Fejtrágyát minden bejegyzett gazdaság igényelhet, tehát a gazdáknak szól a felhívás – A búzával bevetett területre hektáronként 200 kilogramm KAN-t adnak, de legfeljebb 30 hektárra
Csütörtökön a szerb kormány rendeletet hozott a cserealapú műtrágyavásárlásra. A tavalyi termésű gabonáért vagy az ideiért elővételben KAN fejtrágya szerezhető be. Az állam ily módon mintegy 11 ezer tonna műtrágyát bocsát forgalomba a Köztársasági Árutartalékokból.
A cserealapú vásárlás, azaz a műtrágya átvétele vagy közvetlenül a pancsovai műtrágyagyárban, vagy pedig az árutartalékok által felhatalmazott közraktárak révén vehető majd át. A gazdák az ily módon beszerzett műtrágyát a búza fejtrágyázására kötelesek felhasználni a bejelentett területeken. Jelentkezhetnek fizikai személyek, a bejegyzett gazdaságok hordozói.
A PARITÁSOKRÓL
A pancsovai Azotara műtrágyagyár udvarából átvett műtrágyát előre meghatározott paritások szerint adják. Egy kiló műtrágyáért 1,3 kiló tavalyi termésű búzát, vagy 1,5 kiló tavalyi termésű kukoricát, vagy 1,35 kiló idei, 2012-es termésű búzát kérnek cserébe.
Ha a műtrágyát a felhatalmazott közraktárak egyikében veszik át, akkor egy kilogramm KAN műtrágyáért 1,4 kiló tavalyi termésű búzát, vagy 1,6 kiló tavalyi termésű kukoricát, vagy 1,5 kiló idei, talpon álló búzát kell visszaszolgáltatni. A felhatalmazott közraktáraknak a szállítási, a tárolási költségek, továbbá az ökológiai illeték és egyéb költségek fejében jár legfeljebb 0,15 kiló gabona minden kiló műtrágya után. Az állam az arányokat a jelenlegi piaci árak alapján határozta meg – jelentette be a mezőgazdasági miniszter.
A termelők az ősszel bevetett búzatáblák nagysága alapján juthatnak műtrágyához, hektáronként legfeljebb 200 kiló igényelhető, de csak 30 hektárig. A cserealapú vásárláskor az átadott búzának és a kukoricának minőségileg az érvényben levő szabványoknak kell megfelelnie. A cserealapú műtrágyavásárlásra a kérvényeket az állami kincstár-igazgatóságokban vagy a helyi közigazgatási irodákban lehet átadni, de ez utóbbi esetben szükséges a kijelölt falugazdász jelenléte, akinek feladata lesz az igénylések továbbítása. A kérvényeket legkésőbb február 6-áig fogadják.
KEVÉS IS... DRÁGA IS...
A hírhez hozzá kell adni azt is, hogy mindeddig kevés reagálás jelent meg az információval kapcsolatban. Először, a parasztok azt kifogásolták, hogy csak legfeljebb 30 hektárra igényelhető fejtrágya, ami maximálisan egy termelő esetében 6 tonna KAN-t jelentene, ami szerintük nagyon kevés.
A most felkínált KAN viszont nem is olyan olcsó. Nézzük miért: a cserearányok és jelenlegi árak szerint a KAN közel 30 dinárba kerül, vagy még ennél is többe, hisz ehhez hozzá kell adni a szállítási költségeket. Ha ehhez hozzáadjuk azt, hogy a mi termelőink inkább a külföldi, ellenőrzött minőségű orosz vagy horvát gyártású fejtrágyákat, AN-t vagy UREÁ-t választják, akkor könnyen megtörténhet, hogy a portéka az árutartalékokban marad.
Másrészt viszont gondolni kell arra is, hogy a cserébe leszállítandó gabonát az árutartalékok felhatalmazott raktáraiba kell majd leszállítani, ami viszont szintén költséges, mert nincs minden településen belőlük.
És végül még csak ennyi – kétségkívül közelegnek a választások. A kormány állítólag azért hozta meg a műtrágyacseréről szóló rendelet, mert „növelni szeretné a gazdaságok jövedelmét”. Ha ez valóban így volna, akkor mást nem kellene tennie mint, hogy visszaállítsa azt a támogatási rendszert, amely 2008-ban volt érvényben, amikor minden bejegyzett gazdaság kapott területalapú támogatást. Az elmúlt három évben ugyanis megvonták a támogatást azoktól a gazdaságoktól, amelyek nem óhajtották fizetni a nyugdíjalapot. Nem kétes, azok, akik „kívül maradtak” majd csak a választásokon fogják benyújtani a számlát.
.gif)
Olvasd a Képes Ifjúságban:
(fotó: Beta/AP)
Beta/AP Egy rossz szó sem érheti a még hatalmon levő kormányunkat. Az állandó elégedetlenkedők és az ellenzékiek ugyan folyamatosan ócsárolják minden lépését és intézkedését, amiben sok igazság van, ugyanakkor szem elől tévesztik, hogy úgyszólván együtt lélegzik a néppel, és esetenként még a népi mondások tartalmát is hajlandó törvénybe foglalni.
Vegyük például a vagyonadót. Mindegy, hogy az ember házat épít vagy lakást vesz. A saját családi tető megszerzésébe legalább fél életét beleöli. Megvonja magától a jobb falatokat, nem jár nyaralni és telelni, a használt ruhákat árusító üzletekből öltözködik, miközben fogalma sincs arról, hogy lakhelyén merre található a könyvesbolt. Olvasásra ugyanis nincs ideje, mert ha csak egy mód van rá, pótkereseti lehetőségek után kutat.
Szóval húsz-harminc évig kulizik, míg végül (önmaga előtt büszkén) beköltözik a sajátjába. Ha ez az év valamelyik negyedének végén történik, jószerével be sem csukta rendesen az ajtót, csenget a postás és hozza a vagyonadócsekket.
Vidéken, úgy tudom, megfizethető összeget követel az önkormányzat, a fővárosban azonban egy átlagos kétszobás lakás tulajdonlásáért évi tizenkétezer dinárt is bevasalnak rajta.
Káromkodik veszettül, de fizet. Dühében azonban eszébe sem jut, hogy a kormány csak a népi mondást tartotta szem előtt, amikor törvénybe iktatta ezt a sarcot.
„Aki panaszkodik, vegyél el tőle, aki pedig dicsekszik, adjál neki”.
Vajdaságban: ma felhős, ködös idő lesz. Gyönge, változó irányú szél fúj. A hőmérséklet hajnalban –1, nappal 4 fok körül alakul.
Az ország területén: borús, ködös időtől tarthatunk, csak a hegyvidéken oszlik szét a felhőzet. Gyönge, változó irányú szél fúj. Hajnalban a hőmérséklet –7 és 1, nappal –1 és 5 fok között ingadozik.
Távolabbi előrejelzés szerint: csütörtökön túlnyomórészt napsütésnek örülhetnek, reggel ködképződéssel, Vajdaságban felhős idővel kell számolni. Pénteken felhősödik, eső, havas eső esik. Szombaton borús, szeles idő, délelőtt havazás lehetséges, csak Vajdaságban lesz mérsékelt felhősödés, de az éjszakai órákbakban itt is havazik.
Európában: jobbára beborul a brit szigeteken, Franciaországban, Skandinávia déli részein, északon pedig havazik. A Balkán-félszigeten szintén szomorkás idő lesz, máshol kisüt a nap. Erős szél fúj Nagy-Britannia északi vidékein és az Északi-tengeren. A leghidegebb Moszkva –1, a legmelegebb Lisszabon 15 Celsius-fokkal.
Plüsspingvint mentett nagy buzgalommal egy teljes csapat Németországban, mert több ember igazinak nézte az állatot és riadóztatta a hatóságot.
Az eset Heidelbergben történt. A Neckar folyón úszott a pingvin, az emberek pedig úgy látták, hogy jégtáblához fagyott a madár. Több se kellett a buzgó állatvédőknek: menten telefonáltak a rendőrségnek, amelynek emberei elég dühösek lettek, amikor szembesültek azzal, hogy feleslegesen száguldottak pingvint menteni. Az állat csak plüss volt, a jégtábla viszont valódi. A rendőrség szerint feltehetően viccből fagyasztották valakik jégtömbbe és indították útjára a folyón – adta hírül a brit Metro újság.
Nem ez az első eset, hogy Németországban műállatot mentett a hatóság. Éppen egy éve 25 tűzoltó küszködött egy tóra fagyott hattyú életének a megmentéséért, mígnem kiderült, hogy ők is csak műanyagmadárért vesződtek. Az a mentés Straubingban történt, a műhattyú viszont nem viccből került a tóra: horgászok hagyták ott, hogy elijessze a halevő madarakat.
.gif)
