A választások éve kedvezhet a kisebbségbarát nyelvtörvénynek

A nyelvtörvény egyebek mellett lehetővé tenné, hogy az egy tömbben élő, jelentősebb számú kisebbség az adott közigazgatási egységben hivatalosan is használhassa anyanyelvét. Ez a magyar nyelvnek regionális státuszt biztosítana Kárpátalján. A jogszabálytervezetet két kormánypárti politikus jegyzi, de szakértői szintű kidolgozásában részt vett az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) is. A tervezet már jó ideje a parlament szakbizottságánál hever, de a törvényhozás most kezdődött tavaszi plenáris ülésén hamarosan vitára is bocsáthatják.

Sajtóinformációk szerint Viktor Janukovics elnök adminisztrációjában és a neki mindenben engedelmeskedő kormányzó Régiók Pártja frakciójában arra jutottak, hogy a párt legfőbb szavazóbázisának számító orosz etnikumra nézve kedvező nyelvtörvényt célszerű lenne elfogadni a közeljövőben. Az október végi parlamenti választásokra gondolva ettől várják a megcsappant szavazóbázisuk visszaszerzését. Emellett az a tervezet is zöld utat kaphat, amely a szülőknek garantálná gyermekük anyanyelvi óvodai nevelését.

Ugyanakkor ezeket az elképzeléseket nem lesz könnyű keresztülvinnie a kormányzó erőnek. Jurij Kosztenko, a radikális Ukrán Népi Párt vezetője leszögezte, minden lehetséges módszerrel tiltakozni fognak a tervezet elfogadása ellen. A nacionalista politikus a nyelvtörvényt az államnyelv elleni támadásnak tartja.

Mihajlo Pogrebinszkij politológus úgy véli, ez csak egy kommunikációs trükk a választások évében. A téma kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy időről időre előkerül ez a kérdés, de a végén a régiós többség mégsem meri törvényerőre emelni. Szerinte azért nem, mert attól tart, hogy miközben a saját szimpatizánsai üdvözölnék a jogszabályt, más lakossági rétegekben akkora ellenérzéseket váltana ki, ami összességében rontana pártjuk megítélésén.

Márpedig gondból, bajból kijut nekik jócskán. A héten kezdődött ülésen a legnagyobb ellenzéki erő, a Julija Timosenko fémjelezte Batykivscsina (Haza) képviselői ugyanis kórusban követelték vezérük, Julija Timosenko szabadon engedését, s azt kiabálták, „Szégyen, szégyen”, miközben Viktor Janukovics államfő helyzetértékelő beszédet tartott. A korábbi miniszterelnök bebörtönzése ellen tiltakozó ellenzékiek valósággal ellehetetlenítették az elnök beszédét. A nagy hangorkánban az államfő egyszerűen nem tudott megszólalni. Percekig várta, hogy csillapszik a hangos elégedetlenség, de miután ez nem következett be, mégiscsak elkezdte mondandóját. Az őt támogató kormánypárt tagjai eközben tapssal próbálták ellensúlyozni az ellenzékiek kritikus hangját, akik több transzparenssel is demonstráltak vezérük mellett, illetve a politikai üldöztetés ellen tiltakoztak.

Ami pedig az államfő beszédét illeti, abban Janukovics az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet. Nagyra értékelte a szerinte konszenzussal elfogadott új választási törvényt, s ennek nyomán reményének adott hangot, hogy az idei kampány nem lesz durva. Az oppozíció táborát pedig arra szólította fel, nem az utcán, hanem a parlamentben kell politizálni, a gondok megoldásán fáradozni. A konstruktív párbeszéd mellett érvelve, valamint a 2004-es narancsos forradalomra utalva kijelentette: „A Majdanokon (Kijev főtere – a szerző) nem lehet az országot megmenteni – mi ezt nagyon jól tudjuk”.