Az 1942-es razziában részt vevő Képíró Sándorról szóló könyvet mutatták be Újvidéken
Képíró Sándor magyar csendőr százados életéről szóló könyvet mutatták be pénteken délben (a holokauszt nemzetközi emléknapján) a Vajdasági Parlament képviselőinek klub helyiségében. Vladimir Todorović a Dilema Kepiro (Képíró-kétség) munkáját, melyet az újvidéki zsidó hitközség jelentetett meg, Mirjana Tomić Jovanović ügyvéd, Miroljub Vitorović, a háborús bűnök kivizsgálását kezdeményező vád tagja és Milan Micić, a kultúráért és tájékoztatásért felelős tartományi titkárság segédje méltatta. Az Ormótlan náci vagy Niko kapitány alcímet viselő kötet bemutatóját Branimir Mitrović, a tartományi parlament alelnöke nyitotta meg, majd a szerző ismertette az okokat, melyek Képíró Sándor életének megírására bírták. Vladimir Todorović elmondta, hogy nem kíván állást foglalni az 1942-es újvidéki razziában vállalt szerepe miatt háborús bűnökkel vádolt, majd első fokon, 2011 júliusában felmentett Képíró bűnösségét illetően. Az ítéletet az olvasókra bízza.
Miroljub Vitorović ügyész (akinek nevével a Vuk Drašković szerbia-montenegrói külügyminiszter és Ivan Stambolić néhai szerb elnök elleni merényletek büntetőeljárásában találkozhattunk) a hideg napokként ismertté vált 1942-es események történelmi hátterét fejtegette. Vitorović a múlt év szeptemberében, a másodfokú bírósági eljárás megkezdése előtt elhunyt Képíró Sándor történetét a „befejezetlen történelem” egy újabb fejezetének minősítette. Amely történet – zárta beszédét Vitorović – ha nem gondoljuk át, s ha nem beszélünk róla, ha elhallgatjuk, megismétlődhet. Mirjana Tomić Jovanović ügyvédnő a razzia jogi hátterét igyekezett feltárni. Beszámolt a pontos adatok utáni kutatás nehézségeiről, hogy az 1942-es történésekben hány szerb, roma és zsidó állampolgár, hány gyermek és nő halt meg Szőregen és Újvidéken. Az ügyvédnő tájékoztatott a Képíró Sándor elleni per lefolyásáról is, mely során a magyar csendőrtisztet nemcsak a razziát végző csapatok irányításáért, de gyilkosságért is felelősségre vonták. Szólt továbbá az 1943-as népbírósági eljárásról is, amelynek végén több katona- és csendőrtiszttel együtt Képírót is elítélték, de a tíz év börtönbüntetéséből semmit sem kellett letöltenie, s visszatérhetett a hadseregbe. Milan Micić az 1942-es események és a 90-es évek vérengzései közt keresett párhuzamot. Vladimir Todorović könyvéből példaképként állította a szerző nagybácsiját a magyar katonáktól megmentő Erzsike asszonyt, Todorovićék pesztonkáját. „Erzsike nem lesz oly hírhedt, mint Képíró Sándor, sem nem lesz neves békeharcos – zárta szavait Milan Micić –, mégis ő a biztosíték arra, hogy az önmagából kifordult időkben is létezik emberiesség.”
Olvasd a Képes Ifjúságban:
(fotó: Beta/AP)

Beta/AP Egy rossz szó sem érheti a még hatalmon levő kormányunkat. Az állandó elégedetlenkedők és az ellenzékiek ugyan folyamatosan ócsárolják minden lépését és intézkedését, amiben sok igazság van, ugyanakkor szem elől tévesztik, hogy úgyszólván együtt lélegzik a néppel, és esetenként még a népi mondások tartalmát is hajlandó törvénybe foglalni.
Vegyük például a vagyonadót. Mindegy, hogy az ember házat épít vagy lakást vesz. A saját családi tető megszerzésébe legalább fél életét beleöli. Megvonja magától a jobb falatokat, nem jár nyaralni és telelni, a használt ruhákat árusító üzletekből öltözködik, miközben fogalma sincs arról, hogy lakhelyén merre található a könyvesbolt. Olvasásra ugyanis nincs ideje, mert ha csak egy mód van rá, pótkereseti lehetőségek után kutat.
Szóval húsz-harminc évig kulizik, míg végül (önmaga előtt büszkén) beköltözik a sajátjába. Ha ez az év valamelyik negyedének végén történik, jószerével be sem csukta rendesen az ajtót, csenget a postás és hozza a vagyonadócsekket.
Vidéken, úgy tudom, megfizethető összeget követel az önkormányzat, a fővárosban azonban egy átlagos kétszobás lakás tulajdonlásáért évi tizenkétezer dinárt is bevasalnak rajta.
Káromkodik veszettül, de fizet. Dühében azonban eszébe sem jut, hogy a kormány csak a népi mondást tartotta szem előtt, amikor törvénybe iktatta ezt a sarcot.
„Aki panaszkodik, vegyél el tőle, aki pedig dicsekszik, adjál neki”.
Vajdaságban: ma felhős, ködös idő lesz. Gyönge, változó irányú szél fúj. A hőmérséklet hajnalban –1, nappal 4 fok körül alakul.
Az ország területén: borús, ködös időtől tarthatunk, csak a hegyvidéken oszlik szét a felhőzet. Gyönge, változó irányú szél fúj. Hajnalban a hőmérséklet –7 és 1, nappal –1 és 5 fok között ingadozik.
Távolabbi előrejelzés szerint: csütörtökön túlnyomórészt napsütésnek örülhetnek, reggel ködképződéssel, Vajdaságban felhős idővel kell számolni. Pénteken felhősödik, eső, havas eső esik. Szombaton borús, szeles idő, délelőtt havazás lehetséges, csak Vajdaságban lesz mérsékelt felhősödés, de az éjszakai órákbakban itt is havazik.
Európában: jobbára beborul a brit szigeteken, Franciaországban, Skandinávia déli részein, északon pedig havazik. A Balkán-félszigeten szintén szomorkás idő lesz, máshol kisüt a nap. Erős szél fúj Nagy-Britannia északi vidékein és az Északi-tengeren. A leghidegebb Moszkva –1, a legmelegebb Lisszabon 15 Celsius-fokkal.
Plüsspingvint mentett nagy buzgalommal egy teljes csapat Németországban, mert több ember igazinak nézte az állatot és riadóztatta a hatóságot.
Az eset Heidelbergben történt. A Neckar folyón úszott a pingvin, az emberek pedig úgy látták, hogy jégtáblához fagyott a madár. Több se kellett a buzgó állatvédőknek: menten telefonáltak a rendőrségnek, amelynek emberei elég dühösek lettek, amikor szembesültek azzal, hogy feleslegesen száguldottak pingvint menteni. Az állat csak plüss volt, a jégtábla viszont valódi. A rendőrség szerint feltehetően viccből fagyasztották valakik jégtömbbe és indították útjára a folyón – adta hírül a brit Metro újság.
Nem ez az első eset, hogy Németországban műállatot mentett a hatóság. Éppen egy éve 25 tűzoltó küszködött egy tóra fagyott hattyú életének a megmentéséért, mígnem kiderült, hogy ők is csak műanyagmadárért vesződtek. Az a mentés Straubingban történt, a műhattyú viszont nem viccből került a tóra: horgászok hagyták ott, hogy elijessze a halevő madarakat.