Minden bizonnyal még sokan emlékeznek rá, hogy két hónappal ezelőtt nemzetközi, pontosabban EU-orosz perpatvart idézett elő az a huszonkilenc nyergesvontató, amelyeket az EULEX nem volt hajlandó beengedni Észak-Koszovó területére. A háromszáztizenkilenc tonna emberbaráti segély a Nagy Testvértől érkezett, és az volt a rendeltetése, hogy könnyebbé tegye az említett térségben, valamint az egykori szerb tartomány más részeiben szórványként élő szerbek helyzetét. A hatalmas szállítmányban volt úgyszólván minden.
A100 KW teljesítőképességű áramfejlesztőtől a takarókon keresztül a halkonzervekig, ami szemnek és szájnak ingere.
Akkoriban a hivatalos belgrádi politika is folyamatos lelkendezéssel igyekezett meghálálni a küldeményt, és az általa előzőleg összeállított segéllyel együtt a helyiekre bízta annak szétosztását. Ez érthető is, hiszen a fővárosban nem tudhatják, hogy melyik helyi család nyomorog.
A szállítmány végül rendben megérkezett a zvečani községbeli Doljani falu raktárába. Az illetékesek számítása szerint nyolcezer családhoz kellett volna eljuttatni az értékes csomagokat, de eddig csak kétezren örülhettek az orosz elnök nagylelküségének. A további osztozkodás azonban megfeneklett. Az okokról eddig szinte semmit sem olvashattunk, hallhattunk, mert – amint azt a belgrádi Politika napilap kiderítette – maguk a szerbek rúgták össze a port. A még a belgrádi kormánnyal is sok lényeges kérdésben dacoló északiak ugyanis váltig hangoztatják, hogy az egész szállítmány őket illeti, s az egészhez semmi közük sincs azoknak a szerbeknek, akik nem Kosovska Mitrovica, Zvečan, Leposavić és Zubin Potok területén élnek.
Ezzel szemben Oroszország belgrádi nagykövetsége félreérthetetlenül közölte, hogy ők az egész Koszovó területén élő szerbeknek szánták a segélyt. A Koszovó északi részét fedő Vöröskereszt titkára ennek homlokegyenest az ellenkezőjét állítja. Ők, tehát a Vöröskereszt, a négy község vezetése, a szociális-védelmi központ és a menekültekkel, valamint elköltöztetettekkel foglalkozó megbízott eldöntötte, hogy a négy község arányosan részesül a jóból. A jelek szerint azonban még a saját szavukat sem állták, mert a kétszáz, Oroszországból érkezett tűzhely közül száztíz Leposavićban kötött ki. A többiek csak törölhetik szemüket-szájukat! Éppen most, amikor rájuk is szakadt a kegyetlen hideg. A Vöröskereszt elöljárója a fővárosi lap érdeklődésére azt is elmondta, hogy két áramfejlesztőt már leszállítottak. A megnevezett intézményekbe azonban a mai napig egyik sem érkezett meg.
Az érintett családok számára nem mindegy, hogy mikor jutnak az ajándékhoz, hiszen a huszonhét nyergesvontatóban 16 400 takaró, 200 tűzhely, csaknem 192 000 halkonzerv, ugyanannyi húskonzerv, 20 tonna rizs és liszt, 64 tonna cukor és 2200 konyhai edény van (vagy már csak volt?).
Hogy eddig miért nem osztották szét a segélyt? Mert várták, hogy megérkezzen a szerb kormány 75 tonna élelmiszer-ajándéka. Mint kiderült, Belgrád legalább egy hónappal az orosz segély előtt eljuttatta hozzájuk az étolajat, lisztet, cukrot és tejport tartalmazó segélyt.
Az illetékesek magyarázkodása senkit sem nyugtatott meg, viszont minden jel arra mutat, hogy – mint már annyiszor – ezúttal is a politikai pártok a szerencsétlen rászorulók rovására feszültek egymásnak. Ismeretes ugyanis, hogy a négy községben a Koštunica vezette Szerbiai Demokrata Párt uralja a terepet, és minden alkalmat és eszközt megragad, hogy borsot törjön a jelenlegi szerb hatalom orra alá. Ugyanakkor tele szájjal harsogja, hogy mennyire szívén viseli a koszovói szerbek sorsát. Pedig jelen esetben éppen az ő emberei cseleznek a segéllyel.
A különféle véleményekből az is kiderül, hogy Kosovska Mitrovica, Zvečan, Leposavić és Zubin Potok vezetői ki akarják semmizni a volt tartomány más részein élő nemzettársaikat. Nyilvánvaló tehát, hogy ezért kardoskodnak az mellett, hogy a szállítmány csak őket illeti.
Az orosz ajándékozó pedig csak kapkodhatja a fejét, amíg sikerül neki megállapítani, hogy a koszovói szerbek körében kinek fütyül a rigó.
Olvasd a Képes Ifjúságban:


Nem éltem sohasem a számok bűvöletében, bár vita nincs, a számok egyre fontosabb helyet töltenek be az életünkben. Üssünk csak fel egy-két újságot, telis-tele vannak számokkal. Még a szórakoztató oldalak is a számokra építenek. Figyelmünket úgy ragadják meg, hogy a jó tanácsokat is a matematika nyelvére ültetik át, pl.: hat olyan dolog, amire a tiniknek szükségük van, tíz dolog, ami nélkül nincs jó házasság, három tipp, amivel felfrissül a bőre... Még jó, hogy ugyanezek a lapok nem E330-ként emlegetik a citromsavat, ha épp káros tulajdonságait foglalják pontokba, hanem nevén nevezik. Ez azonban nem gyakorlat a gyártóknál, akik ugyan feltüntetik az adott termék össszetételét, de hogy abból közönséges emberfia semmit sem ért, az mintha senkit sem érdekelne.
Én ezúttal inkább össszeszámolnám, hogy milyen előnnyel jár ez a „nemtörődömség”. A trendeket követve úgy is fogalmazhatnék: hét ok, amiért jó, hogy nem értjük a termékismertetőt: 1. Fogalmunk sincs, mit eszünk, 2. Abban a hiszemben élünk, hogy jól bevásároltunk, 3. Nem tartunk az egészségtelen táplálkozás káros következményeitől, 4. Elképzelésünk sincs, mitől betegedtünk meg, 5. Még csak fel sem merül annak gondolata, hogy a gyártót bepereljük, 6. Nem riasztjuk a felügyelőséget, és nem utolsósorban: 7. Nem cikkezünk a gyártó kárára...
Vajdaságban: szombaton mérsékelten borús, gyenge vagy mérsékelt északnyugati szél fúj. A reggeli hőmérséklet 11 és 13, a nappali 22 és 24 fok között ingadozik.
Az ország területén: is mérsékelten borús időre számíthatunk, délután a keleti és a déli országrészekben záporok alakulnak ki. Gyenge vagy mérsékelt északnyugati szél fúj, hajnalban 9–15 fokig, nappal 17–24 fokig melegszik fel a levegő.
Távolabbi előrejelzés szerint: vasárnap az északi országrészekben mérsékelt borulás, Szerbia többi része felett borult lesz az ég, esik az eső. Vasárnap este mindenhol felszakadozik a felhőzet, hétfőn mérsékelt borulás, délen és nyugaton eső várható. Kedden és szerdán is esős napban lesz részünk, a csapadék szerdán délután szűnik meg.
Európában: ma a kontinens nyugati részeiben eső, a Balkán-félszigeten és Kelet-Európában mérsékelt borulás, záporok, zivatarok. Nagy-Britanniában szeles időjárás, a kontinens legtöbb országában 16 és 27 fok között ingadozik a nappali csúcshőmérséklet.
1045
Orseolo Péter magyar király felajánlotta az országot III. Henrik német-római császárnak, akitől hűbérbirtokként kapta vissza.
1912
Fiumében (Rijeka) megszületett Kádár János (eredeti nevén : Csermanek János), aki 32 évig volt a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetője.
1921
Megszületett Budapesten Bárdy György színész, "Jumurdzsák". Ismertebb filmjei: Egri csillagok; Kárpáthy Zoltán; A kőszívű ember fiai; Gábor diák; Valahol Európában; A Hamis Izabella; Hahó, Öcsi!; Bob herceg; János vitéz; Így írtok ti; A Hídember; Magyar vándor.
1948
Budapesten megszületett Gálvölgyi János Jászai Mari- és SZOT-díjas érdemes színművész.
1966
Meghalt Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus (Ábel - trilógia).
1980
Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós megkezdte egyhetes útját a világűrbe a Szojuz 36 fedélzetén.
1986
Az Európai Unio hivatalos zászlója lett a kék háttérben 12 arany csillaggal díszített lobogó.
1805
Napoleon Bonaparte Olaszország királya lett.
1896
Elsőként a Dow Jones and Company tette közzé a maga tőzsdeindexét a New York-i értékpapírtőzsdén (NYSE).
1923
Megszületett Elberfeld-ben Horst Tappert német színész, a legendás Stephan Derrick megszemélyesítője.
Esküvőbe „csöppent” tíz métert zuhanva egy házasságkötő terem padlásáról egy férfi Németországban és épp a menyasszony lába előtt terült el, aki sokkot kapott.
Az eset Unterfrankenben történt, a padlás padlózata nem bírta el a 20 éves Stephan Pfeifert, aki részegen ment fel, mert szerette volna kialudni mámorát egy csendes zugban. A férfi esését valamelyest felfogta egy balkonkorlát, így megúszta a zuhanást csípő- és bordatörésekkel.
A menyasszony, Anett Friedmann is szerencsés, mert ha kicsit előrébb áll, a férfi a halálát is okozhatta volna, így csak a hangulatot csapta agyon – adta hírül az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.