Támogatásra szorul a Vajdasági Fejlesztési Bank is
A Vajdasági Fejlesztési Banknak állítólag 40 millió euró állami támogatásra van szüksége (fotó: Ótos András) A szavak kimondattak, az ég nem szakadt le, a dinár viszont röviddel e kijelentések elhangzása után rohamos értékvesztésbe kezdett, a világgazdasági válság pedig – mint a legtöbb környező országot – mélyebb gazdasági krízisbe sodort bennünket. Ma sem tért észhez ennek nyomán, ha szabad ezt a képzavart használni, a szerbiai gazdaság.
A jelek szerint ez lesz a helyzet a szerbiai bankrendszer páratlan erejéről szóló állításnak is. Kedden járta be a szerbiai sajtót a hír, hogy a külföldi bankok hatalmas tőkekivonásba kezdtek szerbiai leányvállalataikból. Állítólag csak januárban 518 millió eurót vontak ki a szerbiai bankrendszerből, és ennek következtében az ország devizatartaléka egy hónap alatt 454 millió euróval csökkent. Ekkora mértékű tőkekivonásra nem volt példa még a 2008-as válság idején sem, ami jól mutatja, hogy mennyire komoly a helyzet.
Dejan Šoškić bankkormányzó a hír hallatán sietett megnyugtatni a közvéleményt. Szerinte nincs ok aggodalomra, semmi rendkívüli nem történt, jelentette ki tegnap, csupán szokásos tőkemozgásokról van szó, a devizatartalékok csökkenéséről szóló hír pedig egyszerűen nem igaz. Ez valóban megnyugtatóan hangzik, kérdés, hogy hihetünk-e benne?
A szerbiai bankrendszer helyzetével kapcsolatban más hírek is aggodalmakat kelthetnek. Az aggódók közül a legtöbben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az európai adósságválság rendkívül kedvezőtlen környezetében a külföldi bankok esetleges tőkekivonása lehet a legfőbb veszély, most viszont kezd kiderülni, hogy a többségükben szerbiai tulajdonban lévő pénzintézetekkel is komoly gondok vannak. Az IMF-fel folytatott februári tárgyalások sikertelenségének egyik legfőbb oka például az volt, hogy a kormány 100 millió eurót tervez fordítani a Kereskedelmi Bank (Komerciajlna banka) tőkésítésére. Ez csak az egyik eset. Januári hír, hogy az Agrobankban kényszerigazgatást kényszerült bevezetni az SZNB. A sor folytatódik. Február elején hozta létre a kormány a bankok pénzügyi stabilitás megőrzésével megbízott munkacsoportot, s a jelek szerint indokolt volt ez a lépés. Két szerbiai tulajdonban lévő bank máris támogatáshoz folyamodott. Az egyik segélykérő a Privredna banka Beograd, a másik pedig a Vajdasági Fejlesztési Bank! Ez utóbbi igencsak rossz hír, hiszen a tartomány gazdasági fellendítése miatt létrehozott pénzintézetről van szó, amely 58,78 százalékban tartományi tulajdonban van. A hírek szerint a Vajdasági Fejlesztési Banknak 40 millió eurós segítségre van szüksége. Ez a veszteség állítólag még azelőtt keletkezett, mielőtt átalakították fejlesztési bankká.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
Nem éltem sohasem a számok bűvöletében, bár vita nincs, a számok egyre fontosabb helyet töltenek be az életünkben. Üssünk csak fel egy-két újságot, telis-tele vannak számokkal. Még a szórakoztató oldalak is a számokra építenek. Figyelmünket úgy ragadják meg, hogy a jó tanácsokat is a matematika nyelvére ültetik át, pl.: hat olyan dolog, amire a tiniknek szükségük van, tíz dolog, ami nélkül nincs jó házasság, három tipp, amivel felfrissül a bőre... Még jó, hogy ugyanezek a lapok nem E330-ként emlegetik a citromsavat, ha épp káros tulajdonságait foglalják pontokba, hanem nevén nevezik. Ez azonban nem gyakorlat a gyártóknál, akik ugyan feltüntetik az adott termék össszetételét, de hogy abból közönséges emberfia semmit sem ért, az mintha senkit sem érdekelne.
Én ezúttal inkább össszeszámolnám, hogy milyen előnnyel jár ez a „nemtörődömség”. A trendeket követve úgy is fogalmazhatnék: hét ok, amiért jó, hogy nem értjük a termékismertetőt: 1. Fogalmunk sincs, mit eszünk, 2. Abban a hiszemben élünk, hogy jól bevásároltunk, 3. Nem tartunk az egészségtelen táplálkozás káros következményeitől, 4. Elképzelésünk sincs, mitől betegedtünk meg, 5. Még csak fel sem merül annak gondolata, hogy a gyártót bepereljük, 6. Nem riasztjuk a felügyelőséget, és nem utolsósorban: 7. Nem cikkezünk a gyártó kárára...
Vajdaságban: szombaton mérsékelten borús, gyenge vagy mérsékelt északnyugati szél fúj. A reggeli hőmérséklet 11 és 13, a nappali 22 és 24 fok között ingadozik.
Az ország területén: is mérsékelten borús időre számíthatunk, délután a keleti és a déli országrészekben záporok alakulnak ki. Gyenge vagy mérsékelt északnyugati szél fúj, hajnalban 9–15 fokig, nappal 17–24 fokig melegszik fel a levegő.
Távolabbi előrejelzés szerint: vasárnap az északi országrészekben mérsékelt borulás, Szerbia többi része felett borult lesz az ég, esik az eső. Vasárnap este mindenhol felszakadozik a felhőzet, hétfőn mérsékelt borulás, délen és nyugaton eső várható. Kedden és szerdán is esős napban lesz részünk, a csapadék szerdán délután szűnik meg.
Európában: ma a kontinens nyugati részeiben eső, a Balkán-félszigeten és Kelet-Európában mérsékelt borulás, záporok, zivatarok. Nagy-Britanniában szeles időjárás, a kontinens legtöbb országában 16 és 27 fok között ingadozik a nappali csúcshőmérséklet.
1045
Orseolo Péter magyar király felajánlotta az országot III. Henrik német-római császárnak, akitől hűbérbirtokként kapta vissza.
1912
Fiumében (Rijeka) megszületett Kádár János (eredeti nevén : Csermanek János), aki 32 évig volt a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetője.
1921
Megszületett Budapesten Bárdy György színész, "Jumurdzsák". Ismertebb filmjei: Egri csillagok; Kárpáthy Zoltán; A kőszívű ember fiai; Gábor diák; Valahol Európában; A Hamis Izabella; Hahó, Öcsi!; Bob herceg; János vitéz; Így írtok ti; A Hídember; Magyar vándor.
1948
Budapesten megszületett Gálvölgyi János Jászai Mari- és SZOT-díjas érdemes színművész.
1966
Meghalt Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus (Ábel - trilógia).
1980
Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós megkezdte egyhetes útját a világűrbe a Szojuz 36 fedélzetén.
1986
Az Európai Unio hivatalos zászlója lett a kék háttérben 12 arany csillaggal díszített lobogó.
1805
Napoleon Bonaparte Olaszország királya lett.
1896
Elsőként a Dow Jones and Company tette közzé a maga tőzsdeindexét a New York-i értékpapírtőzsdén (NYSE).
1923
Megszületett Elberfeld-ben Horst Tappert német színész, a legendás Stephan Derrick megszemélyesítője.
Esküvőbe „csöppent” tíz métert zuhanva egy házasságkötő terem padlásáról egy férfi Németországban és épp a menyasszony lába előtt terült el, aki sokkot kapott.
Az eset Unterfrankenben történt, a padlás padlózata nem bírta el a 20 éves Stephan Pfeifert, aki részegen ment fel, mert szerette volna kialudni mámorát egy csendes zugban. A férfi esését valamelyest felfogta egy balkonkorlát, így megúszta a zuhanást csípő- és bordatörésekkel.
A menyasszony, Anett Friedmann is szerencsés, mert ha kicsit előrébb áll, a férfi a halálát is okozhatta volna, így csak a hangulatot csapta agyon – adta hírül az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.
.gif)
