GLOSSZA
Napjainkban mintha a hülyeség lenne az a versenyszám, amelyben a délszláv utódállamok felelős tisztségeket elfoglaló emberei összemérik az erejüket, amolyan Téli Balkáni Idióta Olimpia zajlik. Ennek két legutóbbi versenyszámát emelnénk ki.
Az egyik mérkőzésen a horvát műsorszórási ügynökség elrendelte a horvát RTL tévécsatornának, hogy a Žikina dinastija című szerbiai (pontosabban egykori jugoszláv) filmet feliratozzák. A csatorna ezt a támadást azzal hárította, hogy inkább nem is sugározta az említett filmet, sőt ellentámadásba lendültek, és a spliti Hajduk labdarúgó klub edzőjének horvát nyelvű nyilatkozatát is feliratozták. Az állami HRT jámbor módon megtalálta a kompromisszumot, ők teletexten opcionálisan kínálták fel a szerb nyelvű műsorok horvát nyelven történő feliratozását.
A másik összecsapáson egyelőre még csak a vendégek támadása indult meg. A Szerbiában működő Montenegrói Párt indítványozta, hogy a kishegyesi községben, ahol ugyebár e nemzeti közösség nagyszámú képviselője él, és a montenegrói nyelv ennélfogva hivatalos használatban van, nevezzenek ki két hivatalos törvényszéki tolmácsot. Hogy mi lenne a dolguk? Hát szerbről montenegróira fordítani és vissza.
Ezen hírek hallatán az embernek olyan érzése támad, mintha egy olyan régióban élnénk, ahol a Monthy Python társulat jelenetei valósulnak meg a mindennapi életben.
Egy balkáni repülő cirkusz, amit gonosz őrültek irányítanak. Az egésznek nagyjából annyi értelme van, mintha az újvidéki, a Pannon vagy más magyar nyelvű tévécsatornákon mondjuk feliratoznák a bánáti ő-ző beszédmódot vagy a Barázda című műsorban a földművesek nyilatkozatait, a Magyarországon hivatalos irodalmi nyelv szabályai szerint. Megkockáztatom, a feliratozás egy részét nem is értenénk.
A gonosz őrültek első nemzedéke még a nyolcvanas évek végén lépett színre, akkor kezdtek kitalálni különféle agyament dolgokat, amelyekkel össze tudták ugrasztani a szerb, horvát, bosnyák és más népeket. Ekkor kezdtek Belgrádban olyasmit kitalálni, hogy horvát nép nem is létezik, ők mindannyian katolikus vallású szerbek, amire a horvátok ellentámadásként (mert mindig vissza kell ütni, hisz utána évekig lehet azon vitatkozni, hogy ki is kezdte az egészet) ipari méretekben kezdtek el új „autentikus” horvát nyelvű szavakat gyártani, amelyeken még a jóérzésű horvátok egy része is nevetett.
De ez mind nem számított, hisz a gonosz őrültek projektuma működött, az embereket sikerült megosztani, fegyverbe szólítani és a játék keretében városokat, falvakat romboltak le, százezreket kergettek el otthonukból, ők maguk pedig remekül szórakoztak. Hatalmuk volt, pénzük, kényelmük.
Az idő múlásával a nép belefáradt a játékba, és a gonosz őrültek ellen fordult, de néhány éven belül újabbak jöttek a helyükre. Látszólag nem voltak gonosz őrültek, de egy idő után rájöttek, hogy ha mégis azok lesznek, könnyebben tudnak uralkodni. A gond csak az volt, hogy fele annyi tehetségük sem volt, mint elődeiknek, ráadásul a népnek is elege volt agyament projektumaikból.
Napjainkban mindössze egy maroknyi ilyen gonosz őrült maradt, akik képtelenek észrevenni, hogy a játékuk már nem elég vonzó, hogy az embereket már nem köti le egymás legyilkolása, köpdösése, úgyhogy ők tovább erőltetik a hülye játékaikat.
Időnként előszedik a Ki kezdte a háborút című játékot, de előszeretettel játszatnák a fent leírt nyelvi játékokat is. Az emberek azonban nem akarnak játszani, inkább dolgoznának, hogy pénzt keressenek, utazni szeretnének rég nem látott barátaikhoz a szomszédos országokba, és főként nyugalmat akarnak. Úgyhogy a gonosz őrülteknek maguknak kell ezt a játékot játszaniuk, de hát semmilyen színészi vagy forgatókönyvírói tehetségük nincs. Ezért sikerül ennyire szánalmasra az egész játék.
*Részlet a Beatrice Civilizáció című dalából
Olvasd a Képes Ifjúságban:


Nem éltem sohasem a számok bűvöletében, bár vita nincs, a számok egyre fontosabb helyet töltenek be az életünkben. Üssünk csak fel egy-két újságot, telis-tele vannak számokkal. Még a szórakoztató oldalak is a számokra építenek. Figyelmünket úgy ragadják meg, hogy a jó tanácsokat is a matematika nyelvére ültetik át, pl.: hat olyan dolog, amire a tiniknek szükségük van, tíz dolog, ami nélkül nincs jó házasság, három tipp, amivel felfrissül a bőre... Még jó, hogy ugyanezek a lapok nem E330-ként emlegetik a citromsavat, ha épp káros tulajdonságait foglalják pontokba, hanem nevén nevezik. Ez azonban nem gyakorlat a gyártóknál, akik ugyan feltüntetik az adott termék össszetételét, de hogy abból közönséges emberfia semmit sem ért, az mintha senkit sem érdekelne.
Én ezúttal inkább össszeszámolnám, hogy milyen előnnyel jár ez a „nemtörődömség”. A trendeket követve úgy is fogalmazhatnék: hét ok, amiért jó, hogy nem értjük a termékismertetőt: 1. Fogalmunk sincs, mit eszünk, 2. Abban a hiszemben élünk, hogy jól bevásároltunk, 3. Nem tartunk az egészségtelen táplálkozás káros következményeitől, 4. Elképzelésünk sincs, mitől betegedtünk meg, 5. Még csak fel sem merül annak gondolata, hogy a gyártót bepereljük, 6. Nem riasztjuk a felügyelőséget, és nem utolsósorban: 7. Nem cikkezünk a gyártó kárára...
Vajdaságban: szombaton mérsékelten borús, gyenge vagy mérsékelt északnyugati szél fúj. A reggeli hőmérséklet 11 és 13, a nappali 22 és 24 fok között ingadozik.
Az ország területén: is mérsékelten borús időre számíthatunk, délután a keleti és a déli országrészekben záporok alakulnak ki. Gyenge vagy mérsékelt északnyugati szél fúj, hajnalban 9–15 fokig, nappal 17–24 fokig melegszik fel a levegő.
Távolabbi előrejelzés szerint: vasárnap az északi országrészekben mérsékelt borulás, Szerbia többi része felett borult lesz az ég, esik az eső. Vasárnap este mindenhol felszakadozik a felhőzet, hétfőn mérsékelt borulás, délen és nyugaton eső várható. Kedden és szerdán is esős napban lesz részünk, a csapadék szerdán délután szűnik meg.
Európában: ma a kontinens nyugati részeiben eső, a Balkán-félszigeten és Kelet-Európában mérsékelt borulás, záporok, zivatarok. Nagy-Britanniában szeles időjárás, a kontinens legtöbb országában 16 és 27 fok között ingadozik a nappali csúcshőmérséklet.
1045
Orseolo Péter magyar király felajánlotta az országot III. Henrik német-római császárnak, akitől hűbérbirtokként kapta vissza.
1912
Fiumében (Rijeka) megszületett Kádár János (eredeti nevén : Csermanek János), aki 32 évig volt a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetője.
1921
Megszületett Budapesten Bárdy György színész, "Jumurdzsák". Ismertebb filmjei: Egri csillagok; Kárpáthy Zoltán; A kőszívű ember fiai; Gábor diák; Valahol Európában; A Hamis Izabella; Hahó, Öcsi!; Bob herceg; János vitéz; Így írtok ti; A Hídember; Magyar vándor.
1948
Budapesten megszületett Gálvölgyi János Jászai Mari- és SZOT-díjas érdemes színművész.
1966
Meghalt Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus (Ábel - trilógia).
1980
Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós megkezdte egyhetes útját a világűrbe a Szojuz 36 fedélzetén.
1986
Az Európai Unio hivatalos zászlója lett a kék háttérben 12 arany csillaggal díszített lobogó.
1805
Napoleon Bonaparte Olaszország királya lett.
1896
Elsőként a Dow Jones and Company tette közzé a maga tőzsdeindexét a New York-i értékpapírtőzsdén (NYSE).
1923
Megszületett Elberfeld-ben Horst Tappert német színész, a legendás Stephan Derrick megszemélyesítője.
Esküvőbe „csöppent” tíz métert zuhanva egy házasságkötő terem padlásáról egy férfi Németországban és épp a menyasszony lába előtt terült el, aki sokkot kapott.
Az eset Unterfrankenben történt, a padlás padlózata nem bírta el a 20 éves Stephan Pfeifert, aki részegen ment fel, mert szerette volna kialudni mámorát egy csendes zugban. A férfi esését valamelyest felfogta egy balkonkorlát, így megúszta a zuhanást csípő- és bordatörésekkel.
A menyasszony, Anett Friedmann is szerencsés, mert ha kicsit előrébb áll, a férfi a halálát is okozhatta volna, így csak a hangulatot csapta agyon – adta hírül az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.