Kínában is van miért aggódni

A kínaiak gondolkodását nagymértékben befolyásoló kínai horoszkóp szerint gazdasági szemszögből nézve is kedvező ez az év. A Sárkány éve mindig jó üzleteket, kiváló házasságokat, fellendülő gazdasági lehetőségeket tartogat. Egy fenyegető sötét felleg mégis beárnyékolja ezt a kedvezőnek ígérkező évet, a fekete sárkány évét. A fekete sárkány hatvanévente jön el, és uralja az esztendőt, de most talán még ő sem védheti meg a világ legnépesebb országát és második legnagyobb gazdaságát a veszedelemtől, amit az európai adósságválság jelent számára. Globális világgazdaságban élünk, s ami Európában történik, azt az informatikai forradalom vívmányainak köszönhetően perceken belül 10 000 kilométerre távolabb is megérzik. Az is egészen bizonyos, hogy egy esetleges kínai recesszió veszélye – ettől szerencsére egyelőre még nem kell tartanunk – magával rántaná a mélybe az egész világgazdaságot, amely így is már számos sebből vérzik.

A KÍNAI ALSÓBB FOKOZAT

Egyre többen figyelmeztetnek a kínai gazdaságot fenyegető veszélyekre. Legutóbb hétfőn a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adott hangot aggodalmának, hogy a válság továbbgyűrűzhet a világgazdaság motorjának számító milliárdos országra is. „Az európai adósságválság miatt a kínai gazdasági növekedés a felére csökkenhet.” – vélekednek a nemzetközi pénzügyi szervezetben. A közgazdászok már hosszabb ideje azt hangoztatják, hogy a kínai exporttermékek iránti kereslet mérséklődése miatt a kínai gazdaság motorja valószínűleg „alacsonyabb fokozatra vált”, persze ezt a visszaeső GDP-növekedést a legtöbb állam megirigyelné. Az IMF az idénre 8,2 százalékos növekedést valószínűsít, ám ez akár a felére is csökkenhet, ha az európai adósságválság súlyosbodik. Ha ez a rossz forgatókönyv valósul meg, akkor arra Kínának egy nagyobb pénzügyi segélycsomaggal kellene reagálnia az országos és a tartományi költségvetési forrásokból.
A kínai pénzügyi szakemberek is tisztában vannak a veszélyekkel. A szűkös hitelfelvételi lehetőségek, a makrogazdasági kockázatok és a likviditás hiánya a kínai bankárok szerint az ország bankrendszerét érintő három legsúlyosabb fenyegetés. Sokan beszélnek a kínai ingatlanlufi kipukkanásának lehetőségéről is.
A londoni székhelyű pénzügyi innovációs kutatóközpont (CSFI) felmérése szerint a kelet-ázsiai ország szakemberei a jelenlegi kockázatkezelés minőségét is kifogásolhatónak tartják. Ennek gyengesége komoly veszély forrása lehet, hiszen ilyen körülmények között nem születhet megfelelő válasz a globális gazdasági változásokra – fogalmaztak a bankárok a CSFI kutatása szerint.
A felmérés alapján ugyancsak aggodalomra ad okot a banki eszközállomány minősége, mivel a tartományi kormányzatok hiteleit finanszírozó csatornák és platformok javarészt nem ismertek.
A problémát december végi tanulmányában a Bank of China közgazdászai is elismerték, és a 2012-es év legnagyobb kihívásának nevezték. A hivatalosan is 10,7 ezer milliárd jüan (377 ezer milliárd forint) adósságállomány legalább 8–12 százaléka rossz hitel, a visszafizetést a szűkös hitelfelvételi lehetőségek és a helyi kormányzatok idén várhatóan visszaeső teljesítménye is kérdésessé teszi.
A bankrendszer rejtett kockázatainak feltárására a pénzintézeteknek rendszeres időközönként stressz-teszteket kellene végezniük, javítaniuk a tőkekezelést, miközben jobb elemzésekre is szükség van – mondta január közepén Sang Fu-lin (Shang Fulin), a Kínai Banki Szabályzó Bizottság (CBRC) elnöke.

EURÁZSIA

Ebben a helyzetben Kínának egyáltalán nem mindegy, hogy Európának Németország vezérletével sikerül-e pontot tennie az egész kontinenst fenyegető adósságválságra. Európa segítséget vár ehhez Kínától, attól az országtól, amely a világ legnagyobb devizatartalékával rendelkezik. A gyakorlatiasságukról híres kínaiakat azonban nem lesz könnyű rábírni arra, hogy bizonytalan, homályos célokra megnyissák a pénztárcájukat. Valószínűleg hosszú, alapos érvekkel alátámasztott győzködésre lesz ehhez szükség.
Ezt a célt szolgálta Angela Merkel múlt heti kínai látogatása is, és amit hírügynökségi jelentések szerint az európai adósságválság megoldásának a lehetőséget egyedüliként kezében tartó, a kontinens első számú gazdasági hatalmának a vezetője elért e látogatás során, az egyelőre nem több az ígéretnél. Wen Jiabao kínai miniszterelnök a német kancellár látogatása kapcsán kijelentette, nem kizárt, hogy Kína a jövőben nagyobb összegekkel száll be a válságkezelésbe.
A hírügynökségi jelentések szerint Angela Merkel kétnapos kínai látogatásának egyik központi témája az európai adósságválság volt. Wen Jiabao kínai kormányfő a találkozó során elmondta, Peking fontolgatja, hogy növelje részesedését a válságkezelő alapban. Kína európai szerepvállalásával kapcsolatban a kínai lakosság jelentős része pesszimista, éppen ezért Jiabao a hírügynökség által közzétett kommentárjában nyugtatni kívánt. „Európában adósságválság van, és az európai kapcsolatokra stratégiai szempontból kell gondolnunk, hogy megóvjuk nemzeti érdekeinket” – figyelmeztetett Jiabao.
Kína 3200 milliárd dolláros devizatartalékkal bír, ami sokak szerint megoldást jelenthet a problémás európai országok számára, és Jiabao szavai alapján úgy tűnik, hogy valóban nem kizárt, hogy lesz valamilyen fajta együttműködés. Kínának két okból is fontos, hogy jó kapcsolatot ápoljon Európával. „Egyfelől Európa a legnagyobb exportpiacunk, másfelől, Európa a technológiai importunk legjelentősebb forrása” – hangsúlyozta a kínai kormányfő.
A legfrissebb becslések szerint a kínai devizatartalékok egynegyede testesül meg euróban denominált eszközökben, a válságkezelésben való szerepvállalással azonban az arány tovább nőhet.