A múló jégjelenségek figyelmeztetése – Akik nem tudták, hogy a Duna olykor jeget cipel a hátán, azoknak kárt okozott
A jégjelenségek és a vízállás alakulásának folyamatos megfigyelése alapján napokkal ezelőtt arra következtethettünk, hogy az Újvidék–Zimony Duna-szakaszon jégdugó képződött. Ennek lehetőségére több mint egy héttel ezelőtt elsőként az utalt, hogy az állójég a Veliko Gradište és Slankamen közötti 160 kilométeres szakaszon négy nap alatt fedte be a folyót. Naponta tehát 40 kilométert terjedt hegymenetben, míg az Újvidék és Slankamen közötti 39 kilométernyi vízfelület befedésére öt nap ment rá. A gyanút csak fokozta, hogy az Al-Duna küszöbétől errefelé terjeszkedő állójég 40–70 százalékos jégzajlásból állt össze, a rá következő öt napon viszont Újvidéknél a zajlójég ennél sokkal sűrűbb volt. Hova lett az a rengeteg úszójég, amely ennyi idő alatt áthaladt?
Hogy valahol iszonyatos mennyiségben (fel)halmozódott, arra az a tény is utalt, hogy Újvidéknél a megfigyelt egyhetes időszakban 2,7 métert áradt a Duna, február 11-én +110, míg 18-án +380 centimétert mutatott a vízmérő. Ugyanebben az időszakban a bezdáni, az apatini, a gombosi és a palánkai vízmérők kivétel nélkül csak kis – heti viszonylatban 20–30 centis – vízszintingadozást mutattak, számottevő áradást egyik vízmérő sem jelzett. Ilyen nincs, és soha nem is volt. Legalábbis jégmentes vizek esetében ilyesmi nem fordulhat, és soha nem is fordult elő. Ezért csakis jégdugó kialakulásával magyarázható.
A jégdugó kialakulásának vélt helyére utal, hogy az újvidékihez hasonló „dudor” látható a slankameni vízmérőn nyert értékek grafikus ábrázolásán is. Azzal, hogy itt a Duna vízszintje továbbra is emelkedik, a legutóbbi mérések 46 centis áradást mutattak. Ilyen nagy méretű vízszintemelkedésre legfeljebb a nagy tavaszi áradások alkalmával szokott sor kerülni, márpedig az most szóba sem jöhet. Zimonynál viszont csupán kis vízszintingadozásokat mértek. Tehát nagyjából adva van, hol kell(ene) keresni azt, ami a víztömegek áthaladását lassítja.
Évszázadosnál is hosszabb ideig tartó megfigyelések és mérések bizonyítják, hogy Újvidék sohasem volt kitéve a jeges árvizek veszélyének. Ezt azzal magyarázták, hogy a mederszelvény lehetővé teszi a jégtömegek gyors áthaladását, a város alatti folyószakasz pedig morfológiai tulajdonságai miatt alkalmatlan jégdugó képződésére. A most tapasztalható jelenségek – valamint az a tény, hogy szombatról vasárnapra következett be az első apadás – arra engednek következtetni, hogy a város után következő folyószakasz morfológiai tulajdonságai már nem a régiek.
Ha figyelembe vesszük, hogy 1984 óta az ideihez hasonló jégjelenségekre nem volt példa a Duna itteni szakaszán, akkor az illetékeseknek végig kellene zongorázniuk mindazokat a változásokat, amelyek ebben az időszakban a kérdéses folyószakaszon végbementek. Elsősorban a bal parti ruganyok kiépítéséről és az ezek következtében kialakuló zátonyképződésről van szó. Efölött viszont nemcsak Újvidék és Slankamen kapcsán, hanem teljes folyóhosszban is el kellene merengeniük, hiszen a nyolcvanas években végrehajtott ruganyépítések nyilvánvalóan hátrányosan befolyásolták a jégtömegek áthaladásának sebességét. A korábban simán átutazó jeget a Duna bizonyos szakaszai mindinkább marasztalják. Ez azonban nem csak a ruganyokon és a zátonyokon múlik.
Az elmúlt napokban Újvidék polgárai szokatlan jelenségnek lehettek szemtanúi. Míg a vasúti hídtól hegymenetben állójég alakult ki, addig a híd alatti két-három kilométeres folyószakaszon – a parti kis torlaszokat leszámítva – a víz jégmentes volt. Ez elsősorban a híd jégmarasztaló képességeivel magyarázható. Megépítése óta ugyanis még nem volt jégzajlás a Dunán – eddig csupán hajóforgalmi gondokat idézett elő, hiszen a hídlábak közötti hajóút sokkal keskenyebb a Prágai Egyezmény által előírtnál –, most azonban kiderült, hogy a jégtömegek áthaladását is fékezi. Idegenforgalmi szempontból azonban akár hasznos is lehet.
Szombaton a kora délutáni órákban ugyanis a hídlábak körül szakadozni kezdett az állójég, és a Duna teljes órán át úgy festett, akár a gleccser. Lassan, ráérősen, lomhán útjára indult a parttól partig terjedő jégmező. (Aki nem látta, fél emberöltő elmúltával ismét lehet rá esélye.) Aztán a hídlábakon megtöredezve lassan beborította a kanyarulat addig jégmentes vízfelületét. Közben a parti torlaszok is töredezni kezdtek, a lazuló jégpáncél réseit pedig kásás jég töltötte ki. A jégjelenségek e legkevésbé ártalmasnak tűnő formája – a szakértők állítása szerint – igen veszélyes lehet, hiszen sajátságos tömítőanyagként kitöltheti a jégdugók réseit, tovább csökkentve azok vízáteresztő-képességét.
Ezzel egyidejűleg a Köves víkendtelepülésnél – nyolc kilométerrel a város felett – ekkor már a jégjelenségek végét sejtető mindössze 10–30 százalékos jégzajlás volt.
A partijég és a part menti torlaszok azonban figyelmeztető és okító képet festettek. Sodronyokról és láncokról letépett pontonok, elragadott csónakok, jégbe szorult jachtok… Azok tulajdona, akik nem tudták, hogy a Duna olykor – nagyjából negyedszázadonként – jeget is szállít.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
Nem éltem sohasem a számok bűvöletében, bár vita nincs, a számok egyre fontosabb helyet töltenek be az életünkben. Üssünk csak fel egy-két újságot, telis-tele vannak számokkal. Még a szórakoztató oldalak is a számokra építenek. Figyelmünket úgy ragadják meg, hogy a jó tanácsokat is a matematika nyelvére ültetik át, pl.: hat olyan dolog, amire a tiniknek szükségük van, tíz dolog, ami nélkül nincs jó házasság, három tipp, amivel felfrissül a bőre... Még jó, hogy ugyanezek a lapok nem E330-ként emlegetik a citromsavat, ha épp káros tulajdonságait foglalják pontokba, hanem nevén nevezik. Ez azonban nem gyakorlat a gyártóknál, akik ugyan feltüntetik az adott termék össszetételét, de hogy abból közönséges emberfia semmit sem ért, az mintha senkit sem érdekelne.
Én ezúttal inkább össszeszámolnám, hogy milyen előnnyel jár ez a „nemtörődömség”. A trendeket követve úgy is fogalmazhatnék: hét ok, amiért jó, hogy nem értjük a termékismertetőt: 1. Fogalmunk sincs, mit eszünk, 2. Abban a hiszemben élünk, hogy jól bevásároltunk, 3. Nem tartunk az egészségtelen táplálkozás káros következményeitől, 4. Elképzelésünk sincs, mitől betegedtünk meg, 5. Még csak fel sem merül annak gondolata, hogy a gyártót bepereljük, 6. Nem riasztjuk a felügyelőséget, és nem utolsósorban: 7. Nem cikkezünk a gyártó kárára...
Vajdaságban: szombaton mérsékelten borús, gyenge vagy mérsékelt északnyugati szél fúj. A reggeli hőmérséklet 11 és 13, a nappali 22 és 24 fok között ingadozik.
Az ország területén: is mérsékelten borús időre számíthatunk, délután a keleti és a déli országrészekben záporok alakulnak ki. Gyenge vagy mérsékelt északnyugati szél fúj, hajnalban 9–15 fokig, nappal 17–24 fokig melegszik fel a levegő.
Távolabbi előrejelzés szerint: vasárnap az északi országrészekben mérsékelt borulás, Szerbia többi része felett borult lesz az ég, esik az eső. Vasárnap este mindenhol felszakadozik a felhőzet, hétfőn mérsékelt borulás, délen és nyugaton eső várható. Kedden és szerdán is esős napban lesz részünk, a csapadék szerdán délután szűnik meg.
Európában: ma a kontinens nyugati részeiben eső, a Balkán-félszigeten és Kelet-Európában mérsékelt borulás, záporok, zivatarok. Nagy-Britanniában szeles időjárás, a kontinens legtöbb országában 16 és 27 fok között ingadozik a nappali csúcshőmérséklet.
1045
Orseolo Péter magyar király felajánlotta az országot III. Henrik német-római császárnak, akitől hűbérbirtokként kapta vissza.
1912
Fiumében (Rijeka) megszületett Kádár János (eredeti nevén : Csermanek János), aki 32 évig volt a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetője.
1921
Megszületett Budapesten Bárdy György színész, "Jumurdzsák". Ismertebb filmjei: Egri csillagok; Kárpáthy Zoltán; A kőszívű ember fiai; Gábor diák; Valahol Európában; A Hamis Izabella; Hahó, Öcsi!; Bob herceg; János vitéz; Így írtok ti; A Hídember; Magyar vándor.
1948
Budapesten megszületett Gálvölgyi János Jászai Mari- és SZOT-díjas érdemes színművész.
1966
Meghalt Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus (Ábel - trilógia).
1980
Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós megkezdte egyhetes útját a világűrbe a Szojuz 36 fedélzetén.
1986
Az Európai Unio hivatalos zászlója lett a kék háttérben 12 arany csillaggal díszített lobogó.
1805
Napoleon Bonaparte Olaszország királya lett.
1896
Elsőként a Dow Jones and Company tette közzé a maga tőzsdeindexét a New York-i értékpapírtőzsdén (NYSE).
1923
Megszületett Elberfeld-ben Horst Tappert német színész, a legendás Stephan Derrick megszemélyesítője.
Esküvőbe „csöppent” tíz métert zuhanva egy házasságkötő terem padlásáról egy férfi Németországban és épp a menyasszony lába előtt terült el, aki sokkot kapott.
Az eset Unterfrankenben történt, a padlás padlózata nem bírta el a 20 éves Stephan Pfeifert, aki részegen ment fel, mert szerette volna kialudni mámorát egy csendes zugban. A férfi esését valamelyest felfogta egy balkonkorlát, így megúszta a zuhanást csípő- és bordatörésekkel.
A menyasszony, Anett Friedmann is szerencsés, mert ha kicsit előrébb áll, a férfi a halálát is okozhatta volna, így csak a hangulatot csapta agyon – adta hírül az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.
.gif)
