Elsőként a VMSZ adta át választási listáját a június 6-ra meghirdetett magyar nemzetitanács-választásokra. A Magyar Összefogás listavezetője dr. Korhecz Tamás, akit a VMSZ jelölt, de nem tagja a pártnak. A VMSZ által kezdeményezett listán 17 helyet foglalnak el a párttagok, 18 helyet pedig az értelmiségieknek, az egyházi és a civil szféra képviselőinek adott át a VMSZ, hogy a vajdasági magyarságot reprezentáló listával induljon.

Büntethető lesz a holokauszt-revizionizmus, mivel a magyar Országgyűlés tegnap elfogadta a büntető törvénykönyv (Btk.) erre vonatkozó módosítását.

A szocialisták által kezdeményezett név szerint zárószavazáson 197 igen, egy nem szavazattal és 142 tartózkodás mellett fogadták el az indítványt. Az egyetlen nemmel szavazó a szabad demokrata Gulyás József volt.

Nagy a politikai határozottság Szerbiába az Európai Unióba való belépést illetően. Ennek azonban – a sok közül – egyik feltétele az állami tulajdon megszüntetése, vagyis a privatizálás. És ennek vannak komoly hátulütői is. Egyik legszemléletesebb példája ennek a kragujevaci Zastava autógyár esete. A torinói FIAT megvette az üzemet, és frissen-gyorsan be is indította a Punto autómodell összeszerelését. Kezdetben 1400 emberre volt szükség, de az olasz színre lépésével kiderült, hogy csak 900 ember maradhat. Akiket az a szerencse ért, hogy tovább dolgozhattak (havi átlagosan 26 ezer dinárért), egy ideig örültek a lehetőségnek és a munkahelynek. Alig néhány hónap alatt azonban kiderült, hogy most már dolgozni kell.

A napokban 20, majd még 40 munkás kifejezte óhaját, hogy visszamenne a Zastavába, és megvárná a szociális program érvényesítését. Az ok pofonegyszerű: nem bírják a tempót.

Aki már valamelyik nyugati országban dolgozott szerbekkel, a kragujevaciak panaszát enyhén szólva is ellentmondásosnak látja. Alulírott ugyanis Németországban dolgozott szerb emberekkel, akiknek munkája ellen semmilyen kifogás sem merült fel. Szorgalmasan végezték a rájuk bízott munkát, és örültek a tisztességes fizetésnek.

Tehát tévedés volna azt hinni, hogy a szerb ember nem tud dolgozni.

Tud, ha akar.

Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője tegnapi, MTI-hez eljuttatott közleményében kiemeli: Orbán Viktor és Traian Băsescu ugyanahhoz az európai pártcsaládhoz, az Európai Néppárthoz tartoznak. Ez, valamint személyes jó viszonyuk a garancia arra, hogy, „amennyiben Magyarországon Orbán Viktor vezetésével alakul kormány, a két nép közös történelmében szinte példátlanul jó együttműködés veheti kezdetét” – fogalmaz a politikus.

Cser-Palkovics András szerint az Orbán Viktor, Traian Băsescu és pártjaik közötti szoros kapcsolat az élet minden területén jelentősen javíthatja a viszonyt a két nemzet, a két ország között, aminek első számú kedvezményezettjei az erdélyi magyarok lesznek.

Az ellenzéki képviselő azt követően küldte el közleményét az MTI-nek, hogy Csapody Miklós független országgyűlési képviselő az MTI-nek azt nyilatkozta: a romániai elnökválasztás bebizonyította, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke nemcsak a határon innen, de a határon túl is a magyarság megosztására „játszik”.

Sebestyén Imre újságíró, a VajdaságMa internetes hírportál szerkesztője, aki a 13. volt az MNT-választásokon győztes Magyar Összefogás listáján, június 11-ei keltezésű levelében hivatalosan értesítette az emberi jogi és kisebbségi minisztériumot és a Központi Választási Bizottságot, hogy visszalép, s nem vállalja a tagságot a Magyar Nemzeti Tanácsban.

Vajon véletlenszerű-e, hogy március havában Szerbia legújabb kori történelmében hallatlanul sok sorsdöntő, tragikus esemény történt? Nem adható egyértelmű válasz. Egy biztos: még felsorolásuk is tág teret igényel.

Kezdjük talán azzal, hogy mindössze egy nap különbséggel március havában hunyt el Zoran Đinđić és Slobodan Milošević, a két ádáz politikai ellenfél, két egymással szöges ellentétben álló nézet, eszme, gondolkodásmód, jellem, hazája boldogulásának víziójában egymást kizáró szellemiség megszemélyesítője. Az egyik a háborúk sorozatát kirobbantó nacionalista téboly felkorbácsolásában, az egész világgal való szembeszegülésben, a másik a társadalom minden rétegére kiterjedő reformban, az Európához való felzárkózásban vélte felfedezni az egyedüli üdvözítő utat.

A rendőrség csak a mintegy ezer civilnek engedte meg, hogy megkezdje Horthy Miklós budapesti bevonulásának 90. évfordulójára szervezett vonulását tegnap délután a főváros XI. kerületében, a helyszínen szintén megjelenő gárdistákat azonban megakadályozta abban, hogy csatlakozzanak a menethez – jelentette az MTI tudósítója a helyszínről.

Bő egy hónap múlva, május 4-én lesz harminc éve, hogy Tito elvtárs-marsall távozott az élők sorából. A titosztalgia ma is él és virul mindegyik ex-YU köztársaságban, ugyanakkor sorra jelentek meg a róla szóló kötetek, amelyek már korántsem oly pozitív fényben mutatják be őt a felszínre kerülő történelmi tények tükrében, mint ahogyan akkor, harminc éve az elsiratók magasztalták az Öreget.

Magyarország fővárosában négyezren álltak be a végtelen sorokba, hogy meleg ebédhez jussanak legalább a szeretet ünnepén. Másik szomszédunknál, Erdélyben Böjte atya tovább építgeti gyermekotthonait, s az anyaországból szállította a Jézuska a csomagokat az otthonokban lakóknak – szólnak a hírek.