Várhatóan a köztársasági és helyhatósági választásokkal egy időben fognak lezajlani a tartományi parlamenti választások
Július 16-án jár le a vajdasági parlament jelenlegi összetételének mandátuma. Egy ideje már folynak a találgatások arra vonatkozóan, hogy a tartományi választások a köztársaságival egy időben, vagy attól esetleg valamivel korábban zajlanak-e le. A hatalmi koalíción belül most megszületett a megállapodás. Javasolják: a tartományi szintű választásokat egy időben ejtsék meg a köztársaságiakkal. A jelen pillanatban tehát az a forgatókönyv számít a legvalószínűbbnek, mely szerint május 6-án, a köztársasági és helyhatósági választásokkal egy időben tartják meg a tartományi választások első fordulóját, két héttel később pedig a második fordulót.
Mint ismeretes, a tartományi képviselőház 120 képviselőjét vegyes választási rendszer alapján választják meg a polgárok, hatvanan a részarányos, hatvanan pedig a többségi elv szerint szerezhetnek mandátumot. A többségi elv alapján az a jelölt nyeri a választást, aki a saját választókörzetében az első fordulóban megszerzi a szavazatok abszolút többségét. Amennyiben nincs ilyen, akkor a második fordulóban a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt közül választjuk meg a leendő képviselőt. A szavazás többségi elven alapuló része szavatolja, hogy minden egyes vajdasági helyi önkormányzatnak legalább egy képviselője helyet foglaljon a parlamentben.
Slavica Đukić-Dejanović, a köztársasági parlament elnöke a hét elején kijelentette, hogy az alkotmányban meghatározott határidőt betartva, március 11-én fogják Szerbiában kiírni a parlamenti és a helyhatósági választásokat. Mint mondta, Boris Tadić államfő ekkor fogja kitűzni a parlamenti választások idejét, s ehhez az időponthoz alkalmazkodva, takarékossági okokból, maga ugyanarra az időpontra írja majd ki a helyhatósági választásokat. A képviselőház elnöke bizonyosnak nevezte, hogy a választásokra május 6-án kerül majd sor. Az államelnök mindezt sem megcáfolni, sem pedig megerősíteni nem szándékozta, mondván: a legfontosabb, hogy minden ezzel kapcsolatos kötelezettségnek eleget tegyenek az alkotmány által meghatározott határidőkön belül.
A tartományi parlament mindeközben legutóbbi döntésével módosította, s az európai mércékkel és a köztársasági törvénnyel hangolta össze a képviselőválasztásról szóló tartományi határozatot. Ennek értelmében a soron következő választásokon a felállított listákon szereplő jelöltek sorrendjét szigorúan tiszteletben kell tartani, magukon a listákon pedig legalább minden harmadik jelöltnek nőnek kell lennie. A képviselőház megszüntette a borítékolt képviselői lemondások intézményét is.
EGERESI: NINCS ELLENVETÉSEM
A tartományi vezetés legnagyobb koalícióján, az Európai Vajdaságért koalíción belül már megegyezés született arról, hogy a tartományi választásoknak egy időben kellene megtörténniük a köztársasági parlamenti választásokkal.
– A legracionálisabb megoldásnak most az számítana, hogyha a köztársasági és helyhatósági választásokkal egy időben tartanánk meg a tartományi szintű választásokat is. Ebben egyeztünk meg a képviselőcsoportunkon belül, s ezt az álláspontunkat fogjuk továbbítani Egeresi Sándorhoz, a vajdasági képviselőház elnökéhez is – nyilatkozta lapunknak prof. dr. Dragoslav Petrović, az Európai Vajdaságért koalíció koordinátora.
A tartományi választások első köre tehát – magyarázta Petrović, a köztársasági és helyi önkormányzati választásokkal egy napon, második köre pedig két héttel később kerülne megrendezésre. Azokban a községekben, ahol szükség mutatkozna a második kör megismétlésére, ott újabb két hét elteltével kerülhetne sor az „ismétlésre”.
– Ha azt vesszük reális kiindulópontnak, hogy a választásokat május elején fogják megtartani, akkor kijelenthetjük, hogy beszámítva az összes elképzelhető bonyodalmat, június végéig megalakulhatna az új tartományi kormány – állapította meg Petrović.

– Nem látok ebben semmi problémát. Természetesnek tartom, hogy ha már május 6-át jelölik be a köztársasági parlamenti és helyhatósági választások leendő dátumaként, akkor a tartományi választások első fordulója is ezen a napon, a második kör pedig május 20-án történjen meg. Számomra az a fontos, hogy törvényes kötelezettségeimnek eleget tudjak tenni, s eleget is fogok azoknak tenni: a statútummal összhangban március első felében ki fogom írni a választásokat – hangsúlyozta Egeresi.
Hozzátette, a parlament jelenlegi összetétele 2008. július 16-án alakult meg, s mindenképp be kell tartani azokat a határidőket, melyek szerint július 16-a előtt meg kell alakulnia az új összetételű parlamentnek. Egeresi szerint amennyiben az említett időpontokban zajlanak le a választások, akkor június végén, július elején már ez is megtörténhet. Úgy fogalmazott, a választások kiírása egy kötelezettség, melyet egyáltalán nem kell túlpolitizálni.
A SZAVAZÓK BÜNTETNEK
A tartományi képviselők megválasztásáról szóló parlamenti döntés módosítása kapcsán Petrović lapunknak elmondta, az új rendelkezések javítanak majd a parlament összetételén. Mint mondta, ismeretes, hogy jelen pillanatban mindössze 18 képviselőnő foglal helyet a parlamentben, ami a képviselők 15 százalékát jelenti. Ahhoz, hogy eleget tegyünk az európai kritériumoknak, legalább meg kell kétszerezni a nők számát a képviselőházban – fogalmazott a koordinátor.
– Annak a döntésnek, mely szerint szigorúan a listás sorrendet kell követni a mandátumok kiosztása során, véleményem szerint, nem kizárólag pozitív következményei lesznek. Úgy vélem, mindez negatívan hathat ki a jelöltek szerepvállalására, a választások várható eredményének és a listán szereplő sorrendnek az ismeretében. A borítékolt lemondásokat kiiktató rendelkezés, mely szerint a lemondást három nappal annak bejelentése után kell aláírni ezentúl, erősíti a képviselő függetlenségét és biztonságérzetét. Ez magában hordozza a párthoz való nem korrekt viszonyulás veszélyét, konkrétan azt, hogy egy képviselő egy adott párt színeiben indul a választásokon, majd később átigazol egy másikba. A szavazók viszont a következő választások során büntethetik az efféle viselkedést, s úgy érzem mindez pozitív lépésnek számít – foglalta össze a mandátum tekintetében beállt változásokat Dragoslav Petrović.
Egeresi Sándor a témával kapcsolatban kifejtette, már gyakorlatilag 2000 óta tanuljuk, fejlesztjük a parlamenti demokrácia alapjait, s ez a lépés is a parlamenti munkának a további demokratizálódását jelenti.
– Rendkívül fontos az, hogy ezentúl a listákon minden harmadik jelölt a szebbik nem képviselője lesz. A nemek közötti egyenlőség további erősítéseként fogom fel e változást. Természetesen az is fontos, hogy a képviselők válnak a mandátum tulajdonosaivá. Egyrészt tehát a köztársasági jogszabállyal való összehangolásról, másrészt pedig a parlamenti demokráciának a továbbfejlesztéséről van szó – értékelte a képviselőházi döntés módosítását Egeresi Sándor.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
(fotó: Beta/AP)

Beta/AP Egy rossz szó sem érheti a még hatalmon levő kormányunkat. Az állandó elégedetlenkedők és az ellenzékiek ugyan folyamatosan ócsárolják minden lépését és intézkedését, amiben sok igazság van, ugyanakkor szem elől tévesztik, hogy úgyszólván együtt lélegzik a néppel, és esetenként még a népi mondások tartalmát is hajlandó törvénybe foglalni.
Vegyük például a vagyonadót. Mindegy, hogy az ember házat épít vagy lakást vesz. A saját családi tető megszerzésébe legalább fél életét beleöli. Megvonja magától a jobb falatokat, nem jár nyaralni és telelni, a használt ruhákat árusító üzletekből öltözködik, miközben fogalma sincs arról, hogy lakhelyén merre található a könyvesbolt. Olvasásra ugyanis nincs ideje, mert ha csak egy mód van rá, pótkereseti lehetőségek után kutat.
Szóval húsz-harminc évig kulizik, míg végül (önmaga előtt büszkén) beköltözik a sajátjába. Ha ez az év valamelyik negyedének végén történik, jószerével be sem csukta rendesen az ajtót, csenget a postás és hozza a vagyonadócsekket.
Vidéken, úgy tudom, megfizethető összeget követel az önkormányzat, a fővárosban azonban egy átlagos kétszobás lakás tulajdonlásáért évi tizenkétezer dinárt is bevasalnak rajta.
Káromkodik veszettül, de fizet. Dühében azonban eszébe sem jut, hogy a kormány csak a népi mondást tartotta szem előtt, amikor törvénybe iktatta ezt a sarcot.
„Aki panaszkodik, vegyél el tőle, aki pedig dicsekszik, adjál neki”.
Vajdaságban: ma felhős, ködös idő lesz. Gyönge, változó irányú szél fúj. A hőmérséklet hajnalban –1, nappal 4 fok körül alakul.
Az ország területén: borús, ködös időtől tarthatunk, csak a hegyvidéken oszlik szét a felhőzet. Gyönge, változó irányú szél fúj. Hajnalban a hőmérséklet –7 és 1, nappal –1 és 5 fok között ingadozik.
Távolabbi előrejelzés szerint: csütörtökön túlnyomórészt napsütésnek örülhetnek, reggel ködképződéssel, Vajdaságban felhős idővel kell számolni. Pénteken felhősödik, eső, havas eső esik. Szombaton borús, szeles idő, délelőtt havazás lehetséges, csak Vajdaságban lesz mérsékelt felhősödés, de az éjszakai órákbakban itt is havazik.
Európában: jobbára beborul a brit szigeteken, Franciaországban, Skandinávia déli részein, északon pedig havazik. A Balkán-félszigeten szintén szomorkás idő lesz, máshol kisüt a nap. Erős szél fúj Nagy-Britannia északi vidékein és az Északi-tengeren. A leghidegebb Moszkva –1, a legmelegebb Lisszabon 15 Celsius-fokkal.
Plüsspingvint mentett nagy buzgalommal egy teljes csapat Németországban, mert több ember igazinak nézte az állatot és riadóztatta a hatóságot.
Az eset Heidelbergben történt. A Neckar folyón úszott a pingvin, az emberek pedig úgy látták, hogy jégtáblához fagyott a madár. Több se kellett a buzgó állatvédőknek: menten telefonáltak a rendőrségnek, amelynek emberei elég dühösek lettek, amikor szembesültek azzal, hogy feleslegesen száguldottak pingvint menteni. Az állat csak plüss volt, a jégtábla viszont valódi. A rendőrség szerint feltehetően viccből fagyasztották valakik jégtömbbe és indították útjára a folyón – adta hírül a brit Metro újság.
Nem ez az első eset, hogy Németországban műállatot mentett a hatóság. Éppen egy éve 25 tűzoltó küszködött egy tóra fagyott hattyú életének a megmentéséért, mígnem kiderült, hogy ők is csak műanyagmadárért vesződtek. Az a mentés Straubingban történt, a műhattyú viszont nem viccből került a tóra: horgászok hagyták ott, hogy elijessze a halevő madarakat.