Együtt a parlagfű ellen

A zombori földművesek érdeklődéssel figyelték az előadásokat

A két város mellett Az allergénmentes környezet támogatása elnevezésű projektumban partner a Tartományi Urbanisztikai, Építészeti és Környezetvédelmi Titkárság, Vajdaság Autonóm Tartomány Európai Ügyek Alapja, valamint a zombori Mezőgazdasági Szakszolgálat. A projektum keretében az elmúlt héten a zombori és környékbeli földműveseket tájékoztatták a parlagfű fölismeréséről, ártalmasságáról, irtásának módjáról.

A parlagfű Észak-Amerikából behurcolt gyomnövény, amely Vajdaságban a múlt század hetvenes éveiben jelent meg. Mivel heves allergiát vált ki, feltétlenül irtani kell, kaszálással, gyökerestül kitépve, de mindenképpen megakadályozva virágzását, és hogy magot hozzon. Ugyanis egyetlen növény 150 000 magot hoz, pollenjét 300–400 kilométeres távolságra is elviszi a szél, a földben akár 40 évig csíraképes. Tekintettel, hogy e rendkívül veszélyes gyomnövény júliustól októberig virágzik, ebben az időszakban legfontosabb az irtása, hiszen virágporára a lakosság egyre nagyobb része, jelenleg mintegy 10 százaléka allergiás. Az összes pollenallergia között a parlagfű az esetek 50–60 százalékáért felelős. A legérzékenyebb személyeknél 8–20 pollen a levegő egy köbméterében erős reakciókat válthat ki, és egyetlen növény 1–8 milliárd pollent termel, amivel a szél segítségével több négyzetkilométeres területet fertőz meg. A parlagfű egyébként nemcsak embereknél, hanem állatoknál is allergiát válthat ki. Emberek esetében leggyakoribb reakció az allergiás nátha, a szemhártya-gyulladás, az allergiás asztma és a bőrallergia.

A zombori szaktanácsadás résztvevői megtudhatták, hogy a parlagfű negatív hatása a természetben többszörös. Allergizáló hatása mellett ez az invazív faj megzavarja a növényzet összetételét. A sikeres parlagfű-mentesítés és a pollenkoncentráció csökkentése nagymértékben csökkentené az allergiás tüneteket a virágzás időszakában, és számottevően befolyásolná a megelőzést és a gyógykezelést. A parlagfű gyomként a mezőgazdasági területeken együtt él az ültetett növényekkel, és amellett, hogy csökkenti a hozamokat és drágítja a termelést, negatív hatással van az emberek és a háziállatok egészségére. Ezért a földműveseknek a megelőzés érdekében agrotechnikai és vegyszeres eljárásokat kell alkalmazniuk. Az ellenálló gyom kiirtására legalkalmasabb a két eljárás kombinációja.

Azokon a területeken, amelyeken nem terjedt el nagyobb számban, legjobb eredményt a gyökerestül történő kitépés adja. A mechanikus eljárás a lakott területeken, lakó- és gazdasági épületek, szülészet, iskola, óvoda környékén jelentős. A növényt virágzás előtt öt centivel a föld felett kell lekaszálni, mert ha nem elég alacsonyan kaszálják, akkor húsz nap múlva tovább növekszik. A vegetáció idején többszöri kaszálásra van szükség. A parlagfű irtását minden évben május végén vagy június elején kellene kezdeni, amikor a kb. 20 centiméteres növényt legjobb kicsupálni a földből. Később, a vegetáció során, virágzás előtt, július közepéig, végéig végezhető a kaszálás. Legfontosabb, hogy ezt a virágzás előtt tegyük, mielőtt a pollenmagok a levegőbe kerülnek. Az évenkénti két kaszálás már jó eredményeket mutat. A vegyszerek alkalmazását lakott területeken a minimumra kell csökkenteni. Csak kisebb területeken, amelyek nem kaszálhatók, ökológiailag biztonságos szerek használhatók, folytonosan ellenőrzött körülmények között. A nem megművelt területeken egyszerűbb a vegyszeres gyomirtás, mint a beültetetteken, ahol szelektív herbicideket kell alkalmazni, viszont a parlagon álló földeken is óvatosan kell bánni a vegyszerekkel az állatok mérgezésének veszélye miatt.

Minderről a vetítéssel kísért szóbeli tájékoztatás mellett az összejövetelen részt vevő földművesek szerb és magyar nyelvű információs füzetet is kaptak, amiben a parlagfű fölismeréséről, a pollenje okozta allergiás reakciókról, irtásának módozatairól és felelősségéről, illetve törvényi szabályozásáról egyaránt olvashatnak.