A hidegháború évtizedekkel ezelőtt lezárult és már tizenegy éve, hogy a New York-i World Trade Center ikertornyainak lerombolásával a terrorizmus újfajta módszereivel ismerkedhetett meg a világ. Az arab világ forrong, látszólag béke honol a nyugati „fejlett” világban. De miközben az átlagfelhasználók java foteljébe hanyagul ledőlve gyanútlanul internetezik, szörfölget, olvasgat, az információs szupersztráda bitjeinek mélyén kemény cyber-háború dúl.
„Anonymus vagyunk, légiót alkotunk, nem bocsátunk, nem felejtünk, számíts ránk!” – hangzik a világ lassan legismertebb és legnagyobb hacker-csoportjának jelmondata. Ha valaki napi folytonossággal követi az online médiát, akarva, akaratlanul találkozhatott már a magát egy fej nélküli figurával azonosító csoporttal, de a televízióban is láthatta aktivistáikat, akik a V, mint Vérbosszú című filmből ismert Guy Fawkes-maszkokban jelennek meg különböző tüntetéseken. A magukat leginkább szenvedélyes jogvédőként bemutató aktivisták sajátos módon az internet szabadságáért, a sajtóért és az emberi jogokért, valamint a demokratikusan működő államért harcolnak. Bevallásuk szerint sem a bal, sem a jobboldali politikai csoporthoz nem tartoznak és többek között a korrupciót hivatottak felszámolni.
Legutolsó, mondhatni globális villámháborújukat a Megaupload.com fájlcserélő oldal bezárása és tulajdonosainak letartóztatása provokálta ki. A világ legnagyobb fájlcserélő oldala úgy tett szert nagy népszerűségre – hatóságok előtt is –, hogy szabadon fel és le lehetett róla tölteni, szinte bármit, szinte ingyen. Azonban az oldal, és még számtalan más fájlcserélőoldal régóta fájó tyúkszeme a szórakoztatóipar zsebének (főként Hollywoodnak) és a szerzői jogvédelemnek is.
Bár az amerikai kormány tagadja, nem nehéz kitalálni, hogy az ügy hátterében a SOPA (Stop Online Piracy Act) bukásra állása van. Amerika így bizonyította, hogy nincs szüksége radikális törvényekre, hogy radikális tetteket hajtson végre. A SOPA többek között úgy próbálná visszaszorítani az online kalózkodást, hogy a webes szolgáltatókat tenné felelőssé a felhasználók jogellenes tartalmaiért és az internetszolgáltatóknál blokkolná a jogsértőnek tartott oldalakat. Ezzel a szórakoztatóipari lobbi gyakorlatilag a korlátlan cenzúra lehetőségét és a neki nem tetsző oldalak pénzügyi ellehetetlenítésének fegyverét kapná kézhez.
A Megaupload bezárását követően az Anonymus hackercsoport olyan mértékben aktivizálta a tagjait, hogy sikerült a történetének az egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb összehangolt, elosztott szolgáltatásmegtagadási támadását megindítania. Ahogy a fájlelosztó oldal ki lett kapcsolva, 15 percre rá a Universal Music Group oldala le lett törölve, majd a következő négy órában meg lett bénítva a Recording Industry Association of America (RIAA), a The Motion Picture Association of America (MPAA), a US Copyright Office, valamint Utah állam központi rendőrségi weboldala és az FBI weboldala is.
A Megaupload bezárása által keltett indulatokat jól példázza, hogy a támadáshoz a világ minden részéről csatlakoztak emberek, és ezalatt az internet átlagos adatforgalma csaknem 15 százalékkal (!) nőtt meg. Az akció végeztével nyilvánosságra hozták a zsákmányolt cégvezetői adatokat és hozzátették: ez még csak a kezdet és többet nem játszanak szépen.
Az amerikai kormány a szórakoztatóipari lobbi hatására nyomást gyakorolt az illegális tartalmakat tartalmazó torrent oldalakra (nemrég záratták be és perelték be a legrégebbi torrentoldalt a Pirate Bay-t) és a fájlcserélőoldalakra, s ezzel egyrészt sikert értek el, hiszen ezek az oldalak félelmükben sorban törlik le illegális tartalmaikat. Másrészt viszont elgondolkodtató milyen gyorsan és összeszedetten reagált az Anonymus, így bizonyítva, hogy komoly veszélyforrás, amivel számolni kell.
A magukat hactivistáknak (hacker és aktivista) tartó csoport egyébként 2003-ban alakult a 4chan fórumán és vélhetőleg olyan lazán szerveződött, több országban lévő sejtekből álló csoportról van szó, amelynek nincs központi vezetője, de soraikban éppúgy megtalálhatóak a profi programírók, mint az egyszerű végfelhasználók. A magukat anonimitásban tartó csoportban vélhetőleg a programírók adják meg a támadás hátterét, míg a felhasználók, a „katonák” tagjainak létszámát pedig több ezerre becsülik. A csoport így egy olyan szervezetté nőtte ki magát, hogy a sorozatos letartóztatások ellenére sem lehet felszámolni.
Hírnevüket 2008-ban a Szcientológiai egyház (a hacktivisták szerint kizsákmányolják a tagjaikat) weblapjának támadásával alapozták meg, majd a közvélemény figyelmébe akkor kerültek, amikor Julian Asange letartóztatásakor lebénították a MasterCard, a Visa, a PayPal oldalát, mellyel a WikiLeaks szervezetet próbálták támogatni, amelyet példaképüknek tekintenek. A csoport egyébként akkor szerzett nagyobb társadalmi támogatást, amikor egy pedofil tartalmú weblapot támadott meg és nem csupán megbénította azt, hanem nyilvánosságra hozta az oldalra regisztrált mintegy 1600 felhasználó adatait. Ezenkívül tavaly feltörték New York-i tőzsde, az NYSE honlapját, a Sony honlapját, az arab tavasz idején arab kormányzati oldalakat támadtak, de feltörték az izraeli hadsereg és a Moszad oldalát is, és állításuk szerint betörtek a NATO szervereibe is.
Mindezek tekintetében nehéz nem elhinni, hogy cyber-háború van folyamatban, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az információs térben már eddig is zajlottak feltehetően állami támogatással agresszív műveletek. Egy olyan háborúról van szó, amelyben senki sem hal meg, de az információs technológiára történő egyre nagyobb hagyatkozásunk miatt sokkal nagyobb csapás sújtható az ellenségre, mint azt gondolnánk. Akárhogy is nézzük, az internet többé nem csak egy ártatlan homokozó, és ennek kapcsán még sok meglepetésre számíthatunk a jövőben.
.gif)
Olvasd a Képes Ifjúságban:
(fotó: Beta/AP)
Beta/AP Egy rossz szó sem érheti a még hatalmon levő kormányunkat. Az állandó elégedetlenkedők és az ellenzékiek ugyan folyamatosan ócsárolják minden lépését és intézkedését, amiben sok igazság van, ugyanakkor szem elől tévesztik, hogy úgyszólván együtt lélegzik a néppel, és esetenként még a népi mondások tartalmát is hajlandó törvénybe foglalni.
Vegyük például a vagyonadót. Mindegy, hogy az ember házat épít vagy lakást vesz. A saját családi tető megszerzésébe legalább fél életét beleöli. Megvonja magától a jobb falatokat, nem jár nyaralni és telelni, a használt ruhákat árusító üzletekből öltözködik, miközben fogalma sincs arról, hogy lakhelyén merre található a könyvesbolt. Olvasásra ugyanis nincs ideje, mert ha csak egy mód van rá, pótkereseti lehetőségek után kutat.
Szóval húsz-harminc évig kulizik, míg végül (önmaga előtt büszkén) beköltözik a sajátjába. Ha ez az év valamelyik negyedének végén történik, jószerével be sem csukta rendesen az ajtót, csenget a postás és hozza a vagyonadócsekket.
Vidéken, úgy tudom, megfizethető összeget követel az önkormányzat, a fővárosban azonban egy átlagos kétszobás lakás tulajdonlásáért évi tizenkétezer dinárt is bevasalnak rajta.
Káromkodik veszettül, de fizet. Dühében azonban eszébe sem jut, hogy a kormány csak a népi mondást tartotta szem előtt, amikor törvénybe iktatta ezt a sarcot.
„Aki panaszkodik, vegyél el tőle, aki pedig dicsekszik, adjál neki”.
Vajdaságban: ma felhős, ködös idő lesz. Gyönge, változó irányú szél fúj. A hőmérséklet hajnalban –1, nappal 4 fok körül alakul.
Az ország területén: borús, ködös időtől tarthatunk, csak a hegyvidéken oszlik szét a felhőzet. Gyönge, változó irányú szél fúj. Hajnalban a hőmérséklet –7 és 1, nappal –1 és 5 fok között ingadozik.
Távolabbi előrejelzés szerint: csütörtökön túlnyomórészt napsütésnek örülhetnek, reggel ködképződéssel, Vajdaságban felhős idővel kell számolni. Pénteken felhősödik, eső, havas eső esik. Szombaton borús, szeles idő, délelőtt havazás lehetséges, csak Vajdaságban lesz mérsékelt felhősödés, de az éjszakai órákbakban itt is havazik.
Európában: jobbára beborul a brit szigeteken, Franciaországban, Skandinávia déli részein, északon pedig havazik. A Balkán-félszigeten szintén szomorkás idő lesz, máshol kisüt a nap. Erős szél fúj Nagy-Britannia északi vidékein és az Északi-tengeren. A leghidegebb Moszkva –1, a legmelegebb Lisszabon 15 Celsius-fokkal.
Plüsspingvint mentett nagy buzgalommal egy teljes csapat Németországban, mert több ember igazinak nézte az állatot és riadóztatta a hatóságot.
Az eset Heidelbergben történt. A Neckar folyón úszott a pingvin, az emberek pedig úgy látták, hogy jégtáblához fagyott a madár. Több se kellett a buzgó állatvédőknek: menten telefonáltak a rendőrségnek, amelynek emberei elég dühösek lettek, amikor szembesültek azzal, hogy feleslegesen száguldottak pingvint menteni. Az állat csak plüss volt, a jégtábla viszont valódi. A rendőrség szerint feltehetően viccből fagyasztották valakik jégtömbbe és indították útjára a folyón – adta hírül a brit Metro újság.
Nem ez az első eset, hogy Németországban műállatot mentett a hatóság. Éppen egy éve 25 tűzoltó küszködött egy tóra fagyott hattyú életének a megmentéséért, mígnem kiderült, hogy ők is csak műanyagmadárért vesződtek. Az a mentés Straubingban történt, a műhattyú viszont nem viccből került a tóra: horgászok hagyták ott, hogy elijessze a halevő madarakat.
.gif)
