Fenntartható fejlődés

A fogyasztói társadalom, a népesség erőteljes növekedése és az energiahordozók kimerülése arra készteti társadalmunkat, hogy komolyabban foglalkozzon a jövőnket érintő problémákkal. Termőföldjeink lassú pusztulása (sivatagosodása, savasodása stb.), az időjárás változása ma már nemcsak gondolkodásra, hanem azonnali cselekvésre is késztet bennünket. Az előrejelzések szerint mindössze két generáció után az energiatermelés és a környezetszennyezés már olyan természetet pusztító fázisba kerülhet, melyet már nem lehet visszafordítani. Pesszimista jóslatok szerint az emberiség eltűnését is eredményezheti. Maradjunk az optimista jóslatoknál, és nézzük, mi az, amiről egyre többet beszélnek a szakértők. Rajtunk is múlik, mit teszünk a megmaradásunk érdekében.

A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségletei kielégítésének lehetőségétől. Ez vonatkozik a mezőgazdaság, városok, ipar, társadalom stb. fejlődési folyamatára. Másképp fogalmazva, ma úgy kellene élni, termelni és fogyasztani, hogy az utánunk következő generációnak is lehetősége legyen a megélhetésre.

A megújuló erőforrások egyre növekvő fogyasztása, a környezet helyzete és fenntarthatósága több, mint amit a természet újratermelni képes. A környezet pusztul, és nem tartható fenn a természet újratermelő kapacitásával azonos mértékű környezeti egyensúly. Mindez a gazdaság összes ágazatára vonatkozik. Ideális eset lenne, ha a természettől annyit vennénk el, amennyit az megújulni képes.

Világunk jelenleg jóval több erőforrást használ, mint amennyit a fenntarthatóság megenged. Ebből következően a jelenlegi gazdasági rendszer csak jelentős többleterőforrásokkal képes működni. Ha ezek az erőforrások kimerülnek, a gazdaság komoly veszélybe kerülhet. Mivel az erőforrás-felhasználás 87 százalékát fosszilis energiahordozók képviselik, ezek fogyása rejti a legnagyobb kockázatot. A legújabb bizonyítékok alapján a könnyen kitermelhető fosszilis energiahordozókat már kitermeltük.

A növekvő jólét ára

A növekvő népesség növekvő anyagi jóléte csak úgy képzelhető el, ha a környezeti erőforrások egyre kisebb igénybe vételével folyik a termékek előállítása. Egyes cégek erőfeszítéseket tesznek arra, hogy termékeik előállításakor, a termék életideje során minél kisebb környezeti terhelést okozzanak. Ezzel azonban óvatosan kell bánni, mert sokan visszaélnek vele. Ilyenkor beszélünk az ún. zöldre festésről, amikor egy cég csak a szavak szintjén környezetbarát, de terméke mit sem változik. Olyan is van, hogy környezetbarát célokat támogató alapítványt hoznak létre, miközben fő tevékenységük rengeteg természeti, társadalmi kárt okoz. Példaként említhetjük a Négy Mancs alapítványt, melynek tevékenysége felmérhetetlen károkat okozott az állattenyésztőknek. Vannak természetesen őszinte és hiteles cégek, valamint civilszervezetek is, ezekre érdemes odafigyelni.

Fenntartható mezőgazdaság

Élelemtermelésünk a mezőgazdaságtól függ. A mezőgazdaság termelékenysége pedig függ a termőterületek nagyságától, a vízkészlettől, az időjárástól, az energiahordozóktól, és nem utolsó sorban a helyi politikai és társadalmi tényezőktől is.

A fenntartható mezőgazdasági termelés feltételei biztosításának szükségessége azért kerül egyre gyakrabban a figyelem központjába, mert szembesültünk azzal a problémával, hogy a fosszilis energiahordozók, amelyre az iparszerűvé vált mezőgazdaság alapul, kimerülőben vannak. Az ipari mezőgazdaság által használt műtrágyák és növényvédő szerek jelentős környezeti és humán egészségügyi gondokkal járnak. Ennek következményeként a jelenlegi szemléletet és gazdálkodási gyakorlatot egy másfajta szemléletnek és gyakorlatnak kell felváltania. Mégpedig olyannak, amely során a lehető legjobban összehangolják a mezőgazdasági termelés természeti, környezeti, társadalmi, gazdasági és egyéb szempontjait. Ez sokak számára szoros kapcsolatban látszik állni a gazdasági növekedés azon igényével, hogy lehetővé tegye a gazdaság hosszú távú növekedését anélkül, hogy a természeti erőforrások túlzott használatának a hosszú távú fejlődés látná kárát. Mások számára magának a növekedésnek a koncepciója is problematikus, lévén, hogy bolygónk erőforrásai végesek. Az ivóvízkészlet csökkenése miatt a mezőgazdászoknak ki kell dolgozniuk a saját fenntartható öntözési programjukat.

A mezőgazdaság jelentős fosszilisenergia-felhasználóból jelentős energiatermelővé válhat. Ezen belül is kiemelt figyelmet érdemel a mezőgazdaság bioüzemanyag-termelési potenciálja. Mindenképpen figyelembe kell venni, hogy az élelemtermelés kárára a mezőgazdaságnak nem szabad energiatermeléssel foglalkoznia.

A legfontosabb cél a mezőgazdaságban, hogy egységesebb, fenntartható rendszert alkosson a termelés, a környezetvédelem és az élelmiszer-fogyasztás.
Szükség van a tudatos fogyasztói magatartás kialakítására is. Mindez azért fontos, mert az előrejelzések szerint 2050-re a mostanihoz képest 70 százalékkal nő a világ élelmiszer-szükséglete, miközben a fosszilis energiahordozók kimerülése miatt az alternatív energiaforrások iránti kereslet növekszik. Az élelmiszer- és az energiaipar egymással versengenek a termőföld hasznosításáért.

A mezőgazdaság, azonkívül, hogy élelem-előállító, jelentős szerepet játszik a falusi lakosság és a tanyán élők megtartásában, továbbá fenntartja a kultúrtájat, a jó környezeti állapotot és a helyi közösségeket is. Az agrártermelés nem szorítkozhat csupán az élelmiszer és ipari alapanyagok termelésére. Ezzel egyenrangú feladata, hogy megőrizze az adott táj eredeti jellegét, továbbá, hogy segítséget nyújtson a falusi lakosság életkörülményeinek javításához. Ezzel együtt a megszűnne a falvak elnéptelenedése, és a „menekülés a földtől” jelenség is.

Olyan stratégiát kellene alkalmazni, mely támogatja a mezőgazdaságban a technológiai változásokat, és segíteni kívánja a kis- és közepes vállalkozásokat, valamint a családi gazdaságokat is. Ez utóbbi már csak azért is fontos számunkra, mert ezeknek a gazdasági egységeknek a foglalkoztatása még ma is többszöröse a nagygazdaságokénak. A nagygazdaságok terjedőben vannak ugyan, de ezek sajátos politikát és világnézetet képviselnek, ahol a jövedelem az egyetlen cél, és szó sincs környezetvédelemről. Ahhoz azonban, hogy a kis- és közepes vállalkozások, valamint a családi gazdaságok valóban sikeresek lehessenek, a szövetkezésnek az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell kapnia ezen a területen. Sajnos, éppen a kisgazdaságok fennmaradása kétséges, ha magányosan akarnak érvényesülni. A társulás és a szövetkezési forma lehet az egyetlen kiút a túlélésre és a jövőre nézve.

Talán érdemes megfogadni azt a tízparancsolatot, amelyet a tárgykör kiváló művelője, Stefanovits Pál akadémikus foglalt össze. Szerinte:

1. Ne foglalj el a természettől több és jobb földet, mint amennyi okvetlenül szükséges.

2. Ne engedd, hogy a víz elrabolja a talajt a gondjaidra bízott területről.

3. Ne hagyd, hogy a szél elhordja a földet.

4. Fölöslegesen ne taposd, ne tömörítsd a talajt.

5. Csak annyi trágyát vigyél a talajba, amennyit a növény kíván.

6. Csak jó vízzel öntözz, anélkül, hogy vízfölösleget okoznál.

7. Ne keverj a talajba olyan anyagot, amely nem bomlik el benne, hacsak nem javítási céllal teszed.

8. Ne vigyél a termőföldre mérgező anyagot, amely tönkreteszi az élővilágot.

9. A talaj termékenységét őrizd meg, sőt ha lehet, növeld.

10. Ne feledd: a talajon nem csak állsz, hanem élsz is.

Különböző mozgalmak tevékenykednek azon, hogy visszahozzák a tájfajta növényeket és állatokat, melyek nagyban segíthetnék a fenntartható fejlődést, és csökkentenék földünk rohamos pusztulását. Egy kis összefogással többet kellene tennünk ezen a téren Vajdaságban.

Integrált növénytermesztés

Az integrált növénytermesztést mint fogalmat a következőképpen lehetne meghatározni.
Integrált, mert specifikus irányítási rendszer, amely a termelő gazdaság egész területére terjed ki. Az integráltság olyan gazdálkodási gyakorlatok keveréke, amelyek a környezetvédő és fenntartható intézkedésekkel együtt tartalmazzák a vetésforgót, termesztéstechnológiát, fajtakiválasztást, környezet- és tájvédelmet stb. Növénytermesztés, mert a gazdaságban termesztett minden növényt és azok termesztési technológiáját érinti. A rendszer nemcsak a növénytermesztéssel kapcsolatos termesztési technológiát foglalja magában, hanem a termékek tárolását, értékesítését és kereskedelmét is. Gyakran tesznek egyenlőségjlet az integrált növényvédelem és az integrált növénytermesztés közé. Az integrált növénytermesztés több, mint az integrált növényvédelem, mert nemcsupán növényvédelmet jelent, hanem minden más elemet, amely a termesztéssel kapcsolatos, beleértve a környezeti és tárgyi feltételeket is.