné állandóan a kést. Persze az első lépés a legnehezebb, amikor a gazdának tudomásul kell vennie, hogy számára teljesen felesleges 3 tejgyárat üzemeltetni, hiszen ő sem iszik 1 liter tejnél többet neponta!
régebben volt olyan hogy felesből kapálni, vagy szedni valamit...
A baj az hogy mi elválaljuk a kisebb bérért is a munkát, igen is ki kel állni egy bizinyos minimum melet, amiért a munkánkat adjuk. Sokat hallok kik bér nélkül is bemennek dolgozni, és hónapokig melóznak. Már emlitettem korábban is a munkának nem ára van hanem értéke, és még ezt nem értsük meg addig azt csinálnak amit akarnak a munkáltatók. Nem 100 dináros az órabérem hanem pl . 1 lit. benzin, vagy 100 kw áram, stb... Az áramnak van ára pl. 120 din 100 kw, ennek megfelelő 120 dint kapok egy óra munkáért, ha drágul az áram és 126 din lesz az én bérem is drágult, ojan egyszerü mint a pofon. Ha ezt eltudnánk érni megoldódna sok probléma....
Az autógyártásban a "tudás" már adatott,az összerelésnél csak szorgalmas és begyakorolt munkavállalóra van szükség. Ilyen követelményeknek nem mindenki tud megfelelni, a "tudás"-t nem megvásárolt diplomával kell bizonyítani.
turi istván világos, emelett amiben jók lehetnénk és versenyképesek az a tudás, csak meg kellene becsülni.
Hát igen, tud ha akar. De miért hagyná kizsigereltetni magát, amikor számíthat az állam védelmére? Ebben az esetben a kragujeváci munkások oldalán állok. Ha nem akarnak többet dolgozni ennyi pénzért, az az ő döntésük, ahogy az a miénk, hogy mi pedig akár 3-szor annyit is dolgozunk ugyanannyiért. A mi szemszögünkből ők lusták, ő szerintük pedig mi hülyék vagyunk. Minkettő nézet viszonylagos, de mi az objektív helyzet? Van e joga egy népnek a saját földjén meghatároznia azt, hogy mennyi pénzért, mennyit hajlandó dolgozni?
De az sem mindegy menyiért robotol az ember, napi 10-12 órát, 26 ezerért vagy 2600 ért, már mint az utóbbi eurban..... mert ebből jut vilanyra, gázra, telefonra, no meg egy kis szórakozásra is. A 26 ezer meg csak a rezsit fedi.... ami bosszantó hogy ezt a bért az szabja meg aki 26 ezerből él, csak az a külőmbség hogy ő eurban kapja....
nea bosnyák intelligencia akarjon a zentai főutcán söprögetni
le köll őket rázni, mint kutya a bolhát
vissza európába, el kell szakadni a balkáni csürhétől !
Olvasd a Képes Ifjúságban:
Nem éltem sohasem a számok bűvöletében, bár vita nincs, a számok egyre fontosabb helyet töltenek be az életünkben. Üssünk csak fel egy-két újságot, telis-tele vannak számokkal. Még a szórakoztató oldalak is a számokra építenek. Figyelmünket úgy ragadják meg, hogy a jó tanácsokat is a matematika nyelvére ültetik át, pl.: hat olyan dolog, amire a tiniknek szükségük van, tíz dolog, ami nélkül nincs jó házasság, három tipp, amivel felfrissül a bőre... Még jó, hogy ugyanezek a lapok nem E330-ként emlegetik a citromsavat, ha épp káros tulajdonságait foglalják pontokba, hanem nevén nevezik. Ez azonban nem gyakorlat a gyártóknál, akik ugyan feltüntetik az adott termék össszetételét, de hogy abból közönséges emberfia semmit sem ért, az mintha senkit sem érdekelne.
Én ezúttal inkább össszeszámolnám, hogy milyen előnnyel jár ez a „nemtörődömség”. A trendeket követve úgy is fogalmazhatnék: hét ok, amiért jó, hogy nem értjük a termékismertetőt: 1. Fogalmunk sincs, mit eszünk, 2. Abban a hiszemben élünk, hogy jól bevásároltunk, 3. Nem tartunk az egészségtelen táplálkozás káros következményeitől, 4. Elképzelésünk sincs, mitől betegedtünk meg, 5. Még csak fel sem merül annak gondolata, hogy a gyártót bepereljük, 6. Nem riasztjuk a felügyelőséget, és nem utolsósorban: 7. Nem cikkezünk a gyártó kárára...
Vajdaságban: szombaton mérsékelten borús, gyenge vagy mérsékelt északnyugati szél fúj. A reggeli hőmérséklet 11 és 13, a nappali 22 és 24 fok között ingadozik.
Az ország területén: is mérsékelten borús időre számíthatunk, délután a keleti és a déli országrészekben záporok alakulnak ki. Gyenge vagy mérsékelt északnyugati szél fúj, hajnalban 9–15 fokig, nappal 17–24 fokig melegszik fel a levegő.
Távolabbi előrejelzés szerint: vasárnap az északi országrészekben mérsékelt borulás, Szerbia többi része felett borult lesz az ég, esik az eső. Vasárnap este mindenhol felszakadozik a felhőzet, hétfőn mérsékelt borulás, délen és nyugaton eső várható. Kedden és szerdán is esős napban lesz részünk, a csapadék szerdán délután szűnik meg.
Európában: ma a kontinens nyugati részeiben eső, a Balkán-félszigeten és Kelet-Európában mérsékelt borulás, záporok, zivatarok. Nagy-Britanniában szeles időjárás, a kontinens legtöbb országában 16 és 27 fok között ingadozik a nappali csúcshőmérséklet.
1045
Orseolo Péter magyar király felajánlotta az országot III. Henrik német-római császárnak, akitől hűbérbirtokként kapta vissza.
1912
Fiumében (Rijeka) megszületett Kádár János (eredeti nevén : Csermanek János), aki 32 évig volt a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetője.
1921
Megszületett Budapesten Bárdy György színész, "Jumurdzsák". Ismertebb filmjei: Egri csillagok; Kárpáthy Zoltán; A kőszívű ember fiai; Gábor diák; Valahol Európában; A Hamis Izabella; Hahó, Öcsi!; Bob herceg; János vitéz; Így írtok ti; A Hídember; Magyar vándor.
1948
Budapesten megszületett Gálvölgyi János Jászai Mari- és SZOT-díjas érdemes színművész.
1966
Meghalt Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus (Ábel - trilógia).
1980
Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós megkezdte egyhetes útját a világűrbe a Szojuz 36 fedélzetén.
1986
Az Európai Unio hivatalos zászlója lett a kék háttérben 12 arany csillaggal díszített lobogó.
1805
Napoleon Bonaparte Olaszország királya lett.
1896
Elsőként a Dow Jones and Company tette közzé a maga tőzsdeindexét a New York-i értékpapírtőzsdén (NYSE).
1923
Megszületett Elberfeld-ben Horst Tappert német színész, a legendás Stephan Derrick megszemélyesítője.
Esküvőbe „csöppent” tíz métert zuhanva egy házasságkötő terem padlásáról egy férfi Németországban és épp a menyasszony lába előtt terült el, aki sokkot kapott.
Az eset Unterfrankenben történt, a padlás padlózata nem bírta el a 20 éves Stephan Pfeifert, aki részegen ment fel, mert szerette volna kialudni mámorát egy csendes zugban. A férfi esését valamelyest felfogta egy balkonkorlát, így megúszta a zuhanást csípő- és bordatörésekkel.
A menyasszony, Anett Friedmann is szerencsés, mert ha kicsit előrébb áll, a férfi a halálát is okozhatta volna, így csak a hangulatot csapta agyon – adta hírül az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.
.gif)
