„Készek vagyunk küzdeni, de megegyezni is!”

Kezdésképpen a kormányfő köszönetet mondott a januári Békemenet résztvevőinek, majd felidézte: megkérdezte a feleségét, miről beszéljen évértékelőjében, mire ő csak annyit felelt: „mondj el mindent!” „Mondtam neki, abból baj lesz” – tette hozzá.

A kormányfő szerint egy évvel ezelőtt is tudni lehetett, hogy 2011 izgalmas lesz, de azt kevesen gondolták, mi minden vár az országra. Kifejtette, a 2011-es év megrendítő volt Európának; „Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célokra inspirál, és megakadályozza, hogy elérjük azokat” – vélekedett.
Orbán Viktor a vörösiszap-katasztrófa sújtotta Kolontár és Devecser újjáépítését, az ott élők eltökéltségét állította példaként mindenki elé. Elmondta: a kormányváltáskor tudták, hogy nyolc év hibáit és mulasztásait nem lehet néhány hónap alatt jóvátenni. Az adósságról szólva rámutatott: az adósrabszolgaság mindennapi valósággá vált, ám nemcsak a családok, hanem az állam is eladósodott. Ha most akkora lenne Magyarország adósságállománya, mint 2002-ben, akkor „mi adnánk kölcsönt a Nemzetközi Valutaalapnak” – fogalmazott. Kifejtette, egy horribilis kifizetetlen számla maradt hátra Magyarországnak címezve, amelyen ezermilliárdos tételek szerepelnek, a baloldali politikusok és üzlettársaik pedig azt mondták rá: fizessék ki az emberek! – folytatta, aláhúzva, hogy erre 2010-ben „egy kétharmados nemet mondtak”. Az államadósság csökkentése nélkül az ország ott tartana, ahol Görögország: végleg elveszítette volna a függetlenségét, nem dönthetne a sorsáról, „a népakarat helyett a hitelezőink uralkodnának helyettünk” – mondta. Hozzáfűzte azonban, az ország a magas államadósság miatt továbbra sem érezheti teljes biztonságban a függetlenségét, az adósság csökkentését célzó Széll Kálmán-tervben foglalt intézkedések 83 százaléka ugyanakkor már teljesült.

A kormányfő a devizahitelek kedvezményes végtörlesztéséről szólva közölte: nem fogadhatták el, hogy az emberek sokévnyi törlesztés után lakásuk helyett jelzáloghitelüket hagyják gyermekeikre.Újra kiállt az egykulcsos adórendszer mellett, mert a régi szerinte büntette a munkát, a teljesítményt és a vállalkozást.Szerinte a kormány politikája túlnyúlik a középosztály érdekkörén, és kísérletet tesz a középosztály és a leszakadók érdekeinek egyeztetésére. Ebbe a körbe sorolta a Start-munkaprogramot, amellyel összefüggésben kijelentette: 206 ezer embert hívnak vissza a munka világába. A rendszerváltás óta eltelt huszonkét év legnagyobb „erkölcsi tettének” nevezte, hogy a közmunka mellett pótolni fogják a képzetlen munkanélküliek elmaradt iskolai és szakmai oktatását, ők szombaton iskolába fognak járni.Kitartott a szakképzés átalakítása mellett, a tankötelezettségi korhatár leszállításáról azt mondta: aki nem akar tanulni, azt 16 éves kora után nem tartják erőszakkal az iskolában. A felsőoktatás átalakítását azzal indokolta: végzős egyetemisták ezrei hitték azt évente, diplomájuk komoly érték, de kiderült, hogy nem így van, miközben a legjobbak közül sokan elhagyták az országot. Ezzel szemben szerinte annak, aki az adófizetők pénzén tanul a felsőoktatásban, vállalnia kell, hogy egy ideig itthon dolgozik.

Kitért arra is, lehetővé akarják tenni, hogy a gyesről visszatérő anyáknak ne jelentsen hátrányt a munkavállaláskor, hogy gyermekük van. Ennek érdekében bölcsődéket és óvodákat fognak építeni a következő két évben – jelezte. Kiemelte, hogy ma már egy nyugdíjasnak sem kell félnie, hogy nyugdíjának értéke tovább csökken, és a rezsiköltségek sem nőhetnek nagyobb mértékben, mint ahogyan a nyugdíjakat emelik. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a nemzetközi tárgyalásokon is megvédi azt a kormányzati intézkedést, amely lehetővé tette, hogy azok a nők, akik negyven évet ledolgoztak, életkortól függetlenül nyugdíjba mehetnek. Arról is beszélt, egyetért azzal, hogy ne támogassák azokat a külföldi cégeket, amelyek azért jönnek ide, hogy tőkeerejükkel kiszorítsák a magyar vállalatokat a piacról, aztán kivigyék a hasznukat.

A miniszterelnök hangsúlyozta, nincs, amiben elszántabb lenne, mint hogy felelősen gazdálkodjanak az ország pénzével. Ezzel kapcsolatban közölte: az ország tavaly az európai uniós tagsága óta először tudta 3 százalék alá vinni a költségvetési hiányt, ami azért is lényeges, mert 2,8 százalékos hiány alatt az államadósság „automatikusan csökken”.
„A vezetők felelőssége, hogy mindenkor kiálljanak a magyar érdekekért itthon és külföldön. De ezt józan ésszel és okosan kell tenni. Törekednünk kell a megegyezésre, törekednünk kell a viták békés rendezésére mindenkivel, aki Magyarország megújulását támogatja, vagy legalábbis elfogadja” – mondta. „Készek vagyunk küzdeni, ha kell, de megegyezni is az ország érdekében. Számunkra a küzdelem és a megegyezés egyaránt eszköz és nem cél.” – magyarázta. „Magunkra figyeljünk, a saját meggyőződésünket kövessük, és ne ijedjünk meg a váratlan nehézségektől” – szólított fel Orbán Viktor, rámutatva: a sikeres jövő nem ajándék, nem nyeremény, hanem csakis megérdemelt győzelem lehet. Ahogyan Wayne Gretzky egykori kanadai jégkorongozó tanácsolta: „Ne oda korcsolyázz, ahol a korong éppen van, hanem oda, ahol lesz”. Beszédét szokás szerint azzal zárta: „Hajrá, Magyarország, hajrá magyarok!”