Volt egyszer egy Újvidék (25.)
Ott, ahol az égtájak keresztezik egymást, és az őket összekötő utakból a keletre vezetők átlépik a Dunát, a bal oldali Duna-révnél, az egykor Ó-Péterváradjának és Vásáros-Váradnak is nevezett, elpusztult középkori magyar falvak helyén, az osztrák–török háborúk idején alakult meg a Péterváradi sáncnak nevezett település. A katonaságot kísérő, főleg kereskedők és kézművesek, legnagyobb számban szerbek, németek, magyarok, majd zsidók, örmények és görögök, a Duna mocsaras és holt ágaiból kiemelkedő hátakra építették üzleteiket és lakhelyeiket. Itt teremtették meg annak a településnek az alapjait, amelynek lakosai, javaikat gyorsan gyarapítva 1748. február 1-jén, saját pénzükből és kölcsönökből, 80 000 rajnai forintért megszerezték az akkor már mezővárosi rangú településnek, a szabad királyi városi jogokat. Az akkor kiállított szabadalomlevél alapján a város új nevet is kapott, Mária Terézia császárnő és királynő rendelkezése alapján, attól fogva Neoplantának, Újvidéknek, Neusatznak és Novi Sadnak nevezték, és ezen a néven ismerik világszerte ma is. Mint ahogyan a szabadalomlevél megszerzése sem volt egyszerű feladat, így a város új nevének kiválasztása sem volt egyszerű dolog.Már 1746-ban, az egykori Péterváradi sánc lakossága a szabad királyi városi ranggal kapcsolatos felterjesztésében azt javasolta a Magyar Királyi Kancelláriának, hogy a települést nevezzék Bácsvárnak vagy Dunavárnak. Ezt a javaslatot a Kancellária 1748. január 26-án továbbította Mária Terézia királynőnek, azzal a megjegyzéssel, hogy az új városi rangért folyamodó település nem kaphatja meg a Bácsvár elnevezést, mert már egy ilyen nevű település létezik (Bács), de különben is, maga a város nem is Bácskában, hanem Bodrog vármegye területén fekszik. Ugyanakkor a Kancellária úgy találta, hogy a Dunavár, Vizköz, vagy a latinul Neoplanta, németül Ney-Satz magyarul Uj-Vidégh javasolt elnevezések találóbbak lennének. A végszót, mint akkoriban mindenben, a császár és királynő mondta ki azzal, hogy a Kancellária átiratára, saját kezűleg írta rá: „nominetur Neoplanta”. Érdujhelyi Menyhért szerint: „…a királynő választása szerencsésnek és találónak mondható, mert pregnans kifejezése a város új keletkezésének, a letarolt vidéken történt uj szervezkedés középpontjának. A városok és helységek elnevezése nagy részben a hely különlegessége után történik, mely azt kiválóan jellemzi. Újvidék elnevezésében is ezen elv érvényesült: a helynek jellemző sajátossága. Mert a török háborúk után az egész Bácska lakatlan pusztaság volt. Tehát az új népességű területnek első városa méltán nyert Ujvidék nevet”.
Mint minden új elnevezésnek, a város nevének is meg kellett honosodnia. A szerb nyelvű elnevezését, hivatalos iratokban 1748. március 23-án találjuk először a város első alapszabályának szerb nyelvű példányában, cirill írásmóddal Novi Sad (Нови Сад)-ként, valamint a szerb ortodox egyház papjainak esküszövegében. Ezért, a szerb elnevezés hivatalosságának pillanatát is ettől a dátumtól számolhatjuk. Mivel Újvidéknek, a szerb, a német és a magyar lakosain kívül, jelentős számú görög lakosa is volt, gyakran találkozunk nevének görög nyelvű változatával, a Neofyte-vel. 1865-ben Pavle Stojanović, Újvidék polgármestere a következőket írta: „…a várost Neoplantanak, Ujvidéknek, Neusatznak és Novi Sadnak – hívják. Ezek az elnevezések országszerte ismertek és 1748-ból származnak”. Ez az állítás azonban nem jelentette azt, hogy a város elnevezése körül nem voltak kétségek. Erről az Újvidékre érkező levelek tanúskodnak, ugyanis az Újvidéki Városi Levéltárban gyakran találkozunk a Novaplanta vagy Novisad névváltozatokkal is. Ez a hármas elnevezés a kiegyezést követő időszakig állt fenn, amikor az 1898-ban meghozott törvény egy településnek csak egy hivatalos elnevezést engedélyezett. Ettől fogva, az első világháborút követő időkig, Újvidéket, Novi Sad helyett, még a szerbeknek is, cirill írásmóddal is Ујвидéкнек kellett írniuk. A város elnevezése történelmének folyamán 1920-ban is kérdésessé vált, amikor a bővített hatáskörű városi elöljáróság arról hozott döntést, hogy továbbra is azt szeretné, ha a város Novi Sad maradna, mert ez „a régi történelmi elnevezése”, és amit Bánát, Bácska és Baranya Belügyi Osztálya 1920. március 26-án hagyott jóvá, a Városi Tanács pedig a város nevét 1923. július 21-én tette hivatalossá.
Ezt követően Újvidék még háromszor változtatta hivatalos elnevezését. A 2004-től érvényben lévő határozat alapján, szerbül Нови Сад, magyarul Újvidék, szlovákul Novy Sad, ruszinul Нови Сад а hivatalos neve, amelyet először 1748. február 1-jén írtak le, 264 évvel ezelőtt.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
Nem éltem sohasem a számok bűvöletében, bár vita nincs, a számok egyre fontosabb helyet töltenek be az életünkben. Üssünk csak fel egy-két újságot, telis-tele vannak számokkal. Még a szórakoztató oldalak is a számokra építenek. Figyelmünket úgy ragadják meg, hogy a jó tanácsokat is a matematika nyelvére ültetik át, pl.: hat olyan dolog, amire a tiniknek szükségük van, tíz dolog, ami nélkül nincs jó házasság, három tipp, amivel felfrissül a bőre... Még jó, hogy ugyanezek a lapok nem E330-ként emlegetik a citromsavat, ha épp káros tulajdonságait foglalják pontokba, hanem nevén nevezik. Ez azonban nem gyakorlat a gyártóknál, akik ugyan feltüntetik az adott termék össszetételét, de hogy abból közönséges emberfia semmit sem ért, az mintha senkit sem érdekelne.
Én ezúttal inkább össszeszámolnám, hogy milyen előnnyel jár ez a „nemtörődömség”. A trendeket követve úgy is fogalmazhatnék: hét ok, amiért jó, hogy nem értjük a termékismertetőt: 1. Fogalmunk sincs, mit eszünk, 2. Abban a hiszemben élünk, hogy jól bevásároltunk, 3. Nem tartunk az egészségtelen táplálkozás káros következményeitől, 4. Elképzelésünk sincs, mitől betegedtünk meg, 5. Még csak fel sem merül annak gondolata, hogy a gyártót bepereljük, 6. Nem riasztjuk a felügyelőséget, és nem utolsósorban: 7. Nem cikkezünk a gyártó kárára...
Vajdaságban: szombaton mérsékelten borús, gyenge vagy mérsékelt északnyugati szél fúj. A reggeli hőmérséklet 11 és 13, a nappali 22 és 24 fok között ingadozik.
Az ország területén: is mérsékelten borús időre számíthatunk, délután a keleti és a déli országrészekben záporok alakulnak ki. Gyenge vagy mérsékelt északnyugati szél fúj, hajnalban 9–15 fokig, nappal 17–24 fokig melegszik fel a levegő.
Távolabbi előrejelzés szerint: vasárnap az északi országrészekben mérsékelt borulás, Szerbia többi része felett borult lesz az ég, esik az eső. Vasárnap este mindenhol felszakadozik a felhőzet, hétfőn mérsékelt borulás, délen és nyugaton eső várható. Kedden és szerdán is esős napban lesz részünk, a csapadék szerdán délután szűnik meg.
Európában: ma a kontinens nyugati részeiben eső, a Balkán-félszigeten és Kelet-Európában mérsékelt borulás, záporok, zivatarok. Nagy-Britanniában szeles időjárás, a kontinens legtöbb országában 16 és 27 fok között ingadozik a nappali csúcshőmérséklet.
1045
Orseolo Péter magyar király felajánlotta az országot III. Henrik német-római császárnak, akitől hűbérbirtokként kapta vissza.
1912
Fiumében (Rijeka) megszületett Kádár János (eredeti nevén : Csermanek János), aki 32 évig volt a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetője.
1921
Megszületett Budapesten Bárdy György színész, "Jumurdzsák". Ismertebb filmjei: Egri csillagok; Kárpáthy Zoltán; A kőszívű ember fiai; Gábor diák; Valahol Európában; A Hamis Izabella; Hahó, Öcsi!; Bob herceg; János vitéz; Így írtok ti; A Hídember; Magyar vándor.
1948
Budapesten megszületett Gálvölgyi János Jászai Mari- és SZOT-díjas érdemes színművész.
1966
Meghalt Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus (Ábel - trilógia).
1980
Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós megkezdte egyhetes útját a világűrbe a Szojuz 36 fedélzetén.
1986
Az Európai Unio hivatalos zászlója lett a kék háttérben 12 arany csillaggal díszített lobogó.
1805
Napoleon Bonaparte Olaszország királya lett.
1896
Elsőként a Dow Jones and Company tette közzé a maga tőzsdeindexét a New York-i értékpapírtőzsdén (NYSE).
1923
Megszületett Elberfeld-ben Horst Tappert német színész, a legendás Stephan Derrick megszemélyesítője.
Esküvőbe „csöppent” tíz métert zuhanva egy házasságkötő terem padlásáról egy férfi Németországban és épp a menyasszony lába előtt terült el, aki sokkot kapott.
Az eset Unterfrankenben történt, a padlás padlózata nem bírta el a 20 éves Stephan Pfeifert, aki részegen ment fel, mert szerette volna kialudni mámorát egy csendes zugban. A férfi esését valamelyest felfogta egy balkonkorlát, így megúszta a zuhanást csípő- és bordatörésekkel.
A menyasszony, Anett Friedmann is szerencsés, mert ha kicsit előrébb áll, a férfi a halálát is okozhatta volna, így csak a hangulatot csapta agyon – adta hírül az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.
.gif)
