Dejan Šoškić az új bankkormányzó

Dejan Šoškić foglalja el Radovan Jelašić helyét a Szerbiai Nemzeti Bank élén. Az új kormányzóra a jelenlévő 129 parlamenti képviselő szavazott igennel. A képviselőház ezt megelőzően elfogadta Jelašić lemondását, aki március 23-án személyes okokból adta át azt a parlamentnek. Šoškićot Boris Tadić államfő ajánlotta a jegybank élére.

Dejan Šoškić 1967-ben született Belgrádban.1989-ben diplomázott a Belgrádi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán, 1993-ban magisztrált, majd 1999-ben doktori titulust szerzett. Šoškić több világszerte elismert egyetemen képezte magát tovább, előadásokat tartott több Egyesült Államokbeli egyetemen, tagja a Közgazdászok Tudományos Egyesületének, több pénzügyi és gazdasági mű és 4 könyv szerzője, a szerb kormányfő gazdasági tanácsának tagja, valamint a Szerbiai Nemzeti Bank Tanácsának elnöke volt.

A Szerbiai Képviselőház tegnap több törvényről és törvénymódosításról is szavazott. Elfogadták a közlekedésbiztonsági törvény módosításait, amelyek értelmében pénzbírság is fizethető azon súlyos közlekedési szabálysértések elkövetése miatt, amelyek esetében a törvény 15 napos börtönbüntetést és 14 bűntetőpontot, illetve 45 napos börtönbüntetést és 16 bűntetőpont irányzott elő. Ezen szabálysértések között szerepel többek között a jogosítvány nélküli gépkocsivezetés, a lakott településen való 70 km/órás, a lakott településen kívüli 80 km/órás, illetve az iskolai zónákban előírt 60 km/órás sebességkorlátozás átlépése, valamint a vezetés kétezrelékes véralkoholszinttel. A módosítás szerint a börtönbüntetés alternatívájaként 100 ezertől 120 ezerig, illetve 120 ezertől 150 ezer dinárig terjedő pénzbírsággal sújtható az elkövető. Ugyanakkor egy könnyítés is belekerült a jogszabályba, amelynek értelmében a rendőrség nem köteles szabálysértési eljárást indítani, ha a vétség azért történt meg, mert az elkövető a biztonság betartása, az élet megőrzése és megmentése, segítségnyújtás, valamint az egészség és a vagyon megmentése miatt cselekedett.

MEGTARTHATJÁK TISZTSÉGEIKET

Szeptember elsejéig értesíthetik a képviselők a korrupcióellenes ügynökséget arról, hogy milyen funkciókat töltenek be, áll a tegnap elfogadott törvénymódosításban. A jogszabály szerint azoknál a képviselőknél, akik a korrupcióellenes törvény hatályba lépésekor már tisztségben voltak, és most tisztséghalmozódás esete áll fenn náluk, az ügynökség 30 napos határidőt fog adni, hogy lemondjanak valamely funkciójukról. Emellett a parlament elfogadta Vladan Batić független képviselő módosítási indítványát is, amely szerint a tartományi és köztársasági parlamenti képviselők mandátumuk lejártáig más köztisztséget, például polgármesteri funkciót is betölthetnek, amennyiben január 1-jén, vagyis a törvény hatályba lépésekor azt már birtokolták. Újdonságnak számít, hogy védelem alá veszik azokat a tisztségviselőket, akik bejelentik a korrupciót, számukra az ügynökség biztosítja a névtelenséget és a védelmet.

A parlament elfogadta a Szerbiai Képviselőház új ügyrendi szabályzatát, amelynek értelmében a parlamenti bizottságokat 30-ról 19 csökkentik. A bizottságoknak 17 tagja lesz, a szabály alól csupán a biztonsági ügynökséget ellenőrző bizottság kivételezett, 9 taggal.

A parlamenti ülésen elfogadták a kereskedelmi törvényt, amely szabályozza az egységes szerbiai kereskedelmet és védi a piacot a tisztességtelen versenytől, továbbá módosították az adóztatási eljárásról szóló törvényt, valamint elfogadtak több nemzetközi határozatot.

„Az árfolyam Szerbia tükre”

Radovan Jelašićvolt bankkormányzó tegnap reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező időszakban nem lesz szükséges népszerűtlen monetáris intézkedések bevezetésére. Szavai szerint Szerbia ezentúl más makrogazdasági feltételekhez igazodik, és az új modell alapjai a kivitel és a befektetések lesznek. Mint megjegyezte: az ország soha nem függött jobban a lakosaitól, hiszen a leggyorsabban és határozottabban kell véghezvinni a reformokat.

A dinár árfolyamával kapcsolatban Jelašić elmondta, a helyzet nem riasztó, mert ha az lenne, a központi bank nagyobb devizatartalékokat adott volna el.

– Az árfolyam Szerbia tükre, ha azt eltörjük, soha többet nem láthatunk reálisan – mondta a volt kormányzó.

Szerinte ha az árfolyam megmaradt volna a 2008-as szinten, akkor az egész más képet mutatott volna a hazai gazdaságról, a nyugdíjakról, és kérdésessé vált volna a Nemzetközi Valutaalap, a Világbak és az Európai Unió segítségnyújtása. Vélekedése szerint a szerbiai pénzügyi szektor stabil, három éven belül a bankjegyek értékei megnövekednek, míg azok száma csökkenni fog.