Befagyaszthatják a felzárkóztatási támogatást

ÖSZTÖNZŐ HATÁS

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény, a biztosok testülete szerda délelőtt ült össze, és az egyik napirendi pont a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás volt. A testület javaslatát még az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is meg kell vitatnia, és jóvá kell hagynia. A témáról kiadott közlemény szerint a pontosan 495 184 000 eurót a jövő januártól hatályos kötelezettségvállalásokból függesztik fel. A közlemény szerint a mindeddig „példátlan” lépés „az Európai Bizottság Magyarországnak szóló ismételt figyelmeztetéseit követi, hogy fokozza erőfeszítéseit a túlzott államháztartási deficit befejezésére, valamint a megfelelő lépések elmaradását”. A bizottság emlékeztetet arra, hogy januárban már megállapította a hatékony lépések hiányát Magyarország részéről, és javasolta a túlzott deficit miatti eljárás felgyorsítását, amit a pénzügyminiszteri tanács el is fogadott.

Olli Rehn pénzügyi biztos a közlemény szerint azt hangoztatta, hogy a javaslatnak „erős ösztönzőnek kell lennie Magyarország számára, hogy (...) megfelelő makrogazdasági és pénzügyi feltételeket hozzon létre annak érdekében, hogy biztosítsa a kohéziós alapból származó források hatékony felhasználását”. Hozzátette, hogy „most a magyar kormánynak kell cselekednie, mielőtt a felfüggesztés életbe lép”. Magyarország a bizottság előrejelzése szerint jövőre is átlépi a 3 százalékos deficithatárt – emelte ki Rehn.
A bizottság emlékeztetett a kohéziós alapra vonatkozó uniós szabályokra, amelyek szerint abban az esetben, ha valamely kedvezményezett tagállamban túlzott költségvetési hiány áll fenn, és az erről „kiadott tanácsi ajánlást az érintett tagállam részéről nem követte eredményes intézkedés, az alapból az érintett tagállam részére tett kötelezettségvállalások teljes vagy részleges felfüggesztéséről határozhat, a felfüggesztésről szóló határozatot követő év január 1-jei hatállyal”. A szabályok szerint „ha a Tanács megállapítja, hogy az érintett tagállam megtette a szükséges kiigazító intézkedést, késedelem nélkül határoz az érintett kötelezettségvállalások felfüggesztésének megszüntetéséről” is.

MÉLTÁNYTALANSÁG

A magyar kormány szerint az Európai Bizottság zárolási javaslata megalapozatlan, méltánytalan, jogi szempontból vitatható és ellentétes az alapszerződések szellemével, „hiszen egy jövőben feltételezett esemény miatt akar megállapítani szankciót” – reagált Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője és Giró-Szász András kormányszóvivő az MTI-hez eljuttatott közös közleményében, amelyből kiderül, a magyar kormány álláspontja szerint a tények azt bizonyítják, hogy a kabinet gazdaságpolitikája jó irányba viszi Magyarországot, hiszen „a tavalyi évi gazdasági növekedés meghaladta mind az egész Európai Unió, mind az euróövezet növekedési ütemét, miközben folyamatosan csökken a múlt örökségeként itt maradt államadósságot”. Hozzáteszik, hogy mivel az Európai Bizottság a 2013-as költségvetési hiányt 3,25 százalékra becsülte, a kormány újabb intézkedéseket hozott, amelyek 0,4 százalékkal csökkentik a jövő évre várt deficitet, így az szintén 3 százalék alatt marad, amely döntésekről Orbán Viktor tájékoztatta az Európai Bizottság elnökét, José Manuel Barrosót is.

A Fidesz ügyvezető alelnöke, Kósa Lajos szerint az Európai Unió egy olyan kormányt és országot büntet, amely mindent megtesz azért, hogy három százalék alatt tartsa a költségvetési hiányát és csökkentse államadósságát. Egyben rendkívül felelőtlennek is nevezte az Európai Bizottság döntését, hiszen – mint mondta – mit gondoljanak azok a tagállamok, amelyek próbálják lefaragni költségvetési hiányukat, ám közben azt látják, van egy ország, amely szintén mindent megtesz ezért, az unió azonban mégis „leckézteti”.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) felszólítja a kormányt, hogy ne engedjen a zsarolásnak, és minden lehetséges eszközét vesse be az országot ért hátrányos döntések hatásainak mérséklése érdekében. A KDNP szerint az Európai Bizottság döntésén keresztül a megadóztatott bankok és a multinacionális cégek arra akarják kényszeríteni a magyar kormányt, hogy minden terhet a nyugdíjasokra és a munkavállalókra hárítson. Ez erkölcsileg és gazdaságilag elfogadhatatlan – szögezték le közleményükben.

AJÁNLÁSELFOGADÁS

A Magyar Szocialista Párt (MSZP) alelnöke, Kovács László szerint a döntés részben az európai adósságválság miatti szigorral magyarázható. Nem véletlen, hogy az eddig példátlan szankciót Magyarországgal szemben alkalmazhatják először, mivel Magyarország az egyetlen állam, amely uniós csatlakozása óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll – hangsúlyozta, hozzátéve, a javaslat összefüggésben áll azzal is, hogy a magyar kormány Európában egyedüliként „gazdasági szabadságharcot” folytat. Kiemelte: a kormány elkerülheti a szankció életbe léptetését, ha elfogadja a brüsszeli ajánlásokat és változtat gazdaságpolitikáján.

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a rendszerváltás óta miniszterelnök még nem okozott akkora kárt az országnak, mint Orbán Viktor, ezért a kormányfőnek le kell vonnia a konzekvenciákat és távoznia kell –mondta Molnár Csaba független országgyűlési képviselő, a DK ügyvezető alelnöke, aki emlékeztetett arra, hogy az EB a szankciót még soha egyetlen országgal szemben sem alkalmazta, de – ahogyan fogalmazott –, 2006 őszén Orbán Viktor ellenzéki vezetőként éppen ezt szorgalmazta az akkori magyar kormánnyal szemben. Szerinte a bizottság azért akart szankciót alkalmazni, mert Magyarország az európai értékekkel megy szembe, a demokrácia alapvető normáit sérti meg.

A Lehet Más a Politika (LMP) szerint a javaslat egyértelműen a magyar kormány hibája miatt született meg – mondta Jávor Benedek, a párt frakcióvezetője, aki szerint Magyarország kétszer fizeti meg az egykulcsos adó árát, először akkor, amikor csökken az alacsonyabb jövedelműek keresete, másodszor pedig akkor, amikor az unió 150 milliárd forint zárolását javasolja. Kijelentette, túlzottnak tartanák az EB által ajánlott intézkedések alkalmazását, és bíznak abban, hogy az európai gazdasági és pénzügyminiszterek márciusi tanácskozásán nem kap támogatást a bizottsági javaslat, illetve később már a kormány is elő tud állni egy olyan hiteles programmal, amellyel meg lehet előzni annak életbe lépését.

A Jobbik elnöke, Vona Gábor szerint az Európai Bizottság döntése Magyarország nagyon súlyos és durva megalázása. Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: bár a kohéziós támogatások megvonása még nem végleges és visszavonható a döntés, de ehhez olyan „öncsonkításra” lenne szükség, amely hasonló eredménnyel járna. A Jobbik szerint eljött az ideje, hogy Orbán Viktor összehívja az öt parlamenti párt vezetőit, és őszintén tárgyaljanak arról, hogy mi Magyarország helye, szerepe, jövője az Európai Unióban.