Hónapokig készült a gazdasági társaságokról szóló új törvény, amely február elsején lépett hatályba. Akik alaposan átböngészték a régit és az újat, könnyen megállapíthatták, hogy jószerivel lényeges változás nem történt. Ha csak nem tartjuk annak, hogy ezek után azokban a közvállalatokban, amelyek részvénytársaságok formájában működnek nem lesz igazgatóbizottság, és ha működésükhöz az egykamarás rendszert választották, akkor felügyelőbizottság sem, mivel ezt a két, gyakorlatilag ugyanazt a feladatot – az ügyvezető igazgató tevékenységének ellenőrzését – az utóbbi fogja gyakorolni.
Az eddig sem volt titok, hogy különösen a köztársasági alapítású közvállalatok igazgató- és felügyelőbizottságaiba való jutáshoz olykor egyáltalán nem volt szükség megfelelő szakmai tudásra, annál inkább megfelelő pártnak a tagkönyvecskéjére. Ily módon jutalmazták ugyanis elsősorban a hatalmiak a saját hű és megbízható pártkatonáikat, hiszen ezeket a posztokat igen kiadósan honorálták. Még a közelmúltban is kifizetődőbb volt igazgatóbizottsági tagnak, ne adj Isten, elnöknek lenni – teszem azt – a ma már csőd szélén álló és csupán az igen busás állami támogatásnak köszönhetően létező légiforgalmi társaságban, mint betölteni az államelnöki posztot.
Az új törvény előkészületekor nem kevesen azt szorgalmazták, hogy ha már nem lesz igazgatóbizottság, hanem felügyelőbizottság, a testület tagjainak meghatalmazása is erőteljesebbé válik, s ezért ne csak politikai és esetleg jogi, hanem anyagi felelősség is terhelje őket, ha a vállalat veszteségbe sodródna.
Talán mondani sem kell, hogy ezzel a javaslattal az érintettek, így a pártok sem értettek egyet, hiszen ebben az esetben hithű tagjaikat kitennék annak a veszélynek, hogy a JAT, a repülőtér, a vasút és más, hasonlóan az állam nyakán élősködő cégek felügyelőbizottsági tagként, a felelősségre vonás következményeként, elveszíthetnék teljes magánvagyonukat.
Mellesleg igen tetemes létszámról van szó. A belgrádi Politika lap által megszólaltatott szakemberek elmondták, hogy Szerbiában nagyjából 2000 nyílt körű részvénytársaság működött, ahova az állam (értsd: pártok) 4–6 ezer tagot delegálhatnak, tehát juttathatnak jó zsíros jövedelmi forráshoz.
Az új törvénynek azonban, legalábbis látszólag, van egy olyan pontja, amely reményt nyújthat arra, hogy nem lesz túl nagy tolongás a felügyelőbizottságokba való bejutást illetően. Arról van szó ugyanis, hogy a Nikola Tesla reptér esetében meglehetősen felkavaró botrány robbant ki három és fél évvel ezelőtt, amikor az igazgatóbizottság saját magának és az ügyvezető igazgatónak milliós prémiumot szavazott meg. A közvélemény felháborodása miatt ez nem maradhatott tartósan következmény nélkül. A szóban forgó, néhány nappal ezelőtt hatályba lépett előírás ugyanis korlátozza a tagok és az elnök juttatását, ami nem lehet magasabb az egyhavi szerbiai átlagkeresetnél.
Alapjában véve ez az intézkedés rendben is volna, csupán az a kérdés, hogy mi van az úgynevezett béren kívüli juttatásokkal? Hiszen nem csak fizetési lista létezik. Magánzsebbe százféle más módon juttatni lehet az állami pénzből.
Ha alaposan átrágjuk magunkat az új törvényen, némi hozzáértés segítségével kideríthetjük, hogy ez is olyan, mint az a bizonyos alpári népi mondás:
Nem sz…unk a kútba, hanem mellé, és belelökjük.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
Nem éltem sohasem a számok bűvöletében, bár vita nincs, a számok egyre fontosabb helyet töltenek be az életünkben. Üssünk csak fel egy-két újságot, telis-tele vannak számokkal. Még a szórakoztató oldalak is a számokra építenek. Figyelmünket úgy ragadják meg, hogy a jó tanácsokat is a matematika nyelvére ültetik át, pl.: hat olyan dolog, amire a tiniknek szükségük van, tíz dolog, ami nélkül nincs jó házasság, három tipp, amivel felfrissül a bőre... Még jó, hogy ugyanezek a lapok nem E330-ként emlegetik a citromsavat, ha épp káros tulajdonságait foglalják pontokba, hanem nevén nevezik. Ez azonban nem gyakorlat a gyártóknál, akik ugyan feltüntetik az adott termék össszetételét, de hogy abból közönséges emberfia semmit sem ért, az mintha senkit sem érdekelne.
Én ezúttal inkább össszeszámolnám, hogy milyen előnnyel jár ez a „nemtörődömség”. A trendeket követve úgy is fogalmazhatnék: hét ok, amiért jó, hogy nem értjük a termékismertetőt: 1. Fogalmunk sincs, mit eszünk, 2. Abban a hiszemben élünk, hogy jól bevásároltunk, 3. Nem tartunk az egészségtelen táplálkozás káros következményeitől, 4. Elképzelésünk sincs, mitől betegedtünk meg, 5. Még csak fel sem merül annak gondolata, hogy a gyártót bepereljük, 6. Nem riasztjuk a felügyelőséget, és nem utolsósorban: 7. Nem cikkezünk a gyártó kárára...
Vajdaságban: szombaton mérsékelten borús, gyenge vagy mérsékelt északnyugati szél fúj. A reggeli hőmérséklet 11 és 13, a nappali 22 és 24 fok között ingadozik.
Az ország területén: is mérsékelten borús időre számíthatunk, délután a keleti és a déli országrészekben záporok alakulnak ki. Gyenge vagy mérsékelt északnyugati szél fúj, hajnalban 9–15 fokig, nappal 17–24 fokig melegszik fel a levegő.
Távolabbi előrejelzés szerint: vasárnap az északi országrészekben mérsékelt borulás, Szerbia többi része felett borult lesz az ég, esik az eső. Vasárnap este mindenhol felszakadozik a felhőzet, hétfőn mérsékelt borulás, délen és nyugaton eső várható. Kedden és szerdán is esős napban lesz részünk, a csapadék szerdán délután szűnik meg.
Európában: ma a kontinens nyugati részeiben eső, a Balkán-félszigeten és Kelet-Európában mérsékelt borulás, záporok, zivatarok. Nagy-Britanniában szeles időjárás, a kontinens legtöbb országában 16 és 27 fok között ingadozik a nappali csúcshőmérséklet.
1045
Orseolo Péter magyar király felajánlotta az országot III. Henrik német-római császárnak, akitől hűbérbirtokként kapta vissza.
1912
Fiumében (Rijeka) megszületett Kádár János (eredeti nevén : Csermanek János), aki 32 évig volt a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetője.
1921
Megszületett Budapesten Bárdy György színész, "Jumurdzsák". Ismertebb filmjei: Egri csillagok; Kárpáthy Zoltán; A kőszívű ember fiai; Gábor diák; Valahol Európában; A Hamis Izabella; Hahó, Öcsi!; Bob herceg; János vitéz; Így írtok ti; A Hídember; Magyar vándor.
1948
Budapesten megszületett Gálvölgyi János Jászai Mari- és SZOT-díjas érdemes színművész.
1966
Meghalt Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus (Ábel - trilógia).
1980
Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós megkezdte egyhetes útját a világűrbe a Szojuz 36 fedélzetén.
1986
Az Európai Unio hivatalos zászlója lett a kék háttérben 12 arany csillaggal díszített lobogó.
1805
Napoleon Bonaparte Olaszország királya lett.
1896
Elsőként a Dow Jones and Company tette közzé a maga tőzsdeindexét a New York-i értékpapírtőzsdén (NYSE).
1923
Megszületett Elberfeld-ben Horst Tappert német színész, a legendás Stephan Derrick megszemélyesítője.
Esküvőbe „csöppent” tíz métert zuhanva egy házasságkötő terem padlásáról egy férfi Németországban és épp a menyasszony lába előtt terült el, aki sokkot kapott.
Az eset Unterfrankenben történt, a padlás padlózata nem bírta el a 20 éves Stephan Pfeifert, aki részegen ment fel, mert szerette volna kialudni mámorát egy csendes zugban. A férfi esését valamelyest felfogta egy balkonkorlát, így megúszta a zuhanást csípő- és bordatörésekkel.
A menyasszony, Anett Friedmann is szerencsés, mert ha kicsit előrébb áll, a férfi a halálát is okozhatta volna, így csak a hangulatot csapta agyon – adta hírül az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.
.gif)
