Orbán „ellen-Magyarországot” épített!?

Magyarország bajban van, nagyobb bajban, mint húsz éve bármikor – hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc, hozzátéve, sokan mondják, hogy ezért Orbán Viktor a hibás, de ennyivel nem szabad megelégedni. Kifejtette: két évtizede a politikusi közösség osztozott a társadalom szabadságvágyában, abban, hogy nyugatos, polgári Magyarországot, demokratikus parlamentarizmust akar, bal- és jobboldal akkor egyetértett a szociális gondolat, az elesettek támogatásának fontosságában és abban is, hogy nincsenek jó és rossz magyarok. A kilencvenes évek elején Csurka István mutatta meg, hogy a republikanizmussal szemben létezik egy másik hagyomány, ami a nemzetre hivatkozik, de ezzel csak „vad és őrült” eszméit takarja el – mondta a volt kormányfő, hozzáfűzve, amíg Antall József még tudta, hogy nem egyezhet ki Csurkával és „a magyar felsőbbrendűség” gondolatával, mára a rendszerváltás tartópillérei összedőltek, a köztársaságpártival szemben, sokak támogatásával, kiépült egy „ellen-Magyarország”. Véleménye szerint az „ellen-Magyarország” – amelyet ez a kormány képvisel – bezárkózik, szabadság helyett alávetettséget, rendet és alázatot akar, nem hisz az Európai Unió szellemiségében, Brüsszel és Párizs helyett keleti, autokratikus-despotikus rendszerekre tekintget, fél a piaci versenytől, a szegénységet nem átoknak, hanem bűnnek gondolja.

„Orbán Viktor rendszerváltást akart, és ez mára megtörtént” – jelentette ki, azzal együtt, hogy a köztársaságpártiak ma kisebbségben vannak. Ezért véleménye szerint a demokratikus ellenzék feladata nem egyszerűen a kormányváltás, hanem a többség meggyőzése, bizonyítva, hogy lehet békét teremteni köztársaságiak és nemzetiek között. „A republikánus közösségnek nem lehet más célja, mint visszaállítani a '89-es alkotmányosságra épülő viszonyokat” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc értékelőjében.

Beszédében szólt arról, hogy a kormány külpolitikai stratégiája megbukott. Hangsúlyozta, hogy miközben a kormányfő folyton a szuverenitásról beszél, a nemzetközi politika kulcsfogalma ma nem ez, hanem a nemzeti mozgástér bővítése. Kifejtette, a jelenlegi kabinet „utálja a pedagógusok szabadságát”, betanított munkásként tekint a tanárokra, úgy véli, a minisztériumból kell megmondani nekik, mit és hogyan tanítsanak. A cigányság helyzetéről kijelentette, az ország „az erkölcsi romlás útjára lép”, ha a legelesettebbeket bűnbakká teszi. Kiemelte, ha a kormány nem változtat szociálpolitikáján, az szociális elégedetlenséget szül, aminek „súlyos vége lehet”. Gyurcsány Ferenc bírálta az egyházakat – elsősorban a történelmieket –, mondván, az a kép alakulhatott ki, hogy fontosabb nekik egyházi státuszuk megőrzése, mint az elesettekért viselt felelősség.

Az októberben megalakult Demokratikus Koalícióról szólva elmondta, a megszervezendő demokratikus közép meghatározó ereje, a baloldal legnagyobb pártja akar lenni, célja, hogy összekösse a szabadság és a szolidaritás ügyét, mert elvész a szabadság, ha az ország többsége nem részesül biztonságban, jólétben. Az MSZP-ből való távozásáról úgy fogalmazott, nem volt fájdalommentes, de miután a szocialista párton belüli vitákat nem sikerült lezárni, nem látta értelmét annak, hogy tovább „marják egymást”, ezzel is a jobboldal malmára hajtva a vizet. „Fogadják el, hogy legyőzni nem elsősorban Orbán Viktort kell – őt majd le fogjuk –, hanem meggyőzni kell Magyarország sok-sok polgárát, hogy ez egy jobb, élhetőbb, mindőnket befogadó hely legyen” – mondta.