A szerbiai Versenyvédelmi Bizottság a múlt héten megtiltotta a Miodrag Kostić tulajdonában lévő újvidéki székhelyű Sunoko társaságnak, hogy megvegye a Hellenic Sugar görögországi cukoripari vállalatot, melynek Szerbiában két cukorgyára van, a zsablyai és a cservenkai. A bizottság állítólag azért rendelkezett így, mert Kostić impériuma a vásárlás után a szerbiai cukortermelési piac 78 százalékával rendelkezne, azaz abszolút monopolhelyzetet élvezne... Vajon mi (ki) áll az ilyen döntés mögött?
Aki pénzes, legyen kényes, mondja a közmondás. Kostić tartja is magát hozzá, és fellebbezni fog... Mert, ahogy mondja, nem logikus, hogy a hazai monopolellenes bizottság nem egedélyezi egy hazai társaságnak, hogy részt vegyen egy külföldi társaság megvásárlására meghirdetett tenderen... számára a szerbiai cukorpiac már régen szűknek bizonyult, hisz gyárai jelentős mennyiségű cukrot exportáltak eddig is az Európai Unióba. Kostić ugyanis arra számított, hogy a folyamatos bővítés során összesen mintegy félmilliárd fogyasztót számláló piacra terjesztheti ki impériumát... Ez sajnos nem történt meg, egyelőre még nem tudni, hogy miért állták útját az MK csoport további terjeszkedésének, amikor köztudomású, hogy a szerb piac hemzseg a monopolisták mértéktelen hadától.
Valójában ki is Miodrag Kostić? Erről az ellentmondásos mágnásról eddig már számtalanszor cikkezett a sajtó. Gazdagságával kapcsolatban számtalan mendemonda keringett...
Pedig Kostic nem származik gazdag családból, „egyszerű emberként” kezdte. Édesapja sofőr, édesanyja szakácsnő volt... Állítólag verbászi lakását adta el a múlt század kilencvenes éveinek kezdetén mintegy 20 ezer német márkáért, ügyesen „befektetve” mára már mintegy 150 millió eurónak megfelelő értékű vagyonra duzzasztotta a kezdeti összeget: több mint 30 vállalatot tudhat magáénak, Szerbiában, azaz Vajdaságban 25–30 000 hektár termőföldet művel (ennek egyharmada ugyan állami tulajdonban van, amiért vajmi keveset fizet az államnak). Ukrajnában mintegy 100 ezer hektár termőföldet bérelt ki száz évre. Nevét a Kopaonik tulajdonosaként is emlegetik, hisz felvásárolta mindazokat a szállodákat, melyek legtöbbet érnek ezen a hegységen.
Végérvényesen bebizonyosodott, hogy Miodrag Kostićnak szerencsét hoztak a kéményseprők, hisz kezdetben vállalkozása kéményseprűs szolgáltatásokat nyújtott, előzőleg volt téglagyára, foglalkozott kukoricapehely-termeléssel... Egyszóval mindennel, ami a magánszférához tartozik. Ez a mágnás azzal szokott dicsekedni, hogy sohasem dolgozott társadalmi tulajdonban lévő vállalatban... Ez valóban így is van, de mint utólag kiderült, az említett vállaltok dolgoztak neki...
Kostić nemcsak a „földet túrja”, a közelmúltban felügyelete alá vette a verbászi Carnexot, amelyért 25–30 millió eurót fizetett, sokkal többet, mint amennyiért megkaparintotta például a három vajdasági cukorgyárat, melyekért összesen 9 eurót gombolt le a szerb államnak.
Pénzt pénzre halmozott. Kihasználva a tranzíciós visszásságokat, villámgyors felemelkedése során szinte ragadt a kezéhez a pénz, s arról is ismert, hogy társaságában mindig szép hölgyek voltak láthatók.
Politikai kapcsolatairól regényt lehet írni, a 90-es években szoros szálak fűzték a Demokrata Párthoz, melynek egykori igazgatója volt, Nenad Čanak komája... Habár az Ellenállás mozgalom egykor azzal vádolta meg, hogy köze van a 2000 után kitört cukorbotrányhoz, amely során állítólag külföldi gyártású cukornádból nyert cukrot csomagoltak át Kostić gyáraiban, majd ezután saját címkéje alatt szállította tovább az EU piacára... Természetesen hatalmas árkülönbség és nyereség fejében... Mindeddig nem tudták rábizonyítani a bűnösséget, hisz: Nincs vétke a pénzes embernek – állítja a közmondás.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
Nem éltem sohasem a számok bűvöletében, bár vita nincs, a számok egyre fontosabb helyet töltenek be az életünkben. Üssünk csak fel egy-két újságot, telis-tele vannak számokkal. Még a szórakoztató oldalak is a számokra építenek. Figyelmünket úgy ragadják meg, hogy a jó tanácsokat is a matematika nyelvére ültetik át, pl.: hat olyan dolog, amire a tiniknek szükségük van, tíz dolog, ami nélkül nincs jó házasság, három tipp, amivel felfrissül a bőre... Még jó, hogy ugyanezek a lapok nem E330-ként emlegetik a citromsavat, ha épp káros tulajdonságait foglalják pontokba, hanem nevén nevezik. Ez azonban nem gyakorlat a gyártóknál, akik ugyan feltüntetik az adott termék össszetételét, de hogy abból közönséges emberfia semmit sem ért, az mintha senkit sem érdekelne.
Én ezúttal inkább össszeszámolnám, hogy milyen előnnyel jár ez a „nemtörődömség”. A trendeket követve úgy is fogalmazhatnék: hét ok, amiért jó, hogy nem értjük a termékismertetőt: 1. Fogalmunk sincs, mit eszünk, 2. Abban a hiszemben élünk, hogy jól bevásároltunk, 3. Nem tartunk az egészségtelen táplálkozás káros következményeitől, 4. Elképzelésünk sincs, mitől betegedtünk meg, 5. Még csak fel sem merül annak gondolata, hogy a gyártót bepereljük, 6. Nem riasztjuk a felügyelőséget, és nem utolsósorban: 7. Nem cikkezünk a gyártó kárára...
Vajdaságban: szombaton mérsékelten borús, gyenge vagy mérsékelt északnyugati szél fúj. A reggeli hőmérséklet 11 és 13, a nappali 22 és 24 fok között ingadozik.
Az ország területén: is mérsékelten borús időre számíthatunk, délután a keleti és a déli országrészekben záporok alakulnak ki. Gyenge vagy mérsékelt északnyugati szél fúj, hajnalban 9–15 fokig, nappal 17–24 fokig melegszik fel a levegő.
Távolabbi előrejelzés szerint: vasárnap az északi országrészekben mérsékelt borulás, Szerbia többi része felett borult lesz az ég, esik az eső. Vasárnap este mindenhol felszakadozik a felhőzet, hétfőn mérsékelt borulás, délen és nyugaton eső várható. Kedden és szerdán is esős napban lesz részünk, a csapadék szerdán délután szűnik meg.
Európában: ma a kontinens nyugati részeiben eső, a Balkán-félszigeten és Kelet-Európában mérsékelt borulás, záporok, zivatarok. Nagy-Britanniában szeles időjárás, a kontinens legtöbb országában 16 és 27 fok között ingadozik a nappali csúcshőmérséklet.
1045
Orseolo Péter magyar király felajánlotta az országot III. Henrik német-római császárnak, akitől hűbérbirtokként kapta vissza.
1912
Fiumében (Rijeka) megszületett Kádár János (eredeti nevén : Csermanek János), aki 32 évig volt a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetője.
1921
Megszületett Budapesten Bárdy György színész, "Jumurdzsák". Ismertebb filmjei: Egri csillagok; Kárpáthy Zoltán; A kőszívű ember fiai; Gábor diák; Valahol Európában; A Hamis Izabella; Hahó, Öcsi!; Bob herceg; János vitéz; Így írtok ti; A Hídember; Magyar vándor.
1948
Budapesten megszületett Gálvölgyi János Jászai Mari- és SZOT-díjas érdemes színművész.
1966
Meghalt Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus (Ábel - trilógia).
1980
Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós megkezdte egyhetes útját a világűrbe a Szojuz 36 fedélzetén.
1986
Az Európai Unio hivatalos zászlója lett a kék háttérben 12 arany csillaggal díszített lobogó.
1805
Napoleon Bonaparte Olaszország királya lett.
1896
Elsőként a Dow Jones and Company tette közzé a maga tőzsdeindexét a New York-i értékpapírtőzsdén (NYSE).
1923
Megszületett Elberfeld-ben Horst Tappert német színész, a legendás Stephan Derrick megszemélyesítője.
Esküvőbe „csöppent” tíz métert zuhanva egy házasságkötő terem padlásáról egy férfi Németországban és épp a menyasszony lába előtt terült el, aki sokkot kapott.
Az eset Unterfrankenben történt, a padlás padlózata nem bírta el a 20 éves Stephan Pfeifert, aki részegen ment fel, mert szerette volna kialudni mámorát egy csendes zugban. A férfi esését valamelyest felfogta egy balkonkorlát, így megúszta a zuhanást csípő- és bordatörésekkel.
A menyasszony, Anett Friedmann is szerencsés, mert ha kicsit előrébb áll, a férfi a halálát is okozhatta volna, így csak a hangulatot csapta agyon – adta hírül az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.
.gif)
