Először a U.S. Steel jelentette be, megköszöni és egy dollárért visszaadja a szerb államnak a smederevói vasműveket, a Salford pedig a tejgyártásból vonulna vissza...
Rosszul kezdődött a február. A szibériai hideg, a havazás megbénította az országot, a forgalmat, de növelte a fogyasztást, különösen a földgázfogyasztást, ami végső soron a számlákon is meglátszik majd. Tovább: a „végelgyengülésben” szenvedő euró erőteljesen erősödni kezdett a dinárral szemben, elértéktelenítve az amúgy is alacsony fizetéseket. A multik pedig odébbállnak. Először a U.S. Steel jelentette be, megköszöni és egy dollárért visszaadja a szerb államnak a smederevói vasműveket, ezt „a kipusztulásra ítélt cégdinoszauruszt”, hadd keresse a kormány a „megmentőt”, az új stratégiai partnert. Addig is az adófizetők pénzéből kell majd finanszírozni a veszteséges termelést – egyes számítások szerint „sekély” 120 millió euróval évi szinten...
Ezzel még azonban nem zárult a sor. A múlt héten röppent fel a hír: a Salford befektetési társaság megállapodott a Royal Friesland Campina céggel a szabadkai tejgyár és az Imlek eladásáról. Tudni kell, hogy a Salford még 2003-ban vásárolt meg 4 itteni tejgyárat, s azt, hogy az Imlekbe olvasztották az újvidéki és zimonyi tejgyárakat. Hogy mekkora vállalatról van szó, azt szemlélteti az adat is, hogy a céghez tartozik még a Knjaz Miloš vízgyár, és a Bambi Banat kekszgyár. Félreértés ne essék, egyelőre csak a tejgyárain akar túladni a Salford, a másik két vállalkozását megtartja...
A Salford 2010 decemberében fenyegetőzött, eladja az itteni tejgyárait. Nézzük, miért?
A dolog előzményéhez tartozik, hogy egy hónappal előbb a Köztársasági Ügyészség büntetőeljárást indított a vállalat tulajdonosa ellen, monopolhelyzettel való visszaélés gyanúja miatt. A közigazgatási bíróság kimondja: a négy tejgyárral rendelkező Salford, azaz a Danube-csoport igazságtalanul, az azonos feltételek elvét mellőzve járt el a termelőkkel szemben. Az említett bűncselekmény elkövetése esetében a pénzbüntetésen kívül 6 hónaptól 5 évig terjedő szabadságvesztés is kiróható a vádlottra. Nagyjából ennyiben foglalták össze akkor a hírügynökségek a monopóliumok elleni harc kezdetét Szerbiában. De a Salford gondjainak itt még nincs vége...
A termelők az állam ilyen döntésén felbuzdulva vagy pénzbeli kárpótlást vagy két tejgyárat követeltek vissza a Danube Foodstól, mégpedig a szabadkait, valamint a magánosítás után bezárt újvidékit. Mégpedig azért, mert szerintük a Danube Foods 2003-tól errefelé folyamatosan megkárosította őket, és valójában a hazai tejtermelés lassú, de biztos elsorvadását segítette elő, mégpedig a nyers tej visszaszorított, megalázóan alacsony árán keresztül. A Danube Foodsnak Szerbiában legtöbb társtermelője volt, a kooperánsok számát 9000-től 16 000-re becsülték. Sokukban felmerült a kérdés: hogyan lehet az, hogy a huszon-egynéhány dinárért felvásárolt nyers tejből, mire az üzletekbe kerül 70–80 dináros tartósított tej lesz? Mekkora profittal dolgozott a Salford Szerbiában?
Közben 2011-ben tejhiány jelentkezett a piacon. Ekkor már a hatalmas, lomha államapparátus is megmozdult. Egyszerűen azért, mert a mind kifejezettebb tejhiány szégyent hozott az államra. A tejhiányból ugyanis olyan problémák adódtak, amelyek kihatottak már a napi politikára is: magának a kormányfőnek kellett magyarázkodnia, miért nincs a boltokban tej. És nem mindegy, hogy mely boltokban. A hiány éppen a legnagyobb fogyasztói központot, a belgrádit érintette a legérzékenyebben. Mégpedig azért, mert a PKB, amely a belgrádi önkormányzat kezébe került át egy tollvonással, nem tudta kielégíteni a keresletet, az Imlek pedig egyszerűen képtelen volt ellátni a hatalmas fővárosi piacot. És ha már Belgrád zúgolódott, akkor bizony az államnak is lépnie kellett. Egyesek azt mondják éppen a tej- (és egyéb hiányok miatt) kellett távoznia Saša Dragin akkori agrárminiszternek.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
Nem éltem sohasem a számok bűvöletében, bár vita nincs, a számok egyre fontosabb helyet töltenek be az életünkben. Üssünk csak fel egy-két újságot, telis-tele vannak számokkal. Még a szórakoztató oldalak is a számokra építenek. Figyelmünket úgy ragadják meg, hogy a jó tanácsokat is a matematika nyelvére ültetik át, pl.: hat olyan dolog, amire a tiniknek szükségük van, tíz dolog, ami nélkül nincs jó házasság, három tipp, amivel felfrissül a bőre... Még jó, hogy ugyanezek a lapok nem E330-ként emlegetik a citromsavat, ha épp káros tulajdonságait foglalják pontokba, hanem nevén nevezik. Ez azonban nem gyakorlat a gyártóknál, akik ugyan feltüntetik az adott termék össszetételét, de hogy abból közönséges emberfia semmit sem ért, az mintha senkit sem érdekelne.
Én ezúttal inkább össszeszámolnám, hogy milyen előnnyel jár ez a „nemtörődömség”. A trendeket követve úgy is fogalmazhatnék: hét ok, amiért jó, hogy nem értjük a termékismertetőt: 1. Fogalmunk sincs, mit eszünk, 2. Abban a hiszemben élünk, hogy jól bevásároltunk, 3. Nem tartunk az egészségtelen táplálkozás káros következményeitől, 4. Elképzelésünk sincs, mitől betegedtünk meg, 5. Még csak fel sem merül annak gondolata, hogy a gyártót bepereljük, 6. Nem riasztjuk a felügyelőséget, és nem utolsósorban: 7. Nem cikkezünk a gyártó kárára...
Vajdaságban: szombaton mérsékelten borús, gyenge vagy mérsékelt északnyugati szél fúj. A reggeli hőmérséklet 11 és 13, a nappali 22 és 24 fok között ingadozik.
Az ország területén: is mérsékelten borús időre számíthatunk, délután a keleti és a déli országrészekben záporok alakulnak ki. Gyenge vagy mérsékelt északnyugati szél fúj, hajnalban 9–15 fokig, nappal 17–24 fokig melegszik fel a levegő.
Távolabbi előrejelzés szerint: vasárnap az északi országrészekben mérsékelt borulás, Szerbia többi része felett borult lesz az ég, esik az eső. Vasárnap este mindenhol felszakadozik a felhőzet, hétfőn mérsékelt borulás, délen és nyugaton eső várható. Kedden és szerdán is esős napban lesz részünk, a csapadék szerdán délután szűnik meg.
Európában: ma a kontinens nyugati részeiben eső, a Balkán-félszigeten és Kelet-Európában mérsékelt borulás, záporok, zivatarok. Nagy-Britanniában szeles időjárás, a kontinens legtöbb országában 16 és 27 fok között ingadozik a nappali csúcshőmérséklet.
1045
Orseolo Péter magyar király felajánlotta az országot III. Henrik német-római császárnak, akitől hűbérbirtokként kapta vissza.
1912
Fiumében (Rijeka) megszületett Kádár János (eredeti nevén : Csermanek János), aki 32 évig volt a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetője.
1921
Megszületett Budapesten Bárdy György színész, "Jumurdzsák". Ismertebb filmjei: Egri csillagok; Kárpáthy Zoltán; A kőszívű ember fiai; Gábor diák; Valahol Európában; A Hamis Izabella; Hahó, Öcsi!; Bob herceg; János vitéz; Így írtok ti; A Hídember; Magyar vándor.
1948
Budapesten megszületett Gálvölgyi János Jászai Mari- és SZOT-díjas érdemes színművész.
1966
Meghalt Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus (Ábel - trilógia).
1980
Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós megkezdte egyhetes útját a világűrbe a Szojuz 36 fedélzetén.
1986
Az Európai Unio hivatalos zászlója lett a kék háttérben 12 arany csillaggal díszített lobogó.
1805
Napoleon Bonaparte Olaszország királya lett.
1896
Elsőként a Dow Jones and Company tette közzé a maga tőzsdeindexét a New York-i értékpapírtőzsdén (NYSE).
1923
Megszületett Elberfeld-ben Horst Tappert német színész, a legendás Stephan Derrick megszemélyesítője.
Esküvőbe „csöppent” tíz métert zuhanva egy házasságkötő terem padlásáról egy férfi Németországban és épp a menyasszony lába előtt terült el, aki sokkot kapott.
Az eset Unterfrankenben történt, a padlás padlózata nem bírta el a 20 éves Stephan Pfeifert, aki részegen ment fel, mert szerette volna kialudni mámorát egy csendes zugban. A férfi esését valamelyest felfogta egy balkonkorlát, így megúszta a zuhanást csípő- és bordatörésekkel.
A menyasszony, Anett Friedmann is szerencsés, mert ha kicsit előrébb áll, a férfi a halálát is okozhatta volna, így csak a hangulatot csapta agyon – adta hírül az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.
.gif)
