Néptáncoktatás 2012: a magas színvonalú produkciókért

A képzéshez az MNT az útiköltség biztosításával járulna hozzá. Az eredményről és a képzésről Lovas Ildikó, az MNT művelődési tanácsosa számolt be lapunknak:
– A vajdasági magyar kulturális stratégia kialakítása és megírása közben, többször merültek fel azok a problémák, amelyek a művelődési egyesületeknél folyamatosan jelen vannak: hogyan betanítani a táncosokat, és megfizetni a koreográfiát. A néptáncolás örömteli tevékenység és időtöltés, de hogyan lehet lehetővé tenni azt, hogy az mégiscsak a tiszta forrást, az igazi értéket képviselje. Valóban a népi kultúra elemeit jelenítse meg, és lehetőleg társuljon hozzá elméleti tudás is. A néptáncmozgalom lendítése kihagyhatatlan a következő hat év kulturális gondolkodásából vagy kultúrpolitikájának meghatározásából – emelte ki, majd rátért a képzésre.
– A szabadkai Népkörből felkeresett bennünket Brezovszki Roland és Juhász Gábor, akik konkrét javaslatot tettek. Elmondták, szerintük hogyan lehetne kezelni e kérdést, majd ezt megfelelő formába öntöttük a stratégiát megíró kollégákkal. Miután elfogadásra került a kulturális stratégia egészében, innentől kezdve arra kötelez bennünket, hogy ezt a tervet véghez vigyük. A megvalósítás gyakorlati részére is kaptunk javaslatokat, és jelenleg ott tartunk, hogy a Közigazgatási Hivatalban formáljuk a terv gyakorlati részét. Nyilván meg kell találnunk azt a megoldást, amely számunkra is vállalható. Alapvető cél, hogy segítsünk azokon a művelődési egyesületi tagokon, akik elkötelezettek a saját egyesületük irányában, és amatőrként életformájuknak tekintik a néptáncot. Az is nyilvánvaló, hogy magasabb szintre emelnék a tudásukat, majd ezt továbbadnák a saját egyesületük tagjainak. Viszont ne kerüljenek az amatőr művelődési egyesületeink abba a helyzetbe, hogy továbbra is nagy összegeket kelljen kiadniuk a tánclépések betanítására. Mindenhez tudás kell, ehhez is, de ez két év alatt elsajátítható. Ha a képzések márciusban indulnának, akkor onnantól számítva tartanak két évig. Az MNT legfontosabb célkitűzése, hogy kifizessük az útiköltséget azoknak az embereknek, akik jelentkeznek a képzésre. Ez lenne a legmeghatározóbb, legfontosabb tétel.
– A képzéseket mentorok tartják majd, a gyakorlati részére is kaptunk javaslatokat, de ezek olyan kérdések (milyen időközönként legyen, párban és zenekarral tanítsanak-e stb.), amelyeknek határozott anyagi függvényei vannak. Ezt is ki kell dolgoznunk, és megtalálnunk a közös nevezőt a javaslat készítőivel. Számukra legyen elfogadható, bennünket pedig tegyen abba a helyzetbe, hogy vállalhatóvá tudjuk tenni Magyarország felé is, mivel ezt a kétéves képzést magyarországi pénzekből tudjuk és tervezzük megszervezni. Azt reméljük, hogy az amatőr művelődési egyesületeink felvértezve az alapvető tánc- és elméleti tudással képesek lesznek mindezt átadni, megszerettetni a gyerekekkel, a fiatalokkal és az idősebekkel is, akiket jó lenne visszacsábítani a táncházakba, bálokba. A képzés résztvevői sok helyen kamatoztathatják majd a megszerzett tudást. Azt szeretnénk elérni, hogy a néptánc ne csak a szemléken való megmutatkozást és a fesztiválokon való részvételt jelentse, hanem az amatőr művelődési egyesület tagjainak életformájává váljon, és ezt épp a jelentkezők által lehet elérni. Nem a mentorokra fókuszálunk, hanem a résztvevőkre. A koreográfiákat persze továbbra is fizetniük kell a művelődési egyesületeknek, de a gyakorlást színvonalasan megszervezhetik, és ez nagy eredmény. Fontos visszatalálnunk oda, hogy a művelődési egyesületek önerőből erősítsék a néptáncmozgalmat, és ne legyenek kiszolgáltatva az oktatók irányában.

Nagy az érdeklődés

A képzésre nyolcvannégyen jelentkeztek, ami nagy érdeklődésre utal. Ezt Szűcs Balázs, az MNT jogi tanácsosa ismertette:
– Ha azt is számoljuk, hogy mindegyikük mögött egy művelődési egyesület, és akár több néptánccsoport áll, akkor ez a képzés valójában több mint ezer embert érint. Ami viszont bennünket is meglepett, hogy a nyolcvannégy jelentkezőből hatvanegy a nő – mondta.
Brezovszki Roland néptáncpedagógus, a Népkör MMK művészeti vezetője elmondta, hogy korábban is gondolkodtak egy ilyen képzésről.
– Próbáltunk már a topolyaiakkal összefogva egy olyan rendszert kidolgozni, amellyel lendíthetnénk a vajdasági magyar néptáncoktatáson. Többször igyekeztünk ezirányba megindítani valamit, de nehézkesen ment. Ebbe a kétéves képzésbe bevontuk a többieket is, úgyhogy valójában a vajdasági magyar néptáncos szakma találta ki. Szeretnénk a kis közösségeknek is lehetőséget adni ahhoz, hogy felzárkózzanak a nagyobbak közé, és magas színvonalon képviseljék a néptáncot. A képzésbe Juhász Gáborral belefoglalnánk a népzenét is, de az üteme még kidolgozóban van. Úgy gondoltuk, hogy bevonnánk a szabadkai Népkör MMK és a topolyai Kodály Zoltán MMK által létrehozott A Kárpát-medence Öröksége Vajdasági Néptáncpedagógus Iskola végzőseit, és közülük választanánk mentorokat, tehát most azok képeznének, akiket már kiképeztünk. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem főiskola, hanem képzés, amelyen tánclépéseket és módszereket tanítanánk, továbbá azt, hogy hogyan kell néptáncegyütteseket vezetni – hallottuk Brezovszkitól.

Képzési központok

Nagybecskerek: 19 jelentkező 6 helységből (Erzsébetlak, Magyarittabé, Nagybecskerek, Torda, Torontálvásárhely, Törökbecse);
Nagykikinda: 13 jelentkező 8 helységből (Ada, Csóka, Oroszlámos, Rábé, Tamásfalva, Törökkanizsa, Szaján, Székelykeve);
Pancsova: 6 jelentkező 3 helységből (Hertelendyfalva, Pancsova, Székelykeve); Szabadka: 10 jelentkező 6 helységből (Bajmok, Csantavér, Ludas, Orom, Oromhegyes, Bácskertes);
Topolya: 13 jelentkező 6 helységből (Bácskossuthfalva, Gunaras, Kevi, Kúla, Óbecse, Pacsér);
Újvidék: 23 jelentkező 12 helységből (Ada, Bács, Budiszava, Maradék, Palánka, Satrinca, Szaján, Szenttamás, Tamásfalva, Temerin, Titel, Vajszka).