RÁDIÓS JEGYZET
„Itt a Szabad Európa Rádió, a szabad Magyarország hangja!” – köszöntötték bő negyven évig az előbb New Yorkban, majd Münchenben élő magyar emigránsok a suttyomban rádiózó földijeiket. A magyarországiak ugyanis csak nagy titokban tekerhettek a SZER hullámhosszára, mert – előbb Rákosi, majd Kádár számára – félő volt, hogy a kommunizmus ifjú építőinek nem nyújt eleget a tervgazdálkodás „mámora”, s helyette inkább a kólaízű nyugati imperialista mocskot választják.
Az ötvenes évekbeli törvénykönyv igen körülményesen definiálta a magukról elfeledkező rádióhallgatók büntethetőségét: „A Szabad Európa Rádió adásainak zárt lakásban történő hallgatása csak akkor valósítja meg a népi demokratikus államrend elleni izgatás bűntettét, ha ez más jelenlétében történik, vagy pedig ha a lakáson kívül tartózkodó személyek részére is lehetővé vált ezzel ezen rádióállomás uszító híreinek hallgatása, ezen utóbbi esetben azonban csak akkor, ha nemcsak az nyert tényként megállapítást, hogy a kívül levő személy tudta, hogy a lakásban a Szabad Európa Rádiót hallgatják, hanem az is, hogy e rádióállomás milyen híreit hallotta.” Az államvédelmisek szorgalmasan zavarták az adást, a hatvanas évek közepén azonban ez kezdett költségessé válni, ezért könnyebb megoldáshoz folyamodtak: a propagandaosztály filmeket gyártott a rádió fiatalokra gyakorolt kártékony hatásának bemutatására. Mindhiába, Cseke László műsorának, a Teenager Partynak (a híres 19, 25, 31, 41, 49-es rövidhullámon) a Beatles-, Stones- és Pink Floyd-számaival nem lehetett versenyezni. A rendszerváltás után szerencsére már nem is kellett: 1993. október 31-én felszámolták a szerkesztőséget. A SZER célja ugyanis az volt, hogy megszűnhessen, s mivel létrehozói és munkatársai a demokratikus változások után szavatoltnak vélték a sajtószabadságot, megtették ezt a lépést.
A washingtoni külügyminisztérium két tanácsadója, Mark Palmer, az Egyesült Államok rendszerváltáskori magyar nagykövete és Charles Gati, a Johns Hopkins Egyetem Orosz és Eurázsiai Tanszékének magyar származású professzora nemrégiben javaslatot terjesztett az amerikai kongresszus két háza elé. Azt kérték a képviselőktől, fontolják meg a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű adásának újraindítását. Ezzel Magyarország olyan országok sorába lépne, mint a volt Szovjetunió utódállamai vagy a közel-keleti háborús övezet tagjai, ahová a SZER ma is sugároz, mert az ottani rezsim akadályozza a szabad véleménynyilvánítást. A számos republikánus és demokrata párti politikus által támogatott kezdeményezés ráirányítja a figyelmet a magyar állam kedvezőtlen külföldi megítélésére. A kérdés csak az, hogyan éreznek a magyarok: szabad-e a sajtó, vagy sem? Lenne-e hallgatója a Szabad Európa Rádiónak?
Olvasd a Képes Ifjúságban:
Nem éltem sohasem a számok bűvöletében, bár vita nincs, a számok egyre fontosabb helyet töltenek be az életünkben. Üssünk csak fel egy-két újságot, telis-tele vannak számokkal. Még a szórakoztató oldalak is a számokra építenek. Figyelmünket úgy ragadják meg, hogy a jó tanácsokat is a matematika nyelvére ültetik át, pl.: hat olyan dolog, amire a tiniknek szükségük van, tíz dolog, ami nélkül nincs jó házasság, három tipp, amivel felfrissül a bőre... Még jó, hogy ugyanezek a lapok nem E330-ként emlegetik a citromsavat, ha épp káros tulajdonságait foglalják pontokba, hanem nevén nevezik. Ez azonban nem gyakorlat a gyártóknál, akik ugyan feltüntetik az adott termék össszetételét, de hogy abból közönséges emberfia semmit sem ért, az mintha senkit sem érdekelne.
Én ezúttal inkább össszeszámolnám, hogy milyen előnnyel jár ez a „nemtörődömség”. A trendeket követve úgy is fogalmazhatnék: hét ok, amiért jó, hogy nem értjük a termékismertetőt: 1. Fogalmunk sincs, mit eszünk, 2. Abban a hiszemben élünk, hogy jól bevásároltunk, 3. Nem tartunk az egészségtelen táplálkozás káros következményeitől, 4. Elképzelésünk sincs, mitől betegedtünk meg, 5. Még csak fel sem merül annak gondolata, hogy a gyártót bepereljük, 6. Nem riasztjuk a felügyelőséget, és nem utolsósorban: 7. Nem cikkezünk a gyártó kárára...
Vajdaságban: szombaton mérsékelten borús, gyenge vagy mérsékelt északnyugati szél fúj. A reggeli hőmérséklet 11 és 13, a nappali 22 és 24 fok között ingadozik.
Az ország területén: is mérsékelten borús időre számíthatunk, délután a keleti és a déli országrészekben záporok alakulnak ki. Gyenge vagy mérsékelt északnyugati szél fúj, hajnalban 9–15 fokig, nappal 17–24 fokig melegszik fel a levegő.
Távolabbi előrejelzés szerint: vasárnap az északi országrészekben mérsékelt borulás, Szerbia többi része felett borult lesz az ég, esik az eső. Vasárnap este mindenhol felszakadozik a felhőzet, hétfőn mérsékelt borulás, délen és nyugaton eső várható. Kedden és szerdán is esős napban lesz részünk, a csapadék szerdán délután szűnik meg.
Európában: ma a kontinens nyugati részeiben eső, a Balkán-félszigeten és Kelet-Európában mérsékelt borulás, záporok, zivatarok. Nagy-Britanniában szeles időjárás, a kontinens legtöbb országában 16 és 27 fok között ingadozik a nappali csúcshőmérséklet.
1045
Orseolo Péter magyar király felajánlotta az országot III. Henrik német-római császárnak, akitől hűbérbirtokként kapta vissza.
1912
Fiumében (Rijeka) megszületett Kádár János (eredeti nevén : Csermanek János), aki 32 évig volt a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetője.
1921
Megszületett Budapesten Bárdy György színész, "Jumurdzsák". Ismertebb filmjei: Egri csillagok; Kárpáthy Zoltán; A kőszívű ember fiai; Gábor diák; Valahol Európában; A Hamis Izabella; Hahó, Öcsi!; Bob herceg; János vitéz; Így írtok ti; A Hídember; Magyar vándor.
1948
Budapesten megszületett Gálvölgyi János Jászai Mari- és SZOT-díjas érdemes színművész.
1966
Meghalt Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus (Ábel - trilógia).
1980
Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós megkezdte egyhetes útját a világűrbe a Szojuz 36 fedélzetén.
1986
Az Európai Unio hivatalos zászlója lett a kék háttérben 12 arany csillaggal díszített lobogó.
1805
Napoleon Bonaparte Olaszország királya lett.
1896
Elsőként a Dow Jones and Company tette közzé a maga tőzsdeindexét a New York-i értékpapírtőzsdén (NYSE).
1923
Megszületett Elberfeld-ben Horst Tappert német színész, a legendás Stephan Derrick megszemélyesítője.
Esküvőbe „csöppent” tíz métert zuhanva egy házasságkötő terem padlásáról egy férfi Németországban és épp a menyasszony lába előtt terült el, aki sokkot kapott.
Az eset Unterfrankenben történt, a padlás padlózata nem bírta el a 20 éves Stephan Pfeifert, aki részegen ment fel, mert szerette volna kialudni mámorát egy csendes zugban. A férfi esését valamelyest felfogta egy balkonkorlát, így megúszta a zuhanást csípő- és bordatörésekkel.
A menyasszony, Anett Friedmann is szerencsés, mert ha kicsit előrébb áll, a férfi a halálát is okozhatta volna, így csak a hangulatot csapta agyon – adta hírül az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.
.gif)
