„Európa csendes, újra csendes” – sajnálkozott Petőfi 1848 őszén, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar forradalom és szabadságharc immár magára maradt, a Szentszövetség – félre téve belső ellentéteit – fölismerve a politikai érdekeit fenyegető veszélyeket, újra szorosra zárta sorait, és egyre inkább elhatárolódott a demokráciát követelő nemzeti törekvésektől.
Királyok, fejedelmek, főpapok és hadvezérek, kancelláriák és az udvari körök riadtan döbbentek rá, hogy valahol a Duna és a Tisza vidékén egy nemzet a saját kezébe kívánja venni sorsa irányítását. A bécsi császári udvar terrorjának súlya alatt felnőtt egy ragyogó nemzedék, és előbb békés úton, parlamentáris eszközökkel – erről szólt a magyar reformkor – hazát akart adni a nemzetnek, majd amikor ezt az osztrák politika megakadályozta, nem habozott radikális eszközökhöz nyúlni. A „Haza sorsa mindeneknél előbbre való” – hirdette egybehangzóan Kossuth és Széchenyi, és velük együtt Deák Ferenc és Eötvös József is – és a maga helyén mindenki e szerint cselekedett. És ez egyszerre rémülettel töltötte el az akkori Európa arisztokrata köreit.
Ma Európa újra a magyar veszélyre figyelmeztet. Brüsszelben, Strasbourgban, Párizsban, Londonban – s minő derültség! – Bécsben is fasizmust és nácizmust emlegetnek az új magyar alkotmány és a nemzeti törvényalkotás kapcsán: Magyarországot elborította a terror, és Orbán Viktor uralkodása félelemmel tölti el a lakosságot. Magyarországon ma rettegnek a kisebbségek, sorsukért remegnek a cigányok és a zsidók, az értelmiséget pedig üldözik. Az egyszólamúság terrorja fenyegeti a sajtót, felszámolják a jogszolgáltatás függetlenségét, és visszahelyezik régi hatalmába a katolikus egyházat. Mindez olyan katasztrófa árnyékát vetíti előre, amitől a magyarországi „zenészek is rettegnek” – bár ezt én nem tudom értelmezni!
Történik mindez azért, mert Magyarországon a demokratikusan, kétharmados többséggel megválasztott nemzeti kormány úgy döntött: élve a jog adta lehetőségekkel, végre átalakítja a XX. század jobb- és baloldali terrorjában megroppant és magára találni képtelen magyar társadalmat. A nemzeti kormány úgy vélte, elérkezett az idő Magyarország és a magyar nemzet szuverenitásának a visszaállítására. Erre horkantak föl az európai udvari körök, „Magyarország fenyegeti az európai liberális demokráciát!” – üvölti az egykori diákvezér, Daniel Cohn-Bendit, annak bizonyságaként, hogy a hajdani gőzök ma már csak meddő sistergések. Bizonyára nem vagyok egyedül, aki nem érti, miért kellene nekem „liberális demokráciában” élnem, a „liberális demokráciáért” küzdenem. És bár eddig nem fordult meg a fejemben, de most eltöprengek azon, ha én a nemzeti szuverenitás mellett állok, akkor az én „nemzeti demokratizmusom” a volt (ma már fogatlan) miniszterek jogait fenyegetné? Bizony Európa most éli a 68-as nemzedék alkonyát és ettől egy kicsit megcefrésedett a világ.
Közben a liberálisék Magyarországon is sisteregnek. Parti Nagy Lajos – majd nyomában Závada Pál is – a Magyar Rádió adásában letiltotta a művei sugárzását, mondván: „ebben a hatalom által einstandolt, szócsövesített közmédiában nem hajlandó szerepelni”. Jó, hogy ezt bejelentették, legalább idővel nem az fog úgy megjelenni, hogy az Orbán-kormány nácizmusa betiltotta a „liberális demokraták” műveinek a sugárzását. A rádió kapcsán viszont eszembe jut egy szomorú történet. 2009 nyarán, a világban szétszórt magyar ifjak budapesti találkozójának záró rendezvényén hatszáz fiatal szavalta a parlament lépcsőjén Radnóti Miklós Nem tudhatom című versét: „nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország”! Sándor Erzsi, a Magyar Rádió ma is virágzó riportere megkérdezte az egyik Dél-Amerikából érkezett, magyarul már alig tudó, ám lelkes gyereket: szereted Radnóti verseit? Igen, szeretem – volt a válasz. „És azt tudod-e, hogy Radnóti Miklóst a magyarok ölték meg?” – kérdezte a ma is virágzó riporter. És Parti Nagy Lajos, Závada Pál „a liberális demokraták” akkor nem tiltották le műveik sugárzását. Most viszont megtették, és nincsenek kétségeim afelől, hogy a zöld, a liberális és a demokrata lakájok most is követni fogják őket. Még egyet szösszen a 68-as „liberális demokrácia” gőze, és erről Konrád György, Dallos György és Kenedi János újabb jelentés tesz az imádott pioníroknak.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
(fotó: Beta/AP)

Beta/AP Egy rossz szó sem érheti a még hatalmon levő kormányunkat. Az állandó elégedetlenkedők és az ellenzékiek ugyan folyamatosan ócsárolják minden lépését és intézkedését, amiben sok igazság van, ugyanakkor szem elől tévesztik, hogy úgyszólván együtt lélegzik a néppel, és esetenként még a népi mondások tartalmát is hajlandó törvénybe foglalni.
Vegyük például a vagyonadót. Mindegy, hogy az ember házat épít vagy lakást vesz. A saját családi tető megszerzésébe legalább fél életét beleöli. Megvonja magától a jobb falatokat, nem jár nyaralni és telelni, a használt ruhákat árusító üzletekből öltözködik, miközben fogalma sincs arról, hogy lakhelyén merre található a könyvesbolt. Olvasásra ugyanis nincs ideje, mert ha csak egy mód van rá, pótkereseti lehetőségek után kutat.
Szóval húsz-harminc évig kulizik, míg végül (önmaga előtt büszkén) beköltözik a sajátjába. Ha ez az év valamelyik negyedének végén történik, jószerével be sem csukta rendesen az ajtót, csenget a postás és hozza a vagyonadócsekket.
Vidéken, úgy tudom, megfizethető összeget követel az önkormányzat, a fővárosban azonban egy átlagos kétszobás lakás tulajdonlásáért évi tizenkétezer dinárt is bevasalnak rajta.
Káromkodik veszettül, de fizet. Dühében azonban eszébe sem jut, hogy a kormány csak a népi mondást tartotta szem előtt, amikor törvénybe iktatta ezt a sarcot.
„Aki panaszkodik, vegyél el tőle, aki pedig dicsekszik, adjál neki”.
Vajdaságban: ma felhős, ködös idő lesz. Gyönge, változó irányú szél fúj. A hőmérséklet hajnalban –1, nappal 4 fok körül alakul.
Az ország területén: borús, ködös időtől tarthatunk, csak a hegyvidéken oszlik szét a felhőzet. Gyönge, változó irányú szél fúj. Hajnalban a hőmérséklet –7 és 1, nappal –1 és 5 fok között ingadozik.
Távolabbi előrejelzés szerint: csütörtökön túlnyomórészt napsütésnek örülhetnek, reggel ködképződéssel, Vajdaságban felhős idővel kell számolni. Pénteken felhősödik, eső, havas eső esik. Szombaton borús, szeles idő, délelőtt havazás lehetséges, csak Vajdaságban lesz mérsékelt felhősödés, de az éjszakai órákbakban itt is havazik.
Európában: jobbára beborul a brit szigeteken, Franciaországban, Skandinávia déli részein, északon pedig havazik. A Balkán-félszigeten szintén szomorkás idő lesz, máshol kisüt a nap. Erős szél fúj Nagy-Britannia északi vidékein és az Északi-tengeren. A leghidegebb Moszkva –1, a legmelegebb Lisszabon 15 Celsius-fokkal.
Plüsspingvint mentett nagy buzgalommal egy teljes csapat Németországban, mert több ember igazinak nézte az állatot és riadóztatta a hatóságot.
Az eset Heidelbergben történt. A Neckar folyón úszott a pingvin, az emberek pedig úgy látták, hogy jégtáblához fagyott a madár. Több se kellett a buzgó állatvédőknek: menten telefonáltak a rendőrségnek, amelynek emberei elég dühösek lettek, amikor szembesültek azzal, hogy feleslegesen száguldottak pingvint menteni. Az állat csak plüss volt, a jégtábla viszont valódi. A rendőrség szerint feltehetően viccből fagyasztották valakik jégtömbbe és indították útjára a folyón – adta hírül a brit Metro újság.
Nem ez az első eset, hogy Németországban műállatot mentett a hatóság. Éppen egy éve 25 tűzoltó küszködött egy tóra fagyott hattyú életének a megmentéséért, mígnem kiderült, hogy ők is csak műanyagmadárért vesződtek. Az a mentés Straubingban történt, a műhattyú viszont nem viccből került a tóra: horgászok hagyták ott, hogy elijessze a halevő madarakat.